Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-27 / 49. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2024. február T1., kedd Amőbaként terjeszkednek az akkuüzemek Sóskúton TILTAKOZÁS Folytatódik a sóskútiak harca a szlovén Andrada Group akkumulátorfeldolgozó üzeme ellen. A korábbi gyermekrajzos tiltakozás után hétfőn Érd és Tárnok lakóival összefogva babakocsis felvonulást rendeztek, keddre pedig fénytüntetést hirdettek. „Minden lehetséges módon jelezni szeretnénk a döntéshozóknak, hogy a sóskútiak, de az érdiek és a tárnokiak se akarnak a házuk mögé akkubontót” - válaszolta a Népszavának Kormányi Zsolt, a Sóskúti Civil Kör képviselője, aki nem tagadja, hogy az akciókkal nyomást akarnak gyakorolni a sóskúti képviselő-testületre is, amely szerdán ülésezik. Akkor döntenek a helyi választási bizottság által már átengedett, akkuüzem elleni népszavazásról. „Az időtényező most különösen fontos, a helyi tiltásnak még az Andrada engedélyezési eljárása előtt meg kellene születnie” - mondja Kormányi. A kormány közben kiemelt beruházássá nyilvánítaná az üzemet, ami azért is riasztó, mivel a szlovén cég ingatlana „csak” 2,5 hektáros, míg a kiemelő javaslatban ennek a sokszorosa, csaknem 36 hektár szerepel. „Már a Dongwha Electrolyte Hungary veszélyeshulladék-hasznosító üzemének építésekor aggódtunk amiatt, hogy az lesz az első fecske, amit azután más hasonló cégek követnek. Lám a Donghwa után itt az Andrada, de a kiemelésre tervezett hatalmas területen még több is elfér” - teszi hozzá Kormányi Zsolt. (A Dongwha veszélyeshulladék-hasznosító üzeme miatt volt, aki pert indított környezetvédelmi okokból.) A helyiek nem csupán a kibocsátott veszélyes anyagok miatt aggódnak, bár a szétszedett selejtes akkumulátorokból kinyerni kívánt úgynevezett „NMC-powder” mérgező, veszélyes rákkeltő anyag, hanem amiatt is, hogy az üzemet egy csatornázatlan ipartelepen egy eredetileg raktározásra épült csarnokban alakítanák ki. Az ipartelep ráadásul a vízkészletvédelmi országtérképen piros színnel jelölt, tehát vízügyi szempontból kockázatosnak számító terület, ahol még egy háztáji ellátására alkalmas kút fúrásához is engedélyt kell kérni. Tavaly július elejétől augusztus végéig részleges vízkorlátozás volt Sóskúton, hogy lesz itt elég víz ennyi akkuüzemnek? - csodálkozik a civil aktivista. Az Andrada a Népszavának korábban azt mondta, hogy az akkubontó berendezés vízigénye mindössze napi 2-4 liter, bár a kommunális vízfogyasztás ennek a sokszorosa lehet, lévén az üzem várhatóan 160 főt foglalkoztat. A kommunális szennyvizet az épület alatti ülepítőkben gyűjtik, ahonnan szippantós kocsik hordanák el. Ami szintén merésznek tűnik. Kormányi megemlíti, hogy a január végi, botrányba fulladt közmeghallgatás afféle „tervezett káosz” lehetett, a sóskútiak közül sokan úgy vélik, hogy valójában se König Ferenc polgármester, se az Andrada képviselői nem akartak tájékoztatást adni a terveikről. Ezt erősíti szerintük, hogy azóta se álltak szóba a lakossággal se Sóskúton, se a szomszédos Tárnokon, se Érden. SZALAI ANNA Tiltakozók Sóskúton. A helyi képviselőknek is üzennek a mai ülésre LAPSZÉL Fideszes lakhatási szükségmegoldás „Baszd meg, valahol laknom kell!” - ez mondta Szarvas Róbert, Bácsszőlős fideszes polgármestere (képünkön), amikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy videón számonkéri, miért lakik a település orvosi szolgálati lakásában. Hadházy Facebook-posztja szerint Bácsszőlősön 45 millió forint uniós pénzből újították fel a rendelőt és az orvosi szolgálati lakást. Orvos azonban nincs ebben a faluban. A képviselő szerint a fideszes polgármester költözött be a felújított lakásba, amit nem hajlandó elhagyni, „hiába szólította fel erre először a körjegyző, aztán többször a képviselő-testület, majd a kormányhivatal is.” Hadházy szerint csak annyi történt, hogy az első felszólítás után egy törvénytelen bérleti szerződést aláíratott a település alpolgármesterével. NÉPSZAVA Győrben egyre több a polgármesterjelölt A Győrt jelenleg is vezető, fideszes Dézsi Csaba András pénteken a Facebook-oldalán jelentette be, hogy 100 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett a Fidesz győri szervezete őt javasolja polgármesterjelöltnek - szúrta ki a Telex, amely szerint a kormánypárti politikus a hetedik aspiráns a városvezetői posztra. Mint emlékeztettek, korábban