Népújság, 1977 (21. évfolyam, 1-51. szám)
1977-01-07 / 1. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XXL évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1977. január 7-én PÁRTOSFALVA: MURAVIDÉK: Csütörtökön ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a pártosfalvi óvodát. Ez az óvoda a harmadik oktatási-nevelési intézmény a muraszombati község kétnyelvű területén és ezzel ezen a területen minden iskoláskor előtti gyereknek lehetősége van óvodába járni. A megnyitáson részt vettek a község társadalmi-politika életének képviselői, mint Geza Bačič, a köztársasági nemzetiségi bizottság elnöke, Karel Sukič, a muraszombati községi képviselőtestület elnöke, Ema Brumen, a DNSZSZ muraszombati községi választmányának titkára, Martin Puhan, a KSZ muraszombati községi választmányának titkárhelyetese, Geza Farkas, a SZISZ muraszombati községi választmányának elnöke, valamint a helyi közösség képviselői, a szülök és az új óvodások. A megnyitás szerény alkalmi ünnepély keretében zajlott le, amelyet a helybeli iskolások rendeztek. Az új óvodát a muraszombati gyermekvédelmi közösség nevében Anica Karba, a közösség elnöke adta át, míg jelképes megnyitástszalagvágást Kološa Karel a helyi közösség elnöke tette. Az óvoda megnyitása nagy ünnep és eredmény mind a falunak, mind a környékbeli falvaknak. Ezzel nemcsak a szülők régi vágya teljesült hanem az itteni pedagógusoké is, mert végre van olyan iskoláskor előtti intézményük, ahol a legkisebbek elsajátíthatják a tudás alapjait és felkészülhetnek a kétnyelvű iskolai oktatásra. A muraszombati község harmadik kétnyelvű óvodájával a társadalom maximálisan lerótta a kétnyelvű, iskoláskor előtti nevelő- és oktató intézmények iránti tartozását. A pártosfalvi óvoda, amely az idei év első napjaitól kezdve több mint húsz kis óvodásnak lesz második otthona, nem új épületben van, hanem az iskola helyiségeit adaptálták erre a célra. Az egyik tantermet úgy rendezték be, hogy ott a gyerek játszhatnak és tanulhatnak, a másik helyiségben pedig konyhát és mellékhelyiségeket csináltak. A beruházási összegeket a szlovén köztársaság 125 000 dináros járulékából, és a muraszombati község 87 600 dináros járulékából biztosították. Ehhez az összeghez még 30 000 dinárral hozzájárult a muraszombati művelődési közösség, 5450 dinárral a pártosfalvi helyi közösség, 5091 dinárral a Szocialista Szövetség helyi szervezete 5000 dinárral a pártosfalvi kötődé, és 10 000 dinárral a rokorói iskola. Az adaptáció költségei 181 000 dinárt, a berendezés és a játékszerek pedig közel 80 000 dinárt tesznek ki. A közel 260 000 dináron létesített óvodában második otthonra lelnek a pártosfalvi, szentlászlói, csekefai, kisfalusi, berkeházi és a többi környékbeli falu legkisebbjei. A korszerűen berendezett óvodában megvan minden lehetőségük, hogy a magyar és szlovén gyerekek elsajátítsák egymás anyanyelvét és ezzel könnyebbé tegyék az első lépéseket az első osztályban. LENDVA Ünnepeltek az December 29-én ünnepelte az INDIP Ernyő- és kötöttáru-gyár munkaközössége fennállásának 70. évfordulóját. INDIP dolgozói Ez alkalomból a vállalat munkástanácsa diszülést tartott, amelyen ROUDI BÉLA, az INDIP igazgatója felolvasta a gyár fejlődéséről szóló beszámolóját. Az ülés második részében kiosztották a jutalmakat a vállalatban 10, és 20 éve, megszakítás nélkül dolgozó jubilánsoknak. Tíz évi, megszakítás nélküli munkáért járó jutalmat 67 dolgozó, a 20 évi munkáért járó jutalmat pedig 9 dolgozó kapott. A munkástanács ülését a dolgozók közgyűlése követte, amelyen rövid kultúrműsor keretében átadták rendeltetésének az új gyárcsarnokot és több alapszabályt fogadtak el. Az MDZP jubileumi ünnepségéről a jövő számunkban számolunk be részletesebben olvasóinknak. Mog Ülésezik a DNSZSZ lendvai községi választmánya. (Fotó: B. K. Zs.) Megnyílt a limi Egy évi zárszámadás kétnyelvű óvoda a muraszombati községben Tavaly ilyenkor egész Muravidék népe nagy vizsga előtt állott. Január 15-én már tudtuk, hogy kitűnővel tette le. A tartomány választópolgárainak több mint nyolcvan százaléka »igennel«, szavazott mind a négy községben az egy százalékos járulék mellett. 