Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-25 / 21. szám

ki 11 TM PA­L\U­L­I­U­r\ra NÉPSZAVA Mi 2024. január 25., csütörtök I I I ­--------­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­---­­----­­-----­--------------------------------------------------------------------------------------------­-­­­­­­­­­­­­­­---4­­­­­­­­­­­­­­----­-­­-­-­­---­­­----­­­­­­­­­­­­­­-­­­­----i­ Premier a Centrálban A budapesti Centrál Színház febru­ár 24-én mutatja be Arthur Miller Az ügynök halála című drámáját Alföl­di Róbert rendezésében, Bíró Bence friss fordításában. Az előadás fősze­replői: Stohl András, Balsai Móni, Fe­hér Tibor, Szécsi Bence. NÉPSZAVA Szász János rendezése Tizenkét kategóriában jelölték Helen Hayes-díjra Szász János Angyalok Amerikában-rendezését, amely a washingtoni Arena Stage színpadán 2023 márciusa óta látható. A Tony Kushner ikonikus drámájából készült produkciót tavaly az év legjobb színházi előadásai közé válasz­totta a The Washington Post. FIDELIO Évindító a Makámmal A 40 éve alakult Makám nagyszabású­­ koncerttel indítja az esztendőt: a zene­kar régi - új tagjai közül tizenketten lép­nek színpadra a Magyar Zene Házában február 22-én este fél 8-kor. Közremű­ködik Magyar Bori énekes, az est mo­derátora Jász Attila költő, NÉPSZAVA Falra festett bölények ŐSKŐKOR A spanyolországi Altamira barlangrajzai eredeti méretben tárulnak elénk a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításán. P. SZABÓ DÉNES Ha az őstörténet-kutatásnak van ikonikus dátuma, akkor az bizto­san 1879, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember, földbirto­kos, amatőr kutató a kislányával, Mariával az Altamira barlangban felfedezte a rajzokat, a falképeket mondta Hammerstein Judit, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója az Altamira barlang­rajzai - A művészet kezdetei című kiállítás megnyitóján, az intézmény Széchényi Termében. Az igazgató elmondta, hogy a felfedezés for­radalmasította azt a képet, melyet kialakítottunk az őskőkori ember­ről, a későbbi felfedezések pedig a hitetlenkedőket is meggyőzték arról, hogy nincs akkora távolság a korabeli és a jelenkor embere kö­zött. Kiemelte: az Altamira rajzai azt bizonyítják, hogy az őskőkori ember, aki azokat készítette, már rendelkezett a művészi kifejezés és a szimbolikus gondolkodás lehető­ségével. Ez volt az első művészetünk, és ők voltak az első művészek, az első alkotók. Ebben a kontextusban az Altamira barlang lényegi szerepet játszik - mondta Pilar Fatás Mon­­forte, az Altamira Nemzeti Múze­um és Kutatóközpont igazgatója. Beszédében kitért arra is, hogy a falképek felfedezése megváltoztat­ta a legtávolabbi múltunkról alko­tott képet, illetve kinyitotta a mű­vészettörténet első fejezetét. A kiállításra belépve is olyan ér­zésünk lehet, mintha egy őskori barlangba jutottunk volna be, mely­ben a lobogó tűz megvilágít egy fal­ra festett nagy testű bölényt. A tár­laton amúgy érdemes balról jobbra haladni, hogy előbb a barlang felfe­dezését ismerjük meg, majd a konk­rét képeket. A teremben nagy mé­retű fotókon láthatjuk az Altamira bölényeit - egyesek pedig eredeti méretben tárulnak elénk. Megtudhatjuk azt is, hogy a raj­zokat először a híres kutató, amatőr régész kislánya, María látta meg a barlang mennyezetén, majd apja, Marcelino Sanz de Sautuola egy ta­nulmányt írt, melyben azt állította, hogy a festmények a paleolitikum­­ban, vagyis az őskőkorszakban ké­szültek. (E történetet játékfilmen Hugh Hudson is feldolgozta Anto­nio Banderasszal a főszerepben.) Az elképzelést akkoriban többen is Altamira azért emel­kedik ki a világ és Eu­rópa őstörté­net-kutató­kritikával illették, de ahogy Fran­ciaországban is egyre több festett barlangot fedeztek fel, az őstörté­­nészszakma végül elfogadta, hogy az Altamira bölényeit az őskőkor­­ban alkották. A tárlatvezetésen Lengyel György kurátor kiemelte, hogy az Altamira barlang nincs egyedül Eu­rópában, hisz a kontinensen szá­mos olyan őskőkori lelőhelyet ta­láltak, melyekben festmények, karcolatok találhatók a falakon. A régész szerint az Altamira azért emelkedik ki a világ és Európa ős­történet-kutatásában, mert poli­króm, vagyis többszínű festménye­ket tartalmaz. A művek alkotói az állatokat a falakra először felkar­colták, majd körberajzolták, végül növényekből és ásványokból ké­szült, vízben oldott anyaggal fel­festették. És kihasználták a szikla domborulatait is, így az azokra fel­vitt figurák háromdimenziósnak hatnak, ha pedig fáklyák