Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-14 / 38. szám

KULTÚRA NÉPSZAVA 2024. február 14., szerda 12 LAPSZÉL Újra jön az Il Volo Tavaly már a Budapest Aréna is szűknek bizonyult, ezért október 10-én az MVM Dome színpadára érkezik a világhírű olasz pop-opera trió, az Il Volo. N­ÉPSZAVA Túri Attila a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke Túri Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ősszel választott elnöke a Nemzeti Kulturális Tanács elnöki posztján is követi elődjét, Vashegyi Györgyöt - derül ki a hétfő esti miniszterelnöki határozatból. Orbán Viktor egy másik határoza­tával felkérte a Kossuth- és Széche­­nyi-díjakra javaslatot tevő bizott­ság tagjait is, ugyanazokat, akiket tavaly: Balázs János zongoramű­vészt; Bogsch Eriket, a Richter Ge­deon Vegyészeti Gyár Nyrt. elnökét; Eperjes Károly színművészt; Kling­­hammer István akadémikust; Ma­róth Miklós akadémikust, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének elnökét; Marton Éva operaénekest; Mezey Katalin köl­tőt; Sótonyi Pétert, az Állatorvostu­­dományi Egyetem rektorát; Vékás Lajos akadémikust; Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezér­igazgatóját. HVG.HU Film közösségi finanszírozásból Véget ért Králl Kevin filmrendező és Vasas Petra producer közös, Me­lange című kisfilmjének a forgatá­sa, melyre tavaly év végén sikerült összegyűjteni a kitűzött célössze­get. A produkció kampánya a más­fél éve indult online közösségi pi­actéren, a Brancson valósult meg. Rövid időn belül a Melange-é már a harmadik sikeres filmes kampány ezen az oldalon. A film várhatóan március közepére készül el, és film­fesztiválokon, alkalmi vetítéseken, később pedig streaming platformo­­kon lesz elérhető. PA­PAG­E I 0 HIRDETÉS --------------------------------------------------­ APRÓ JÁRMŰ AUTÓJÁT megvenném 06-1/420-2703, 06-30/362-0674. RÉGISÉG MŰGYŰJTŐNŐ készpénzért vásárol aranya­kat, ezüsttárgyakat, hagyatékot, karórákat, pénzérméket, Herendiket, festményeket, gyűjteményeket. Kiszállás díjtalan. Üzlet: III., Bécsi út 137., +36-30/400-3645, zsolnay08@gmail.com NEMZET Antikvitás vásárol készpénzért: ara­nyakat, ezüstöket, festményeket, porcelánokat, órákat, bútorokat, hagyatékot, stb. Budapest, Erzsébet körút 23., 06-30/120-0217, nemzetantik@gmail.com APRÓHIRDETÉS-FELVÉTEL: Tel.: 06-1/475-0802, e-mail: 3skarakter@gmail.com EGYÉB HIRDETÉS ESETÉN: Tel.: 06-1/9999-528, e-mail: hirdetes@nepszava.hu A zongorista és az ügynökök TÁRLAT Be lehet-e szervezni a világhírű Cziffra Györgyöt? - többek között ezt vizsgálta 1959-ben a Belügyminisztérium. Spionok jelentéseit is felfedi - bár nem róluk szól - az ABTL ma nyíló kamarakiállítása. TÖLGYESI GÁBOR Ha a fővárosból keressük fel a pa­lóc Pompejit, mehetünk Vác és Hatvan felé is. Ha viszont Moson­magyaróvár érintését javasolja útikalauzunk, kezdjünk gyana­kodni. Cziffra György zongoramű­vész feleségével, Abadin Zulejká­­val, valamint kisfiával, a később karmesteri karriert befutó ifjabb Cziffra Györggyel 1950. február 13-án Mosonmagyaróvárt meg­járva végül Ipolytarnócnál lépte át a határt egy embercsempésszel, hogy aztán - egy újabb szürreális túrát megtéve - Losonc, Prága és Brno érintésével közelítsék meg Ausztriát. Szállásadójuk feljelen­tette őket, a csehszlovák rendőr­ség pedig a Cziffra