Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-29 / 24. szám

16 I _______ rfth_.___________________________________MOZAIK Megkezdődött a karnevál Velencében Velencében megkezdődött a hagyományosan szín­pompás farsangi karnevál. Az idén február 13-ig tartó ünnep a város szülöttje, Marco Polo világutazó keres­kedő, felfedező halála hétszázadik évfordulójáról em­lékezik meg. Miután a farsang nyitónapja az idén a holo­kauszt emléknapjára esett, ezért az igazi ünneplés csak vasárnap kezdődött a vízi parádéval. NÉPSZAVA Veszélyes drog terjed Egyre inkább terjed Magyarországon a kratom nevű, opiátjellegű szer, amely már több ország­ban is illegális. Az internetes forgalmazók általá­ban por, őrölt levél, kapszula és kivonat formájá­ban árulják, és fogyasztását teaként javasolják. A kratom veszélyes hatóanyag, erős függőséget okoz, és már több ember halálát okozta. ATV Keresik az elkövetőt Szombaton késő este Budapest VII. kerületé­ben, a Thököly úton egy kisvendéglő előtt kiala­kult dulakodásban egy férfi az úttestre lökött egy másikat, akit egy autó elütött. Az elütött férfi a helyszínen életét vesztette. Az elkövető elmenekült, lapunk zárásakor a felkutatása fo­lyamatban volt. POLICE Applikáció a veszettség ellen APP Kutyaarc-felismerő appliká­ciót teszteltek Tanzánia területén a kutyák veszettség elleni oltása kapcsán. A veszettséget Európában elég jól kordában tartják a kutyák rendszeres védőoltásaival, valamint a vadon élő rókák csalétkes vakci­­názásával, azonban a világ kevésbé gazdag régióiban sokkal rosszabb a helyzet. Évente mintegy 60 ezer ember hal bele a veszettségbe, és e fertőzéseket több mint 99 százalék­ban kutyaharapáshoz lehet kötni. Ahhoz, hogy a nyáj­immunitás mű­ködjön, a kutyák legalább 40 szá­zalékát be kell oltani egyszerre egy adott területen. A beoltott kutyákat azonban azonosítani is kell. Mivel a mikrochip drága, a nyakörveket pedig bárki el tudja távolítani, más megoldást kell találni a szegényebb régiókban. Az applikáció a már ol­tott kutyákat 80 százalékban volt képes azonosítani, az oltatlanokat pedig 98 százalékban. NÉPSZAVA Évente mintegy 60 ezer em­ber hal bele a veszett­ségbe, és e fertőzésbe. Január 27., szombat 4 5 7 13 17 19 21 27 28 33 34 37 38 40 44 51 60 71 75 78 Január 28., vasárnap 5 11 16 17 Ahhoz, hogy a nyájimmunitás működjön, a kutyák leg­alább 40 százalékát be kell oltani 18 38 44 49 5152 53 54 55 58 63 69 74 77 78 80 SOK NAPSÜTÉS, CSAPADÉK NEM LESZ 8 ° C Szombathely Veszprém 7 ° C Kaposvár Tatabánya Székesfe Pécs Salgótarján 6 ° C Budapest térvár 7 ° C Szolnok Szeged 5 ° C Nyíregyháza Debrecen 5 ° C Békéscsaba 6 ° C ÖTÖS LOTTÓ ÉsLOTTÓ HATOSLOTTÓ ^LOTTÓ Nyerőszámok: 5 találat 4 találat 3 találat 2 találat Joker: 574795 21,37, 51, 64, 83 nem volt 1 675 330 forint 24 090 forint 3305 forint Nyerőszámok: 3,7,15,22,27,36 6 találat nem volt 5 találat 4 találat 3 találat 265 655 forint 6290 forint 2690 forint Boldog névnapot, Adél! Az Adél német eredetű női név. Eredetileg az Adel­­kezdetű nevek (Adelgund, Adelheid) rövidülése, je­lentése: nemes. Maga az Adél a francia Adéle-ből került át hozzánk, z Egyre több a beton, egyre kevesebb a növény P P BEEPITVE Magyarországon tulajdonképpen