Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-31 / 26. szám
10 I ________________________________________________VÉLEMÉNY Valóságunk, a pártokrácia lapvetően négy típusa van a pártokráciának, az egyik közülük a többpárti pártokrácia. Ilyen volt a demokratikus Olaszország a 180-as években. A másik az egypárti: ez utóbbira voltak példák az egykori szocialista államok, de a jelenlegi Magyarország is. A pártokrácia azt jelenti, hogy minden társadalmi pozíció betöltésében pártszempontok érvényesülnek. Tehát amikor Magyarországon az lehet iskolaigazgató, akit az Oktatási Hivatal kinevez, az Oktatási Hivatal vezetője pedig az, akit a párt nevez ki, akkor az utolsó vezető pozíciókig a párt diktál. Empirikusan vizsgálható, hogy a folyamat mennyire hatja át a társadalmat, mert mindig szükség van szakértelemre, és mindig léteznek egészséges, ellentétes tendenciák, még a legszörnyűbb diktatúrákban is. Egy domináns pártrendszer nem feltétlenül hoz létre pártokráciát, bár komoly a kockázata annak, hogy azzá alakul. Hasonlóképp ahhoz, ahogy egy abszolutizmus lehet felvilágosult vagy nem az, illetve erős vagy gyenge. A másik dimenzió, mely meghatározza a pártokrácia típusát, éppen ez, hogy erős-e vagy gyenge. Az olasz 180-as évek egy plurális, de erős pártokrácia volt, ahogy a magyar rendszer a 2010-es évektől egyre erősödő, de nem plurális, hiszen gyakorlatilag egyetlen párt van hatalmon, míg az olaszoknál ki kellett egyezniük a kereszténydemok Ahogy a maffiánál is előfordul, hogy valaki magánakciókba kezd, úgy a monolit és erős pártokráciában is megesik, hogy néhányan mohóbbá válnak, ráraknak a szocialistákkal és még a kommunista párttal is. Ezek a pártok aztán leuralták a társadalmat, és hogy a helyzet még rosszabb legyen, hol a terrorizmus tombolt (a 70-es években), hol pedig a maffia szabadult el (a 80-asokban). A terrorizmussal szemben az összes olasz párt támogatásáról biztosította a rendőrséget, tehát a pártokrácia a jog, a rendőrség és a nép érdekeit képviselte; viszont a maffia erőszakhullámának beindulásakor a pártokrácia nemritkán hátba támadta a nyomozókat. A terrorizmus felszámolásában sikereket elért Chiesa tábornok nem értette, miért a politikai ellenszél, mikor megkapta Szicíliát, hát mert a maffia beépült a politikába. Aztán 1982-ben Chiesát is meggyilkoltatta Palermóban. A társadalmak a világon mindenütt hasonlóak, alkalmazkodnak a struktúrához. Ezt jól látjuk a magyar társadalom folyamatosan romló morális állapotán. Az olasz közösség sem volt különb, cinizmus, beletörődés, reménytelenség jellemezte. Az emberek már látták ugyanis, hogy a maffia egyre erőszakosabb, és azt is, hogy míg a terroristák általában a hatalom, a fennálló rend ellen lépnek fel, és szeretik magukról azt gondolni, hogy mindezt az elnyomott többség érdekében teszik, a maffia a gazdagokkal és a kiváltságosokkal fonódik össze, és ha ez sikerül, az ő érdekeiket is szolgálja. A terrorizmus a gyengék módszere, a maffia gyilkosságai az erő demonstrálása. A maffia, mikor kiveti a hálóját nyájas barátkozással kezd. A kapcsolatépítés első lépése általában az, hogy csak egy kis szívességet kér, és szívességet ajánl cserébe. Lehet, a környezetnek van némi fenyegető hangulata, így aztán ha valaki elutasítja a baráti gesztusokat, veszélybe kerül, ha pedig úgy próbál kikecmeregni a szituációból, hogy mutat némi együttműködést, akkor azért kerül csapdába. Legközelebb ugyanis már megjelennek az elvárások, aztán a fenyegetések, a végén pedig vagy nyakig benne vagy, vagy kilyuggatnak gépfegyverekkel a nyílt utcán. Előbb-utóbb viszont a legitim erőszakot birtokló hatalom (az állam) szembekerül az illegitim erőszak hatalmi