Néptanítók lapja 22. évfolyam, 1889
1889-05-04 / 36. szám
XXII. évfolyam 36. szám. Budapest, 1889 május 4. NÉPTANÍTÓK LAPJA Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy filivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot, minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső népes polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár: egész évre 4 frt, félévre 2 frt, 3 hóra 1 frt. Kevesebb időre nem fogadtatnak el előfizetések. • Kéziratok nem küldetnek vissza. A HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYA: A pályázati hirdetéseknél minden egyes szóért 3 kr. fizetendő. Az ily módon mindenki által kiszámítható hirdetési díj előre küldendő be. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebb nyomású hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnak. A dijak előre beküldendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Krisztinaváros, tanítóképezde) czimzendő. Miért s hogyan legyen a kézimunka a nevelés és tanítás központja? (Vége.) 4. Takarékosság, szorgalom, verseny. E nemes erények fejlesztésére bőven kínálkozik alkalom a népiskolában. Utcza, kert, szántóföld tele van csontdarabokkal, rongygyal, gyapjúval, tollal; a rétek köménynyel, gyógynövényekkel; aratás után a torló búza-kalászszal; vizek mellett csigolya-vessző ; nádasokban gyékény; erdőkben gyümölcs, mind kínálják a pénzt, csak ki kell a kezet nyújtani utána. Lehet minden községben vállalkozót kapni, ki az ily összegyűjtött tárgyakba szívesen fektet pénzt, ízleltessük meg a gyermekekkel csak egyszer, hogy a szennyes csontdarabért fényes krajczárt kap s azt biztos helyre, mint saját tulajdonát az iskolai takarékpénztárba helyezheti, biztosan nem fog várni másodszori figyelmeztetést s hacsak egy-két növendéket megnyertünk, megy utána az egész, sőt elő áll közöttük a verseny s ezt követi ennek édes gyermeke, a szorgalom. A takarékosság, verseny és szorgalom hathatós eszköze még a selyemrovarok tenyésztése ; alig van nap, mikor egymás rovarjait meg nem nézik s mily titkos öröm látható, ha az egyiké már báboz, vagy több gubója lehet! Mennyi haszontalan foglalkozástól vonja ez el a gyermeket! Legyen minden tanító tehát hathatós pártfogója a selymérek tenyésztésének, mert ez által nemcsak kellemes és hasznos foglalkozást nyújt önmagának is s ez által növendékeinek, hanem eper- és szederfák tenyésztését is előmozdítja. Az iskolai méhesek és a fatenyésztésseli foglalkozások, — melyeknek egy iskola mellől sem 297 volna szabad hiányozni — nyújtják a felhozottakon kívül azon foglalkozásokat, melyek alatt bő alkalom van az erkölcsi életre hatni. Az irány meg van jelölve, melyek nyomán könnyen fel lehet találni a kulcsot, melylyel a gyermek szívvilágához férhetni. 5. Szám- és mértan. Nem említem azokat az apró foglalkozási módokat, melyeket a számtan elemi tanításánál igénybe kell venni, azt mindnyájan igen jól tudjuk, hogy míg az értelem annyira fejlődve nincs, mechanikailag számtant tanítani nemcsak időrablás, hanem lélekölés. Legyen tehát minden gyermeknek apró, szárított agyaggolyó, apró vesszője tízes és százas csomókba kötözve, melyekkel játszva foglalkozzék, de egyszersmind számolni tanuljon. Készítsen minden nagyobb osztályos növendék 100 darab koczkalapot 1 cm. nagyságban, melylyel nemcsak többféle alakot fog alkotni, hanem nagyon gyakran figyelmeztetés nélkül is a tört és tizedestört fogalmára jut. Az egyes mértani alakokat nemcsak rajzban tüntettessék fel, hanem készítsék el kemény papírból a gyermekek is. Iskolakert, épületek, közeli szántók, több alkalommal méressenek fel s arról a méretek szerint rajz készítendő. Minden munkáltatás közben pedig alkalomszerű kérdések adandók fel ugy az ipar, mint a gazdászat köréből; különös tekintettel, hogy a befektetett érték az átalakítás által mire kereskedelmi czikk lesz, minő értéket képvisel, mennyi jut az iparosnak, mennyi a gazdának, mennyi esik szállításra, mennyi az üzér haszna? stb. 6. Természetrajz. A növény- és állatvilág megismertetése a gazdasági munkálatok és kirándulások alatt annyira elsajátíthatók, hogy iskolához kötött időnkből kár volna akár egy órát is arra