Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-16 / 40. szám
NÉPSZAVA 2024. február 16., péntek $/HUF CHF/HUF GAZDASÁG */HUF 388,94 +0,01% 361,52 l -0,27% 410,39 +0,27% LAPSZÉL Nyolcszázalékos inflációt várnak A hazai cégvezetők 394 forintos eurót, 1,7 százalékos gazdasági növekedést és 8 százalékos inflációt várnak 2024-ben - ez derült ki a PwC Magyarország vezérigazgatói felméréséből. A vállalatok 58 százaléka tervezi árai növelését, és csak 36 százalékuk tervez létszámbővítést. A cégvezetők a működésre leselkedő veszélyek közül első helyen említették az inflációt, majd a képzett munkaerő hiányát - csak ezt követően tartanak a makrogazdasági és geopolitikai kockázatoktól. NÉPSZAVA A béremelések kikerülhetetlenek Az eddigieknél is jobban felértékelődött az értékes dolgozók megtartása a tavaly még a magas inflációtól és a recessziótól szenvedő munkaerőpiacon - derül ki a Hays friss felméréséből. A megkérdezett munkavállalók nagy többségének (78 százalék) nőtt a fizetése 2023-ban. Tízből heten elégedettek jelenlegi munkahelyükkel, ami megegyezik az előző évi aránnyal. A felmérésből az is kiderült, hogy a szűkülő üzleti lehetőségek ellenére a munkáltatóknak a fizetésemelés területén javarészt sikerült lépést tartaniuk a szokatlanul magas inflációval. A szokásos éves béremelést tervező vállalatok aránya 44-ről közel 62 százalékra ugrott, bár ennek mértékében nagyobb visszaesés látszik. NÉPSZAVA Csillagászati összegre lesz szükség Tavaly 411 milliárd, idén már 484 milliárd dollárra becsülik az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges összeget - derül ki az Európai Bizottság közleményéből. A közvetlen károk nagyságát közel 150 milliárd dollárra becsülik, ennek nagy része az ország keleti régiójához köthető. Az összeg másik része azokat a fejlesztéseket foglalja magában, amelyek az ország háború utáni korszerűsítéséhez szükségesek. NÉPSZAVA RÉSZVÉNYEK BUX 65 660,8 Mol 2942 Ft MTelekom 768 Ft OTP 17 355 Ft Richter 9610 Ft +0,79% ♦ +1,85% +1,02% ♦ +0,89% ♦ +0,00% Politikai porhintés a tilalom GABONA Az ukránok idehaza csak veszteséggel tudnák értékesíteni a termésüket. Az exportstop pedig csupán fantomokkal való hadakozás. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Nagy tömegben utoljára 2022-ben került hazánkba ukrán agrártermék, amivel az aszály következtében kiesett, óriási mennyiségű kiszáradt kukoricát kellett pótolni. Vagyis akkor az ukrán exportra a hazai termeléskiesés miatt volt szükség. Egyébként pedig Ukrajna tranzitútvonalnak használja Magyarországot, arra, hogy a nyugat-európai piacokra eljuttassa az áruit - tudtuk meg Barabás Bélától, a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkárától. Ugyanezt erősítette meg Lempert László kétegyházi gazdálkodó. Utóbbi szarvashibának nevezte az exporttilalmat, mert ezzel csak azt éri el a kormány, hogy a termelők elveszítik a külpiacaik nagy részét. Egy neve elhallgatását kérő, szintén békési agrárvállalkozó úgy fogalmazott, hogy az agrártárca és az agrárkamara amúgy is elkésett az ukrán gabona elleni tiltakozással. Annak másfél-két éve még lett volna értelme, most már nincs. Az ügy egyébként tavaly szeptemberben kezdődött, amikor az EU feloldotta az Ukrajnából érkező gabona behozatali tilalmát. Magyarország akkor nemzeti hatáskörben meghosszabbította a tilalmat, és egy sor más ukrán terméket is kitiltott a magyar piacról, így a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecskehúst, valamint a baromfi élelmezési célra alkalmas húsát is. Mellette a tojást, a mézet, a zöldséget, a rozst, az árpát, a kukoricát, a repcét, a napraforgót, a nád- és répacukrot, valamint a kenyeret. Ezen tiltások értelmét, a csirkehúst kivéve, ugyancsak a nullával egyenértékűnek nevezte Raskó György. Kevésbé közismert, hogy Ukrajna Európa második legnagyobb csirkehúsexportőre. Gigantikus mennyiséget, közel 450 ezer tonnát értékesít ebből az Unió piacán. Ha nem került volna abból a múlt évben a magyar piacra is, akkor a tapasztaltnál sokkal magasabb lett volna itthon a csirkehús ára, és vele az infláció is. Nyugat-Európa mezőgazdasága sokat köszönhet az ukrán agrárexportnak. Mások mellett az onnan érkező olcsó takarmány révén éri el az olasz élelmiszer-gazdaság a megfizethető állati húsok előállítását - érvelt Raskó György, aki a nemrégiben lezajlott olasz, német, francia és belga gazdatüntetések kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy sehol nem Az agrárlobbik ereje Európában Franciaországban a foglalkoztatottak 2,5, Németországban 2, Hollandiában 1 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, míg Magyarországon 4,6 százalék. Ugyanakkor az Unió kifejezett törekvése, hogy az élelmiszergyártás területén biztosítsa a maga számára az önellátást, hangzott el az ukrán agrártermékek behozatali tilalmával kapcsolatos követelés. Nem véletlenül. A magyar mezőgazdaság