Népújság, 1972 (14. évfolyam, 1-46. szám)
1972-06-23 / 24. szám
Junius 22-e, a lendvai községi ünnep alkalmából jókívánságait küldik a község valamennyi polgárának s további sikereket kívánnak társadalmi alkotómunkájuk és gazdasági tevékenységük terén a lendvai községi képviselő testület és a vállalatok munkaközösségei. •INA-Nafta, Lendva • Primat, Maribor, III. részleg — Lendva • Univerzal kereskedelmi vállalat, Lendva • Varstroj fémipari vállalat, Lendva • Mechanika, könnyűfémipari vállalat, Lendva • Kisipari Szolgáltató Vállalat, Lendva • Elektromlia, Lendva • Prekmurec földművesszövetkezet, Felsőlakos # VNDIP, Lendva • Szállítóvállalat, Lendva # Terma, vendéglátóipari vállalat, Lendva # Park, vendéglátóipari vállalat, Lendva • Gradbenik, építőipari vállalat, Lendva • Községi képviselő-testület és a községi hivatal munkaközössége, valamint a társadalmi-politikai szervezetek vezetőségei. A községi ünnep alkalmából íródott cikkeket Hogyan fejlődik községünk cím alatt lapunk 3. oldalán olvashatják! NÉPÚJSÁG , SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XVI. évfolyam 24. szám Murska Sobota 1972. június 23-án Ara 50 para A KOMMUNISTA SZÖVETSÉG LENDVAI VÁLASZTMÁNYÁNAK ÜLÉSÉRŐL Miért passzívak a gazdasági szervezetek képviselői ? Az elmúlt héten pénteken tartotta ülését a Kommunista Szövetség lendvai községi választmánya. Az ülésen a fő napirendi pont a község gazdasági helyzetének megvitatása volt. A választmányi tagok már előzetesen elkészült. írásbeli vitaindító téziseket kaptak kézhez a község általános gazdasági helyzetéről, ezenkívül még egy, általános politikai téziseket tartalmazó vitaindító beszámoló is volt. Mindezek után azt lehetett volna várni, hogy az ülésen a felszólalók kiegészítik a beszámolót és ily módon kialakul majd egy közös álláspont, amely hozzájárul a határozathozatalhoz, s mindez serkentőleg hat majd a gazdaságra is. A községi választmányban a lendvai község munkaszervezeteinek arányos képviselete van. Ezen az ülésen bizonyára nekik kellett volna jobban hozzájárulniuk a vitához, hiszen olyan környezetből érkeztek, ahol nap mint nap szembekerülnek az időszerű gazdasági kérdésekkel. Sajnos, nem ez az első eset, hogy amikor a gazdasági helyzet megvitatásáról van szó, akkor éppen azok hallgatnak, akik a gazdasági szervezeteket képviselik, így szokott ez lenni a községi képviselő-testület ülésein, s így történt ez most a Kommunista Szövetség választmányi ülésén is. Ha valaki figyelemmel kíséri az ilyen eseteket, — amikor egy oldalról egész sor hiányosságot sorolnak fel, a másik oldal pedig szép csendesen lenyeli a bírálatot —, akkor múlhatatlannul az az érzés támad, hogy a bírált oldalon levők a hibásak. Had említsek csak néhány ilyen példát. A vitaindító beszámoló megjegygyezte, hogy még sok gazdasági szervezetben azt remélik, majd valaki »kívülről« oldja meg a kérdéseket. Hogy kicsoda, micsoda az a »kívülről« azt azonban nem tudják megmondani. Az ilyen nézet elfogadhatatlan, mert ellentétben áll önigazgatási társadalmunk céljaival, törekvéseivel. Elmondták azt is, hogy a legtöbb gazdasági szervezetnek még mindig nincs stabilizációs programja, s amenynyiben egyáltalán létezik valami ilyesmi, az csak egyes személyek fejében van elraktározva. A közvetlen termelők szép keveset tudnak erről s bizonyára a legjobb szándék mellett sem kapcsolódhatnak be annak megvalósítására. A legnehezebb helyzet azokban a gazdasági szervezetekben van, ahol kevés, vagy egyáltalán nincs megfelelően szakképzett káder. A személyi jövedelmek nincsenek összhangban a termelékenységgel, még mindig nem akarják belátni, egyes gazdasági szervezetekben, hogy az esetleges integráció egy erősebb vállalattal csakis hasznos lehet, a kevésbé fejlett vidékek gazdasági fejlődését szorgalmazó alapból még nem használt ki semmit a lendvai község gazdasága egyszerűen azért, mert nincsenek meg a megfelelő tervek. Még tovább is sorolhatnánk a hiányosságokat, amelyekre a vitaindító beszámoló rámutatott. Abból a körből azonban, ahonnan választ, magyarázatot kaphattak volna a jelenlevők a kérdésekre, kevés volt a felszólaló. Az ülésen külön bizottságot választottak, amely majd elkészíti a határozati javaslatokat. Ezeknek a javaslatoknak a megvalósításában azonban bizonyára nagyobb részt kell majd vállalniuk azoknak a kommunistáknak, akik a termelésbe dolgoznak. Legalább ily módon járuljanak hozzá megvalósításukhoz, ha már a választmányi ülésen nem voltak elég aktív alkotói a határozatok meghozatalának. Napirenden a párt eszmei-politikai munkája Nagyszabású tanácskozást szervez június 27-én és 28-án a Belgrádban a Jugoszláv Kommunista Szövetség vezetősége. Azt akarja pontosan felmérni, milyen az eszmei munka a pártban és milyen ideológiai ellentétek nyilvánulnak meg fejlődésünk fő