1976 január 15-én elköteleztük magunkat, hogy a jövedelmünk egy részéből felépítjük az oktatás- és egészségvédelmi objektumokat. Lássuk milyenek az eredmények egy év után. Az akció már kezd gyümölcsözni annak ellenére, hogy voltak olyan törekvések is, hogy az egybegyűlt pénzt az egészségügyi, valamint az oktatásügyi létesítmények funkcionálására szánják. De erre »nemet« mondtunk és így ma már építjük a röntgenosztályt, elkészült a volt belgyógyászati osztály adaptálási terve, bővítjük a ljintomeri egészségházat, megnyílt a lendvai egészségház. Ha minden e tervek szerint történik, akkor az idén sorra kerül a többi egészségház is. Jövőre már csak a korszerű sebészeti osztály építése maradna. És az oktatásügy terén hogyan hasznosítottuk az eszközöket? Az elmúlt évben, sem két éve, a muraszombati község területén nem épült iskola. A lendvai község kivételével mindenütt korszerűtlen, szűk, nem megfelelő épületekben folyik az oktatás. Az irányított oktatás küszöbén állunk tantermek nélkül, hogy a tornatermekről és egyéb, a korszerű oktatáshoz szükséges helyiségekről nem is szóljak. A köztársasági támogatás nem nagy, akárcsak az egészségügyben, ezért itthon kell tenni valamint. Köztársaságunk ünnepe alkalmából letették a behind iskola alapkövét, az óév utolsó napjaiban megkezdődött az oktatás az ipariiskola-központban, bővítették a ljutomeri, a radgonai iskolákat. Készül a többi terv is. Tervbe van a kétnyelvű központi iskola építése is Goriékon ... -ep ep Korszerű üzleteket vidéken is A muraszombati községi képviselő-testület legutóbbi ülésén a fejlesztési tervekkel kapcsolatban újra napirendre került a falusi boltok sorsa és helyzete. A község két kereskedelmi vállalata a boltokat nem korszerűsítette és így történhetett, hogy a boltok több mind hatvan százaléka nem megfelelő, dohos, elavult épületekben van, ahol semmiféle árut nem lehet raktározni. Mind a két kereskedelmi vállalat a jövőben is csak a nagyobb központokban tervez beruházásokat annak ellenére, hogy itt már megfelelő számú, korszerű áruház és üzlet van. A küldöttek között felszólalt a hodosi küldött is, aki figyelmeztette az illetékeseket a hodosi bolt helyzetére, amely közel százéves épületben van, s amelynek a raktárhelyiségeiben esős időjárás idején felgyülemlik a víz. Az épületet nem érdemes renoválni, de ilyen állapotban sem maradhat tovább. Az illetékes felügyelőség már leakarta zárni a boltot, de figyelembe vették, hogy ötkiilométeres körzetben nincs sehol üzlet, ahol meg van, az sincs sokkal jobb állapotban. Az illetékes kereskedelmi vállalat, ez esetben a Petrošnik, azzal védekezik, hogy a kis forgalom miatt nem érdemes korszerű üzletet építeni. Erre a hodosiak azzal érvelnek, hogy érthető is az alacsony forgalom, mikor a legszükségesebb árut sem tarthatja a boltosuk az említett körülmények miatt. A forgalom száz százalékban emelkedne, ha volna megfelelő áruválaszték, mert a jelenlegi helyzetben a hodosiak is, akár a többi falu lakói is Muraszombatban kényszerülnek vásárolni. Hódoson az idén megnyílik a nemzetközi határátkelő, s ilyen fontos helyen szükség van nemcsak gazdasági szempontból is egy korszerű üzletre. A falu lakossága anyagilag közreműködne az építésben, erre a célra házhelyet és fát is adnának. A nemzetközi határátkelő megnyitásával szükség lesz az új, korszerű üzletre mind Hodoson, mind Gederovcin. Hogy miért, erről a kereskedelmi vállalatok is