Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-27 / 49. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2024. február T1., kedd Amőbaként terjeszkednek az akkuüzemek Sóskúton TILTAKOZÁS Folytatódik a sós­­kútiak harca a szlovén Andrada Group akkumulátorfeldolgozó üze­me ellen. A korábbi gyermekrajzos tiltakozás után hétfőn Érd és Tár­nok lakóival összefogva babakocsis felvonulást rendeztek, keddre pedig fénytüntetést hirdettek. „Minden lehetséges módon je­lezni szeretnénk a döntéshozóknak, hogy a sóskútiak, de az érdiek és a tárnokiak se akarnak a házuk mögé akkubontót” - válaszolta a Népsza­vának Kormányi Zsolt, a Sóskúti Ci­vil Kör képviselője, aki nem tagadja, hogy az akciókkal nyomást akarnak gyakorolni a sóskúti képviselő-tes­tületre is, amely szerdán ülésezik. Akkor döntenek a helyi választási bizottság által már átengedett, ak­kuüzem elleni népszavazásról. „Az időtényező most különösen fontos, a helyi tiltásnak még az Andrada en­gedélyezési eljárása előtt meg kelle­ne születnie” - mondja Kormányi. A kormány közben kiemelt be­ruházássá nyilvánítaná az üzemet, ami azért is riasztó, mivel a szlovén cég ingatlana „csak” 2,5 hektáros, míg a kiemelő javaslatban ennek a sokszorosa, csaknem 36 hektár sze­repel. „Már a Dongwha Electrolyte Hungary veszélyeshulladék-hasz­­nosító üzemének építésekor ag­gódtunk amiatt, hogy az lesz az első fecske, amit azután más hasonló cé­gek követnek. Lám a Donghwa után itt az Andrada, de a kiemelésre ter­vezett hatalmas területen még több is elfér” - teszi hozzá Kormányi Zsolt. (A Dongwha veszélyeshulla­­dék-hasznosító üzeme miatt volt, aki pert indított környezetvédelmi okokból.) A helyiek nem csupán a kibocsá­tott veszélyes anyagok miatt aggód­nak, bár a szétszedett selejtes ak­kumulátorokból kinyerni kívánt úgynevezett „NMC-powder” mér­gező, veszélyes rákkeltő anyag, ha­nem amiatt is, hogy az üzemet egy csatornázatlan ipartelepen egy ere­detileg raktározásra épült csar­nokban alakítanák ki. Az ipartelep ráadásul a vízkészletvédelmi or­szágtérképen piros színnel jelölt, tehát vízügyi szempontból kocká­zatosnak számító terület, ahol még egy háztáji ellátására alkalmas kút fúrásához is engedélyt kell kérni. Tavaly július elejétől augusztus vé­géig részleges vízkorlátozás volt Sóskúton, hogy lesz itt elég víz en­­­nyi akkuüzemnek? - csodálkozik a civil aktivista. Az Andrada a Népszavának ko­rábban azt mondta, hogy az ak­kubontó berendezés vízigénye mindössze napi 2-4 liter, bár a kommunális vízfogyasztás ennek a sokszorosa lehet, lévén az üzem várhatóan 160 főt foglalkoztat. A kommunális szennyvizet az épület alatti ülepítőkben gyűjtik, ahonnan szippantós kocsik hordanák el. Ami szintén merésznek tűnik. Kormá­nyi megemlíti, hogy a január végi, botrányba fulladt közmeghallga­tás afféle „tervezett káosz” lehetett, a sóskútiak közül sokan úgy vélik, hogy valójában se König Ferenc pol­gármester, se az Andrada képvise­lői nem akartak tájékoztatást adni a terveikről. Ezt erősíti szerintük, hogy azóta se álltak szóba a lakos­sággal se Sóskúton, se a szomszédos Tárnokon, se Érden. SZALAI ANNA Tiltakozók Sóskúton. A helyi képvi­selőknek is üzennek a mai ülésre LAPSZÉL Fideszes lakhatási szükségmegoldás „Baszd meg, valahol laknom kell!” - ez mondta Szarvas Ró­bert, Bácsszőlős fideszes pol­gármestere (képünkön), ami­kor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy videón számonkéri, miért la­kik a település orvosi szol­gálati lakásában. Hadházy Facebook-posztja szerint Bács­­szőlősön 45 millió forint uniós pénzből újították fel a rendelőt és az orvosi szolgálati lakást. Orvos azonban nincs ebben a faluban. A képviselő szerint a fideszes polgármester költö­zött be a felújított lakásba, amit nem hajlandó elhagyni, „hiába szólította fel erre először a kör­jegyző, aztán többször a képvi­selő-testület, majd a kormány­hivatal is.” Hadházy szerint csak annyi történt, hogy az első felszólítás után egy törvényte­len bérleti szerződést aláíratott a település alpolgármesteré­vel. NÉPSZAVA Győrben egyre több a polgármesterjelölt A Győrt jelenleg is vezető, fide­szes Dézsi Csaba András pén­teken a Facebook-oldalán je­lentette be, hogy 100 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett a Fidesz győri szervezete őt javasolja polgármesterjelölt­nek - szúrta ki a Telex, amely szerint a kormánypárti poli­tikus a hetedik aspiráns a vá­rosvezetői posztra. Mint emlé­keztettek, korábban indulását jelezte a szexbotrányba