Népújság, 1989 (33. évfolyam, 1-50. szám)
1989-01-06 / 1. szám
1989. január 6. HODOSON SZEREPELTEK A BAJÁNSENYEIEK: Mindig mintha egy kicsit hazajönnénk Cibere bácsi tanulságos estéről még sok szó esik a hodosi téli estéken, hiszen az öreg, ott a színpadon, megmondta mi jár a nagyképű vezetőknek. A falu apraja és nagyja a szomszédos magyarországi Bajánsenyéről érkező színjátszókat és a vegyeskórust vastapssal is köszöntötte azon a szombaton. A hagyományos együttműködés jegyében viszonozták a bajámsenyeiek a hodosiak magyarországi vendégszereplését. A kapcsolat egy bizonyos hajtóerőt is jelent, hiszen fellépni egy más országban, bár közeli ismerősök és rokonok előtt, mégis egy elismerést, feladatot jelent és mindkét oldalon csakis a tőlük telhető legjobbat próbálják felmutatni. A két falut csak egy országhatár választja el, de ez már régen nem jelent akadályt, hiszen a művelődési egyesületeiken kívül a többi szervezetek is megtalálták az összekötő szálakat. Tulajdonképpen hosszú évtizedekre vezethető vissza a két falu kapcsolata, hiszen már a huszas évek elején a tűzoltó egyesületeink között is kapcsolat alakult ki és ez az együttműködés éppen az 1930-as tűzeset kapcsán mutatkozott gyümölcsözőnek, amikor a hodosi tűzoltók Kotonmány községben oltották a tüzet. Ez a kapcsolat a második világháborút követő időszakban szünetelt. 1968 után, amikor megnyílt a határátkelő, akkor a kapcsolat újjáalakult és megint a tűzoltóik voltak a kezdeményezők, majd a sportkörök találkoztak egymással és azóta is az együttműködés rendszeressé vált. A párttosfalvi új iskola révén újkeletű kulturális kapcsolatok fejlődtek ki ■— mondta Varga Sándor tanácselnök, aki elkísérte a szereplőket a hodosi fellépésre. — Hodos és Bajánsenye tartós szálai milyen kihatással vannak a két falu életére. ..• A határ két oldalán élő emberek barátokká váltak a rokoni kapcsolatokon túl és ez a barátság azt jelenti, hogy bárhol járunk és találkozunk ismerősként köszöntjük egymást. Ami még külön pozitív ebben a találkozásban, a hagyományokat is próbáljuk megőrizni. — Önök révén a hodosiak bekerültek az őrségi Baráti Körbe is. — Valóban, a hodosi énekkar minden évben fellép a baráti kör rendezvényein. Ehhez még szeretném hozzátenni, hogy bajánsenyei pedagógus az énekkar vezetője és reméljük, hogy eljön az idő, amikor mi is valakit meghívhatunk Hodosról, hogy belesegítsen a mi művelődési munkáinkba.• A kulturális kapcsolatok szépen fejlődnek, de minden bizonnyal ezenkívül még más téren is vannak lehetőségek. — Számos lehetőséget láma tok, hiszen eddig a tűzoltó- okiságot, a kulturális munkát említettem, de szerintem nagyon hasznos és érdekes volna a földművelésssel kapcsolatos véleménycsere, mert ez előnyére válna a határ mindkét oldalán élő embereknek. Témákat is tudok mondani, mint például a talajjavítás és a növénytermesztés. Azonban nem szabad megfeledkeznünk a közös paraszti hagyományainkról, a tökmingköposztókról, a tollfosztókról és sok más mindenről— így vélekedik az együttműködési lehetőségekről a bajánsenyei tanácselnök. Besenyei Gyöngyi, a bajánsenyei ÁMK közművelődési igazgatóhelyettes a színpadra lépő szereplőkkel és a kórussal osztotta az izgalmat, hiszen ez vele jár a szerepléssel, főleg ha sokat és szépeit akarnak mutatni, mint ezt Hodosan is tették.• Nagy lelkesedéssel készült a csoportunk erre a bemutatóra. Valahogy úgy pénz reményében mindenbarát, sőt nagyon is jó puszibarát és feleségjelölt, de a szegény embernek még a tyúkját is megfojtják. így van ez a világon és bölcseséggel teli színdarab három képben nagy sikertaratott Hoddson. — A szpanisi Zédaiinktól mindig tanulhatunk és ezért a kapcsollatainkat nem csak szépnek, hanem hasznosnak is tulajdonsíthatom. Amit a csere vendégszereplés alkalmából produkáltak nálunk, azt csak a legszebb jelzőkkel láthatom el — jelentette ki ifjú Orbán Lajos, az Őrség művelődési egyesület elnöke, akit a falu többi vezetőivel szívélyesen fogadta a vendégeket. A hodosi aszszonynép pedig az őrségi vendégszeretet és a fogadtatás jegyében ezen a szombaton is kitett magáért, hiszen nem volt ház, ahol valami jóval ne járultak volna hozzá a megvendégeléshez. Kellemes téli estén