Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-11 / 9. szám

(L­I népszava «/huf $/huf chf/huf rA7nA);Ar O I 2024. január 11. csütörtök_______________________378,08 ♦ -0,24% 345,06 ♦ -0,51% 405,13 ♦ -0,43%_____________________________'J r\3r\'J LAPSZÉL Kétéves csúcson a bizalmi index A GKI fogyasztói bizalmi index­­ a decemberi emelkedés után gyorsuló ütemben nőtt janu­árban, és közel kétéves rekord­­magasságba emelkedett. Az EU támogatásával végzett felméré­sek három évtizedes történeté­ben még sosem fordult elő ek­kora javulás egyik hónapról a másikra. Az emelkedés elsődle­ges mozgatója az, hogy a lakos­ság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vo­natkozó pénzügyi kilátásait az előző hónaphoz képest erősen javulónak értékelte, valamint jóval kedvezőbbnek látja az or­szág következő 12 havi gazdasági helyzetét is. Ugyanakkor a lakos­ság inflációs várakozása valame­lyest emelkedett. NÉPSZAVA Aggódik a Világbank A Világbank 2,6 százalékra ja­vította a 2023-as globális gaz­dasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a júniusban be­csült 2,1 százalékról. Az idén változatlanul 2,4 százalékos vi­lággazdasági bővülést vár, ám megjegyzi: a globális növekedés üteme ezzel már a harmadik egymást követő évben lassul, és csaknem 0,75 százalékponttal elmarad a 2010-es évek átlagá­tól. A Világbank szerint a világ­­gazdaság helyzete most jobb, mint egy évvel ezelőtt, mivel csökkent a globális recesszió kockázata, ám számos feltö­rekvő gazdaság középtávú kilá­tásai romlottak a lassuló növe­kedés, a globális kereskedelem stagnálása és az elmúlt évtize­dek legnagyobb hitelszigorítá­sa miatt. MTI Tovább csökkennek az üzemanyagárak Péntektől bruttó 3 forinttal csök­ken a benzin nagykereskedelmi ára, a gázolajé nem változik, így a 95-ös benzin literenkénti átlag­ára 559 forintra változik, a gáz­olajé 587 forint marad - írja a Holtankoljak.hu. NÉPSZAVA c RÉSZVÉNYEK r­ -0,22% BUX 62 804,52 Mol 2814 Ft 4 MTelekom 718 Ft OTP 16 700 Ft Richter 9095 Ft +1,43% -0,64% +5,12% +3,21% m OO >А Szeged a BYD-re vár GYÁR Döntően derűlátóan, nagy lehetőségként ítélik meg a helyiek a kínai autógyártó érkezését. A külföldi munkavállalóktól pedig nem tartanak. BOD PÉTER Szeged gazdaságát eddig is a több lábon állás jellemezte. Hiányoztak azonban innen a valóban nagy cé­gek, de az IT-szektorban hazai éllo­vasnak számít, köszönhetően, hogy a programozással foglalkozó közepes nagyságú cégek közel 4 ezer munka­­vállalót foglalkoztatnak. Kormány­zati segítség nélkül is dinamikusan fejlődik, noha érthető okokból az ott folyó iparosítás nagyságrendje miatt Debrecen mögött lemaradni látszott a harmadik legnépesebb hazai város. Új helyzetet teremtett, hogy 5 milli­árd eurós beruházással autógyárat épít ide már az idén a kínai BYD. A gépiparnak és az autógyártásnak helyben nincsenek hagyományai, de egy új technológia esetében ez talán nem is bír különösebb jelentőséggel. Eddig egyeteméről volt híres a város, Karikó Katalin idei orvosi Nobel-dí­­ja erre csak ráerősített. A helyieket arról kérdeztük: mit szólnak Európa egyik legnagyobb elektromos autó­gyára érkezéséhez, milyen lehetősé­geket és veszélyeket látnak a beru­házás kapcsán. A BYD szegedi gyárépítése olyan esemény, mint a várost sújtó 1879-es árvíz utáni újjáépítés - fogalmazott Bódi György, a Szegedért Alapítvány korábbi vezetője, aki arra emlékez­tetett, hogy a rendszerváltás óta nem volt nagy