családot átadta a magyar hatóságoknak. Cziffra György a „Caffé de Pari” zongo­ristájaként 1950. március 6-án az Államvédelmi Hatóság szombat­helyi osztályán úgy vallott: a szé­gyen elől menekült. Állította, több nő feljelentette, gyerektartást követelt tőle, állandóan üldözték, veszélyeztették a karrierjét. Hogy volt-e valós alapja Cziffra védeke­zésének, az nem derül ki az Állam­biztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) kamaratárlatán, amely ma nyílik meg a Cziffra Fesztivál keretében. Annyi bizo­nyos, Zulejka 1994. január 15-én bekövetkezett haláláig a művész felesége volt. Cziffra Györgyöt és feleségét a Győri Felsőbíróság másodfokon két év és három hónapra, illetve tizennégy hónap fogházbüntetés­re ítélte. Cziffra a büntetését a ka­posvári megyei börtönben, illetve rabmunkát végezve Miskolcon töl­tötte - közismert tény, hogy a ne­héz fizikai munka következtében a csuklója meggyengült, ezért később számos kon­certjén csuklószorítóban lépett fel. (Aztán akad­tak olyanok, akik virtuóz zongorajátékának titkát e segédeszköznek tudták be, nem pedig a tehetsé­gének és a napi nyolc óra gyakorlásnak.) 1^. Cziffra Györgyöt a Szombathe­lyi Állami Gyermekvédő Intézet vette gondozás­ba, de meglepő módon a hatóságban volt an­­­nyi emberség - pon­tosabban: gyermek­védelmi szemlélet -, hogy felhívta a figyel­met, az intézetben ka­nyarójárvány dúl, a gyermeket a nagymama magához vezette. A ha­tósági iratok mellett személyes do­kumentumokat is bemutató tár­lat talán leginkább szíven ütő tárgy az a fotó, amely az 1952 végén sza­baduló Cziffra Györgyről készült: megtört ember lett. Pedig eddig sem volt könnyű élete. Az 1921-ben született Cziffra nagy szegénységben nőtt fel egy angyalföldi nyomortelepen, a Tri­­poliszban. Idősebb nővére, Jolán tizenhárom évesen a budapesti Városháza tisztviselőinek étkez­déjében volt konyhalány, onnan vitte haza a maradékot családjá­nak, mint József Attila édesany­ja a kegyelmesektől. Jolán jobb állásba kerülve zongorát bérelt, amelyen György négyévesen gya­ Bachtól Schumannig A kiállítás megnyitója után ma este héttől Farkas Gá­bor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész szólóestje lesz hallható a szomszédos Eötvöslő Színháztermében. Farkas Gábor generációjának egyik legkiemelkedőbb zongoristája, a romantikus repertoár elismert inter­­pretátora, több nemzetközi zongoraverseny győztese, a világ legjelentősebb zenei fesztiváljainak és kon­certtermeinek állandó meghívottja. Műsorán Bach- Petri, Schubert és Schumann művei szerepelnek, korolni kezdett, nyolcéves korá­ban pedig Dohnányi Ernő ajánlá­sával a Zeneakadémia hallgatója, Keéri-Szántó Imre tanítványa lett. 1934-ben már „kis csodazongo­­rásként” és „magyar Mozartként” ünnepelték a koncertje­in, ám 1937-1938 idején már bárzongoristaként és jazz-zongoristaként kereste a kenyerét. S bár 1943-ban a sajtóban fo­­gadkozott, hogy vissza­tér a klasszikus ze­néhez, közbejött a katonaság, a há­ború, amely után újra a bárok és kávéházak felé vette az irányt. A korszak hírességei - Darvas Iván, Feleki Kamill, Mezei Mária, Latabár Kálmán és Rátonyi Róbert - vol­tak fellépő partnerei, rajongói - mint példá­ul Puskás Öcsi - pedig lokálról lo­kálra követték. Valószínűleg sosem vált vol­na világhírű zongoraművésszé, ha a Zeneakadémia