Népújság, 1971 (13. évfolyam, 1-48. szám)

1971-06-25 / 24. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XII. évfolyam 24. szám Murska Sobota 1971 június 25-én Ara 50 para A KÖZSÉGEK KÖZÖTTI NEMZETISÉGI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL A meghatározott elvek irányába kell terelni a kétnyelvű iskolák új tanterve körüli tevékenységet A lendvai és a muraszom­bati község kétnyelvűségi te­rületein működő kétnyelvű is­kolák státusáról hamarosan új törvény készül, s ugyancsak folynak az előkészületek a két­nyelvű iskolák módosított tan­tervének megszövegezésére. E két fontos dokumentumról tár­gyaltak a községek közötti nem­zetiségi bizottság e héten hét­főn, azaz június 21-én megtar­tott ülésén. Mind az új iskolatörvény, mind az új tanterv kétségtele­nül jelentős és új korszakot nyit a kétnyelvű iskolák im­már több mint tíz éves gyakor­latában. Az értekezlet fő cél­ja tehát az volt, hogy mérlegel­je mindkét dokumentum társa­dalmi és politikai jelentőségét, s hogy a készülő kétnyelvűsé­gi iskolatörvényről konkrét módosító javaslatokat terjesz­­szen elő az illetékes köztársa­sági szerveknek. Az iskolatörvény javasolt szövegéhez néhány módosítást javasol a nemzetiségi bizott­ság, illetve néhány nem elég­gé világosan megfogalmazott mondat kiegészítését. A leg­több vita az óvodák pénzelése körül folyt, illetve akkörül a javaslat körül, hogy a köztár­sasági szervek a kétnyelvűsé­gi területen lévő óvodák költ­ségeinek 50 százalékát biztosít­ják. Az új iskolatörvény ugya­nis az iskoláskor előtt álló gyer­mekek számára két évig tartó kötelező óvodai oktatást lát e­­lő. A pénzelésről szóló részle­tes javaslatot a Községi Isko­lafenntartó Közösség előzetes számításai alapján nyújtják majd be. Az összejövetelen e­­zenkívül hangsúlyozták, hogy az illetékes köztársasági szer­vek beruházások esetén a jövő­ben 50 százalékos hozzájárulást kellene, hogy biztosítsanak (is­koláik, óvodák, tornatermek és más tanügyi objektumok épí­tése esetén), ezenkívül kötele­zettséget kell, hogy vállaljanak a megfelelő tankönyvkiadás és káderképzés költségei körül is. A községek közötti nemzeti­ségi bizottság ülésén ezenkívül igen élénk vita alakult ki a kétnyelvű iskolák készülő új tanterve körül is. Mint isme­retes, az Alkotmányvédő Bí­róság határozata értelmében a kétnyelvű iskolákat megszün­tetni nem kell, csak a meglé­vő tanterv egyes hiányossá­gait kell kijavítani. A kétnyel­vű iskolák új tanterve körül már csaknem egy éve folyik a munka ,s erről a fontos do­kumentumról már több fóru­mon folyt vita, illetve tájékoz­tató megbeszélés. Mint az ösz­­szejövetelen azonban elmond­ták, az új ta­ntervről igen kü­lönböző vélemények keringe­nek a közvéleményben s min­denki a maga érdekeinek meg­felelően próbálja magyarázni. Tény ugyanis az, hogy min­den jel szerint sokkal több vál­toztatást látnak elő az új tan­­terv készítői, mint amennyit a köztársasági képviselőház an­nak idején előlátott. Legalábbis a jelek erre mutatnak. Mint el­mondták, a nemrégiben Dob­­ronakon, a lendvai általános iskolán és a göntérházi isko­lán is körkérdést végeztek a szülők között arrról, hogy a kétnyelvű iskolák szlovén il­letve magyar »kurzusára« sze­retnék-e íratni gyermeküket. Mint a bizottság ülésén megál­lapították, ez a körkérdés al­kotmányellenes és ezenkívül a­­helyett, hogy világosabbá ten­né a szüleik előtt a kétnyelvű iskola