problémáiról. Ennek alapján a JKSZ Elnöksége a legközelebbi ülésen fel fogja mérni, milyen állapotok uralkodnak a KSZ eszmei-politikai életében és munkájában, s mi a teendő. A tanácskozás rendező bizottsága három ízben is véleménycserét folytatott az eszmecsere lényegéről, témáiról és részvevőiről. Már az eddigiekből megállapította, hogy magának a tanácskozás gondolatának a felvetése hasznos volt, mert viták egész sorát indította el a köztársaságokban és tartományokban a párt ideológiai életéről. A tanácskozás részvevői már meg is kapták a fő témákra vonatkozó beszámolókat, közéletünk jeles képviselőinek és tudósainak beható és szakszerű tanulmányait. Időszerű gazdasági és nemzetiségi kérdésekről LENDVÁN JÁRT STANE KAVCIC, A SZLOVÉN VÉGREHAJTÓ TANÁCS ELNÖKE MEGTEKINTETTE A PRIMAT VÁLLALATOT, TÓTH LAJOS GAZDASÁGÁT BANATAN ÉS A LENDVAI DRAGO LUGARIC KÉTNYELVŰ ISKOLÁT A héten kedden Lendvára látogatott Stane Kavcic, a Szlovén Végrehajtó Tanács elnöke. Megérkezése után megbeszélést tartott a község szűkebb körű politikai aktívájával a község időszerű gazdasági kérdéseiről. Mint ismeretes, a lendvai község Szlovénia legkevésbé fejlett községei közé tartozik, s ezért a megbeszélések folyamán főleg arról tárgyaltak, mi módon lehetne felhasználni azt a köztársasági alapot, amely a kevésbé fejlett községeknek nyújt segítséget gazdaságuk fejlesztésére. Mint Stane Kavcic a megbeszélések folyamán elmondta, ebből az alapból mindenképpen olyan gazdasági ágazatot kell a lendvai községben fejleszteni, amely minél több polgárnak munkalehetőséget nyújt. Megállapították, hogy az egyik ilyen legnagyobb lehetőség a kranji cipőgyár turniscei üzemrészlege, amelynek bővítésével, korszerűsítésével még több munkást lehetne foglalkoztatni. Az erre vonatkozó tervek már készülnek, s mintegy 30 millió új dináros befektetés után közel 400 új munkás kaphatna alkalmazást. A továbbiakban felmerült a lendvai INA-Nafta petrolkémiai üzemrészlegének további fejlesztése is tekintettel arra, hogy ez a gazdasági ágazat még nem alakult be kellőképpen a szlovén gazdaság kereteibe. Voltak ugyan olyan tervek, hogy Koperben kellene egy nagyobb kapacitású olajfinomítót építeni, a tervtől azonban jórészt elálltak az illetékes köztársasági szervek és ezért számíthatunk arra, hogy a jövőben fokozottabb figyelemmel fordulnak a lendvai petrolkémia felé. A kevésbé fejlett községek támogatására alakult köztársasági pénzalap támogatja az ilyen modernizációs törekvéseket, de csak abban az esetben, ha a rekonstrukcióról és fejlesztésről pontos, gazdaságilag megindokolt tervek vannak. Stane Kavcic az értekezleten röviden tájékoztatta a jelenlevőket nemrégi magyarországi útjának eredményéről is. Hangsúlyozta, hogy a két ország határmenti vidékének szorosabb gazdasági együttműködésére nagyobb lehetőség kínálkozik és ez előnyt jelent a lendvai községnek is. A megbeszélés után a kormányelnök meglátogatta a maribori Primat vállalat lendvai fémfeldolgozó üzemrészlegét, ahol a vállalatot érintő kérdések felől kért tájékoztatót. Stane Kávéré a délután folyamán ellátogatott Bánátára, ahol megtekintette Tóth Lajos magántermelő gazdasági épületeit, majd a házbeliekkel elbeszélgetett az őket érintő időszerű mezőgazdasági kérdésekről. A bánatai látogatás után a kormányfő meglátogatta a lendvai kétnyelvű iskolát és megbeszélést tartott a Muravidéken élő magyar nemzetiség képviselőivel az időszerű nemzetiségi kérdésekről. Hajós Ferenc, a nemzetiségi bizottság elnöke tájékoztatta Stane Kaveicot a legégetőbb kérdésekről, azaz a magyar nyelvű tájékoztató eszközök anyagi helyzetéről. Mint a kormányelnök elmondta, minél előbb meg kellene alakítani a muravidéken élő magyarság önigazgatási közösségét. Ez a szerv közvetlen kapcsolatokat tartana fenn az illetékes köztársasági szervekkel és ily módon jórészt eredményesebben és gyorsabban lehetne megoldani egyes nemzetiségi kérdéseket. Az alkotmánymódosítás második szakaszában ezenkívül még világosabban kellene meghatározni a nemzetiség szerepét és világosabban megfogalmazni azt is, mi módon kellene biztosítani a megfelelő nemzetiségi képviseletet a köztársasági képviseleti szervekbe. Ezután a Drago Lugaric kétnyelvű iskola képviselői tájékoztatták Stane Kávéicot az iskola időszerű kérdéseiről közöttük az új tanterv előkészületeiről. A készülő új iskolatörvény ugyanis egyes megállapításaival hátrányos helyzetbe hozhatja a lendvai kétnyelvű iskolát a többi, szlovén nyelvű iskolával szemben. Szó volt ezenkívül még a gorickói kétnyelvű iskolahálózat átszervezéséről illetve arról, hogy vajon szerencsés megoldás lenne-e szlovén tannyelvű iskolán kétnyelvű tagozatokat nyitni? Stane Kavcic e megbeszélés után ellátogatott a Bobri vendéglőbe, majd folytatta útját Ljubljana felé. Lendvai utcarészlet