már nem található a társadalmi-gazdasági tevékenység hatásaitól mentes táj. Városainkban pedig sokkal több zöldfelületre lenne szükség. NÉPSZAVA A karbonlábnyomunk az egy főre vetített éves üvegházhatá­sú gáz- (vagy csak szén-dioxid-, vagy szén-dioxid-ekvivalens-) ki­bocsátásokat mutatja, azonban ez csak egy a sok olyan mutató­­szám közül, amelyek alapján egy országnak és lakosságának az ég­hajlatváltozásra gyakorolt ha­tását értékelhetjük - írja a Más­félfokon megjelent elemzésében Vigh Péter projektmenedzser. Bár Magyarország és lakosainak kibo­csátása más nyugati-európai, plá­ne katari, amerikai vagy ausztrál polgárokéhoz képest alacsony, de ahogy Dombi Mihály, a Budapesti Gazdasági Egyetem tudományos főmunkatársa korábban megje­lent cikkében rámutatott, a kibo­csátáscsökkentés hazánkban in­kább csak csökkenés volt, nem csökkentés, azaz nem mi irányí­tottuk, hanem megtörtént velünk. „Visszatérő szólam a magyar klí­mapolitikában, hogy a kibocsátá­saink jelentősen csökkentek, így jogtalanok a felénk támasztott uniós kibocsátáscsökkentési cé­lok és ambíciónövelés. Az igaz­ság ezzel szemben az, hogy kibo­csátásaink nagyon kis mértékben csökkentek a tervszerű cselekvés­nek köszönhetően, azokat szinte minden esetben fájdalmasan el­szenvedte a magyar gazdaság és társadalom, legyen szó az állam­szocialista nehézipar összeom­lásáról a rendszerváltáskor vagy a 2008-as pénzügyi válságról. A többi környezeti mutatóban pe­dig még rontottunk is, Magyaror­szág anyaglábnyoma csaknem 20 százalékkal magasabb, mint köz­vetlenül a rendszerváltás után, 1992-ben. Az infrastruktúrán ke­resztül rossz rendszerek sokasá­gát betonozzuk be: egyre több és több ember ingázik, valamint ro­hamléptékben építünk ingatlano­kat egy csökkenő lakosságszámú országban. A GDP és a tőkejöve­delem növekedése ebben a rossz rendszerben csak tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést. Elképzel­hetetlen az erőforrások felélésé­nek és a klímaváltozásnak gátat szabni úgy, hogy közben a minket körülvevő épített környezet gya­korlatilag minden elemében az erőforrás-használat fokozása felé tol bennünket­. Ha a zöld- és barnamezős be­ruházásokat vizsgáljuk, a 2010- 2021 közötti időszakban öt vármegyében volt tapasztal­ható jelentős növekedés, ezek Jász-Nagykun-Szolnok (29 szá­zalék), Győr-Moson-Sopron (26), Pest (17), Fejér (16) és Hajdú-Bi­­har (15). Mindeközben az önkor­mányzati tulajdonban álló zöldfe­lületek száma csökken. Az egy főre eső zöldterület a 2018. évi 28,2 négyzetméterhez képest a követ­kező évben ugyan nőtt, de 2020- tól kismértékű csökkenés jellem­ző, és 2022-ben már nem érte el a 27,5 négyzetmétert. A hazai, jog­szabállyal védett természeti terü­letek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi terü­letek stb.) aránya lényegesen nem változott, mert a védetté nyilvání­tások jelentős területnövekedés­sel járó időszaka lezárult, ugyan­akkor a belterületek, beépített területek növekedésének mérté­ke veszélyt jelent többek között a különféle ökoszisztémákra, élő­helyekre, a biológiai sokféleségre, továbbá a víz körforgását is zavaró mértékben befolyásolhatja. A rossz infrastrukturális terve­zés és a nyakra-főre való beépítés