Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-08 / 33. szám

KULTÚRA Telt ház a Vadászaton Minden jegy elkelt Hobo Vadászat 40 című koncertjére, amelyet szombaton rendeznek meg a Papp László Buda­pest Sportarénában. A legendás al­bumot digitálisan felújítva, dupla CD-n ugyanakkor holnap jelenteti meg a GrundRecords. NÉPSZAVA Kevesebb Térey-ösztöndíjas Idén csak harmincan kaphatják meg a Térey-ösztöndíjat - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A PIM ezt azzal indokolta, hogy az ösz­töndíjak mértéke inflációköve­tő, ám a fenntartásra szánt keret évek óta nem változik. FIDELIO Perényi a Zeneakadémián A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és Liszt-díjas Perényi Miklós ma este az Anima Mu­sicae Kamarazenekarral lép fel a Zene­­akadémián, Joseph Haydn D-dúr csel­lóversenyét adja elő a Grandioso bérlet koncertjén. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2024. február 8., csütörtök 111 Kamaszlányok, terroristafeleségek KARAKTEREK Egy tunéziai édesanya 2016-ban a rendőrséget hibáztatta amiatt, hogy két idősebb lánya az ISIS két vezetőjével összeházasodott. A történetet feldolgozó Négy nővér kétszeres Oscar-jelölt rendezőjét, Kaouther Ben Haniát Zoomon értük utol. CSÁKVÁRI GÉZA Filmjében a történet eredeti szereplő­it színészek is megformálják. Érdekes formátum: a Négy nővér egyáltalán dokumentumfilm? A dokumentumfilmes forma na­gyon gazdag és rengeteg teret biz­tosít a kísérletezésre. Bár itt színé­szek is jelen vannak, az ő feladatuk az, hogy kifejezzék a valós szereplők gondolatait. Kevés olyan rész van a filmben, amelyben újrajátsszák a valóságot, ezért nem lehet fikciós filmnek tekinteni. A Négy nővér egy meta-dokumentumfilm. Megpróbálta megérteni, mi motiválta a két lányt, hogy fundamentalistává váljon? Ezért csináltam ezt a filmet, hogy megértsem. Különböző lehetséges válaszok léteznek a filmben. Látjuk, nem szeretett gyerekek voltak, na­gyon nehéz, erőszakos, bántalmazá­sokkal teli gyerekkoruk volt. Látjuk, valami másra vágytak. Erőszakos volt a vágyuk, és még erőszakosab­ban nyomta el őket az anyjuk. Amit megértettem: az egyik motiváció, ami miatt végigjárták ezt az utat, az volt, hogy kitörjenek ebből az örök­ségből. A másik: horizontot látni. A tinédzserkor nagyon lázadó idősza­kában voltak, és az egyetlen ajánlat, amit kaptak, hogy fontosnak érez­zék magukat, hogy érezzék, kioktat­hatják az anyjukat, a terroristáktól érkezett. Azzal is meggyanúsítják az anyjukat, hogy támogatta a dzsihádistákat. Ez azért egyértelmű, mert abban a két-három évben, amikor az Isz­lám Állam terrorszervezet felemel­kedett, Tunéziát is az iszlamisták kormányozták a parlamentben. Ők megengedőek voltak a dzsihádisták­­kal, sőt, bátorították őket. Az volt az alapvető gondolkodás, hogy segíteni kell a szíriaiaknak abban, hogy vis­­­szahívják az elnöküket. A világ legrosszabb anyja, lázadó és radikalizálódó gyerekek, mindezt nem lehetett könnyű ezt lencsevégre kapni. Nagyszerű élmény volt számuk­ra, legalábbis ezt mondják nekem! De én is ezt éreztem, mert mint lát­hatja, Olia Hamrouni és a lányai szókimondóak, van hangjuk, saját maguké a történetük, tudják, ho­gyan kell elmondani, és számukra nagyon fontos volt, hogy azt meg­osszák. Az volt az első motivációjuk, hogy elmagyarázzák, miért mentek végig a testvéreik ezen az úton - ez egy olyan diskurzus, ami korábban nem zajlott le. Aztán a forgatás alatt a két lány talán először mesélt erről az anyjuknak, mert mi ott voltunk, mert biztonságos teret adtunk ne­kik, hogy őszintén beszélhessenek. A történet a konzervati­vizmus és a progresszivi­tás szemben­állásáról szól egy modern társadalom­ban. A lányait egyedül nevelő Olfa is megértette az erőszak örökölt go­nosz mechanizmusának jelentős részét. Ez bizonyos szempontból terápia volt a számukra, katartikus. Hogy tudta elnyerni Olfa és lányai bi­zalmát? Egyáltalán nem volt nehéz. 