Népújság, 1977 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1977-12-29 / 51. szám

EGÉSZSÉGÜNK — EGÉSZSÉGÜNK — EGÉSZSÉGÜNK — Szedjük-e belátásunk szerint a gyógyszert? A mindennapi életben szám­talán olyan eset adódik, hogy az ember rákényszerül arra, hogy orvosi vizsgálat nélkül valamilyen orvosságot szed­jen. Ha már elkerülhetetlen, korlátozzuk csak a legszüksé­gesebb gyógyszerek szedésére. A gyógyszer, amit szedni kez­dünk, legyen az, amit már előzőleg is szedtünk, vagy idő­közönként az orvos már kiirta (lázcsillapító vagy más), de mihelyt lehetőségünk van, a­­zonnal forduljunk orvosunk­hoz. Magas láz esetén ajánla­tos is a lázcsillapító szedése, mert ha körülményes a­z or­voshoz jutásunk, kellemetlen­ségeink eredhetnek a magas lázból. De semmiféleképpen se fogadjunk el más szemé­lyek által ajánlott, számunkra ismeretlen gyógyszereket! Sajnos, ha nem is szedünk saját belátásunk szerint gyógy­szert, akikor is nap nap után elég sok hasonló anyag jut szervezetünkbe, táplálék vagy folyadék útján. A mestersége­sen táplált állatokba és növé­nyekbe a tápszerekkel külön­böző vegyi anyagok, antibioti­kumok és más anyagok jut­nak, ezek pedig az ember szer­vezetébe kerülnek. E mennyi­ségek, persze, mégiscsak mini­málisak, és láthatóan nem ká­rosak, de azért sok esetben mégiscsak jobb lenne, ha men­tesek lennénk mindettől. Ak­kor talán nincs is szükségünk a sok gyógyszerre, mondhat­nánk. A válasz: szükségünk van, hiszen ezek segítségével sok­­betegséget majdnem gyö­keresen kiirtottunk, amelyek annak idején millióikat pusz­tították el. Ilyen formában csodákat is műveltek, de a mai ismertek alapján tudni kell a káros hatásukról is. A hosszú élet nem arányos az életünkben szedett gyógy­sze­rek mennyiségével, sőt... Az úgynevezett 100 évesek (90— 100 év körüliek) nem is igen szedtek gyógyszert, vagy csak, ha igazán muszáj volt. Náluk döntő szerepet inkább a mér­sékelt életmód, a mérsékelt élettempó játszotta. A mérték­letesség munkában, táplálko­zásban, ivásban és más élve­zetekben. Ezek az egyének ter­mészetüknél fogva kiegyen­súlyozottak voltak, különösen a lelkiviláguk volt kiegyen­súlyozott. Cselekvőképességü­ket megtartották életük vé­géig, dolgoztak, alkottak ha­lálukig. A mai ember, ha meg akar­ja őrizni egészségét, nem bíz­hatja magát csak a tabletták­ra. Egyesek szerint a fejlődés majd meghozza azt az időt is, amikor a táplálékot tabletta formájában szedjük be. Saj­nos, ezek a gondolatok is csak illúziók maradnak, mert a szervezetünk felépítése a ha­gyományos élettani törvény­szerűségeken alapul, és az élettani folyamatok csakis ter­mészetes úton tudnak normá­lisan működni. Házipatika: Majdnem min­den családnak, háztartásnak van házipatikája. Ez rendjén is van, ahogy már említettük, bizonyos egyszerűbb gyógysze­rekre, kötszerre, sebtapaszra vagy hasonlóra szükségünk is van. Említettük azt is, mennyi­re fontos a lázcsillapító, mert a magas láz kellemetlenségé­től mentesülhet az ember, ha idejében bevette, mielőtt még orvoshoz juthatott volna, de vannak olyan esetek, amikor egyesek saját egészségük me­gőrzése végett igyekszenek e­­gész gyűjteményt beszerezni különböző hatású gyógyszerek­ből, köztük antibiotikumok­ból is. Ez nem helyes. Ahogy említettük, saját szakállunk­­ra ne próbáljuk kezelni ma­gunkat, mert a gyógyítás nem biztos, hogy gyógyítás lesz. Hiszen a nem­­szakavatott e­­gyén nem tudhatja, mikor és milyen gyógyszert szedjen. A házipatika tartalmazhat olyan gyógyszert is, aminek már le­járt a szavatossági ideje, a­­vagy sok más okból nem ajánlatos a szedése annak, aki élni akar vele. Ismételten csak azt ajánlhatjuk, hogy a házipatika csak olyan gyógy­szert tartalmazzon, amit már szedtünk, és csak addig szed­jük, amiig el nem jutottunk az orvoshoz. A kötszer is csak azt a célt szolgálja, hogy el­sősegélyben részesítjük a rá­szorulót, de a továbbiakban már a szakemberre bízzuk ke­zelését. 