Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-06 / 31. szám

IQ I­­ NÉPSZAVA I 2024. február 6., kedd KULTÚRA LAPSZÉL Nem beszéltek a balesetről Horváth Lajos Ottó és Vid­­nyánszky Attila nem beszéltek a balesetről - mondta a Nemze­ti Színház előadásán súlyosan megsérült színész az Indexnek adott interjújában. „Őt most na­gyon leköti a színház, engem pe­dig nagyon leköt a gyógyulás” - mondta a lapnak Horváth Lajos Ottó, akinek a gyógyulása mini­mum fél évig eltart még. A szí­nész tavaly novemberben Szász Júliával együtt lezuhant a dísz­letről a Nemzeti Színházban, a Rómeó és Júlia előadása köz­ben. A baleset után Vidnyánsz­­ky Attila először lemondott ve­zetői posztjáról, ám a lemondást Csák János a vizsgálat lezárásáig nem fogadta el. A belső vizsgálat december 21-én lezárult, Vid­­nyánszky Attila ezután vissza­vonta lemondását. A rendőrségi vizsgálat még zajlik. Horváth La­jos Ottó egyelőre nem is gondol a visszatérésre. Az interjúban azt mondta: „Most egy huzamo­sabb ideig nem fogok tudni vis­­­szatérni olyan formán, hogy úgy tudjam ellátni a munkát, ahogy azt szeretném.” NÉPSZAVA Színésznő sérült meg Temesváron Megsérült a Temesvári Német Színház színésznője, Olga Török, amikor a vasárnap esti Cseresz­­nyéskert-előadás közben rázu­hant a díszlet - írja a Libertatea. A színésznőt kórházba szállítot­ták, az előadást félbeszakítot­ták. A munkavédelmi szabályok be nem tartása miatt büntetőel­járást indítottak, a rendőrség a baleset körülményeinek a felde­rítése érdekében nyomoz. A Te­mesvári Német Színház közölte: az esetről értesítették a Tem­es megyei munkaügyi felügyelősé­get, és belső vizsgálatot is indí­tottak a baleset körülményeinek a felderítésére. A Libertatea azt is megjegyzi, hogy nem a temes­vári volt az egyetlen színházi baleset a hétvégén Romániában. Szombaton a Bukaresti Nemze­ti Színházban Marius Manóié színész szenvedett balesetet egy előadás során. TRANSTELEX Turner-akvarell került elő William Turnernek, az angol ro­mantikus festészet egyik legna­gyobb alakjának eddig soha nem látott akvarelljére lehet licitál­ni márciusban. A valószínűleg 1796-ban készült mű nemrég ke­rült elő egy angliai kastély pad­lásáról, és a közép-angliai Leo­­minsterben működő Minster Auctions aukciósháznál árvere­zik el. A képet 30-50 ezer fontos (13,5-22,5 millió forint) becsér­tékkel kínálj­ák. PA PAG E N 0 Egy kis Prága Pesten TÁRLAT Látványosan a látványtörténetről­­ leginkább így jellemezhető a Madách - Prága kiállítás a Pesti Vigadóban, ahol jelmezskiccektől a VR-szemüvegig elevenedik meg a színházi látásmód. ROSZNÁKYEMMA Érdemes felliftezni a Pesti Vigadó hatodik emeletére, ahol az üveg­tetőzet miatt részben természetes fénnyel megvilágítva várja látogató­it a Madách - Prága című „látvány­történeti” tárlat. Tavaly összeértek az évfordulók: egyszerre ünnepeltük Magyaror­szág fővárosát és hazánk legismer­tebb költőjét, Petőfi Sándort. E két grandiózus „ünnepkör” elvonta a figyelmet a magyar könyvnyom­tatás 550., Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. és Madách Imre születésének 200. évfordulójáról. Utóbbit ünneplendő az Országos Színháztörténeti Múzeum és Inté­zet (OSZMI) installációt készített saját gyűjteményeinek