gazdasági beruházás Szegeden. A város egykori élelmi­­szeripari cégei közül a Pick maradt talpon, és hosszú ideje ez az egyet­len tradicionális vállalkozás, amivel összekötik a város nevét. Úgy látom, hogy az itteni autógyártás ablakot vagy újabb ablakot nyit Szeged szá­mára a világra - tette hozzá. A beru­házást azért is érzem nagyon fontos­nak, mert a helyi gazdaságfejlesztés kapcsán mindig a tudásipar meglétét és jelentőségét hangsúlyozták, és eh­hez most hozzákapcsolódik egy óriá­si volumenű termelőkapacitás - vé­lekedett Bódi György. Arra több megszólaltatott utalt, hogy 2008-ban nagy volt Szegeden a csalódás, amiért a Mercedes a gyárá­nak helyszínét a közeli Kecskeméten jelölte ki. Akkor elúszni látszott az esélye, hogy itt valaha autógyár léte­sülhet. Ezért is, másért is volt megle­petés a helyiek számára a bejelentés. Alapjaiban ez a beruházás nem fogja megváltoztatni a város jellegét. Sze­ged száz éve egyetemi város, és az is marad. Bár nagy jelentőségű a BYD idetelepülése, ez a város soha nem lesz autógyáros - osztotta meg né­zetét Tóth Andrea, aki helyben kom­munikációs referensként dolgozik. Ugyanakkor nem kérdés, hogy a vá­ros újkori gazdaságtörténetében for­dulópontot jelent a BYD itteni meg­települése - tette hozzá, és ezt azzal egészítette ki, hogy BYD után újabb beruházások érkezhetnek Szegedre, amely befektetési szélárnyékban élt az elmúlt három évtizedben. Nagy kérdés, hogy helyben mennyi szak­képzett munkaerő áll rendelkezés­re - hallhattuk, azzal kiegészítve, hogy viszonylag kevés helybeli fog tudni elhelyezkedni a rövid időn be­lül induló gyárban. Jó jel, hogy a he­lyi egyetem akar, és a mérnökképzés révén képes is kapcsolódni az au­tógyárban folyó kutatás-fejlesztési munkákhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nagy gyár lesz. Láthattuk korábban, hogy az Audi, a Suzuki és a Mercedes megváltoztatta Győrt, Esztergomot és Kecskemétet. A gyár léte bekerül a helyi mindennapokba, jelentősen alakítva a város életét - mondta el András, aki IT-szakemberként dol­gozik Szegeden. Bizonyára sok lesz az Ázsiából érkező vendégmunkás, akiknek még a tömeges megjelenése sem fog gondot okozni, mert a helyi egyetemen évtizedek óta több ezer külföldi, sok esetben nem is a konti­nensről érkező hallgató tanul, akik­nek jelenlétét megszokták a szege­diek - hallhattuk. Akkugyártás nem lesz Szegeden, ám nem zárható ki, hogy a kínai gyártó részéről a ké­sőbbiekben felmerülhet ez az igény, és nagy kérdés, hogy ebben a hely­zetben mit tud tenni a városveze­tés és a kormány - osztotta meg fé­lelmét András, nem rejtve véka alá, hogy olyan technológiai változá­sok is lehetnek az elkövetkező évek­ben, amelyek új alapokra helyezik az akkugyártást. Elmondta azt is, tart attól, hogy a nagy a különbség az eu­rópai és az ázsiai munka- és környe­zetvédelmi kultúra között, ami szin­tén hordozhat veszélyeket. Érdekes szempontot említett meg a magát a zöldgondolat mellett elkötelezett Szilárd, aki középveze­tőként dolgozik Szegeden. Bár im­ponálóak azok a számok, amelyek a BYD gyárépítése kapcsán elhan­goznak, de tisztában kell lenni az­zal, hogy a robotika olyan gyorsan fejlődik, hogy akár tíz éven belül ki­váltható lesz valamennyi betaní­tott munka. Az is elképzelhető, hogy nem háromezer, csupán néhány száz alkalmazottja lehet 2034-ben a sze­gedi autógyárnak. Szinte valamen­­­nyi általunk megszólaltatott kitért a helyi iparűzési adó