1977. december 23-tól 29. ig. December 23. péntek: 16.28 Hírek; 16.35 Magyar röv­idfilmek a képernyőn: 17.20 Villanófény; 17.40 A Sze­gedi Körzeti Stúdió műsora; 18.15 Öt perc meteorológia; 18.20 Falujárás; 19.10 Esti me­se; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Delta, Tudományos híradó; 20.25 A Turbin család napj­ai, Bulgakov drámájának magya­rul beszélő szovjet tévéfilm­változata; 21.45 fiatalok órá­ja; 22.45 TV-Híradó 3.; 22.55 A Debreceni Jazz Együttes hangversenye; 23.20 Öt perc Maxi macskával, Jugoszláv raj­zfilmsorozat. December 24. szombat: 13.33 Az ezüst-tó kincse, Ma gyanú® beszélő nyugatnémet­­jugoszláv kaland­film; 15.25 Utak és kalandok, Magyarul beszélő spanyol filmsorozat; 16.05 »Életet az éveknek«, Nyu 16.05 »Életet az éveknek«, Nyugdíjasok műsora; 16.45 Műsorainkat ajánljuk!; 17.15 Fejezetek a Rákóczi-szabadság­harcból; 18.00 Évszakok, Ter­mészetfilm; 18.20 Egymillió fontos hangjegy, A Televízió könnyűzenei sorozata; 18.40 Süsü, a sárkány, Zenés báb­játék; 19.35 Cicavízió; 19.45 Gusztáv koccan, Magyar rajz­filmsorozat; 19.50 Tévétorna; 20.00 Hírek; 20.05 Beethoven: IX. Szimfónia; 21.10 Jókai Mór: Szerelem bolondjai, Te­levíziós film , I. rész; 22.15 Csendes éj, A Wiener Samgerk­naben karácsonyi műsora. December 25. vasárnap: 9.10 CSAK GYEREKEK­NEK! Kisfilm-összeállítás; 9.45 Utazás egy mosolyért, Lengyel gyermekfilmsorozat; 10.20 Művészeti magazin gye­­rekeknek; 11.10 Frédi és Bé­ni, avagy a két kőkorszaki szaki, Amerikai rajzfilmsoro­zat; 14.25 Bradivay Melody, Magyarul beszélő amerikai film; 16.00 Visszapillantás az év sportversenyeire; 17.00 Le­het e­gy kérdéssel több? Ve­­télkedőműsor; 18.15 Hárma­sikrek­, Doku­m­e­ntumfilm- so­ro­zat; 18.30 Fejezetek a Rákóczi -szabadságharcból, III/2. rész; 19.35 Esti mese; 19.50 Tévé­torna; 20.00 Hírek— Totóered­mények; 20.05 Jókai Mór: Sze­relem bolondját, Televíziós film — II. rész; 21.20 Sas­s Sylvia operettrészleteket éne­­kel; 22.00 Az öreg halász és a tenger, Magyarul beszélő ame­rikai film; 23.25 Az Abba e­­gyüttes slágerei­, Zenés film, December 26. hétfő: 16.10 Fejezetek a Rákóczi­­szabadságharcból III/3. rész 17.05 Mándy Iván: Csutak a mikrofon előtt, Gyermekfilm; 19.00 A felnőttek furcsák né­ha, Irodalmi össz­eállítás; 19.40 Esti mese; 19.50 Tévétorna; 20.00 Hírek — Sporthírek; 20.05 A világ cirkuszai, Az ál­latok cirkusza; 20.30 Sakk­matt, Zenés játék. December 27. kedd: 16.18 Hírek; 16.25 Egészsé­günkért!; 16.30 A Humphries Singers műsora, Zenés film; 17.20 A Világegyetem fejlő­dése, Rövidfilm; 17.35 A Tele­sport turisztikai magazinja; 1755 Ipari kaleidoszkóp; 18.35 A Horizont Szerkesztőség mű­sora; 19.10 Esti mese; 19.20 Tévétémna; 19.30 TV-Hiradó; 20.00 Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága, Magyarul be­szélő francia filmsorozat; 21.00 Jogi esetek; 21.40 Most mutasd meg!, Társasjáték; 22.55 TV-Hiradó 3. December 28. szerda: 