Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-01 / 27. szám
2024. február 1., csütörtök 111 KULTÚRA NÉPSZAVA Toronyház a Szürke galambhoz TÁRLAT Az ország második legmagasabb lakóépületének tizenkilencedik emeleti lakásában látható Tar Sándorról kiállítás. Az épület az író bűnregényének egyik helyszíne is. NÁDASDI ÉVA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Az 1973-ban átadott, huszonkét emeletes toronyház a Petőfi téren Debrecen ikonikus épületévé vált az évtizedek során, hetvenkilenc méteres magasságával az ország második legmagasabb lakóépülete. Ahogy kilépünk a vasútállomásról, egyből ezzel a bármilyen esztétikumot mellőző, a szocialista korszakot megidéző épülettel találkozunk, amit az „öngyilkosok tornyának” is neveznek, mivel többen a tetejéről leugorva vetettek véget életüknek. (Persze akár szép is lehetne az épület, ha karbantartanák, felújítanák.) Ennek a tragédiákat is magában rejtő háznak a 203-as lakásában nyitott a MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ) és a Déri Múzeum Tar Sándor író életéről és megítéléséről kiállítást. A helyszínválasztás az íróhoz több szempontból is passzol: bár nem lakott konkrétan ebben a toronyházban, élete folyamán huszonnyolc albérletben lakott, utolsó lakhelye is egy panellakás volt. Emellett 1996-ban megjelent bűnregénye, a Szürke galamb egyik helyszíne is ez a huszonkét emeletes épület. A tárlat mottója egy Szophoklész-idézet: „Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek más: miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?” A kiállítás nem Tar műveiből, hanem élettörténetéből és naplóbejegyzéseiből kiindulva mutatja be kortárs művészeti alkotásokon keresztül az író személyiségét és a szocializmusban való szerepét, fel-felbukkanó énjeit. Az író énjeinek újraértelmezése is érdekes lehet a látogatók számára: egyrészt Tar Sándor olyan párttag volt, aki besúgóként is tevékenykedett, másrészt homoszexualitásáról sem a hozzá közel állók számára, sem a műveiben nem beszélt. Tar szexuális orientációját az irodalomtörténészek sem tudják tényekkel Tar élettörténetéből kiindulva, kortárs művészeti alkotásokon keresztül mutatja be az író szemealátámasztani, de egy-egy naplóbejegyzésében találhatók erre utalások. Ezzel szemben HI/II- as ügynöki kiléte bizonyítottá vált 1999-ben - ezt a tényt maga vallotta be a nyilvánosság előtt -, ami miatt mind az írók, mind a munkások körében meghurcolták. (Tar Sándor elbocsátásáig, 1992-ig a Medi cor Művek orvosi műszergyárban dolgozott. Besúgóként rosszindulatú volt, sokaknak ártott.) Ahogy a lakáskiállításon belépünk a konyhába, mindezekhez támpontokat adhat a kazettás magnóra felvett, irodalomtörténészekkel és egy egykori barátjával készített interjúk meghallgatása. A másik kettősség Tar életében az írói és a szakmunkás élete. A felvett interjúkban megszólaló Károlyi Csaba irodalomkritikus, valamint Deczki Sarolta irodalomtörténész szerint Tar például inkább a munkások között, a kocsmában érezte otthon magát, mintsem egy irodalmi eseményen. Az ötletes helyszínválasztás és Tar Sándor belső feszültségekkel teli élettörténetének a kombinációja egy izgalmas kiállítást ígér, ám ezt az ígéretet a lakásban megjelenő kortárs alkotások már kevésbé váltják be. Egyes alkotások az alapötlet szintjén persze „Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek más: miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?" A MODEM és a Déri Múzeum közös kiállítása február 11-ig tekinthető meg a debreceni toronyház 19. emeleti lakásában. (Debrecen, Petőfi tér 10.) A kiállítás kurátorai: Don Tamás és dr. Lakner Lajos valóban megidézik Tar szellemét: ilyen például Gerhes Gábor Ex Libris T.S. című installációja, ami Tar fehér borítójú, üres könyvekkel teli, fiktív polcát jeleníti meg, vagy Kádár Emese egy kulcslyukat ábrázoló, Tekintet című digitális rajza, ami a Tar ügynöklétének kiderülését követő időszakra utal. Azonban e művek - ahogy a kiállítás más darabjai is - a megvalósítás során kissé megbicsaklottak, legalábbis a látványukkal nem nyűgözik le a látogatót, a rendelkezésre álló lakásteret sem töltik meg annyira, amennyire lehetett volna. A tárlat egyik legjobban Tar életéhez kötődő eleme a kisebb szobában látható, Kádár-kori kisemberekről készült utcafotók. Ahogy Tar is a munkások között élve - őket megfigyelve - az átlagemberek