indulását jelezte a szexbotrányba belebukó exfideszes expolgármester Borkai Zsolt, Pintér Bence (Tiszta Szívvel a Városért), Balla Jenő (Összefogás Győrért Egyesület), Szilágyi Norbert (Megoldás Mozgalom), Glázer Tímea (Demokratikus Koalíció) és Pollreisz Balázs (MSZP). NÉPSZAVA Számháború a taglétszámokról VITA A Belügyminisztérium államtitkára szerint „elolvadt” a pedagógusérdekképviseletek tagsága, az érintettek újabb lejáratási kísérletről beszélnek. JUHÁSZ DÁNIEL Március 1-jén, pénteken ül össze a pedagógus-béremelés egy részét biztosító EFOP Plusz uniós támogatási program feltételeit ellenőrző monitoring bizottság, ahol a kormány és az Európai Bizottság delegáltjai mellett jelen lesznek a pedagógus-szakszervezetek képviselői is - értesült a Népszava. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszakszervezetének (PDSZ) ügyvivője lapunknak azt mondta, nemcsak a béremelés megvalósulásával kapcsolatban várnak válaszokat a kormánytól, hanem a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence legújabb „hazugságaira” is magyarázatot követelnek. Rétvári nemrég Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a pedagógus szakszervezetek taglétszáma „elolvadt”, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 5200 taggal, a PDSZ mindössze 800 taggal rendelkezik. A bejegyzésből az adatok forrása nem derült ki. Nagy Erzsébet a Népszavának úgy reagált, ez nem más, mint az államtitkár „vágykivetítése”. A tagdíjat rendszeresen befizető tagjaink száma megközelíti a 4000 főt, emellett vannak, akik nem rendszeres tagdíjfizetők, például a nyugdíjasok, megbízási szerződéssel dolgozók, gyesen lévők. Ha annyi lenne a tagságunk, amennyit Rétvári hazudik, nem tudnánk az egész országra kiterjedő jogsegélyszolgálatot fenntartani, de még egy irodát sem. Ez megint egy szándékos lejáratási kísérlet a kormány részéről - fogalmazott az érdekvédő. A PSZ elnöke, Totyik Tamás is hasonló véleményen van, szerinte az államtitkár állítása „egyértelmű hazugság és propagandafogás”. Hozzátette: a törvények tiltják a szakszervezeti tagok bármilyen központi nyilvántartását, a létszámra például a tagdíjbefizetésekből származó államkincstári adatokból lehet következtetni, így kérdés, Rétvári honnan szerezte - az egyébként téves - adatsorát. A PSZ-nek megközelítőleg 15 ezer tagja van, igaz, ebben a nyugdíjas tagjaink is benne van Még így is magasabb a tagdíjbevételünk, mint Rétvári pártjának és a KDNP-nek nak. De a tagdíjfizetési adatok alapján még így is magasabb a tagdíjbevételünk, mint Rétvári pártjának és a Fidesz koalíciós partnerének, a Kereszténydemokrata Néppártnak. Csak minket nem tömnek ki állami támogatással - mondta Totyik Tamás. A taglétszámokkal kapcsolatban érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. A szakszervezetek a pedagógus-béremelést érintő kérdésekre is szeretnének választ kapni a pénteki bizottsági ülésen. A PDSZ január vége óta gyűjti a visszajelzéseket az átlagosan 32,2 százalékosnak mondott béremelésről, adataik szerint a fizetések továbbra sem érik el azokat az átlagokat, amelyeket a kormány közölt. A PDSZ felmérését több mint 2100-an töltötték ki, s a válaszadók 63,6 százaléka jelezte: béremelés után csak a fokozatához tartozó törvényi minimumot kapta, az átlagbér pedig bruttó 572,7 ezer forintra jött ki. Ezzel szemben a kormány azt állítja, a gyakornokoknál a bruttó átlagbér 561,1 ezer forintra, Pedagógus I. fokozatban 602 ezer forintra, Pedagógus I.- ben 679,1 ezer forintra nőtt. A PDSZ ügyvivője szerint a kormányzat különböző trükkökkel kozmetikázza az adatokat, például csak a tankerületi intézményeket vonták be az összesítésbe, az önkormányzati, egyházi, alapítványi intézményeket nem, miközben a visszajelzések szerint leginkább az utóbbi fenntartóknál kapták csak a törvényi minimumot a pedagógusok. Emellett nemcsak az alapbéreket vették figyelembe az átlagok kiszámításánál, hanem hozzáadták a különböző pótlékokat és megbízási díjakat is, amivel ugyancsak kedvezőbb képet kaphattak az átlagbérek alakulásáról - állítja Nagy Erzsébet. A PSZ a Forrás Társadalomkutató Intézettel együttműködve indított felmérést a valós bérhelyzet feltérképezésére, a kutatás eredményeit várhatóan március elején közlik. TOTYIK TAMÁS: Máshogy számolnak. Az érdekvédők adatai szerint a fizetések továbbra sem érik el azokat az átlagokat amelyeket a kormány közölt