16.18 Hírek; 18.15 Nyitott borítók; 18.45 Szépen, jól ma­gyarul...; 19.10 Esti mese; 19.20 Tévétorna; 19.30 TV-Hi­radó; 20.00 Vámos Miklós: Kis­fiúk és nagyfiúk és más tör­ténetek, Tévéfilm; 21.05 Tá­volság, Bán János tévéjegy­zete; 21.10 Menni kéne..., Egy magyar színház külföl­dön; 21.35 1977, Világpolitikai összefoglaló; 22.35 TV-Híradó 3. December 29. csütörtök: 15.28 Hírek; 15.35 A Magyar Televízió Szabadegyeteme, A Föld szerkezete; 18.10 Kuckó; 18.40 A verseny folytatódik, Riportfilm; 19.15 Esti mese; 19.20 Tévétorna; 19.30 TV-Hi­radó; 20.00 Frédi és Béni, a­­vagy a két kőkorszaki szaki, Amerikai rajzfilmsorozat; 20.25 Nagypánik Párizsában, Francia dokum­entumfilm; 21.30 Reklámújság, Szilvesz­teri különkiadás; 22.45 TV-Hi­radó 2. A muraszombati közbiztonsági szervek hírei A szerkesztőség az ebben a rovatban megjelenő híreit a muraszombati belügyi titkárságtól kapja. Az adatokhoz semmiféle kiegészítést nem teszünk, a hírek megfogalma­zásához csak a belügyi titkárság adatait használjuk fel. Az 52 éves Beznec Béla mu­raszombati lakos december 12-én kerékpárral ment az Ivó Lola Rihar utcában. A járda szélének ütközött, és leesett a kerékpárról. Könnyebb sérü­lésekkel szállították a kórház­ba, ahol vért is vettek tőle elemzésre, mivel a rendőr fel­tételezése szerint nem­ volt józan. December 13-án éjszaka va­­laki betört a muraszombati autóbuszállomás ruhatárába és elvitt két utazótáskát. A károsultak Kočiš Janez moš­­čanci és Zar­ka Géza dobro­­naki lakos. Az utazótáskában ruhák voltak. Az a lopott áru összértéke 12 ezer dinár. Pil­lanatnyilag mé­g nem­ fogták el a tettest. December 15-én, csütörtö­kön a behindi rendőrségre kí­sérték a 44­ éves Z. Š. lipai lakost, mert ittas állapotban megtámadta a családját. Éj­fél után egy óra körül fej­­szóval támadt a fiára. Sze­rencsére a felesége megakadá­lyozta, ekkor a vas lábtörlőt kapta fel és azzal fejbe ütöt­te a fiát. Ügyét átadták az ügyészségre. December 16-án kijózanodá­sig a lendivai­ rendőrségen tar­tották az 58 éves­­lendvahegyi P.I.-t,, aki a Partizanska utcá­ban lé­vő vendéglőben vereked­ni akart. A 25 éves Horvat Vlado Mur­ska Središče-i lakos decem­ber 16-án Lendván a Moša Pi­jade utcában az autójának a jobb sárvádőjiéval elütötte a 47 éves Gönc Katalin lendvai hegyi lakost, aki könnyebb sé­rüléseke­t szenvedett. A bale­set a gépkocsivezető figyel­metlenségének folytán kelet­kezett. Az anyagi kár 500 di­nár. Tisza Zoltán és felesége Ilona, magyar állampolgárok december 16-án Muraszombat­ból a hodosi határátkelő felé mentek személygépkocsival. A jeges útón Stanj­evein az autó hirtelen balra,, majd a tetejé­re fordult, aztán, ismét a ke­rekeire állt. Tisza Zoltán és felesége kisebb sérüléseket szenvedtek, így az orvosi se­gélyt elut­asították. Az anyagi kár 15 ezer dinár. Anton Roškar muraszom­ba­­ti lakos december 17-én az autóját a muraszombati autó­busz-állomás parkoló helyén hagyta. Az autót n­em zárta be és az autókulcsot is bent hagyta, így történt, hogy a személygépkocsival valaki el­­ment. A rendőrök a Zastava 101-es autót a következő na­pon a Rakičani és Lipovci kö­zötti akácerdőben találtak meg. Csak roncs maradt belő­le, mivel valaki szándékosan elégette. A kár 90 ezer di­­dár. December 17-én értesítették a muraszombati rendőrséget, hogy Seloban a 37 éves Trp­­lan Aleksander és a 45 éves Lancug Štefan, mindketten seloi lakosok, összevereked­tek. Trplan