Népújság, 1972 (14. évfolyam, 1-46. szám)

1972-06-23 / 24. szám

­ Junius 22-e, a lendvai községi ünnep alkalmából jókívánságait küldik a község valamennyi polgárának s további sikereket kívánnak társadalmi alkotómunkájuk és gazdasági te­vékenységük terén a lendvai községi képviselő testület és a vállalatok munkaközösségei. •INA-Nafta, Lendva • Primat, Maribor, III. részleg — Lendva • Univerzal kereskedelmi vállalat, Lendva • Varstroj fémipari vállalat, Lendva • Mechanika, könnyűfémipari vállalat, Lendva • Kisipari Szolgál­tató Vállalat, Lendva • Elektromlia, Lendva • Prek­murec földművesszövetkezet, Felsőlakos # VNDIP, Lendva • Szállítóvállalat, Lendva # Terma, vendég­látóipari vállalat, Lendva # Park, vendéglátóipari vál­lalat, Lendva • Gradbenik, építőipari vállalat, Lend­va • Községi képviselő-testület és a községi hivatal munkaközössége, valamint a társadalmi-politikai szer­vezetek vezetőségei. A községi ünnep alkalmából íródott cikkeket Ho­gyan fejlődik községünk cím alatt lapunk 3. oldalán olvashatják! ­ NÉPÚJSÁG , SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XVI. évfolyam 24. szám Murska Sobota 1972. június 23-án Ara 50 para A KOMMUNISTA SZÖVETSÉG LENDVAI VÁLASZTMÁNYÁNAK ÜLÉSÉRŐL Miért passzívak a gazdasági szervezetek képviselői ? Az elmúlt héten pénteken tartotta ülését a Kommunista Szövetség lendvai községi választ­mánya. Az ülésen a fő napirendi pont a község gazdasági helyzetének megvitatása volt. A választmányi tagok már előzetesen elkészült. írásbeli vitaindító téziseket kaptak kézhez a község általános gazdasági helyzetéről, ezenkívül még egy, általános politikai téziseket tartal­mazó vitaindító beszámoló is volt. Mindezek után azt lehetett volna várni, hogy az ülésen a felszólalók kiegészítik a be­számolót és ily módon kiala­kul majd egy közös álláspont, amely hozzájárul a határozat­hozatalhoz, s mindez serken­tőleg hat majd a gazdaságra is. A községi választmányban a lendvai község munkaszerve­zeteinek arányos képviselete van. Ezen az ülésen bizonyára nekik kellett volna jobban hoz­zájárulniuk a vitához, hiszen olyan környezetből érkeztek, ahol nap mint nap szembeke­rülnek az időszerű gazdasági kérdésekkel. Sajnos, nem ez az első eset, hogy amikor a gazdasági helyzet megvitatá­sáról van szó, akkor éppen a­­zok hallgatnak, akik a gazda­sági szervezeteket képviselik, így szokott ez lenni a községi képviselő-testület ülésein, s így történt ez most a Kom­munista Szövetség választmá­nyi ülésén is. Ha valaki figyelemmel kísé­ri az ilyen eseteket, — amikor egy oldalról egész sor hiányos­ságot sorolnak fel, a másik ol­dal pedig szép csendesen le­nyeli a bírálatot —, akkor múlhatatlannul az az érzés tá­mad, hogy a bírált oldalon le­vők a hibásak. Had említsek csak néhány ilyen példát. A vitaindító beszámoló megjegy­­gyezte, hogy még sok gazda­sági szervezetben azt remélik, majd valaki »kívülről« oldja meg a kérdéseket. Hogy kicso­da, micsoda az a »kívülről« azt azonban nem tudják meg­mondani. Az ilyen nézet elfo­gadhatatlan, mert ellentétben áll önigazgatási társadalmunk céljaival, törekvéseivel. Elmondták azt is, hogy a legtöbb gazdasági szervezet­nek még mindig nincs stabi­lizációs programja, s ameny­­nyiben egyáltalán létezik va­lami