legnagyobb gondja, hogy ugyanabban erős, mint az ukrán, a gabona, a kukorica, a repce és a napraforgó termelésében. A művelés alatt álló hazai szántóföldek 85 százalékán ezt vetik és aratják. Ukrajnában az agrárium főprofilját ugyanezek jelentik Ukrajnában a svéd, német, angol és amerikai tulajdonban lévő agrárvállalkozás, amelyek a legkorszerűbb gépekkel és termelési technológiákkal dolgoznak. tik, de ott a birtokméret százszorosa a magyarnak, és mellette ott találhatók a világ legjobb termőföldjei. Sok Ukrajnában a svéd, német, angol és amerikai tulajdonban lévő agrárvállalkozás, amelyek a legkorszerűbb gépekkel és termelési technológiákkal dolgoznak. A magyar gazdálkodóknak velük képtelenség versenyezni. A gond ez, nem pedig a magyar embargós politika, ami csupán álprobléma - hangsúlyozta Raskó György. Barabás Béla azzal vette védelmébe a múlt héten a záhonyi határnál az ukrán behozatal ellen tiltakozókat, hogy követeléseik arra irányultak, hogy ne legyen vámmentes az Ukrajnából érkező gabona. Egy békési agrárvállalkozó szerint az államot terheli a felelősség, ha mégis bejut a magyar piacra az ukrán áru. Szerinte könnyűszerrel ellenőrizni lehetne, hogy a tranzitra bejelentett szállítmányok esetében egyezik-e a beérkező és a kiszállított gabona mennyisége. Ugyancsak az állam felelősségére és mulasztására mutatott rá gabonaügyben Lempert László, aki szerint a kormánynak nem kellett volna csillagászati összeget költeni a lélegeztetőgépekre, hanem intervenciós felvásárlást kellett volna elrendelni a hazai gabonapiacon. Ezzel segítettek volna a magyar gazdáknak, mellette az állami gabonakészlet biztonságos ellátást garantált volna az országnak. BOD PÉTER A magyar mezőgazdaságnak nem az ukrán gabona jelenti a gondot Értelmetlen veszteség A hazai agrárium jövője borús. Fontos tisztában lenni azzal, hogy Ukrajnában a gazdálkodás háborús körülmények között folyik. Amikor majd béke lesz, az ottani termésmennyiség jelentősen növekedni fog, s ennek nagy részét külpiacokon fogják értékesíteni. A magyar gabona már kiszorult az európai piacról, és arra kell berendezkedni, hogy ez nagyon hosszú távon vagy talán örökre így marad, tekintve, hogy az ukrán gabonával, kukoricával, repcével és napraforgóval aligha lehet versenyre kelni. A magyar agrárium egyszerűen drágábban termel. Azzal, hogy az Orbán-kormány egy hónappal az orosz-ukrán háború kirobbanása után kiviteli tilalmat rendelt el a magyar gabonára, óriási hibát követett el. Bár minden hozzáértő előre látta az intézkedés teljes értelmetlenségét, nem lehetett meglepetés, hogy egyetlen pillanat alatt 3,5 millió tonna magyar gabona piaca veszett el Olaszországban, ahová helyettünk bevonultak az ukránok. Brüsszel szerint idén már élénkülni fog a magyar gazdaság BECSLÉS Magyarország gazdasága az eddigi adatokon alapuló előzetes becslés szerint 2023-ban 0,8 százalékkal zsugorodott, ami nagyjából megfelel az Európai Bizottság (EB) őszi előrejelzésének - olvasható a brüsszeli testület csütörtökön közzétett téli gazdasági előrejelzésében, amely a tagállamok gazdasági növekedését és inflációs kilátásait értékeli. Miután a mezőgazdasági termelés talpra állt a 2022-es súlyos aszályok után, a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedében 0,9 százalékkal bővült. A negyedik negyedévben azonban a mutatók az ipar és az építőipar folytatódó gyengeségére utalnak. Az éves GDP a beruházások és a háztartások fogyasztásának visszaesése miatt csökkent. Bár a becslések szerint az export 2023-ban is visszaesik, az importkereslet nagyobb mértékű mérséklődése következtében a nettó export hozzájárult a GDP bővüléséhez. Az EB szerint a gazdaság 2024- 25-ben fokozatosan élénkül, a GDP-növekedés 2024-ben 2,4 százalékra, 2025-ben pedig az őszi várakozásokkal megegyezően 3,6 százalékra gyorsul, amit támogat a csökkenő infláció és kamatlábak. A háztartások jövedelmét jelentősen fellendítette a 2023 decemberében végrehajtott 15 százalékos minimálbér-emelés, és stabilizálódott a foglalkoztatás is: a munkanélküliségi ráta decemberben 4,2 százalék volt. A reáljövedelem növekedése ösztönzi a háztartások fogyasztását. Az MNB a mérséklődő inflációra válaszul megkezdte a kamatlábak csökkentését, ez hozzájárul a beruházások fokozatos élénküléséhez. Az infláció 2023 decemberében 5,5 százalékra csökkent a bázishatások, a csökkenő energiaárak és a hazai recesszió miatt. A fogyasztási kereslet élénkülése és a magas munkaerőköltség-növekedés miatt a dezinfláció várhatóan lassulni fog. A jövedéki adók emelése miatt idén januárban emelkedtek az üzemanyagárak. Az éves infláció az előrejelzések szerint a 2023-as 17 százalékról 2024-ben 4,5 százalékra, 2025-ben pedig 4,1 százalékra csökken - írja jelentésében a brüsszeli testület. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Az Európai Bizottság hasonlóan látja a helyzetet, mint a kormány