történeteit írta meg, ezeknek a képeknek a fotósa is mintha örökös megfigyelője lett volna a szürke utcákon sétálók hétköznapjainak. A Kádár-kori kisemberekről készült utcafotók is Tar Sándor írói világát idézik meg A kiállítás lyiségét. A kiállítás helyszínválasztása ötletes, az író valóban hasonló lakásokban élte le az életét INFÓ És csak szag leszel SZÍNHÁZ A testtel és annak minden rezdülésével dolgozó, alkotó színházi és táncszakmában talán még nehezebb kérdés az öregedés. Kiss-Végh Emőke a Dollár Papa Gyermekei társulattal írt költőien vulgáris szövegű darabot e témáról. Kiss-Végh második rendezésében egy öregedő balettmester kapuzárási pánikját, a szadizmusba hajló kontrollmániát és a hatalomhajkurászást járjuk körül a Trafó stúdiójában. Az Egy rosszaságról című előadás száz perce a főszereplő Jorgosz életközepi válsága mellett számtalan más „rosszaságra” kikacsint a balett-teremnek berendezett térben - például családelhagyás, alkoholizálás, lelki és testi abúzus. Rába Roland alakításában Jorgosz két éhes arcát, Erdős Lili Lilijének egyszerre rémült és vágyakozó, szeretetéhes fiatal táncosát nehéz nézni. Erdős valóban egyetemi hallgató, Rába Roland pedig tanít. De az időben visszafele haladó cselekményben más aspektusok és jellegzetességek is betörnek a valóságból a színpadra. Kiss-Végh Emőke harsány, színészi játékban néhol sok, de nem túlterjeszkedő rendezése kifejezetten épít ezekre. Nem tudni, hogy beépített jelenettel vagy az élet dramaturgiai érzékével állunk szemben, amikor az előadás kezdete előtt bemondják a közönségnek: egy bizonyos rendszámú autó annyira rossz helyen parkol, hogy viszik is már el a kocsit. Pár perc után Kiss-Végh felpattan a nézőtéren beépített helyéről, hogy az az övé, és kiszalad. Aztán kis idő múlva visszatér, hogy elszállították az autóját, hiába minden, visszaül, s már jobban is be kifordítható, szőrös Nike mellényében Rába Roland, hogy akadémiai székfoglaló beszédében kifakadjon az élettől megcsömörlött, kiégésgyanús, alkonya felé lépkedő férfiként. Az előadásban a székfoglaló ünnepséget megelőző három nap sorsdöntő találkozásai tárulnak elénk, amelyekben Rába Roland di INFÓ Dollár Papa Gyermekei - Kiss-Végh Emőke: Egy rosszaságról, Trafónamikus, a leáldozás ellen minden porcikájával lázadó alakítása során a néző ambivalens módon kötődni kezd Jorgoszhoz. Leköpjük, de megértjük. A többi, saját civil nevén futó szereplő is az idő múlásához kapcsolódik, szeszélyesen, ellentmondásosan. Erdős Lili apafigurát kereső szexuális közeledése után Polgár Csabaként Polgár Csaba hagyja ott családját Jorgoszért. Polgár gazdag színészi eszköztárral mutatja be a korosodás folyamatát, a halandzsa angolul kiabáló kisgyerektől a családi felelősséget maga mögött hagyó apán át a saját színpadi képességeiben bizonytalan, leitatott színészig. Minden mondata, cselekedete szívszorítóan nevetséges - mindez a saját életéből merítve, de mégsem személyeskedőn átadva. Ezt a tragikomikumot erősíti Kiss-Végh feleségfigurája is, aki lelki terrorban gyakorol uralmat a vergődő Polgáron. Rába karakterét csupán saját nővére tudja „pofon vágni”. Lőrinc Katalin Katija a maga idős, kecsesen mozgó és táncoló testével ellenáll az öregedésnek, színészi és táncosi minőségében is magától érthetően irányítja a bemelegítést, ahol jól végrehajtott gyakorlatok során ízelítőt kapunk a jövő táncnemzedékéből is Bagyinszki Bánk, Csató Mária, Halasi Dávid, Gattyán Eszter és Lipták Zsófi jóvoltából. Lőrinc végig megtartja a kontrollt, higgadt jelenlétéből és szinte rezzenéstelen, de nem érzelemmentes arcjátékából is ez árad. Hiába csókolja meg Jorgosz maszkulin letámadásként, Lőrinc Katalin hidegen a szemébe vágja, hogy öreg szaga van. És hogy szakmailag sem tartja semmire öccsét, ha saját székfoglalójára balettmesterként megelégszik John Travolta lépéseivel a Grease musicalből. Jorgosznak már csak a humor és a szexualitás marad. Hiába a mindenkin áttaposó, életeket tönkretevő, férfiúi létét mindenáron bizonyítani vágyó Jorgosz szadista igyekezete, az öregszag megmarad. Az akadémiai székfoglaló szó szerinti megismétlése után, elfogadva, hogy a szag marad, Jorgosz holtan esik össze. Hogy aztán ezt is felülírva belekiabálja a képünkbe, amúgy mégsem. NÉMETH FRUZSINA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Erdős Lili valóban egyetemi hallgató, Rába Roland pedig tanít