fényében nézték őket, akkor olyan érzést kel­tettek, mintha mozognának. Lengyel György kitért arra is, hogy az Altamira alakjait három csoportra lehet bontani: elsősor­ban az állatokra, melyek közül leg­inkább a bölények tűnnek fel, az­tán nonfiguratív jelekre, melyek jelentését csak alkotóik és korabeli a földrajzi heti Állatok, emberek és nonfiguratív jelek is látha­tók a barlang falán sában, mert polikróm, vagyis több­színű fest­ményeket tartalmaz. Az őskőkori ember már rendelkezett a művészi kifejezés lehe­tőségével Hideg előli menedék A tárlat kitér arra is, hogy az Altamira barlang fest­ményei nemhiába maradtak fenn, hisz a lelőhely az Ibériai-félsziget északi partvidékének nyugati felén, Kantábria tartományban található. Ennek partvidéke Európa őskori művészeti emlékeinek leggazdagabb területe az egy négyzetméterre eső sűrűséget szá­molva. A mediterráneum a kontinens más részeihez viszonyítva az utolsó eljegesedés alatt az enyhébb klímájával csalogatta az állatokat és az embereket is. OO Altamira barlangrajzai - A művészet kezdetei. Kurá­torok: Pilar Fatás Monforte, En­rique Gutiérrez Cuenca, Lengyel György, Ramón Montes Barquín, Pedro Saura Ramos. Magyar Nemzeti Múze­um (Bp. Vill. ker. Múzeum körút 14-16.), megte­kinthető június 2-ig kultúrájuk ismerték, illetve sema­tikusan felrajzolt emberre, de ant­­ropomorf, vagyis ember alakú lé­nyek is láthatók. Az idők során az alkotások a barlangban elkezdtek tönkremen­ni, mivel nagyon sokan látogat­ták azokat - jegyezte meg a régész, hozzátéve: a most bemutatott fest­mények azért tudtak fennmarad­ni, mert a barlangban hosszú évez­redeken keresztül nem változik a mikroklíma, vagyis a hőmérséklet és a páratartalom szinte ugyanaz marad. Hogy a lelőhelyet megment­sék, a szakemberek arról Neocueva (Új Barlang) néven egy milliméter pontosságú másolatot készítettek, melyet már lehet látogatni - hason­ló történt a franciaországi Lascaux és Chauvet barlang esetében is. Vonalak, kockaházak és techno KORTÁRS 2024-ben is változa­tos tárlatokkal várja a látogatókat a Ludwig Múzeum - derült ki a kedd délelőtti sajtótájékoztatón, melyen Fabényi Júlia igazgató ismertette a programtervet. Az év első kiemelt tárlata február 10-én a tavaly, ki­lencvenkilenc évesen elhunyt Vera Molnár művészetét fogja bemutat­ni. Az 1947-től a haláláig alkotó mű­vész 1968-tól az elsők között hozott létre műalkotást valódi számítógép segítségével. A tárlat első fele a mű­vész pályájának meghatározó feje­zeteit, vonal- és formarendszerének változását tekinti át, míg a másik felében nemzetközileg elismert al­kotók reflexióit láthatjuk. Április 14-én a Bartók Tavasz ke­retében Till Brönner német jazz­­muzsikus és fotográfus kiállítása nyílik, melyen az Identitás - Euró­pai táj című munkája először lesz látható. Május 3-án a Kis magyar kockológia című tárlat egy csaknem hétköznapi jelenséget, a jellegzetes kockaházat mutatja be művészeti médiumok és installációk segítsé­gével. Szeptember 6-án a Fordított tárgyak című kiállítás kézműves technikával készült munkákat pre­zentál, vagyis képzőművészeti, nép­rajzi és iparművészeti kontextus­ban keletkezett alkotásokat. Október 18-án a Vihar előtt, Taj­van, múlt és jövő határán című tár­lat a sziget tudományos és techno­lógiai fejlődését mutatja be, illetve azt a történelmi és társadalmi-po­litikai hátteret, mely Tajvan sajá­tos identitását és mai dinamikus, nyitott társadalmát alakította. No­vember 1-től a Gyakran ismételt kérdések - GYIK/FAQ című mú­zeumpedagógiai kiállítás a nevé­ből adódóan olyan kérdéseket fo­galmaz meg, melyeket a közönség a kortárs művészettel kapcsolatban gyakran tesz vagy tenne fel. A vá­laszokat a múzeum gyűjteményé­nek jelenleg nem látható műveiből összeállított válogatás segítségével fogalmazzák meg. Emellett a 60. Velencei Kép­zőművészeti Biennálén április 20- tól a Ludwig Múzeum szervezi a magyar pavilonban Nemes Márton Techno Zen című kiállítását. A har­minchét éves alkotó a műveiben a kép 21. századi újraértelmezésé­vel kísérletezik, miközben kitágít­ja a hagyományos festészet határa­it anyagban és térben is. A pavilon tereibe egy multimédiás, érzékek­re ható és színekre fókuszáló össz­­művészeti alkotást tervezett, mely a technozene szubkultúrájára és a di­gitális képalkotásra épül. A hagyo­mányoknak megfelelően a velencei kiállítás anyaga a biennálét követő­en Budapesten is látható lesz, ezút­tal bővített formában. P. SZ. D. A Ludwig Múzeum igazgatója, Fabé­nyi Julia £s­z 2: oo

Next