Népújság, 2012. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2012-05-04 / 18. szám
Falvak a Muravidéken Fontos az önállóság, de az együttműködés is A Muravidék kétnyelvű, illetve nemzetiségileg vegyesen lakott vidékének 31 települése van: a Lendva-vidéken 23 és Goricskón nyolc. A falvak öt községben helyezkednek el és szervezetileg általában helyi közösségek formájában működnek. Király M. Jutka____________ jutka.kiraly@nepujsag.net_____ A Lendva-vidék falvai, illetve helyi közösségei: Hosszúfalu, Göntérháza, Kámaháza, Radamos, Alsólakos, Felsőlakos, Lendva, Hosszúfaluhegy, Lendvahegy, Pincemajor (és Benica), Völgyifalu, Pince, Petesháza, Csente, Kapca, Hídvég, Bánuta, Kút, Gyertyános, Hármasmalom, Dobronak és Zsitkóc. Goricskó nemzetiségileg vegyesen lakott települései pedig Hodos (és Domaföld), Kapornak, Domonkosfa, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefa és Szentlászló. A goricskói községekben a települések formailag nem helyi közösségekként működnek, míg a Lendvai és Dobronaki községekben a falvak (illetve esetenként kettő együtt) a helyi önkormányzat legkisebb jogi-igazgatási egységét, a helyi közösséget alkotják. A legnagyobb kétnyelvű község, Lendva például a helyi közösségek működését a kommunális infrastruktúra, a környezetvédelem és a területrendezés terén külön szabályozta egy 2014-ig kiterjedő fejlesztési munkatervben. A helyi közösségek finanszírozása a községi költségvetésből történik fejkvóta szerint. A juttatott összeg az alapfunkciók támogatására irányul és szigorúan célszerűen kell felhasználni. Mivel a fejkvóta-kritérium kissé vitatható, hiszen a legnagyobb és a legkisebb helyi közösségek között óriási az aránykülönbség, a Lendvai község esetében olyanok a tervek, hogy a kisebb helyi közösségeknek szolidaritási elv alapján egy minimális pénzösszeget biztosítanak majd. A helyi közösségek eredményes működése és megléte érdekében a község célszerűnek látja a helyi közösségek területi elv szerinti összekapcsolását. Ennek szükségességét elsősorban Lendva város (egyben helyi közösség is) és a Lendvához gravitáló települések közt látja, mivel a kritikus lakossági tömeggel rendelkező községi központ (Lendva város lakossága mintegy 3200 fő) nélkül a fejlődés jelentősen lelassulna. Továbbá a helyi közösségek összekapcsolása célszerű a kommunális szolgáltatások kivitelezése, valamint e tevékenységek tervezése és felügyelete szempontjából is, ezt így fogadták el a tervben, s ez meghatározza egy-egy helyi közösség beruházásait is. Falujárás A Muravidéken az emberek többsége falun, illetve kisvárosban él. Igaz, az autópálya megépítésével egyre többen ingáznak a munkahelyükre a nagyobb központokba, például Mariborba, de otthonuk, portájuk vidéken van. Milyen ma az élet falun, milyen gondokkal szembesülnek a közösségek, mennyire összetartóak, van-e még hagyományos közösségi élet, folyik-e identitáskeresés? Falujárási utunkon, melynek során hat településre látogattunk el a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a Lendva-vidéken és Goricskón, ezen kérdésekre is kerestük a választ. Gyertyánosban, Csentében, Lendvahegyen és Hosszúfaluhegyen, Göntérházán, Zsitkócban, illetve Domonkosfán jártunk. A falvak különbözőek, különböző problémák megoldásán dolgoznak, különböző a közösségi életük, közös gondjuk viszont a mai általános pénzhiány. Szinte mindegyik faluban úgy érzik, jóval többet tudnának tenni, élhetőbb lehetne településük, ha nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnának. A faluközösségek vezetőségeiben általában megtörtént a generációváltás, a fiatal és a középkorosztály lendületesebb hozzáállással próbálja irányítani a közösségeket. Van, ahol erőteljesebb, tartalmasabb és könnyebben megszervezhető az egyesületi élet, van, ahol már érezhetőbb „a nagyvárosi szindróma". Míg a Lendva-vidéken a falvakban a lakosság csökkenése nem általánosítható tendencia, sőt egyes falvakban növekedés észlelhető, addig sajnos Goricskó nemzetiségileg vegyesen lakott településein a lakosság tovább csökken. A falun az élet - habár ma az internet hazahozza a világot - más, mint a városban. Erről az életről írunk falujárási különszámunkban. h Igazgató: Lázár Beáta, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horváth Ferenc, Solari, Nad Klára, Tomka Tibor, Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia, Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 -180, telefax: 02 / 5776 -191, Email: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,00 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 8000 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 01259-6030354008 Arad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%os áfát kell fizetni. A Népújság az SzK BM Nemzetiségi Szolgálata támogatásával jelenik meg. Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o. mti) Hlrf<Hh8srnáló_,^^ NÉPÚJSÁG 2012. május 4