ilyesmi, az csak egyes személyek fejében van elrak­tározva. A közvetlen termelők szép keveset tudnak erről s bizonyára a legjobb szándék mellett sem kapcsolódhatnak be annak megvalósítására. A legnehezebb helyzet azokban a gazdasági szervezetekben van, ahol kevés, vagy egyáltalán nincs megfelelően szakképzett káder. A személyi jövedelmek nincsenek összhangban a ter­melékenységgel, még mindig nem akarják belátni, egyes gazdasági szervezetekben, hogy az esetleges integráció egy erősebb vállalattal csakis hasz­nos lehet, a kevésbé fejlett vidékek gazdasági fejlődését szorgalmazó alapból még nem használt ki semmit a lendvai község gazdasága egyszerűen azért, mert nincsenek meg a megfelelő tervek. Még tovább is sorolhatnánk a hiányossá­gokat, amelyekre a vitaindító beszámoló rámutatott. Abból a körből azonban, ahonnan vá­laszt, magyarázatot kaphattak volna a jelenlevők a kérdések­re, kevés volt a felszólaló. Az ülésen külön bizottságot választottak, amely majd el­készíti a határozati javaslato­kat. Ezeknek a javaslatoknak a megvalósításában azonban bizonyára nagyobb részt kell majd vállalniuk azoknak a kommunistáknak, akik a ter­melésbe dolgoznak. Legalább ily módon járuljanak hozzá megvalósításukhoz, ha már a választmányi ülésen nem vol­tak elég aktív alkotói a hatá­rozatok meghozatalának. Napirenden a párt eszmei-politikai munkája Nagyszabású tanácskozást szervez június 27-én és 28-án a Belgrádban a Jugoszláv Kom­munista Szövetség vezetősége. Azt akarja pontosan felmérni, milyen az eszmei munka a pártban és milyen ideológiai ellentétek nyilvánulnak meg fejlődésünk fő problémáiról. Ennek alapján a JKSZ Elnök­sége a legközelebbi ülésen fel fogja mérni, milyen állapotok uralkodnak a KSZ eszmei-po­litikai életében és munkájá­ban, s mi a teendő. A tanácskozás rendező bi­zottsága három ízben is véle­ménycserét folytatott az esz­mecsere lényegéről, témáiról és részvevőiről. Már az eddi­giekből megállapította, hogy magának a tanácskozás gon­dolatának a felvetése hasznos volt, mert viták egész sorát in­dította el a köztársaságokban és tartományokban a párt ideo­lógiai életéről. A tanácskozás részvevői már meg is kapták a fő témákra vonatkozó beszámolókat, közé­letünk jeles képviselőinek és tudósainak beható és szaksze­rű tanulmányait. Időszerű gazdasági és nemzetiségi kérdésekről LENDVÁN JÁRT STANE KAVCIC, A SZLOVÉN VÉGREHAJTÓ TANÁCS ELNÖKE­­ MEG­TEKINTETTE A PRIMAT VÁLLALATOT, TÓTH LAJOS GAZDASÁGÁT BANATAN ÉS A LENDVAI DRAGO LUGARIC KÉTNYELVŰ ISKOLÁT A héten kedden Lendvára látogatott Stane Kavcic, a Szlovén Végrehajtó Tanács elnöke. Megérkezése után megbeszélést tartott a község szűkebb körű politikai aktívájával a község időszerű gazdasági kérdéseiről. Mint ismeretes, a lendvai község Szlovénia legkevésbé fejlett községei közé tartozik, s ezért a megbeszélések folyamán főleg arról tárgyaltak, mi módon lehet­ne felhasználni azt a köztársasági alapot, amely a kevésbé fejlett községeknek nyújt segítséget gazdaságuk fejlesztésére. Mint Stane Kavcic a megbe­szélések folyamán elmondta, ebből az alapból mindenkép­pen olyan gazdasági ágazatot kell a lendvai k­özségben fej­leszteni, amely minél több polgárnak munkalehetőséget nyújt. Megállapították, hogy az egyik ilyen