professzora, Fe­renczy György 1954-ben nem te­reli vissza a klasszikusok irányába. Sikeres koncertjeit 1956 tavaszán Liszt-díjjal ismerték el, október 22-i fellépését az Erkel Színház­ban máig emlegetik. „Bartók II. zongoraversenyét Cziffra György játszotta, tolmácsolása önmagá­ban véve is nagyszerű teljesítmény volt; játéka nyomán a nem éppen könnyen áttekinthető, bonyolult mű teljesen tisztán, magával ra­­gadóan szólalt meg. De tekintetbe kell vennünk Cziffra egyéni fejlő­dését is, néhány év előtti újra be­mutatkozó hangversenyétől az ed­ INFO Mit rejt a Cziffra­­dosszié? - Az emigráns zongo­raművész: Cziffra György és az állambiztonság Állambiztonsági Szolgálatok Tör­téneti Levéltára (1067 Budapest, Eötvös utca 7.) kiállítóterme. Kurátor: Viszket Zoltán Nyitva: szeptem­ber 14-éig, hétfő­csütörtök, 10-től 16 óráig Ingyenesen látogatható, digi produkcióig. Művészünk most már szinte a teljes kibontakozás­hoz ért. A Bartók-muzsika diffe­renciált lelkivilága nyitva áll előt­te... s úgy érezzük, ezzel nyitva áll útja a zeneirodalom minden stílus­korszaka, minden mestere felé is” - írta Várnai Péter október 24-én a Népszavában. Cziffra mindeneset­re a családjával Párizsba emigrált a forradalom idején. 1957 február­jában a franciaországi és amerikai sikereiről beszámoló - akkor Nép­akarat néven megjelenő - Népsza­va már úgy ír Cziffra Györgyről, mint „akit ugyancsak elmulasztot­tunk rendkívüli adottságai szerint értékelni itthon”. „Cziffra ma a világ legjobban fi­zetett művésze. Szédületes karri­ert futott be és rengeteget keres.” Ez volt a „Kádár Mihály” fedőnevű ügynök jelentésének summázata Cziffra Györgyről 1959 augusztu­sában. (A jelentés egyébként cá­folt pletykákat is közöl, például a Cziffra és Fischer Annie közti „ver­sengésről” is beszámol.) Sebestyén Sándor őrnagy megjegyzéséből ki­derül: a Belügyminisztérium III/ II. Csoportfőnökségének határon túli operatív intézkedések alosztá­lya azt vizsgálta, be tudnak-e épül­ni Cziffra Györgyön keresztül a magyar emigrációba. Utasítása vi­szont már olyan feladatterv elké­szítését irányozza elő, mi­tévők le­gyenek „Kádár Mihály” NSZK-beli tanulmányútjával. A „Temesi Ju­dit” fedőnevű ügynök jelentése még ennél is „sokkolóbb”: Cziffrá­­tól virágot kapott, együtt kávéztak, beszélgettek a művészetről. Cziffra György és felesége 1968-ban kapta meg a francia ál­lampolgárságot, egyúttal kérte elbocsátását a magyar állampol­gárság kötelékéből. Az elhárítás ezredese, Szabó Károly ezt a ké­relmet 1970. január 9-én támogat­ta, a mentesítést végül 1972. szep­tember 11-én adta meg a hatóság. Cziffra György mindezek után tér­hetett vissza Magyarországra, ad­hatott két koncertet 1973 júniusá­­ban az Erkel Színházban. A kritika dicsérte Cziffrát és karmester fiát is - de azért a legnagyobb mélta­tást mégiscsak a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekará­nak tartogatta. „Cziffra ma a világ legjob­ban fizetett művésze. Szédületes karriert futott be és rengete­get keres." Ez volt a „Kádár Mihály" fedő­nevű ügynök jelentésének summázata 1959 augusz­tusában Cziffra Györ­gyöt és fele­ségét a Győri Felsőbíróság másodfokon két év és három hó­napra, illetve tizennégy hónap fogház­büntetésre ítélte. Cziffra a büntetését a kaposvári megyei bör­tönben, illetve rabmunkát végezve Miskolcon töltötte

Next