történt mindez: valami nosztalgiakeltő is volt a fellépésiben, s érezzük egy kicsit, hogy ha régi falusi művelődési életet za jövünk, miért a fogadtatás mindig meleg, kedves és szívélyes. A tapsból és a termet megtöltő közönség viselkedéséből átélve tudtunk valami érdekeset is mutatni. Ezért mély meggyőződésem, hogy terebélyes művelődési kapcsolatokat alakíthatunk ki, hiszen egyformán értjük a magyar szót... Cibena bácsi szavait is egyformán értette a közönség, egyformán is magyarázza — elevenítette fel, amikor nem volt televízió minden háznál, hanem az emberek többször találkoztak, közelebb voltak egymáshoz és egy színdarab bemutatása ünnepnek számított. Ezért kell ápolni a hagyományokat, ,a kölcsönös vendégszerepléseket, hiszen ezek ösztönzik a jót és egybefűzik a határ két oldalén élő embereket. pivarella A vendégszereplése emlékére: néhány szál virág, egy oklevél, kis emléktárgy és egy gazdag kultúrélmény. Besenyei Gyöngyi, Orbán Lajos és Varga Sándor. 40 éves a vakok és rosszul látók egyesülete ■A vakok és rosszul látók muravidéki községközi egyesülete december végén ünnepelte fennállásánnak 40. évfordulóját. A muraszombati zeneiskola diákjai kedveskedtek nekik szép műsorral, az ünnepi szónok Stanko Kerčmar volt,aki méltatta az egyesület jelentőségét. Hubert Verdnik a vakok és rosszul látók szlovéniai egyesületének elnöke az egyes tagoknak köztársasági elismerést nyújtott át. A legmagasabb elismerést, emlékplancettet kapott az odaadó munkájáért Anton Kos. Rajta kívül elismerést kapott Štefan Matčec, Franc Wehrdörfer, Štefan Žilavec és Vojko Presen. Dicséretben részesült Franc Kadila, Franc Žižek és a Mura gyár, amely az első rosszul látót elhelyezte programozónak. Az egyesület köztársasági elnöke az egybegyűlteknek elmondta, fontos, hogy a környezet jobban megismerje munkájukat, eredményeiket és természetesen gondjaikat is. Kiemelte, a rokkantakra vonatkozó törvény megfelelő, ami viszont nem azt jelenti, hogy minden a legnagyobb rendben van. A rosszul látóknak maguknak is harcolniuk kell jogaikért. Az egyesületeknek többet kell tenniük azért,hogy tagjaik hozzájussanak a szükséges technikai segédeszközökhöz. Egyben reményét fejezte ki, hogy a szerencsejátékból kapott pénz egy részét a jövőben is rendelkezésükre bocsájtják. Az ünnepi ülés folytatásában áttekintették a munkaprogramot és elfogadták a jövő évre vonatkozót. Az új éviben új helyiséget és hivatásos titkárnőt szeretnének kapni. K. R. » NÉPÚJSÁG Nagyobb lakbér, drágább a közművesítés A muraszombati községi végrehajtó tanács az elmúltév utolsó ülésén jóváhagyta a lakbérekés a közművesítési szolgáltatások árának növelésére, így ,a lakbéreik 66, a közművesítési szolgáltatások ára pedig 55 százalékkal növekednek. A fogyasztók pedig ezt január elsejével kezdik érezni a zsebükön,amikor a rendelet hatályba lép. A lakásgazdálkodási közösség első javaslata 82 százalékos lakbéremelést látott elő, miért szerintük ezzel megközelíthették volna a teljes gazdasági árakat. Hogy mi lett volna ,a kiskeresetű dolgozókkal,arra is tudtak feleletet adni. Szerintük ezek lakbércsökkentés vagy pótlék kérelmével fordultak volna az illetékeseikhez. A végrehajtó tanács nem egyezett a javaslattal és úgy döntöttek, hogy a társadalmi megállapodással elfogadott százalék lépjen érvénybe januártól. A tovaművesítési vállalat is a végül elfogadottnálsokkal nagyobb százalékot javasolt, azonban úgy döntöttek, hogy a szakszolgáltatások árát 40 százalékkal emelik, 15 százaklékot pedig a beruházásokra fordítanak. Tehát a fogyasztó végső sorban 55 százalékkal drágábban fizeti a közművesítési költségeket. A közművesítési vállalat pedig azt ígéri, hogy az így egybegyűlt 15 százalékból rendezi a skrogi víztárolót és kutat, a szemétdombot, valamint a markišavei és a noršinci kollektort. ep A szaklapok már alaposan kimerítették a témát, ami a ökológiai egyensúly felbomlását, és laninak visszaállítását iletiki. Mégis arra voltunk kíváncsiak mi a helyzet a petefiházi vadásszegyesületben, és mennyi probléma összpontosult a 4548 hektárnyi vadászterületre. — Valóban, amióta a mezőgazdaságban a termelés növelésén is különböző vegyszerekkel próbálkoznak segíteni, azóta