gépezetével, és ilyenkor megkezdődik a maffiával való leszámolás. Az állami erőszakot a társadalom jobban elfogadja, de hogy ezután egy demokratikus fejlődés indul-e meg, vagy pedig egy putyini típusú, az egyáltalán nem mindegy. Ám a legitim módon kialakuló központi hatalom is bűnözővé válhat. Szélsőséges példa Hitleré, akit bűnözőként elítéltek, majd szabadulása után 9 évvel kancellárrá választották, de később is bűnözőként viselkedett. Ám a kevésbé szélsőséges esetekben is megvan az állami bűnözés kockázata. Először nyájas, legfeljebb kisebb törvénytelenségeket vár el a pártokrácia a közigazgatástól, vagy csak a törvényeket alakítja olyanná, hogy azok jogi biztosítékul szolgáljanak az engedelmeskedők számára. Ilyenkor az állam emberei csapdába kerülnek. Ahogy a maffiánál is előfordul, hogy valaki magánakciókba kezd, úgy a monolit és erős pártokráciában is megesik, hogy néhányan mohóbbá válnak. Őket elengedi a rendszer, kitaszítja, kilöki az akolból. A felülről szerveződő pártokrácia akkor is nyomasztó, ha semmilyen bűnözés nem hatja át. Rendszerint nincs is szükségük arra, hogy gyilkolni kezdjenek, bár láttunk már erre is példát: az 50-es évek kommunista diktatúrái valójában gyilkoló, erős, nem plurális pártokráciák voltak, és a mai Oroszország is belecsúszott ebbe az állapotba. Magyarország most valahol az erős, jogilag körülbástyázott monolit pártokrácia állapotában van. És már felsejlenek állami jellegű visszaélések. ZSOLT PÉTER szociológusA Dr.Zsigmond Barna Pál NEKÜNK MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ! ÁPRILIS 8. NEKÜNK. MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ! ÁPRILIS & Dr.Zsigmond Barna Pál i i i ■ NEKÜNK MAGYARORSZ ■AZ ELSŐ! ÁPRILIS a W.5. Oo Mi nőhet ki ebből? dőről időre megkapom a kérdést, hogy mit gondolok az ellenzéken belüli vitákról. Nem szeretek ezzel foglalkozni, de látom, már megint fellángolt a veszekedés mindenhol, ezért rögzítsünk három dolgot. Az első és legfontosabb az, hogy az MSZP e vitáknak nem részese. Mi nem vesztünk össze senkivel, és nem gondoljuk, hogy ha bármely más ellenzéki pártról csúnyákat mondunk, az közelebb hozza a kormányváltást. Mi ennek az ellenkezőjét gondoljuk, szerintünk addig nem szavaznak többen az ellenzékre, míg az azt alkotó pártok vitájától hangos a közélet. Miért választanák azokat az ország vezetésére, akik egymást sem képesek elviselni? A második felvetésem az: egyáltalán min folyik a vita? Személyes ambíciókon és ellenszenveken? Pedig a Momentum és a DK egészen hasonló dolgokat gondol Miért választanák azokat az ország vezetésére, akik egymást sem képesek elviselni az országról és Európáról, az EP- ben majdnem ugyanabba a liberális frakcióba ültek be - de még mindig a „Gyurcsány vagy nem Gyurcsány” gittet rágják. Az LMP és a Párbeszéd pedig egy-egy fővárosi zöldpárt, amelyek szinte minden tartalmi kérdésre ugyanazt válaszolják, csak most épp Karácsony Gergelyen veszekednek. A Jobbik és a belőle kivált pártok ellenségeskedése pedig szintén személyes ügy, hiszen legkésőbb a „migráns munkás” kampánnyal megérkezett az anyapárt is oda, ahonnan indultak. Márpedig a belső, személyes viták eredménye mindig ugyanazon személy győzelme. Igen, ez csak Orbán Viktornak jó. A harmadik pedig, amit mondanék, hogy az MSZP egyébként rengeteg ügyben nem ért egyet a fenti pártokkal. A Momentum és a DK számunkra túl közel van a kapitalizmushoz, és túl messze a határon túli magyaroktól; a Párbeszéd és az LMP politikájával szemben mi nem általában a gyárakat, hanem a gyári dolgozók és a környezet kizsákmányolását vetjük el - a jobboldali pártokkal pedig természetes a vita egy baloldali, szocialista politikai közösség