további kockázatokat rejt magá­ban. Településeink növekvő kiter­jedése, elterülése még több embert kényszerít ingázásra, amit sokan autóval oldanak meg. Ez tovább növeli a közlekedésből fakadó ki­bocsátásokat, a zaj- és légszennye­zést, a dugókat és a zsúfoltságot, miközben tudjuk, hogy városaink akkor lesznek élhetőek, ha ki tu­dunk szállni végre az autóból, és egy nagyvárosban is 15 percen be­lül el tudunk érni minden fontos szolgáltatást. A klímaváltozás miatti legna­gyobb egészségügyi kockázatot hazánkban a hőhullámok jelentik, és ez konkrét emberéletekben, jelentősen megnövekvő halálo­zási rátákban mérhető. A beépí­tettség tovább fokozhatja a váro­si hőszigethatást, ami akár már a hőhullámos időszakok elején vagy anélkül is az egészségünkre ve­szélyes helyzeteket teremthet. A mesterséges felszínborítás, a víz­záró felületek kiterjesztése meg­növeli a villámárvizek kockázatát is, különösen ha a nagycsapadé­kos időszakok száma is növekszik. Városainkban ezen a kék-zöld inf­rastruktúra tudna segíteni, ami azonban épp a beton „feltörésé­ről”, nem pedig a további betono­zásról szól. A beépített­ség tovább fokozhatja a városi hőszi­­gethatást, ami akár már a hőhullámos időszakok elején vagy anélkül is az egészségünk­re veszélyes helyzeteket teremthet Kék-zöld A kék-zöld infrastruktúra a természeti és a vízi terü­letek összefüggő hálózatait jelenti, működő ökoszisz­témákkal. A városi tájtervezés egyesíti a városi hidro­lógiai funkciókat (a kék infrastruktúrát) a növényzeti rendszerekkel (a zöld infrastruktúrával). A kék-zöld infrastruktúra számos előnnyel jár, az éghajlatválto­zás mérséklésétől kezdve a hozzá való alkalmazkodá­son, a jólléten át egészen a biodiverzitás növeléséig. Fejtő Ferenc 1909-2008: Andrassew Iván 1952-2015 Online főszerkesztő: ÁGOSTON ZOLTÁN • Szerkesztő: MARKOTAY CSABA» Rovatvezetők: BODA ANDRÁS (belpolitika), HÁRS KATALIN (fotó), HOMPOLA KRISZTINA (kultúra), MUZSLAI KATALIN (mozaik), N. KÓSA JUDIT (publicisztika), RÓNAY TAMÁS (külpolitika), TÖRŐ ANDRÁS (gazdaság), VARGA T. RÓBERT (sport) • Mellékletek: BALASSA TAMÁS, BÁLINT ORSOLYA (Visszhang), RÁCZ I. PÉTER (Nyitott mondat), SIMON ZOLTÁN (Szép Szó) • Főmunkatársak: BALOGH GYULA, CZENE GÁBOR, DANÓ ANNA, GÁL MÁRIA, MARNITZ ISTVÁN, SZALAI ANNA. Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu; e-mail cím: nepszava@nepszava.hu Főszerkesztő: NÉMETH PÉTER Kiadja a XXI. Század Média Kft. (1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75/A-C Központi telefon: 061 477-9000) • Felelős kiadó: a kft. vezetője» Előfizetéssel kapcsolatos ügyek: 061 477 9008/061 999 9508 terjesztes@nepszava.hu »Hirdetés: 061 999-9528/061 489­ 8811, hirdetes@nepszava.hu. • Előfizetési díj egy hónapra 7950 Ft, negyedévre 23 550 Ft, fél évre 46 200 Ft, egy évre 91200 Ft« Főszerkesztő-helyettes: Árusításban terjeszti: Lapker Zrt. • Előfizetésben terjeszti: Médialog-DMHM Zrt. (mlog.hu) 061 999 9689 vagy 061 460 2753 ugyfelszolgalat@mlog.hu • Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. HORVÁTH GÁBOR, VARGA DÓRA www.mediaworks.hu • ISSN Bp 0133-1701 ISSN •Vidék 0237-3785. • A NÉPSZAVA példányszámát a MATESZ hitelesíti. Partnereink: IIMEDIAObserver zO ct; ■< oö

Next