Népújság, 2005. július-december (49. évfolyam, 27-52. szám)
2005-10-13 / 41. szám
Lendva Község, Ljudska pravica tér 5., Lendva, 2005. évi mezőgazdasági és vidékfejlesztési programja alapján, amelyet Lendva Község Tanácsa a 2005. május 30-án megtartott 20. ülésén fogadott el, valamint Lendva Község 2005. évi költségvetéséről szóló módosított rendelete (az SzK Hivatalos Lapjának 2005. évi 66. sz.) alapján NYILVÁNOS FELHÍVÁST tesz közzé a szőlő eladási költségeinek társpénzelésére 1. A nyilvános felhívás tárgya A költségek társpénzelésének aránya a társpénzelésre beje-A nyilvános felhívás tárgya a szőlő eladási költségeinek társlentett mennyiség arányától függ. pénzelése. 4. A beadványok átadásának határideje. 2. Mércék és feltételek: A nyilvános felhívásra a beadványokat LENDVA KÖZSÉG. A felhívásra azok a magánszemélyek jelentkezhetnek, akik Ljudska pravica tér 5., 9220 Lendva címére, zárt borítékban Lendva község területén állandó lakhellyel rendelkeznek. 2005. november 14-ig bezárólag kell eljuttatni, a borítékra ír A beadványnak tartalmaznia kell: - az általános adatokat (családi és utónév, lakcím, a tranzakciós ráb rá: „Szőlő eladása”, számla száma, adószám) A szakbizottság 2005. november 14. után tárgyalja meg a két bizonylatot a programban leírt tevékenység végzéséről, amelyvényeket, de a társpénzelést igényli (MID szám) A szakbizottság határozata alapján a jóváhagyott eszközök az - a bejegyzett szőlőfelvásárló által kiállított elismervényt az átigénylő tranzakciós (vagy személyi) számlájára lesznek átutalódott szőlő mennyiségéről va. 3. Az eszközök mértéke: 5. Bővebb információ a 29-es számú irodában, a titkárságon, vagy A szőlő eladási költségeinek társpénzelésére szánt eszköz az 5789-420-as telefonszámon kapható 2005. október 17-től 4.500.000,00 LÍT. hivatalos napokon (hétfő, szerda, péntek). mag. Anton BALAŽEK, Lendva község polgármestere Fűben-fában őstudás Népi növényismeret mindenkinek A gránátalma A gránátalma mediterrán vidékeken őshonos, Délnyugat-Ázsiából származó mintegy 7 méteresre növő lombos fa, amely kedvező éghajlatú területeken hazánkban is megterem. Már az ókorban elterjedt a Földközi-tenger medencéjében, fő telepítői a föníciaiak voltak. A termés kemény, vörös héja alatt több rekeszben találhatók a vörös, lédús burok által borított magok. A magvak ehetőek, a termés húsából pedig üdítőital készíthető. A magyar népművészet világának egyik legkedveltebb virág- és gyümölcsmotívuma. Mint valamennyi sokmagvú és piros gyümölcs, a termékenység, a szerelem és az élet szimbóluma. Gyümölcsének éppen ezért is erős afrodisztikus hatást tulajdonítottak. Leve fehérjét, cukrot, zsírt és többféle gyümölcssavat tartalmaz. Héja cserzőanyagokban gazdag. Kínában a bőség, a boldog jövő, a gazdag gyermekáldás jele. A buddhizmusban az őszibarack- és citrusfélék mellett a szent gyümölcsök egyike. Egyiptomban a XVIII. dinasztiától kezdődően a halottak sírjába helyezték a termékenység és a lét folytonosságának jeleként. Elő-Ázsiában a meghaló és feltámadó növény- és termékenységistenek attribútuma, pusztulásukra a sebként felfakadó héj, újjászületésükre pedig a sok mag, a férfiúi termékenység szimbóluma utal. Rómában a birodalmat és a családi élet békéjét megőrző Junó jelképe, a concordia, azaz az egyetértés kifejezője. Termékenységi jelentésére utal azon antik szokás is, amely szerint a házasságkötéskor a földhöz vágták, hogy magjai szétszóródjanak. A zsidó hagyományban szintén a megújulás és a termékenység kötődött hozzá, ahol azt az áldást is jelképezte, amely az Istennel kötött szövetség eredménye. A zsidó papi öltözet felső köntösének gránátalma- és csengődíszítései a mennydörgésben és villámlásban kifejeződő termékenyítő erőt jelentik. A kereszténység az öröklét és a szellemi, spirituális termékenység jelentését kapcsolta a gránátalmához. A koptoknál, az egyiptomi őskeresztények művészetében a gránátalma a feltámadás szimbóluma. A középkori Mária-kultusz idején a gyümölcs számtalan magját a Szűzanya erényeire és mérhetetlen izgalmára vonatkoztatták, ez a motívum jelenik meg Botticelli 1487-ben készült Gránátalmás Madonna című képén is. A Szűz Máriaképeken gyakori gránátalmás brokátminta is ezt a jelentést hordozza. A reneszánsz és a barokk kor idején a szeletekre vágott gránátalma a bőkezűség jelképe volt. Mivel nem támadják meg a férgek, a tisztaságot is kifejezi. A magyar népművészetben való közkedveltsége valószínűleg innen eredhet. A címertanban, a heraldikában a népek egységére utal, ezért gyakori eleme az uralkodók portréinak is. Az allegorikus, az egyetértést jelképező nőalak, Concordia koszorúján is gránátalmákat láthatunk, ami szintén az előző jelentéshez társul. Igazságosságáról híres királyunk, Hunyadi Mátyás udvarában is szívesen használt jelkép volt. Két sas által közrefogott, gránátalmákból kötött koszorú övezi a királyi címert, és gránátalma látható a bőségszarukban és a középső vázában is Mátyás király trónkárpitján, amelyet Pollaiuso tervei alapján Firenzében készítettek. Lendvai Kepe Zoltán és Kepéné Bihar Mária NÉPÚJSÁG 2005. október 13. HORIZONT« 17