részéről. Ezeket a vitákat le kell játszani a 2026-os, közös választási program írásakor, majd a reménybeli közös kormányprogram megalkotásakor, és a vágyott koalíciós kormányzás minden egyes napján is. Mindezek helyett személyeskedő, gyerekes veszekedést folytatni most a nyilvánosságban annyit jelent, hogy 2026-ban is a Fidesz marad hatalmon, és minden mai személy, akin vitázunk, vesztes lesz - de leginkább az ország, amely megérdemelne már egy rendszerváltást. Amikor elültetünk valamit a gyerekeimmel a kertben, a legkisebbek is tudják, hogy ez nem a mának szól. A magot, a palántát azért tesszük a földbe, mert meghatároztuk és végiggondoltuk a következő időszak teendőit. Hogyan locsoljuk, metsszük, neveljük, míg termőre fordul. Azt szeretném kérni minden ellenzéki kollégától, hogy járjon el ugyanígy. Minden poszt, odaszúrás, beleállás előtt tegye föl magának a kérdést: mi nőhet ki ebből? KOMJÁTHI IMRE A Magyar Szocialista Párt társelnöke, országgyűlési képviselő Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére rövidítésére. SZERINTEM Busz Itt, Budán, a hegyvidéken az emberek szerencsére semmit sem érzékeltek az épp csak megkezdett járatritkításból sőt, amióta a Lánchíd felszabadult az autós forgalom alól új járatot vezettek be: a 210-es jár a belvároson keresztül a Gyöngyösi utcáig. Természetes dolog a menetrend rugalmas változtatása, és az utasszám is meghatározóan befolyásolja a járatindítást Nincs értelme félig üres tömegközlekedési járművekkel tovább terhelni a környezetet MOKÁNY ÁRPÁD Jogállam Az EU által folytatott jogállamisági eljárások abból fakadnak, hogy kormányunk nem kíván megfelelni az Unió jogi követelményeinek, amelyeket pedig csatlakozásunkkor az állampolgárok szavazatukkal támogattak. Magyarországon is vannak törvények, amelyek a választópolgárok egy jelentős részének nem tetszenek. Például a kormány rendkívüli felhatalmazásáról szóló törvény vagy az ilyen-olyan veszélyhelyzet kihirdetése, melyekre hivatkozva a parlamenttől vesznek el jogosítványokat, teljhatalmat adva a kormánynak. De ilyen a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások túlburjánzása vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása is. Elitünk egyszerűen hitbizományba vette az országot, csorbítva a demokráciát. Mit szólna a kormány, ha a választópolgárok egy része ezeket a törvényeket negligálná, mert nem tetszenek neki? Szerintem az EU törvényei sokunknak vonzóbbak is, valós érdekeinket, értékeinket sokkal jobban képviselik, mint az illiberalizmus. Sajnos mai helyzetünk olyan, mint Bástya elvtárs „narancsa”: savanyú. Vagy inkább sanyarú? O.T.B. Emlék KOVÁCS JÓZSEF A betűszó feloldása: Orbán Tokaj Biznisz. Azt régóta tudjuk, hogy létezik, sőt egyre nő a családi szőlőbirtok. No de milyen lett a bor? KOVÁCSI JÁNOS Novák Katalin Gyulára látogatott. Az államfő fogadására a város fideszes polgármestere meghívót küldött az iskolaigazgatóknak, a tankerület pedig javasolta az intézményvezetőknek, hogy „adjanak lehetőséget azoknak a diákoknak, akik szeretnének részt venni ezen az alkalmon”, mert a részvétel természetesen önkéntes. E hír arra emlékeztetett, amikor 1957-ben Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a párt második embere Kispestre látogatott, osztályfőnökünk pedig - teljesen önkéntes alapon - az osztályfőnöki óra helyett vitt ki bennünket a Kossuth térre meghallgatni Marosán elvtársat. Igaz, ez márciusban történt, és nem volt hideg, továbbá nem volt zászlófelvonás, sem őrségváltás vagy solymászbemutató. Volt viszont több mint egyórás szónoklat. Rossz emléket idézett bennem ez a gyulai esemény. DR. JÓKAI OSZKÁR Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu