Néptanítók lapja 56. évfolyam, 1923

1923-0101

s» Ötvenhatodik évfolyam vitáS?­­ SZERKESZTŐSÉG: M. kir. Vall.- és Közokt. Miniszt. Bpest, V. ker., Hold­ utca 19. III. emelet 10. — Telefon: 68-18. Megkaphatja minden elemi népiskola, tanító- és kisdedóvóképző-intézet, nemkülönben valamennyi egyházi főhatóság, tanfelügyelőség és tan­felügyelői kirendeltség. * A lap megküldése iránti kérelmek az elemi népiskola fennállását igazoló s az illetékes tanfelügyelő által látta­mozott községi elöljárósági bizonyítvánnyal együtt a Néptanítók Lapja szerkesztőségéhez (Budapest, V. ker., Hold­ utca 19. III. emelet 10.) küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Kéziratokat nem adunk vissza. KIADÓHIVATAL: Franklin-Társulat magyar irod. intézet és könyvnyomda, IV., Egyetem­ utca 4.— Telefonszám: 72—42­ Előfizetési ár: Egy évre: 400 K, félévre 200 K, negyedévre: 100 K. Egyes szám ára minden megkezdett év után 12 K. Negyedévnél kevesebb időre előfizetést nem fogadunk el. Az előfizetési díjak a kiadóhivatalba küldendők. Hirdetések árszabása: Hivatalos pályázati hirdetés minden egyes szó 3 K 20 1. Magánhirdetés minden egyes szó 4 kor. 80 fillér. — Üzleti hirdetés egy hasáb (— 40 milliméter széles) és egy-egy milliméter magas terület­i kor. — A hirdetési díjak a kiadóhivatalnak előre fizetendők­ és a hirdetések szövege is oda küldendő. Budapest, 1923 január 1. apja SZERKESZTI ÉS KIADJA A M. KIR. VALLAS- ES KOZOKTATASUGYI MINISZTERIUM. TARTALOM: Dr. Fináczy Ernő : A szülői ház feladatai. —Geőcze Sarolta: A közgazdaságtan és társadalomtan mód­szerei. — Bodó János: Kultúrpolitikai kérdések. — Mintalecke. (Urhegyi Alajos: Petőfi emlékezete.) — A haziji tanügyi lapokból. — A külföldi tanügyi lapokból. —Hírek. (A Szent István Akadémia Petőfi-ünnepe.) — Egyesületi élet. (A tanítóság kegyeletes megemlékezése (Gárdonyi Gézáról.) — Irodalom. (A főváros Petőfi-kiadása.­­— F. Z. Művészies háziipar. — Dr Kari János: Az iskola és a szülőföld tájrajza.) — Tanácsadó — Hivatalos rész.­ ­­­ A szillői ház feladatai.* Irta : dr. Fináczy Ernő egyet. tanár, a Magyar Psedagogiai Társaság elnöke. Amidőn a vezetésem alatt álló Társaság, meg­felelve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter mult évi felhívásának, a szabadoktatás keretébe so­rozható népszerű előadásoknak egy ciklusát munka­tervébe felvette, tudatában volt annak a várható ellenvetésnek, hogy ilynemű vállalkozásnak fölötte kétséges a jogosultsága. Oly ismeretkörről van ugyanis szó, melynek tárgyát amúgy is" sokan merőben nép­szerűnek vagy legalább is nem szigorúan tudomá­nyosnak gondolják. Ez a tárgy : a nevelés, mely az avatatlanok szemében olyannyira természetesnek és egyszerűnek látszik. Természetesnek azért, m­ert — úgy vélik — miként az állatban megvan a veleszüle­tett képesség, hogy ivadékát felnevelje, úgy az em­bert is már maga a természet ellátta a neveléshez szükséges készségekkel; egyszerűnek azért, mert vé­lekedésük szerint a mi saját neveltetésünk emlékei és másokon szerzett alkalomszerű tapasztalataink, páro­sulva némi józan ítélettel, teljesen elégségesek arra. * A Magyar Psedagogiai Társaság az Orsz. Szabadokta­tási Tanács