jövőbeni arculatát, csak jobban elködösíti. Az ankét megszerevezéséről a község társadalmi-politikai szervezetei­nek nem volt tudomása. Feltet­ték a kérdés is, milyen utasí­tás folytán töröltek a lendvai kétnyelvű iskolában ,a 7. osz­tály tantervéből hetente egy magyar órát; miért van az, hogy a 4. osztályban a tár­sadalmi ismereteket csak szlo­vénul tanítják, amikor eddig magyarul folyt e tantárgy ok­tatása. Az új tantervnek még a vázlata sem készült el, tehát még mindig a régi tanterv van érvényben. Sem a tanterv elő­készítésén dolgozó szakembe­reknek, sem az iskola igazga­tóságának nem lett volna sza­bad önkényesen változtatniuk a meglévő tanterven, hiszen e fontos dokumentum módosí­tásáról csak a köztársasági kép­viselőház dönthet. Legenyhéb­ben szólva is törvénysértés tör­tént, mégpedig a magyar any­anyelvű tanulók rovására. A vita­­során a nemzetiségi bizottság tagjai élesen elítél­ték az említett körkérdés meg­szervezését, mert árt a két nem­zet közötti megértés és szoros együttműködés továbbfej­lesz­­tésének, s részükről semmis­nek tekintik. Véleményük sze­rint az új tanterv előkészíté­sén dolgozó szakemberek jó­részt figyelmen kívül hagyták az Alkotmányvédő Bíróság ha­tározatában leszögezett esz­mei-politikai elveket, amelyek a két nemzet nyelvének követ­kezetes egyenjogúságát, mind­két nemzet anyanyelvi oktatá­sának fontosságát hangsúlyoz­zák. Ugyanezeket az elveket tartja ezenkívül igen követke­zetesen szem előtt a kétnyelvű iskolákról a készülő új törvény is. Mindent összevetve, a készü­lő új tantervvel kapcsolatban a községek közötti nemzetisé­gi bizottság nem tartja helyes­nek, hogy az új tanterv több, jórészt rögtönzött változatának oly nagy publicitást adnak a szülők körében. Mivel minded­dig csak a javaslat javaslatá­ról van szó, nem pedig elfoga­­(Folytatása a­z oldalon) A lendvai község XV. községi ünnepének alkalmából adják át a forgalomnak a nemrégen aszfaltozott Lendva—Kámaháza útszakaszt. Képünk a korszerűsített út göntérházi kereszteződé­sénél készült. Az útmegnyitó ünnepség vasárnap, június 27-én lesz déli 12 órakor Göntérházán. Az ünnepség kultúrműsorában a helybeli iskola tánc- és énekkara lép fel. Az ünnepségre sze­rettei várják a polgárokat. Vasárnap, június 27-én adták át rendeltetésének a lendvai Drago Lugarič iskola újonnan épített tornatermét. Képünk akkor készült, amikor az iskola új tornaterme mellé épített sportpályákat aszfaltozták. Hathatósabban­ kell tevékenykedni a nemzetiségek, egyenjogúságának megvalósításán MARKO BULC ÜNNEPI BESZÉDÉBŐL A LENDVAI KÖZSÉG XV. KÖZSÉGI ÜNNEPÉN A lendvai község ünnepe az idén nagy tömeggyűléssel kezdődött, amelyet az elmúlt vasár­nap, június 20-án tartottak a lendvai községi képviselőtestület épülete előtt. Az ünnepi naggyű­­lés mintegy ezerötszáz résztvevője előtt MARKO BULC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tag­ja mondott beszédet. A nagygyűlésen ezenkívül je­len voltak a Szlovén Végrehaj­tó Tanács küldöttei, a Horvát Szocialista Köztársaság Végre­hajtó Tanácsának alelnöke és még számos köztársasági kö­zéleti személyiség. Lendva köz­ség XV. ünnepén ott volt a szomszédos magyarországi Za­la megye képviselője is. Az ünnep szónoka, Marko Bulc, beszédében rámutatott arra, hogy a lendvai község az idén jelentős évforduló jegyé­ben ünnepel, a jugoszláv né­pek forradalmának harminca­dik évfordulója jegyében. En­nek a