felvételei­ből, dokumentumaiból és fényké­peiből. Az ember tragédiájának ti­zenöt színéhez kapcsolódva tizenöt különböző rendezést jelenít meg az installáció, melynek látványter­vét Mira János díszlettervező jegy­zi. Az alkotás díszes társaságba ke­rült, olyan tervek és elképzelések közé, melyek megjárták Prágát. Az OSZMI ugyanis a magyar színház­történet és a közelmúlt meghatá­rozó látványterveiből készített ki­állítást, olyan munkákból, melyek a Prágai Quadriennálén is láthatók voltak (magát a Madách - Prága tár­latot szintén Mira János tervezte). A Prágai Quadriennálé (PQ) a színházi látványtervezés és színház­építészet nemzetközi seregszemlé­je. Bár az utóbbi időben a nagykö­zönség számára is egyre vonzóbbá vált a négyévente jelentkező szemle, ehhez hozzátartozik, hogy az 1967- es indulás óta jócskán átalakult a PQ - ezt foglalja össze a tárlat alcíme is: A felvonulástól az önálló téralko­tás művészete felé, 1967-2023. A húsz ország részvételével a cseh fő­városban indult szemle eleinte nem volt más, mint leltár: színházi lát­vány- és jelmeztervek, azaz rajzok, tárgyak és makettek végtelen sora. Ehhez képest a tavaly júniusi PQ-n már alig volt olyan kiállítási anyag, melyben ne lett volna hús-vér sze­replő, színész, táncos, vagy magát az installációt ne próbálhatta vol­na ki a közönség. A hatvanhét or­szág részvételével megrendezett ta­valyi versenyen például látható volt Borsi-Balogh Máté is, mivel hazánk az Örkény István Színház Winter­reise előadásának látványtervét vit­te ki Prágába. Az eredeti munkából készített winterreise.box (Devich Botond tervező és Tarnóczi Jakab rendező munkája) a legjobb dizájn díjában részesült az Országok és ré­giók szekcióban. A különleges dísz­letben Borsi-Balogh Máté Franz Schubert Téli utazás című dalcik­A válogatást végignézve az az érzé­sünk támad, hogy a terv is művészet lusát énekelte el, az előadás egyes részletei a doboz külső falán lévő 12 monitoron voltak megtekinthetők, a munka az OSZMI mostani kiállí­tásának egyik meghatározó darabja. Ám ami először megragadja a te­kintetünket, az a kiállítótér rende­zői balján elhelyezkedő, plexicsö­vekből álló „felhő”. Az installáció a 2019-es PQ-ra készült, melynek központi témája a képzelet volt. A négy egyetem - a Képzőművésze­ti, a Kaposvári, a MOME és a BME - közös munkája nyomán született alkotás a képzelet tárgyiasulását fe­jezi ki. Az elmúlt évek eredménye a 2019-es, Végtelen Dűne névre hall­gató installáció is, mely szintén ka­pott díjat (a legjobb kiállítás lett az Országok és régiók kategóriában). A Végtelen Dűne a tükrök által lét­rehozott végtelenség illúzióját kel­ti: az installáció a környezetét ket­tőzve mossa el a térbeli határokat, így a létező világ visszatükröző­dik. Az alkotás a Pesti Vigadóban Madách - Prága, Pesti Vigadó Február 8-án szubjektív tárlat­vezetést tart dr. Szabó Attila, az OSZMI igazgató­helyettese, a Prá­gai Quadriennálé magyarországi felelőse. Nyitva: február 18-ig VR-szemüvegen keresztül tekint­hető meg. A szinte egészen friss prágai ta­pasztalatok mellett az OSZMI ki­állítása lényegében a magyar szín­házi látványtervezés történetét is szemlélteti. A kiállítás egy csavar­ral önmagában olyan, mint egy