kérdésére, ami az elkövetkező években jelentős mér­tékben gazdagíthatja a város kas­­­száját. Általánosnak mondható az a vélemény, hogy bár a gyárépítést bejelentő sajtótájékoztatón Botka László, a város polgármestere úgy fogalmazott, hogy az ebből származó bevétel helyben marad, ennek ellen­kezőjét sem zárják ki a helyiek. Szi­lárd szerint elképzelhető az is, hogy Ez nem egy ősfideszes város, itt az emberek a migráns­ellenes kormányzati propagandá­ra. olyan mértékben vonhatják el ebben az esetben az iparűzési adót Szeged­től, hogy pénzügyileg nem lesz jobb helyzetben az autógyár beindulá­sa után sem az önkormányzat, mint jelenleg. Pedig nagy szükség volna a város infrastruktúrájának fejleszté­sére, és - mások mellett - újabb ön­­kormányzati bérlakások építésére. Ettől fél a közművelésben dolgo­zó, nyugdíjhoz közelítő István is, aki szerint normál körülmények között egy ilyen nagyságrendű beruházás „megdobja” a város költségvetését, de idehaza messze állunk a normál viszonyoktól. Nagy kérdés, mennyi hazai munkavállaló kaphat munkát a gyárban, főleg a közép- és felső veze­tői szinten­­ vetette fel. A városveze­tés és a helybeliek is nagy reménye­ket fűznek ahhoz, hogy a gyárnyitás javít a város népességmegtartó ké­pességén. Ez nem egy ősfideszes vá­ros - nevette el magát István, amikor arra kérdeztünk rá, hogy okozhat-e helyben gondot, hogy várhatóan sok külföldi munkavállaló fog egyszerre megjelenni Szegeden. A város lakos­sága eddig sem volt homogén, sok az itt tanuló külföldi diák, az időseb­bek pedig emlékezhetnek rá, hogy a rendszerváltás előtt a helyi textil­iparban sok kubai dolgozott, és ve­lük sem volt semmi gond. Itt helyben az emberek ezért nem fogékonyak a migránsellenes kormányzati propa­gandára - tette hozzá István. Péter Szijjártó Dr. László Botka Szijjártó Péter miniszter és Botka László polgármester december közepén jelen­tette be a BYD érkezését KILÁTÁS BÓDI GYÖRGY: A rendszerváltás óta nem volt nagy gazdasági beruházás Sze­geden, az itteni autógyártás ab­lakot vagy újabb ablakot nyithat a város számára a világra 300 hektár területet kell biztosítani, erre még adós az önkormányzat ezért nem fogékonyak Két főút, az M5-ös és az M43-as találkozásánál alakítják ki az autógyárat fogadó - a képünkön lila színű - ipari parkot Állnak a kisajátítások Régészetre, műszaki tanácsadásra, talajvédelmi tervre már költött a város, földeladásra viszont eddig csak a Pick Szeged Zrt. állt rá. Ahogy megírtuk, Sze­ged közel 90 millió forintos hektáronkénti árat fizet Csányi Sándor OTP-vezér földjeiért, miközben szán­tókért a hírek szerint mindössze 3-4 milliót kínál - ol­vasható az Átlátszó frissen publikált cikkben, amely­ben a BYD szegedi gyárának helyszínéül kijelölt 300 hektárnyi földterületről írnak. Felpezsdül a város Várhatóan több ezer fővel növekedhet a város la­kossága, köszönhetően annak, hogy a nem hivatalos adatok szerint háromezer főt foglalkoztat majd az autógyár. A város gazdasági életére jótékonyan hat­hat, hogy az európai elektromos autógyártás egyik fontos központjává válik Szeged. Az emlegetett he­lyi iparűzési adó (hipa) bevétel mellett nőhet a város kiskereskedelmi forgalma, növekedhet a vendéglá­tás, többen vehetik igénybe a helyi szolgáltatásokat a fodrásztól az uszodáig. Nőhetnek az ingatlan- és az albérletárak. Egy ilyen nagyságrendű beruházás felpezsdítheti az amúgy sem szunnyadó város életét. ö2 o inci ö­o

Next