állítólag vasvillá­­val megütötte Lancugot, aki eszméletlenül terült el. Ma­rič Karel találta meg, aki gon­doskodott a kórházba való szállításáról is. A verekedés oka nem ismeretes. Az idén már sok tűzesetről számoltunk be, de a rakičani tűz valamennyit felülmúlta. December 18-án 1 óra 30 perc­kor hirtelen tűz ütött ki a 33 éves Lugen Franc rakičani lakos gazdasági épületén. Leé­gett a 35 méter hosszú tető­zet,, elégett 10 tonna széna,, 18 tonna szalma, egy traktor az összes tartozékaival, a ve­­tőgép, két villanymotor, ku­koricafosztó gép, répavágó és egyebek. A tűz 60 köbméter si­lótakarrványt is tönkretett. A kárt 400 ezer dinárra becsül­ték. A szakértő bizottság véle­m­énye szerint gyújtogató o­­kozta a tüzet. A tettest ke­resik. A ranikovci vadászegyesület vadászai december 18-án va­dászatra mentek. Köztük volt Bertalamič Štefan és Šiftar Franc is. A jeges utón Ber­­talanič elesett és elsült a vál­lán lévő puska. Pár sörét Šiftar Franc testébe fúródott. A kórházban megállapították, hogy sérülései szerencsére nem veszélyesek. i személyi jövedelmek körüli kérdések Sajnos újra és meg kell ál­lapítani az illetékes társadal­mi-politi­kai szerveknek, ez e­­setben a végrehajtó tanács­nak, hogy még mindig sok az olyan munkaszervezet, amely nem sokat ad személyi jöve­delmekről szóló társadalmi megállapodásra. A muraszom­bati községben húsz ilyen munkaszervezet van, amelyek fittyett hánynak a megállapo­dásra és osszák úgy a pénzt, ahogyan ők azt jónak látják, nem véve figyelembe sem a gazdaságszilárdítási törekvé­seket, sem más társadalmi­­politikai akciót. A muraszombati községi vég­rehajtó tanács ülésén úgy ha­­tároztak, hogy mindegyik k munkaszervezetet, amely nem járt el a megállapodás szel­lemében, írásbel­ileg felszánt­ják, hogy az évi végi zárs­zám­adásokig intézzék el a dolgai­kat, s mégpedig úgy, hogy megfeleljenek a társadalmi tö­rekvéseknek és az önigazga­tói megállapodásnak, mert el­lenkező esetben külső beavat­kozásra lesz szükség. Ami a »bűnös« munkaszer­vezeteket illeti, példától pél­dáig más elemzést kivánnak, mert nem mindegy milyen volt a személyi jövedelem a fizetés­emelés előtt. Ahol ed­­dig alacsony volt a fizetés,, ott többé kevésbé megmagya­rázható a magas növekedés, de ott ahol eddig is magasak voltak a fizetések — s néhol 50 vagy még több százalékkal is növelték — ott sürgős in­­tézkedésekre van szükség. Főleg ott ahol részességet mutatnak ki, s nagyobb jöve­düknet akarnak, teli erélye­sen fellépni, nemcsak a sze­mélyi jövedelmek szempontjá­ból hanem néha az alaptalan áremeléseknél, mert legtöbb­ször az így befolyt jövedel­met is a személyi jövedelmek emelésére fordítják. -ep Hosszú és inas élet AZ ELSŐ JUGOSZLÁV GERONTOLÓGIAI KONGRESSZUS Az öregekről­ való gondos­kodás holt munkájuk értéke­lését jelenti, valamint az e­­gész társadalom haladásának jóllétének jegyében az önigaz­gatás elvein alapuló isszocialis­ta szolidaritásit — mondta üd­vözlő beszédében Zora To­mic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács egészégügyi és szociá­ll bizottságának elnöke, a Belgrádiban tartott első ju­goszláv gerontológiai kon­gresszuson. A gerontológia illetve az ö­­régiséggel és öregedéssel fog­la­lkozó tudomány csak rész­ben kutatja az élet meghosz­­szabb­­tásának lehetőségét. Na­gyobb és lényegesebb prob­lé­­mája az, hogy az öregkor tar­talmas, derűs és gondtalan legyen. Sajnos, sok öreg