Népújság, 2001. július-december (45. évfolyam, 26-50. szám)

2001-11-08 / 44. szám

lyest a földművesek jövedelme. Minden más forgatókönyv szerint - ebbe beletar­tozik az is, hogy az EU jelenleg nem szá­mít közvetlen támogatások kifizetésével az új tagoknak - az ágazat jövedelmező­ségének csökkenése várható. Az eddig elvégzett számítások alapján javulás vár­ható a kukorica, a marhatenyésztés és a gyümölcstermelés területén, csökkenés pedig a cukorrépa-termesztés, sertéste­nyésztés és szárnyastenyésztés területén. Minden más terméknél a számítások még ilyen biztonsággal sem végezhetők el. A magas regulációval rendelkező termékek (gabonanövények, olajnövények, juhte­nyésztés, komló) jövedelmezősége főleg a tárgyalásoktól, a megbeszélt kvótáktól és a kompenzációs támogatások lététől lesz függő. Más termékeknél az EU nem sza­bályozza annyira a piacot. Az árak terü­letén nagy különbségek vannak a külön­böző tagországok között, és jóval erősebb ezeknél a termékeknél a világpiac hatá­sa is. Itt főleg a termék minőségétől, a piac szervezettségétől, az értékesítés módjától, a hagyományoktól és a hazai áruhoz kötött vásárlói viszonytól függ majd a jövedelmezőség. Külön problémá­nak számít például a szlovén tej, amely adminisztratív védőárral rendelkezik, emellett pedig a helyzetet a tejtermelő cégek versenyképtelensége is súlyosbít­ja. Ezért itt drasztikus árcsökkenést vár­hatunk, annak ellenére, hogy az EU tej­árai jelenleg hasonlóak a szlovén árak­hoz. A tejtermelés jövedelmezősége a ter­melés nagyságától, az állatállomány mi­nőségétől, a termelők tudásától és tapasz­talataitól, a gépesítés mértékétől és a ter­mészeti adottságoktól függ. Szlovén vi­szonylatban csak a húsz állat feletti állo­mány és a magas tejelés mellett képzel­hető el pozitív eredmény, amely azonban meg sem közelíti az uniós gazdák jöve­delmét. Az unióban ugyanis 70 állat fe­lett kezdődik a sikertörténet. Szlovéniá­ban ez a szint a technológiai elmaradott­ság, a földbirtokok kis mérete és a tőke hiánya miatt nehezen elérhető. A szőlőtermesztés területén főleg a jogharmonizáció jelent problémát. Az egész ágazatot az unióban egy fő szabály­zat mellett több mint negyven alacso­nyabb szintű rendelkezés szabályozza. Ezen a területen külön problémát jelent a Cviček bor, az unió ugyanis nem enge­délyezi a vörös és a fehér borok házasí­­tását, emellett pedig meg van adva a leg­alacsonyabb alkoholszint is (a Cviček al­koholszintje ez alatt van). Emiatt a szlo­vén tárgyalócsoport a Cviček ügyét kü­lön tárgyalási pontként emelte ki. A hasonló kivételekről, valamint a környezetbarát mezőgazdaságról, a ge­netikailag megváltoztatott termékekről, az átmeneti időszakokról a következő számban olvashatnak. i­tt NÉPÚJSÁG 2001. NOVEMBER 8. MURAVIDÉK • E mellett az erősebben elgyomosodott te­rületen a növények, így a búza is hosszabb időn át nedves, ami miatt könnyebben kialakulhatnak a különbö­ző betegségek. Ez különösen akkor igaz, ha korai vetés miatt a táblák már előre­haladott vegetációs állapotban vannak. A búza őszi gyomtalanítása néhány évvel ezelőtt még általános művelet volt a búzatermesztők körében, különösen az állami gazdaságoknál. Főleg az egyszikű gyomokat irtották ősszel, de több esetben használtak kombinált készítményeket is. Természetesen az őszi gyomtalanítást is csak akkor kell elvégezni, ha a gyomok a gazdasági kár küszöbértékénél erősebben szétterjednek. A kár akkor számít gaz­daságinak, ha a gyomok által okozott kár nagyobb lenne a permetezés költségeinél. A gazdasági kár megállapításához le kell mondanunk a vetés előtti gyomirtásról és ismernünk kell a területet, valamint a gyomnövényeket. Azokon a mezőkön, ahol főleg az egyszikű gyomnövények vannak elterjedve és korán vetettük el a búzát, a kelés előtti gyomtalanítás célszerű. A múltban főleg a már említett korán elve­tett területeken, valamint a nehezebb talajokon (tavasszal sokszor nem tudták megközelíteni a területet) végezték el ezt a műveletet ősszel. A vetés utáni gyom­talanításhoz mindenképpen szükséges a megfelelő herbicid kiválasztása, ehhez pedig a már említett gyomismeret szük­ségeltetik. Ezért az őszi gyomtalanítást sok helyen elhagyták, tavasszal a gyomok növekedésével ugyanis könnyebb kivá­lasztani a megfelelő szert. Emellett az emberekben élt és jelenleg is él egy tév­hit, hogy a herbicidek hatása alacsonyabb hőmérsékleteknél nem jó. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt a gyomok lassabban mennek tönkre, a hatás azonban ugyan­az, mint melegben. Vetés után és kelés előtt használha­tók a Tolkan és a Dicuran az egyszikűek ellen, valamint a Dicuran forte, a Cougar és a Stomp az egyszikű és a kétszikű gyo­mok ellen. Az utóbbi három használata­kor szükséges megjegyezni, hogy csak akkor használhatók közvetlenül a vetés után, ha minőségi volt a vetés, a magvak jól takartak földdel. Kelés után, az ún. háromleveles vegetációs fázistól kezdődő­en is az említett szerek használhatók. •­tt Őszi gyomtalanítás a búzáj­on? ■ Az októberi és november eleji, az átlagnál magasabb hőmér­sékletek, valamint a szintén jelenlévő megfelelő nedvesség a búza és sajnos a gyomnövények gyorsabb kelését eredményezte. Mivel a gyomok ez esetben nagyobb konkurenciát jelentenek a búzá­nak, több fényt, tápanyagot és vizet vonnak el a kultúrnövénytől, célszerű lehet az őszi gyomtalanítás. Sarjad a vetés 9

Next