Néptanítók lapja 22. évfolyam, 1889

1889-05-04 / 36. szám

XXII. évfolyam 36. szám. Budapest, 1889 május 4. NÉPTANÍTÓK LAPJA Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerd­án és szombaton egy filivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot, minden magyarországi nép­oktatási intézet, teh­át az összes óvodák, elemi, felső nép­es polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „­­Nép­tanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár: egész évre 4 frt, félévre 2 frt, 3 hóra 1 frt. Kevesebb időre nem fogadtatnak el előfizetések. • Kéziratok nem­ küldetnek vissza. A HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYA: A pályázati hirdetéseknél minden egyes szóért 3 kr. fizetendő. Az ily módon mindenki által kiszámítható hirdetési díj előre küldendő be. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebb nyomású hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnak. A dijak előre beküldendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Krisztinaváros, tanítóképezde) czimzendő. Miért s hogyan legyen a kézimunka a nevelés és tanítás központja? (Vége.) 4. Takarékosság, szorgalom, verseny. E nemes erények fejlesztésére bőven kínálkozik alkalom a népiskolában. Utcza, kert, szántóföld tele van csontdarabokkal, rongygyal, gyapjúval, tollal; a rétek köménynyel, gyógynövényekkel; aratás után a torló búza-kalászszal; vizek mellett csi­golya-vessző ; nádasokban gyékény; erdőkben gyümölcs, mind kínálják a pénzt, csak ki kell a kezet nyújtani utána. Lehet minden község­ben vállalkozót kapni, ki az ily összegyűjtött tár­gyakba szívesen fektet pénzt, ízleltessük meg a gyermekekkel csak egyszer, hogy a szennyes csontdarabért fényes krajczárt kap s azt biztos helyre, mint saját tulajdonát az iskolai takarék­pénztárba helyezheti, biztosan nem fog várni másodszori figyelmeztetést s hacsak egy-két növendéket megnyertünk, megy utána az egész, sőt elő áll közöttük a verseny s ezt követi ennek édes gyermeke, a szorgalom. A takarékosság, verseny és szorgalom hat­hatós eszköze még a selyemrovarok tenyésztése ; alig van nap, mikor egymás rovarjait meg nem nézik s mily titkos öröm látható, ha az egyiké már báboz, vagy több gubója lehet! Mennyi haszontalan foglalkozástól vonja ez el a gyer­meket! Legyen minden tanító tehát hathatós pártfogója a selymérek tenyésztésének, mert ez által nemcsak kellemes és hasznos foglalkozást nyújt önmagának is s ez által növendékeinek, hanem eper- és szederfák tenyésztését is elő­mozdítja. Az iskolai méhesek és a fatenyésztésseli fog­lalkozások, — melyeknek egy iskola mellől sem 297 volna szabad hiányozni — nyújtják a felhozot­takon kívül azon foglalkozásokat, melyek alatt bő alkalom van az erkölcsi életre hatni. Az irány meg van jelölve, melyek nyomán könnyen fel lehet találni a kulcsot, melylyel a gyermek szív­világához férhetni. 5. Szám- és mértan. Nem említem azokat az apró foglalkozási módokat, melyeket a számtan elemi tanításánál igénybe kell venni, azt mind­nyájan igen jól tudjuk, hogy míg az értelem annyira fejlődve nincs, mechanikailag számtant tanítani nemcsak időrablás, hanem lélekölés. Legyen tehát minden gyermeknek apró, szárí­tott agyaggolyó, apró vesszője tízes és százas csomókba kötözve, melyekkel játszva foglalkoz­zék, de egyszersmind számolni tanuljon. Készítsen minden nagyobb osztályos növendék 100 darab koczkalapot 1 cm. nagyságban, mely­lyel nemcsak többféle alakot fog alkotni, hanem nagyon gyakran figyelmeztetés nélkül is a tört és tizedestört fogalmára jut. Az egyes mértani alakokat nemcsak rajzban tüntettessék fel, hanem készítsék el kemény papírból a gyermekek is. Iskolakert, épületek, közeli szántók, több alka­lommal méressenek fel s arról a méretek sze­rint rajz készítendő. Minden munkáltatás közben pedig alkalomszerű kérdések adandók fel ugy az ipar, mint a gazdászat köréből; különös tekintettel, hogy a befektetett érték az átalakí­tás által mire kereskedelmi czikk lesz, minő értéket képvisel, mennyi jut az iparosnak, mennyi a gazdának, mennyi esik szállításra, mennyi az üzér haszna? stb. 6. Természetrajz. A növény- és állatvilág meg­ismertetése a gazdasági munkálatok és kirándu­lások alatt annyira elsajátíthatók, hogy iskolához kötött időnkből kár volna akár egy órát is arra

Next