Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-25 / 21. szám
ki 11 TM PAL\ULIUr\ra NÉPSZAVA Mi 2024. január 25., csütörtök I I I --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------4-------------------i Premier a Centrálban A budapesti Centrál Színház február 24-én mutatja be Arthur Miller Az ügynök halála című drámáját Alföldi Róbert rendezésében, Bíró Bence friss fordításában. Az előadás főszereplői: Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor, Szécsi Bence. NÉPSZAVA Szász János rendezése Tizenkét kategóriában jelölték Helen Hayes-díjra Szász János Angyalok Amerikában-rendezését, amely a washingtoni Arena Stage színpadán 2023 márciusa óta látható. A Tony Kushner ikonikus drámájából készült produkciót tavaly az év legjobb színházi előadásai közé választotta a The Washington Post. FIDELIO Évindító a Makámmal A 40 éve alakult Makám nagyszabású koncerttel indítja az esztendőt: a zenekar régi - új tagjai közül tizenketten lépnek színpadra a Magyar Zene Házában február 22-én este fél 8-kor. Közreműködik Magyar Bori énekes, az est moderátora Jász Attila költő, NÉPSZAVA Falra festett bölények ŐSKŐKOR A spanyolországi Altamira barlangrajzai eredeti méretben tárulnak elénk a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállításán. P. SZABÓ DÉNES Ha az őstörténet-kutatásnak van ikonikus dátuma, akkor az biztosan 1879, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember, földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával az Altamira barlangban felfedezte a rajzokat, a falképeket mondta Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója az Altamira barlangrajzai - A művészet kezdetei című kiállítás megnyitóján, az intézmény Széchényi Termében. Az igazgató elmondta, hogy a felfedezés forradalmasította azt a képet, melyet kialakítottunk az őskőkori emberről, a későbbi felfedezések pedig a hitetlenkedőket is meggyőzték arról, hogy nincs akkora távolság a korabeli és a jelenkor embere között. Kiemelte: az Altamira rajzai azt bizonyítják, hogy az őskőkori ember, aki azokat készítette, már rendelkezett a művészi kifejezés és a szimbolikus gondolkodás lehetőségével. Ez volt az első művészetünk, és ők voltak az első művészek, az első alkotók. Ebben a kontextusban az Altamira barlang lényegi szerepet játszik - mondta Pilar Fatás Monforte, az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpont igazgatója. Beszédében kitért arra is, hogy a falképek felfedezése megváltoztatta a legtávolabbi múltunkról alkotott képet, illetve kinyitotta a művészettörténet első fejezetét. A kiállításra belépve is olyan érzésünk lehet, mintha egy őskori barlangba jutottunk volna be, melyben a lobogó tűz megvilágít egy falra festett nagy testű bölényt. A tárlaton amúgy érdemes balról jobbra haladni, hogy előbb a barlang felfedezését ismerjük meg, majd a konkrét képeket. A teremben nagy méretű fotókon láthatjuk az Altamira bölényeit - egyesek pedig eredeti méretben tárulnak elénk. Megtudhatjuk azt is, hogy a rajzokat először a híres kutató, amatőr régész kislánya, María látta meg a barlang mennyezetén, majd apja, Marcelino Sanz de Sautuola egy tanulmányt írt, melyben azt állította, hogy a festmények a paleolitikumban, vagyis az őskőkorszakban készültek. (E történetet játékfilmen Hugh Hudson is feldolgozta Antonio Banderasszal a főszerepben.) Az elképzelést akkoriban többen is Altamira azért emelkedik ki a világ és Európa őstörténet-kutatókritikával illették, de ahogy Franciaországban is egyre több festett barlangot fedeztek fel, az őstörténészszakma végül elfogadta, hogy az Altamira bölényeit az őskőkorban alkották. A tárlatvezetésen Lengyel György kurátor kiemelte, hogy az Altamira barlang nincs egyedül Európában, hisz a kontinensen számos olyan őskőkori lelőhelyet találtak, melyekben festmények, karcolatok találhatók a falakon. A régész szerint az Altamira azért emelkedik ki a világ és Európa őstörténet-kutatásában, mert polikróm, vagyis többszínű festményeket tartalmaz. A művek alkotói az állatokat a falakra először felkarcolták, majd körberajzolták, végül növényekből és ásványokból készült, vízben oldott anyaggal felfestették. És kihasználták a szikla domborulatait is, így az azokra felvitt figurák háromdimenziósnak hatnak, ha pedig fáklyák fényében nézték őket, akkor olyan érzést keltettek, mintha mozognának. Lengyel