lát­ványtér. Egy ponton a XX. század legnagyobb tervezői, a hazai lát­ványtervezés iskolateremtő alkotói láthatók: Varga Mátyás, Márk Ti­vadar, Oláh Gusztáv. De megannyi nagy név jelen van: például Keserű Ilona, Ország Lili, Koós Iván, Vágó Nelly, Schäffer Judit, El Kazovsz­­kij. Vannak közismert darabokhoz készített látványtervek (Rómeó és Júlia, Figaro házassága, Liliom, Egy őrült naplója), és színháztörténeti jelentőségű előadások is felelevení­­tődnek, így Ascher Tamás 1990-es Platonov-rendezése, melyhez An­tal Csaba készített díszletet, Vágó Nelly kosztümöket. Minden munka megjárta a PQ-t, és nyertek díjakat is: az 1979-es PQ-n például Koós Iván megosztott ezüstérmet szer­zett. Feltűnnek a színházi látvány ma is meghatározó alakjai, többek között Szakács Györgyi, Ambrus Mária, Khell Zsolt, Benedek Mária, Orosz Klaudia és a Kentaur álnéven alkotó Erkel László munkái. Lehajtható, klasszikus színházi székekben ülve szemlélhetők a tár­lat egyes videóanyagai, ezek röpíte­nek el Prágába, a világkiállítás for­gatagába - az OSZMI hazahozza az élményt a hatvanas évektől máig. A Madách - Prága a magyar színház szcenikai változásait mutatja be, másrészt a Prágai Quadriennálé át­alakulását. Az egészen áthaladva az az érzésünk támad, bár ott lettünk volna. A „felhő” installáció négy egyetem - a Képzőmű­vészeti, a Kaposvári, a MOME és a BME - közös munkája nyo­mán született, s a képzelet tárgyiasulását fejezi ki Jánoskúti Márta jelmez­tervei. Witold Gombrowicz: Operett. Ren­dező: Valló Péter; Vígszín­ház, Budapest, 1978 INFÓ Tótágasra várva KREATÍV Fordított világ témá­ban indítja hét év szünet után újra az Aranyvackor gyerekirodalmi és illusztrációs pályázatot a Pagony Kiadó. Négy kategóriában várják kezdő vagy újrakezdő szerzők és illusztrátorok jelentkezését, akik úgy érzik, eljött az idő arra, hogy a kéziratuk és a vázlataik könyvként öltsenek végleges formát. A klasszikus írói kategóriák mel­lett idén már az első fordulóban is várják azokat az illusztrátorokat, akik szöveg nélkül, csupán képe­ikkel mesélnék el meséiket. Olyan prózai történetekben, mesékben reménykednek, amikben hol a fék­telen jókedv és a szabadság, hol az abszurd fordulatok és a kitekert vi­láglátás vezetik a történet fonalát. Csak még nem publikált pályamű­veket fogadnak el. Az első fordu­lóban a nevezéseket négy kategó­riában várják: 1. Rövid mese 2-5 éveseknek, 2. Rövid mese vagy me­seregény, 3. Regény (részlet) 9-12 éveseknek, 4. Silent book vagy ké­peskönyv. A pályázat időben két részre oszlik: először zajlik a szö­vegek és a picture bookok fogadá­sa és zsűrizése, majd a pályázó il­lusztrátorok a továbbjutott mesék közül választanak, és ahhoz készí­tenek képeket. A zsűri tagjai: Wé­­ber Anikó író, Dániel András író és illusztrátor, Csobod Luca, a Pa­gony Kiadó szerkesztője, Grancsa Gergely, a Pagony Kiadó szerkesz­tője, Paulovkin Boglárka illusztrá­tor (tiszteletbeli zsűritag), Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesz­tője (tiszteletbeli zsűritag). A leg­jobb írás, a legjobb illusztráció és a legjobb silent book vagy képes­könyv szerzőjét 150-150 ezer fo­rinttal díjazzák. A pályázat ha­tárideje március 15., a díjkiosztó október elején lesz. NÉPSZAVA

Next