felhívására 1922 május havában népszerű előadássorozatot rendezett ezzel az összefoglaló címmel : A szülők hibái a nevelésben. Az előadások a következők voltak : Dr. Fináczy Ernő egyetemi tanár bevezető elő­adása : A­ szülői ház feladatai. Dr. Derlóczy Zsigmond, egye­s testi nevelésben. Kemény Ferenc főreáliskolai igazgató előadása : -A szülők hibái az értelmi nevelés körül. Dr. Schneller István egye­tem­i tanár előadása : A szülők hibái az erkölcsi­ nevelés körül. Özv. Sebestyénné Stetina Ilona állami nőipariskolai igazgató előadása : A szülők hibái a leánynevelés terén. Szépszámú közönség hallgatta végig feszült érdeklődéssel az előadók érdekes fejtegetéseit és sokan kifejezték abbeli óhajtásukat, hogy igen szeretnék ez értékes előadásokat nyomtatásban is megörökítve látni. A Néptanítók Lapja a legnagyobb készséggel ad rá módot, hogy e közhasznú elmélkedések olyanok számára is hozzáférhetővé váljanak, akiknek az előadások hallgatására nem lehetett alkalmuk. (A szerk.) hogy velük kipótoljuk azt, ami természetes arra­valóságaikból netán hiányoznék. És sok esetben az eredmény igazat látszik nekik adni. Bár senki sem oktatta ki őket teendőikre, életviszonyaikhoz képest jól vannak nevelve gyermekeik. De sajnos, vannak a világon — s nem is csekély számba­n — igen rosszul nevelt gyermekek is, kik értelmiség dolgában messze elmaradnak attól a szín­vonaltól, mely az ő tehetségeik és körülményeik közt bízvást elérhető lett volna, vagy erkölcsi magatartá­sukban mélyen alatta maradnak annak a mértéknek, melyet velük szemben, sajátos körülményeik szemmel­tartása mellett, méltán alkalmazni lehet. Ha tehát a nevelés olyan természetes és egyszerű tevékenység, miért nem hozta meg igen sok esetben a kívánt sikert? Erre a kérdésre a szülők rendszerint h­amar készen vannak a­ felelettel. A balsiker vagy onnan ered, hogy az egyén mint ilyen nem volt nevelhető, vagy onnan, hogy olyan körülmények közé került, melyek meg­gátolták a nevelést. Kérdés, vájjon kimerítők és elég­­­ségesek-e ezek a magyarázatok? Annak az érvnek, hogy vannak gyermekek, kiknek természete minden nevelői ráhatásnak ellene szegül, akik tehát nem nevelhetők, a tudomány is, a tapasz­talat is ellene mond. A nevelés, való igaz, nem oly mindenható, mint egy időben kiváló elmélkedők és írók állították, de viszont kétségtelen, hogy minden ép testű és lelkű gyermek bizonyos fokig nevelhető. A tudomány kimutatta, hogy a világrajött gyermek lelke nem üres lap, melyre írhatunk, amit akarunk, hanem veleszületett, tehát öröklött hajlamok szín­helye. Ezek közt vannak nemcsak a nevelést gátlók, hanem olyanoknak is kell köztük lenniök, melyek a nevelésnek kedveznek és mintegy eléje járulnak; kü­lönben fel kellene tételeznünk azt a­ képtelenséget, hogy a­ gyermek összes elődei egytől-egyig gonoszok voltak, ami — ha igaz volna — csakugyan a leg­nagyobb mértékben kérdésessé tenné a nevelésnek, azaz : a jobbá, tökéletesebbé tételnek a lehetőségét. Ha eszerint vannak minden gyermekben jóra irá­nyuló hajlamok is, általában meg van adva e lehető­ség minden gyermekre nézve. A tapasztalat is iga­­ zi. A­no­ ­emi tanár előadása : A szülők hibái

Next