György kitért arra is, hogy az Altamira alakjait három csoportra lehet bontani: elsősorban az állatokra, melyek közül leginkább a bölények tűnnek fel, aztán nonfiguratív jelekre, melyek jelentését csak alkotóik és korabeli a földrajzi heti Állatok, emberek és nonfiguratív jelek is láthatók a barlang falán sában, mert polikróm, vagyis többszínű festményeket tartalmaz. Az őskőkori ember már rendelkezett a művészi kifejezés lehetőségével Hideg előli menedék A tárlat kitér arra is, hogy az Altamira barlang festményei nemhiába maradtak fenn, hisz a lelőhely az Ibériai-félsziget északi partvidékének nyugati felén, Kantábria tartományban található. Ennek partvidéke Európa őskori művészeti emlékeinek leggazdagabb területe az egy négyzetméterre eső sűrűséget számolva. A mediterráneum a kontinens más részeihez viszonyítva az utolsó eljegesedés alatt az enyhébb klímájával csalogatta az állatokat és az embereket is. OO Altamira barlangrajzai - A művészet kezdetei. Kurátorok: Pilar Fatás Monforte, Enrique Gutiérrez Cuenca, Lengyel György, Ramón Montes Barquín, Pedro Saura Ramos. Magyar Nemzeti Múzeum (Bp. Vill. ker. Múzeum körút 14-16.), megtekinthető június 2-ig kultúrájuk ismerték, illetve sematikusan felrajzolt emberre, de antropomorf, vagyis ember alakú lények is láthatók. Az idők során az alkotások a barlangban elkezdtek tönkremenni, mivel nagyon sokan látogatták azokat - jegyezte meg a régész, hozzátéve: a most bemutatott festmények azért tudtak fennmaradni, mert a barlangban hosszú évezredeken keresztül nem változik a mikroklíma, vagyis a hőmérséklet és a páratartalom szinte ugyanaz marad. Hogy a lelőhelyet megmentsék, a szakemberek arról Neocueva (Új Barlang) néven egy milliméter pontosságú másolatot készítettek, melyet már lehet látogatni - hasonló történt a franciaországi Lascaux és Chauvet barlang esetében is. Vonalak, kockaházak és techno KORTÁRS 2024-ben is változatos tárlatokkal várja a látogatókat a Ludwig Múzeum - derült ki a kedd délelőtti sajtótájékoztatón, melyen Fabényi Júlia igazgató ismertette a programtervet. Az év első kiemelt tárlata február 10-én a tavaly, kilencvenkilenc évesen elhunyt Vera Molnár művészetét fogja bemutatni. Az 1947-től a haláláig alkotó művész 1968-tól az elsők között hozott létre műalkotást valódi számítógép segítségével. A tárlat első fele a művész pályájának meghatározó fejezeteit, vonal- és formarendszerének változását tekinti át, míg a másik felében nemzetközileg elismert alkotók reflexióit láthatjuk. Április 14-én a Bartók Tavasz keretében Till Brönner német jazzmuzsikus és fotográfus kiállítása nyílik, melyen az Identitás - Európai táj című munkája először lesz látható. Május 3-án a Kis magyar kockológia című tárlat egy csaknem hétköznapi jelenséget, a jellegzetes kockaházat mutatja be művészeti médiumok és installációk segítségével. Szeptember 6-án a Fordított tárgyak című kiállítás kézműves technikával készült munkákat prezentál, vagyis képzőművészeti, néprajzi és iparművészeti kontextusban keletkezett alkotásokat. Október 18-án a Vihar előtt, Tajvan, múlt és jövő határán című tárlat a sziget tudományos és technológiai fejlődését mutatja be, illetve azt a történelmi és társadalmi-politikai hátteret, mely Tajvan sajátos identitását és mai dinamikus, nyitott társadalmát alakította. November 1-től a Gyakran ismételt kérdések - GYIK/FAQ című múzeumpedagógiai kiállítás a nevéből adódóan olyan kérdéseket fogalmaz meg, melyeket a közönség a kortárs művészettel kapcsolatban gyakran tesz vagy tenne fel. A válaszokat a múzeum gyűjteményének jelenleg nem látható műveiből összeállított válogatás segítségével fogalmazzák meg. Emellett a 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén április 20- tól a Ludwig Múzeum szervezi a magyar pavilonban Nemes Márton Techno Zen című kiállítását. A harminchét éves alkotó a műveiben a kép 21. századi újraértelmezésével kísérletezik, miközben kitágítja a hagyományos festészet határait anyagban és térben is. A pavilon tereibe egy multimédiás, érzékekre ható és színekre fókuszáló összművészeti alkotást tervezett, mely a technozene szubkultúrájára és a digitális képalkotásra épül. A hagyományoknak megfelelően a velencei kiállítás anyaga a biennálét követően Budapesten is látható lesz, ezúttal bővített formában. P. SZ. D. A Ludwig Múzeum igazgatója, Fabényi Julia £sz 2: oo