gondolkozzanak egy kicsit... Josip Broz Tito köztársasági elnök a Népújságot fennállásának 20. évfordulója alkalmából 1975. december 31-én a Népért Tett Szolgálatok Ezüstcsillagos Érdemrendjével tüntette ki Aradinál EGYES HELYI KÖZÖSSÉGEK PROBLÉMÁIRÓL — MIÉRT NEM KAPTAK DOTÁCIÓT? — HELYI JÁRULÉK NÉLKÜL DOTÁCIÓ SEM VÁRHATÓ Hogyan tovább? A községi képviselő-testület legutóbbi ülésén a többi között határozatot hoztak arról is, hogy a helyi közösségek mennyi dotációt kapnak az 1976-os évre. Mint ismeretes, a községben összegyűlt eszközöket már az év elején elfogadott önigazgatási megegyezés alapján osztották el. Ez a megegyezés pontosan szabályozza, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak a helyi közösségek dotációt. Tudomásom szerint minden helyi közösség vezetősége kapott megfelelő tájékoztatást erről az önigazgatási megegyezésről azzal a céllal, hogy arra törekedjenek, hogy eleget tegyenek a feltételeknek és ily módon dotációt kaphassanak. Az elosztás végleges határozata szerint három helyi közösség mégsem kapott »egy« rozsdás garast« sem. A szabályok szerint nem is kaphattak, mert úgy látszik, a vezetőségüknek nem volt ideje egy év leforgása alatt intézkedni, hogy eleget tegyenek a feltételeknek. Talán úgy is lehetne mondani, hogy nem is akartak, mert úgy gondolták, hogy talán mégis kapnak pénzt akárcsak a régi, »költségvetési« időkben. Vagy talán valami más érdekek miatt hanyagolták el a helyi közösség ügyeit? Azt semmiképpen sem állíthatják a polgárok előtt, hogy nem ismerték a feltételeket, mert erről a választók közgyűlésén voltak tájékoztatva. A megtörténtek alapján minden félreértés elkerülése végett, tudomásul kell venni a helyi közösségek vezetőinek, hogy »a régi szép idők« elmúltak, amikor úgy is kaptak, ha nem adtak semmit. Nemcsak a vezetőségeknek, hanem a polgároknak is tudomásul kell venni, hogy a helyi közösségekben több közös érdek is van és valamennyi iránt egyformán kell viszonyulni. Ha így tesznek, akkor a társadalom is segít. A régi közmondás úgy tartja, hogy minden iskola pénzbe kerül. Ez esetben is pénzbe került a három helyi közösség számára olyan értelemben, hogy nem kaptak pénzt, mert nem is adtak. Ezek után csak azt javasolhatjuk nekik, hogy álljanak választópolgáraik elé és kereken mondják meg nekik, miért nem kaptak dotációt és mi a kiút ebből a helyzetből. VS A helyi közösségeknek szánt eszközök végleges elosztása A lendvai községi képviselő-testület helyi közösségeinek tanácsa az utolsó ülésén véglegesen elosztotta a társult munkából eredő eszközöket a helyi közösségek fejlesztési programjának megvalósítására. Az illetékes tanács a javaslatok nagyobb részét megtartotta, de a küldöttek javaslatára néhány tételt megváltoztatott. A végleges elosztás a következő: A lakosi helyi közösség 20 000 dinárt a bistricai helyi közösség 65 000 dinárt a lendvahegyi helyi közösség 65 000 dinárt a diósvölgyi és völgyifahisi helyi közösség 40 000 dinárt a petesházi helyi közösség 40 000 dinárt a csentei helyi közösség 40 000 dinárt a hotizai helyi közösség 40 000 dinárt a gyertyánosi helyi közösség 20 000 dinárt a lendvai helyi közösség 100 000 dinárt a tumiščei helyi közösség 100 000 dinárt a polanai helyi közösség 30 000 dinárt az odranci helyi közösség 50 000 dinárt a črenšovci helyi közösség 75 000 dinárt a dobronaki helyi közösség 40 000 dinárt a kobiljei helyi közösség 55 000 dinárt Az említett forrásból a helyi közösségeknek összesen 780 000 dinárt osztottak ki A hidvég bánátai, a göntérházi és a hosszúfalusii helyi közösségek az idén az említett összegből nem kaptak semmit, mert nem tettek eleget az önigazgatási megegyezésben közzétett feltételeknek. Mindegyik helyi közösség járulékokkal és egyéb eszközökkel igyekszik megvalósítani fejlesztési tervét. -og