Néptanítók lapja 65. évfolyam, 1932

1932-09-01 / 17. szám

NÉPTANÍTÓK LAPJA 578 (Fír). ÉVFOLYAM képen megérteni Magyarország folyamrendszerét, vasútvonalainak irányát, kereskedelmi relációit, a szomszédállamokhoz való viszonyát! Egy ilyen plasztikus térkép beszél legtragikusabban arról a barbárságról, ahogyan Magyarországot darabokra törték. Ezen térkép mellett megérti a gyermek, hogy a természet által meghatározott kört büntetlenül széjjeltépni nem lehet. Mindenkor és mindenütt a világon, ahol és amikor a természet jogait és törvényeit megsértették , jött a pusztulás, szenvedés, nyomor és háború, mely mindaddig meg nem állt, míg az igazságos kiegyenlítődés helyre nem állt. Természetes, hogy a harmadik fokozat a legrészletesebben tárgyalja Magyarország földrajzi viszonyait. Mégpedig ezúttal már nem az adatokat forszírozza, hanem Magyarország kapcsolatait fürkészi a világ minden más államával. Ezen a fokon a módszer is megváltozik némileg ; ebben a korban a gyermek már atankönyvből is tanulhat , de a térképet már teljes biztonsággal olvashatja ; a legfontosabb azonban ebben a korban is a tanító szóbeli előadása. Mindaz, amit a gyermek a tanult anyagnak illusztrálására saját iniciatívájából cselekszik, külön elismerést érdemel. Ezen a fokon is el kell felejteni a száraz adatok és számok magoltatását. A fő, hogy a gyermek a nagy geográfiai egységek között el tudjon igazodni s a térképről meg tudja magyarázni a tájat. Minden területről, melyet tanul, meg kell állapítania, hogy milyen pozíciót foglal az el a világ közgazdaságában , milyen a klímája, mit termel, mit exportál és milyen bevitelre szorul. A vegetációt és az állatvilágot szintén ismernie kell a nagyobb földrajzi egységek keretében. Ellenben minden jelentéktelen politikai határnál nem kell megállani ebből a szempontból. Hogy teljesen világosan álljon a gyermek előtt, amit tanult, ezen a fokozaton mintegy összefoglalásképpen ilyen szempontok szerint dolgozza fel az anyagot a tanító .• A világ búzatermő országai: azok a helyek, ahol a legtöbb kukoricát termelik ; ahol a fenyőfa a legfőbb termék ; a világ gumitermő területei ; az olajzónák ; a hús birodalmai; a földkerekség legnagyobb gyapotmezei; a posztógyárak hazája ; a legfontosabb ipari termékek szülőföldjei speciálisan. Ezekkel kapcsolatban nyomban megállapítandó, hogy melyik terület hogyan osztja szét a maga termékeit s ahol magyar kapcsolatok is felfedezhetők, mindig reagálni kell arra. A legfőbb termékek termelőhelyeit természetesen ismernie kell a tanulónak az egész világon. Például a búzazónát Magyarországból kiindulva végig kell vezetnie a glóbuson. Meg kell állapítania, mely országok azok, melyeknek klimatikus viszonyai legalkalmasabbak arra, hogy a búza megérjen vagy el ne szikkadjon. Ezután meg kell állapítani, hogy melyik terület hova szólítja a maga termését. Ki kell számítani, hogy Kanada és Argentína mennyivel olcsóbban termelhet nálunk, ha búzájával nemcsak Afrikában és Ázsiában, de még Európában is versenyre kelhet velünk. Azonosan végigmegyünk a világon minden fontos nyersáru vagy iparcikkel kapcsolatban. S mindent a térképről kell leolvasnia a gyermeknek. Mert a térkép annak, aki tud olvasni belőle, még azt is megmutatja, hogy hol mi terem. A szigorú logika itt ritkán téved. Pl. milyen könnyű arra rájönni, hogy a mérsékelt égöv alatt a sík területeken, különösen, ahol azelőtt mocsaras volt a vidék, a kukorica a főtermény. S ha már sok a tengeri, azt sem lehet nehéz kitalálni, hogy ott a sertéstenyésztés is virágzik. Valószínű tehát, hogy a vidék húsipara fejlett. íme : az egyik feltétel adja a másikat s aki megtanul földrajzilag következtetni, az a térképről mindent leolvashat. Még azt is, hogy az illető vidék hová szállítja feleslegeit. A térképolvasásnál azonban nem lehet megelégedni a felületes megállapításokkal. Például nem elegendő az, ha a tanuló egyik-másik vidék klímáját így jellemzi : «meleg», «hideg» vagy «nedves» vagy «száraz». Bizony tudnia kell azt is, hogyha meleg, milyen fokok között ingadozik ott a hőmérő és az év mely táján. Ha száraz vagy nedves, tudnia kell, hogy mikor és mennyi ott a csapadék. Amikor aztán mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szempontokból végigmentünk a világon, természetes, hogy történelmi szempontok szerint újra kell feldolgozni az egészet. Az oknyomozás, a logika, amiért itt is a legfontosabb. De a fizikai földrajz anyaga is befejezendő ezen a fokon. A természettudományi órák keretében már mindent előkészített az iskola s a földrajzban ezt a részt jóformán csak összefoglaljuk. Az iskolából kikerülő ifjúnak, ha nem is kell csillagásznak lennie, ismernie kell a világmindenség ama törvényeit, a Biosnak ama funkcióit, melyekkel földi életében állandóan találkozik az ember. Hiszen neki ki kell használnia ezeket a törvényeket . Annyit tehát okvetlenül tudnia kell a világmechanikából, amennyire szüksége lesz. Ismernie kell a levegő törvényeit, az időjárás csillagászati összefüggéseit, a szelek és viharok híját, az éghajlatok törvényszerű és örök fordulatait, az időmérés égi magyarázatát stb. Fölösleges azonban a csillagászok hipotéziseit ismertetni, hanem amit nyújt az iskola, az ebben a körben is az legyen, amit már biztosan tudunk. Ezen a fokon rendkívül fontosak a gyermek olvasmányai. E tekintetben az iskolának ki kell elégítenie a gyermek óhajait. Útirajzok, tájleírások, népszerű csillagászati olvasmányok és ifjúsági regények nagyon megkönnyítik a tanító munkáját. Az iskolai dolgozatok körében gyönyörű alkalmakat nyújt ezen a fokon a földrajz. Pl. milyen nagyszerű problémák a következők : 1. Vedd elő térképedet és menetrendedet és számítsd ki, milyen hosszú ideig tartana, míg szülőfaludból Londonba utazhatnál? Milyen városokon kellene átutaznod? Mennyibe kerülne ez az út? 2. A napilapok közgazdasági rovatából látod, hogy Chicago eladott 10,000 vagon búzát Liverpoolnak. Merre fogja ezt szállítani? Mennyi idő alatt ér oda? Mennyibe kerül a szállítás? 8. Kutasd fel az iskola könyvtárának könyveiből és jelöld meg a térképen, hogy a világ mely részén laknak az emberek sátorok alatt. És miért? Ezek, vagy ehhez hasonló gyakorlatok elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy meggyőződjünk a felől, tudják-e tanulóink a tanult anyagot. S ha ezenkívül a térképről mindent le tudnak olvasni és a földgömbbel bánni tudnak , voltaképpen elértük célunkat. U. SZÁM.)