forradalomnak a vívmá­nyai alapján értük el fejlődé­sünknek azt a fokát —a gazda­sági és kulturális téren — a­mely minden téren szolid a­­lapot biztosít a továbbfejlődés­re. Külön felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy a jugosz­láv nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának alapelveit már a népfelszabadító háború­ban megalapozták. Ezekre az alapelvekre épült eddig is szo­cialista társadalmi rendsze­rünk. Az alkotmá­nyfüggelé­­kek elfogadása után azonban újabb lépéseket teszünk e té­ren is: a köztársaságok még nagyobb öntudóságot kapnak, jobban kifejezésre juttathat­ják nemzeti önállóságukat. Ez­zel egyidőben a köztársaságok­ban élő nemzetiségeknek — még jobban mint eddig — ér­vényesí­teniök kell jogaikat. Szlovéniai viszonylatban a ma­gyar és az olasz nemzetiségre gondolok — mondotta Bulc elv­társ. Ezen a téren a lendvai köz­ségben is külön figyelmet kell fordítani a nemzeti egyenjogú­ság megvalósítására, hiszen a község összlakosságának egy­­harmada magyar nemzetiségű. A történelem során már nem egyszer bebizonyosodott, hogy a nemzetiségek jogainak biz­tosítása a zálog az ország bel­ső rendjére. Tehát mindannyi­­unk feladata, hogy minél hat­hatósabban valósítsuk meg az egyenlőség és testvériség irá­nyelveit a gyakorlatban is. Marko Bulc beszéde során rámutatott néhány olyan in­tézkedésre is, amelyeket a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács hoz majd gazdaságunk további meg­szilárdítására. A mezőgazdaságra vonatko­zóan elmondta ,hogy a szövet­ségi kormány hamarosan intéz­kedik a mezőgazdasági termé­kek szavatolt áráról. Szava­tolt árat biztosítanak a búza, a kukorica­,­ a cukorrépa, a marha és a sertés felvásárlásé­ra. Az elmúlt, vasárnapi nagygyű­lés után ünnepélyesen is á­­tadját­ a forgalomnak a Lend­­va-patakon épült új betonhi­­dat, a korszerűsített Lendva­­-Cakovec vasútvonalat, vala­mint az Elma vállalat korsze­rűsített lendvai üzemrészlegét. A lendvai községi ünnep rendezvényei június 27-ére A lendvai község XV. jubilá­ris ünnepségeinek második ré­sze most vasárnap, június 27 -én zajlik majd le. Délelőtt 9 órakor a községi képviselőtes­tület ünnepi ülésével kezdő­dik, ezután átadják rendelteté­sének a Drago Lugarič kétnyel­vű iskolában épült új, kor­szerű tornatermet. Déli 12 ó­­rakor kerül sor a Hosszúfalu- Kámaháza III. osztályú asz­faltozott útszakasz ünnepélyes megnyitására, délután 1 óra­kor pedig ünnepi tömeggyű­­lést tartanak Turniscén, ahol ez alkalommal adják át rendel­tetésének az újonnan épített falusi vízvezetéket. TESTVÉRISÉG-EGYSÉG SPORTSZEMLE Dr. Vladmi­r Bakaric a ju­goszláv Kommunista Szövet­ség Elnöksége Végrehajtó Iro­dájának tagja is jelen volt a sisaki Testvériség - Egység sportszemle alkalmából meg­rendezett Az első testvériség­egység sportszemlétől napjain­kig című kiállítás megnyitó­ján. Az első szemlét 1944-ben tartották meg Trnovcin. A si­saki ünnepségen a többi kö­zött ljubljanai, szarajevói és zágrábi akadémiai együttesek is részt vettek. Praznik občine Lendava 20. 6. do 27. 6. 1971 A Lendva község XV.,ünnepe 1971. 6. 20. től 1971. 6. 27 ig A lendvai község idei, XV. jubiláris ünnepére a szervezők valóban tetszetős meghívókat küldtek szét. A kétnyelvű meghívók fedőlapját Gábor Zoltán, ismert lendvai festőművész, fres­kórészlete díszíti, amely különben a lendvai községi képviselőtestület egyik üléstermében van.

Next