2016-ban kezdtem el ezt a filmet, az évek során nagyon közel kerültünk egymáshoz. Szinte családtagok let­tünk: ha veszekednek, hívnak en­gem, ha problémájuk van, tanácsot kérnek. Amikor a városban vagyok, meglátogatom őket, egész nap ve­lük vagyok. Ahogy már említettem, vágynak arra, hogy elmondják a történetüket. Nem kellett győzköd­ni őket. Csodálatos, ahogy őszintén beszélnek, hitelesek, nem titkolnak el dolgokat. Minden rajtuk múlott, nekem csak a kamerát kellett tarta­nom. Cannes-ban a legjobb dokumen­tumfilm díját nyerte el a film. Az ott ta­pasztalt eufória mennyire viselte meg a családot? Az a csodálatos bennük, hogy semmi sem nyűgözte le őket. Nem az érdekelte őket, hogy milyen szép ruhában lesznek - na jó, egy picit -, hanem hogy elmondhassák a törté­netüket. Tényleg. A két jelenleg börtönben lévő lány és az ott megszületett unoka sorsáért harcolnak még? Hogyne. Beszélek a tunéziai kül­ügyminisztériummal, van egy bi­zottság. Ez nagyon hosszú, nagyon bonyolult eljárás, de mi ezt szorgal­mazzuk. De vajon az idősebb lányok akarják-e ezt? Igen, persze. Úgy ér­zem, többször is beszéltem velük telefonon a forgatás előtt, és mind­annyian azt akarják, hogy jöjjenek vissza Tunéziába, tisztességes tár­gyalást kapjanak, mert számukra ez egy tinédzser „bolondéria” volt. És tud hatni a politikusokra? Remélem. Eléggé ünnepeltek, amikor kiderült az Oscar-jelölés. Mondtam nekik, hogy én megtet­tem, amit kell, most rajtuk a sor. 1977-ben szü­letett, tunéziai filmrendező, forgatókönyvíró. 2020-as filmjét, A férfi, aki eladta a bőrét a 93. Oscar-díjátadón a legjobb nem­zetközi játékfilm kategóriában jelölték. 2024- es filmjét, a Négy nővért a 96. Oscar-díj­átadón a legjobb dokumentumfilm kategóriában jelölték. A Négy nővér világpremierje a Cannes-i Nem­zetközi Filmfesz­tivál verseny­programjában volt. Az alkotás végül a legjobb dokumentumfilm díját nyerte el, valamint három további elisme­rést is kapott. A Négy nővért Európai Film­díjra jelölték a dokumentumfilm kategóriában, bejárta a világ filmfesztiváljait, s számtalan elismerést nyert világszerte. Az Olfát alakító színésznő, Hind Sabri azt nyilatkozta: kifejezetten utálta a nőt. Számomra érdekes volt olyan színésznőt hozni, aki nem szereti az általa alakított karaktert, mert ez egyfajta konfliktust teremt. Szá­momra pedig az ő szerepe pont az az, hogy komplex perspektívát ad­jon nekünk Olfa minden oldaláról, arról is, amit nem akart megmutat­ni. Olfa szereti magát. Olyasvalakit akartam, aki nem kedveli őt, hogy Olfa karakterét minden oldaláról megismerhessük, de aztán ez a fe­szültség ez a forgatás alatt fokoza­tosan megváltozott, mert láttuk, a folyamat milyen hatással van rá. A forgatás elején még azt mondta 01­ fának, hogy a színészek tudják, ho­gyan védjék meg magunkat a káros emberektől. Figyelmeztette, nem lesz a legjobb barátja. Aztán a vé­gén látjuk, hogy sír és megöleli Ol­fát. Hát, az élet már csak ilyen. A Négy nővér a társadalom tragédiájá­ról is szól, ahol a különbségek még egy családban is léteznek. E szempontból akár Magyarországon is játszódhatna a film. Jó, hogy ezt mondja, mert ren­geteg ember el sem kezdi nézni a filmet azzal a felkiáltással, hogy ez arab és muszlim probléma, nem tartozik rá. Akik megnézik a fil­met, tudják, a történet a konzer­vativizmus és a progresszivitás szembenállásáról szól egy modern társadalomban. Nem tudom, Ma­gyarországon mi pontosan a hely­zet, de minden bizonnyal ez ott is megtapasztalható, ahogy az Egye­sült Államokban is. Talán monda­nom sem kell, Tunézia sem kivétel. Azt akarom mondani: ez a feszült ­A vallás szerepét hogyan látja ebben a folyamatban? A vallás általában véve a törté­nelem során a hatalom része volt, amely dinamikusan, a társadalom fejlődésével fokozatosan veszít a ha­talmából. Ha az én személyes állás­pontomat akarja hallani, úgy gon­dolom, a hit és a belső spiritualitás valami nagyon személyes dolog, és a vallási intézménynek nem szabadna részt vennie a különböző nézőpontú és különböző hitű emberek irányítá­sában. Olyan rendszerre van szük­ségünk, amely mindenki számára igazságos és egyenlő lehet. Nem most először jelölték Oscarra. A férfi, aki vásárra vitte a bőrét című film­je 2021-ben volt jelölt. Tanult belőle? Igen, de akkor azt gondoltam, hogy esélyem sincs a díjra. Most azért sokkal közelebb álok hozzá, így jóval idegesebb vagyok. Az első jelö­lés után rengeteg ajánlatot kaptam, hiszen nem vagyok fehér, nő vagyok, muszlim és sorokban álltak a produ­cerek, hogy szeretnének beszállni a következő projektembe. Aztán lefa­gyott az arcukról a mosoly, amikor mondtam, már hosszú ideje dolgo­zom egy tunéziai témán. Ha azt mondaná valaki: tessék, itt egy zsák pénz, csak amerikai téma legyen, mibe vágna bele? Ez azért nehéz kérdés, mert nem vagyok tisztában az ottani viszo­nyokkal. Illetve: ha „témát” válasz­tasz, akkor sosem fogsz jó filmet ké­szíteni. Képzelje csak el, ha a Négy nővér csak a tényeket sorolná, akkor az újságírás volna, nem filmművé­szet. A legfontosabb, hogy megtaláld a központi karaktert, akiről mesélni szeretnél. Ha jól választották, ő hoz­za majd a témát. A szereplőket nem kellett győzködni arról, hogy elmeséljék a történetüket KAOUTHERBEN HANIA

Next