szá­mára az elviselhető élet is csak vágyálom. A kongresz­­szuson elhangzott több mint négyszáz előadás és ismerte­­tő nagy része ezzel foglalko­zott. Az öregkor testi-lelki be­tegségeivel­, a fiatalok és öre­gek viszonyával, az aggok ott­honával, a társadalom gon­doskodásával stb. Ezek a kérdés­ek ttfelértű­­ek, hiszen csak az utóbbi év­tizedekben gyarapodott szá­mottevően az öregek száma. Például nálunk 1948-ban 880 000 volt a 65 évesnél idő­sebbek száma, azaz a lakos­ság 5,6 százaléka, 1971-ben pe­dig 1 614 000, vagyis a lakos­ság 7,9­­százaléka. A szá­mítások szerint 2000-ben már 2 886 000 hatvanöt évnél idő­sebb hazánkfia­­lesz (11,4 szá­zalék). Az öregkori problémákat nemcsak a létszám növeke­dése okozza, hanem a váro­siasodás,, az ipari fejlődés, ko­runk lüktető élettempója, to­vábbá a fiatalok, közönbösisé­­gre. Ha a család, a fiatalok megértőbbek volnának, mond­ta az egyik felszólaló, aggok házára alig lenne szükség. A kongresszus' egyik 'ke­rek­aszt­al-értekezletének té­­­máj­a volt, hogy kellene-e és milyenek legyenek az idősek otthonai. Az egyik felszó­laló a következőket mondta: — Megdöbbenéssel vettem észre hogy a megbeszélés fiatalabb részvevői gyakran nevetgéltek, amikor idősebb kollégáik ismertették az idő­sek érzékenységével­ és az otthonok szervezésével kap­csolatos tapasztalataikat. A nyugdíjasok gondjai A nyugdíjba vonulás ge­rontológiai vetü­letével több előadó foglalkozott, hiszen ez sok ember életébe nagy telki megrázkódtatást jellent. Sik­­raiszáloltaik azért hogy a nyug­díjas és a munkaszervezete között a munkaviszony meg­szűnése után se szakadjon meg a kapcsolat. Nem ele­gendő, ha csak i társasestéket rendeznek a nyugdíjasok szá­mára, hanem szabadon be kell járniuk a munkaszerve­zetbe, továbbá lehetővé kell tenni számukra, hogy hasz­nálják a klubhelyiséget, a vállalati lapot stb. Mivel Szerbiában éppen most folyik a vita a kényszer­­nyugdíjaztatásról, a geronto­lógusok erről elmondták vé­leményüket, dióhéjban így hangzik: kétségtelen, hogy a fiataloknak joguk van mun­kára, de ez a jog megilleti az időseket is. Ezzel kapcsolatiban tömö­ren egybefogják dr. Mirko Markovic egyetemi tanár elő­adását. A hosszú élet szociális és gazdasági előfeltételei a kö­vetkezők: a normális élethez szükséges életszínvonal, mér­sékelt munka, megfelelő kö­rülmények között; olyan nyugdíjrendszer, amely lehe­tővé teszi a munkás aktivitá­sát, az élet­ végéig; a sza­bad idő rekreáló kihaszná­lása; a­­társadalom megkülön­böztetett gondoskodása a gyermekekről­ és öregek­ről­, különösen a­­magányosok­ról; egészséges természeti és társadalmi környezet; az egész társadalom egészség­­ügyi védelme és oktatása. A garonitológusoak 1972-ben Kijevben megtartott világ­kongresszusán a 3000 részve­vő egyöntetű véleménye volt, hogy az ember átlagosan 90 —100 évig élhet.­­ A hosszabbodó élet szemszögéből vizsgálva a dol­got megállapítható, hogy az öregkori­­kényszer­nyugdíj nem a legjobb megoldás. Persze, a nyugdíj­korhatár megállapítása nem csupán gerontológiai kérdés, hanem többek között gazdasági is, amint az öregekről való gon­doskodás főleg a társadalom anyagi­­lehetőségének a függ­vénye. Mi több, egyes bioló­gusok véleménye szerint cs­ak a nemzedékek­­gyors válta­kozása­­kedvez a fejlődésnek. Lehet, hogy ez a gazdaságos termelés követelménye is. Az emberiség követelménye viszont a tartalmas,, hos­szú élet. NÉPÚJSÁG 7

Next