rengeteg olyan kérdés vetődött fel a vadászok körében, amelyek eddig ismeretlenek voltak — kezdte Štefan Hart. — A földeket öszszevonták, a könnyebb megművelés érdekében, s a mezőgazdasági vállalatok, de a magánföldművesek is az apróvadra való tekintet nélkül olyan permetezőszereket használtak, amelyek odáig vezettek, hogy az apróvadak megtizedelődtek. Ezérta nyularcat, fácánokat már nem is vadásszuk, mert kiveszés fenyegeti őket. Attól tartunk, hogy hasonló sorsra jutnak, mint a foglyok, amelyek szinte ritkaságszámba mennek már. Ezzel szemben az őzök, vaddisznók elszaporodtak. —■ Az egységnyi területre eső vad száma is korlátozott, egy túlszaporodás szintén negatív következményekkel járhat. — Az állatok a természetben a saját, persze ezt képletesen mondom, területükön élnek. Az utóbbi időben a nyulakélettere lényegesen lecsökkent. Mi azon munkálkodunk, hogyaz állatoknak segítsünk abban, hogy az említett terület nagyságát megőrizzük. Jelenleg a nagyvadaknál kell azt az egyensúlyt tartanunk, amelyikről korábban a természet gondoskodott. Éppen ezért ki kell hangsúlyoznom, hogy a vadászok feladata az, hogy a beteges, életképtelen állatokat killőrjék, s hogy a többi, egészséges vadnak tegyék lehetővé a megfelelő életkörülményeket. Erről valamikor a természet gondoskodott, most pedig rajtunk múlik, vissza tudjuk-e állítani, legalább megközelítően az eredeti állapotot. VADÁSZAT A TILOSBAN — Sajnos állandó harcot folytatunk i az őrvadászokkal, sokszor tudjuk is kik azok is személyek, akik tilosban vadásztak, de kellő bizonyíték hiányában nem tudunk eljárást indítani ellenük. Az orvvadászok mellett sajnos olyan vadászok is vannak,akik nem tartják beaz előírásokat.. Példáulakkor mennek vadászni, mikor az erős tél, vagy másidőjárásikörülmények legyengítették a vadat, s azok nem képesek menekülni. Vagy nem gondoskodnak az állatokról, nem etetik őket, elfelejtenek etetőiketösszeállítani és más munkában sem vállalnak részt. Pedig mindez hozzátartozika vadászathoz. — Bizonyos ideig,okát ittaztán valóban előre kell látni, hogy az embert ne érjék meglepetések, ,a jövőben. — Rendkívül ügyelnünk kell a vadak számának megfelelő szinten való fenntartására, nehogyaz történjen velük, mint ami a szomszédos nyugati országokban — ahol teljesen kivesztek egyes fajták. A fácánoknak is meglevőn kívül újabb rezervátumokat szeretnénk alakítani, s hogy ebben a földiművesszövetkezet, az ABC Pomurka és mások is iá korábbihoz hasonló módon a segítségünkre lesznek. B. A. Visszaállítani az egyensúlyt érint mezőn BESZÉLGETÉS ŠTEFAN HARIVAL, A PETESHÁZI VADÁSZEGYESÜLET TITKÁRÁVAL ÁTGYALOGOLT AUSZTRÁLIÁN. A 21 éves angol Fyoma Campbell 5600 km-t tett meg Sydneyttől Pethig, átgyalogolva Ausztrálián. A 95 napig tartó út alatt összesen hét pár cipőt nyúott el. Fional azonban nem kedvtelésiből, sétált át a déli kontinensen, hanem útközben a bangladesi árvízkárosultak javára gyűjtött adományokat. A doveiri lánynak nem ez az első ilyen útja, három évvel ezelőtt az Egyesült Államokban gyalogolt át mégpedigaz Atlanti-óceántól a Csendes-óceán partjáig, és szavai szerint hamarosan Afrikát is meg szeretné hódítani, természetesen gyalogszerrel. HALFOGYASZTÁSSAL MEGELŐZHETŐ AZ INFARKTUS. Boob Lock kardiológus szingapúri egyetemi tanár véleménye szerint hetente háromszor halat kell enni, így megelőzhető az infarktus. A hal húsában ugyanis egyfajta zsírsav van, amelyet szaknyelven Omega-3-nak neveznek. Szerinte legjobb pisztrángot vagy a makrahalat enni, mert ezek húsában van a legtöbb ilyen fajtájú zsírsav. Az egyetemi tanár azonban figyelmeztetett arra is, hogy nem szabad túl sok halat enni, mert ez a zsírsav nagyobb mennyiségben káros is lehet. AKTÍV TŰZHÁNYÓK KOLUMBIÁBAN. Kolumbiában közzétették, hogy az országban 14 tűzhányó aktív. Ezért a vulkánokat tanulmányozó intézet igazgatója Cesar Augusto Carvajal kijelentette, hogy megelőző intézkedéseket kell bevezetni, nehogy bekövetkezzen egy olyan katasztrófa mint 1985-ben, amikor a Nevado del Ruis tűzhányó kitörése következtében 30 000 ember vesztette életét és az anyagi kár több milliárd dollár volt. A kolumbiai vulkánok kráteréből jelenleg füst tör elő, de hamu egyikből sem.