bele­bukó exfideszes expolgármes­­ter Borkai Zsolt, Pintér Ben­ce (Tiszta Szívvel a Városért), Balla Jenő (Összefogás Győ­rért Egyesület), Szilágyi Nor­bert (Megoldás Mozgalom), Glázer Tímea (Demokratikus Koalíció) és Pollreisz Balázs (MSZP). NÉPSZAVA Számháború a taglétszámokról VITA A Belügyminisztérium államtitkára szerint „elolvadt” a pedagógus­érdekképviseletek tagsága, az érintettek újabb lejáratási kísérletről beszélnek. JUHÁSZ DÁNIEL Március 1-jén, pénteken ül ös­­­sze a pedagógus-béremelés egy részét biztosító EFOP Plusz uniós támogatási program feltételeit el­lenőrző monitoring bizottság, ahol a kormány és az Európai Bizottság delegáltjai mellett jelen lesznek a pedagógus-szakszervezetek képvi­selői is - értesült a Népszava. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demok­ratikus Szakszakszervezetének (PDSZ) ügyvivője lapunknak azt mondta, nemcsak a béremelés meg­valósulásával kapcsolatban várnak válaszokat a kormánytól, hanem a Belügyminisztérium parlamenti ál­lamtitkára, Rétvári Bence legújabb „hazugságaira” is magyarázatot kö­vetelnek. Rétvári nemrég Facebook-ol­dalán számolt be arról, hogy a pe­dagógus szakszervezetek taglét­száma „elolvadt”, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 5200 taggal, a PDSZ mindössze 800 taggal rendel­kezik. A bejegyzésből az adatok for­rása nem derült ki. Nagy Erzsébet a Népszavának úgy reagált, ez nem más, mint az államtitkár „vágykive­títése”.­­ A tagdíjat rendszeresen befi­zető tagjaink száma megközelíti a 4000 főt, emellett vannak, akik nem rendszeres tagdíjfizetők, pél­dául a nyugdíjasok, megbízási szerződéssel dolgozók, gyesen lé­vők. Ha annyi lenne a tagságunk, amennyit Rétvári hazudik, nem tudnánk az egész országra kiter­jedő jogsegélyszolgálatot fenn­tartani, de még egy irodát sem. Ez megint egy szándékos lejáratási kí­sérlet a kormány részéről - fogal­mazott az érdekvédő. A PSZ elnöke, Totyik Tamás is ha­sonló véleményen van, szerinte az államtitkár állítása „egyértelmű ha­zugság és propagandafogás”. Hozzá­tette: a törvények tiltják a szakszer­vezeti tagok bármilyen központi nyilvántartását, a létszámra példá­ul a tagdíjbefizetésekből származó államkincstári adatokból lehet kö­vetkeztetni, így kérdés, Rétvári hon­nan szerezte - az egyébként téves - adatsorát.­­ A PSZ-nek megköze­lítőleg 15 ezer tagja van, igaz, ebben a nyugdíjas tagjaink is benne van­ Még így is maga­sabb a tagdíjbe­vételünk, mint Rétvári pártjának és a KDNP-nek nak. De a tagdíjfizetési adatok alap­ján még így is magasabb a tagdíjbe­vételünk, mint Rétvári pártjának és a Fidesz koalíciós partnerének, a Kereszténydemokrata Néppártnak. Csak minket nem tömnek ki állami támogatással - mondta Totyik Ta­más. A taglétszámokkal kapcsolat­ban érdeklődtünk a Belügyminisz­tériumnál, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. A szakszervezetek a pedagó­gus-béremelést érintő kérdésekre is szeretnének választ kapni a pén­teki bizottsági ülésen. A PDSZ ja­nuár vége óta gyűjti a visszajelzése­ket az átlagosan 32,2 százalékosnak mondott béremelésről, adataik sze­rint a fizetések továbbra sem érik el azokat az átlagokat, amelyeket a kormány közölt. A PDSZ felméré­sét több mint 2100-an töltötték ki, s a válaszadók 63,6 százaléka jelezte: béremelés után csak a fokozatához tartozó törvényi minimumot kap­ta, az átlagbér pedig bruttó 572,7 ezer forintra jött ki. Ezzel szemben a kormány azt állítja, a gyakorno­koknál a bruttó átlagbér 561,1 ezer forintra, Pedagógus I. fokozatban 602 ezer forintra, Pedagógus I.- ben 679,1 ezer forintra nőtt. A PDSZ ügyvivője szerint a kor­mányzat különböző trükkökkel kozmetikázza az adatokat, például csak a tankerületi intézményeket vonták be az összesítésbe, az ön­kormányzati, egyházi, alapítványi intézményeket nem, miközben a visszajelzések szerint leginkább az utóbbi fenntartóknál kapták csak a törvényi minimumot a pedagógu­sok. Emellett nemcsak az alapbé­reket vették figyelembe az átlagok kiszámításánál, hanem hozzá­adták a különböző pótlékokat és megbízási díjakat is, amivel ugyan­csak kedvezőbb képet kaphattak az átlagbérek alakulásáról - állítja Nagy Erzsébet. A PSZ a Forrás Társadalomku­tató Intézettel együttműködve in­dított felmérést a valós bérhelyzet feltérképezésére, a kutatás ered­ményeit várhatóan március elején közlik. TOTYIK TAMÁS: Máshogy számolnak. Az érdekvédők adatai szerint a fizetések továbbra sem érik el azokat az átlagokat amelyeket a kormány közölt

Next