legnagyobb le­hetőség a kranji cipőgyár tur­­niscei üzemrészlege, amelynek bővítésével, korszerűsítésével még több munkást lehetne fog­lalkoztatni. Az erre vonatkozó tervek már készülnek, s mint­egy 30 millió új dináros be­fektetés után közel 400 új mun­kás kaphatna alkalmazást. A továbbiakban felmerült a lendvai INA-Nafta petrolké­miai üzemrészlegének további fejlesztése is tekintettel arra, hogy ez a gazdasági ágazat még nem alakult be kellőkép­pen a szlovén gazdaság kere­teibe. Voltak ugyan olyan ter­vek, hogy Koperben kellene egy nagyobb kapacitású olajfi­nomítót építeni, a tervtől azon­ban jórészt elálltak az illeté­kes köztársasági szervek és ezért számíthatunk arra, hogy a jövőben fokozottabb figye­lemmel fordulnak a lendvai petrolkémia felé. A kevésbé fejlett községek támogatására alakult köztársasági pénzalap támogatja az ilyen modernizá­ciós törekvéseket, de csak ab­ban az esetben, ha a rekons­trukcióról és fejlesztésről pon­tos, gazdaságilag megindokolt tervek vannak. Stane Kavcic az értekezleten röviden tájékoztatta a jelenle­vőket nemrégi magyarországi útjának eredményéről is. Hang­súlyozta, hogy a két ország ha­tármenti vidékének szorosabb gazdasági együttműködésére nagyobb lehetőség kínálkozik és ez előnyt jelent a lendvai községnek is. A megbeszélés után a kormányelnök meglá­togatta a maribori Primat vál­lalat lendvai fémfeldolgozó ü­­zemrészlegét, ahol a vállalatot érintő kérdések felől kért tá­jékoztatót. Stane Kávéré a délután fo­lyamán ellátogatott Bánátára, ahol megtekintette Tóth Lajos magántermelő gazdasági épü­leteit, majd a házbeliekkel el­beszélgetett az őket érintő idő­szerű mezőgazdasági kérdések­ről. A bánatai látogatás után a kormányfő meglátogatta a lendvai kétnyelvű iskolát és megbeszélést tartott a Mura­vidéken élő magyar nemzeti­ség képviselőivel az időszerű nemzetiségi kérdésekről. Ha­jós Ferenc, a nemzetiségi bi­zottság elnöke tájékoztatta Stane Kaveicot a legégetőbb kérdésekről, azaz a magyar nyelvű tájékoztató eszközök anyagi helyzetéről. Mint a kormányelnök elmondta, mi­nél előbb meg kellene alakí­tani a muravidéken élő ma­gyarság önigazgatási közössé­gét. Ez a szerv közvetlen kap­csolatokat tartana fenn az il­letékes köztársasági szervekkel és ily módon jórészt eredmé­nyesebben és gyorsabban le­hetne megoldani egyes nem­zetiségi kérdéseket. Az alkot­mánymódosítás második sza­kaszában ezenkívül még vilá­gosabban kellene meghatároz­ni a nemzetiség szerepét és vi­lágosabban megfogalmazni azt is, mi módon kellene biztosí­tani a megfelelő nemzetiségi képviseletet a köztársasági képviseleti szervekbe. Ezután a Drago Lugaric két­nyelvű iskola képviselői tájé­koztatták Stane Kávéi­cot az iskola időszerű kérdéseiről kö­zöttük az új tanterv előkészü­leteiről. A készülő új iskola­törvény ugyanis egyes meg­­állapításaival hátrányos hely­zetbe hozhatja a lendvai két­nyelvű iskolát a többi, szlo­vén nyelvű iskolával szemben. Szó volt ezenkívül még a go­­rickói kétnyelvű iskolahálózat átszervezéséről illetve arról, hogy vajon szerencsés megol­dás lenne-e szlovén tannyel­vű iskolán kétnyelvű tagoza­tokat nyitni? Stane Kavcic e megbeszélés után ellátogatott a Bobri ven­déglőbe, majd folytatta útját Ljubljana felé. Lendvai utcarészlet

Next