Népújság, 2012. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

2012-05-04 / 18. szám

­ Falvak a Muravidéken Fontos az önállóság, de az együttműködés is A Muravidék kétnyelvű, illetve nemzetiségileg vegyesen lakott vidékének 31 települése van: a Lendva-vidéken 23 és Goricskón nyolc. A falvak öt községben helyezkednek el és szervezetileg általában helyi közösségek formájában működnek. Király M. Jutka____________ jutka.kiraly@nepujsag.net_____ A Lendva-vidék falvai, illetve helyi közösségei: Hosszúfalu, Göntérháza, Kámaháza, Radamos, Alsó­lakos, Felsőlakos, Lendva, Hosszúfaluhegy, Lendva­­hegy, Pincemajor (és Be­­nica), Völgyifalu, Pince, Petesháza, Csente, Kap­ca, Hídvég, Bánuta, Kút, Gyertyános, Hármasmalom, Dobronak és Zsitkóc. Go­ricskó nemzetiségileg ve­gyesen lakott települései pedig Hodos (és Domaföld), Kapornak, Domonkosfa, Szerdahely, Pártosfalva, Kis­falu, Csekefa és Szentlászló. A goricskói községek­ben a települések formailag nem helyi közösségekként működnek, míg a Lendvai és Dobronaki községekben a falvak (illetve eseten­ként kettő együtt) a helyi önkormányzat legkisebb jogi-igazgatási egységét, a helyi közösséget alkotják. A legnagyobb kétnyel­vű község, Lendva például a helyi közösségek műkö­dését a kommunális inf­rastruktúra, a környezetvé­delem és a területrendezés terén külön szabályozta egy 2014-ig kiterjedő fej­lesztési munkatervben. A helyi közösségek fi­nanszírozása a községi költségvetésből történik fejkvóta szerint. A jutta­tott összeg az alapfunkci­ók támogatására irányul és szigorúan célszerűen kell felhasználni. Mivel a fejkvóta-kritérium kissé vitatható, hiszen a legna­gyobb és a legkisebb helyi közösségek között óriási az aránykülönbség, a Lendvai község esetében olyanok a tervek, hogy a kisebb helyi közösségeknek szo­lidaritási elv alapján egy minimális pénzösszeget biztosítanak majd. A helyi közösségek eredményes működése és megléte érdekében a község célszerűnek látja a helyi közösségek területi elv szerinti összekapcsolá­sát. Ennek szükségességét elsősorban Lendva város (egyben helyi közösség is) és a Lendvához gravi­­táló települések közt látja, mivel a kritikus lakossági tömeggel rendelkező köz­ségi központ (Lendva város lakossága mintegy 3200 fő) nélkül a fejlődés jelentősen lelassulna. Továbbá a helyi kö­zösségek összekapcsolása célszerű a kommunális szolgáltatások kivitelezése, valamint e tevékenységek tervezése és felügyelete szempontjából is, ezt így fogadták el a tervben, s ez meghatározza egy-egy helyi közösség beruházá­sait is. Falujárás A Muravidéken az emberek többsége falun, illetve kis­városban él. Igaz, az autópálya megépítésével egyre töb­ben ingáznak a munkahelyükre a nagyobb központokba, például Mariborba, de otthonuk, portájuk vidéken van. Milyen ma az élet falun, milyen gondokkal szembe­sülnek a közösségek, mennyire összetartóak, van-e még hagyományos közösségi élet, folyik-e identitáskeresés? Falujárási utunkon, melynek során hat településre láto­gattunk el a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a Lendva-vidéken és Goricskón, ezen kérdésekre is kerestük a választ. Gyertyánosban, Csentében, Lendvahegyen és Hosszúfaluhegyen, Göntérházán, Zsitkócban, illetve Domonkosfán jártunk. A falvak különbözőek, külön­böző problémák megoldásán dolgoznak, különböző a közösségi életük, közös gondjuk viszont a mai általános pénzhiány. Szinte mindegyik faluban úgy érzik, jóval többet tudnának tenni, élhetőbb lehetne településük, ha nagyobb költségvetéssel gazdálkodhatnának. A faluközösségek vezetőségeiben általában megtörtént a generációváltás, a fiatal és a középkorosztály lendüle­tesebb hozzáállással próbálja irányítani a közösségeket. Van, ahol erőteljesebb, tartalmasabb és könnyebben meg­szervezhető az egyesületi élet, van, ahol már érezhetőbb „a nagyvárosi szindróma". Míg a Lendva-vidéken a falvakban a lakosság csökkenése nem általánosítható tendencia, sőt egyes falvakban növekedés észlelhető, addig sajnos Goricskó nemzetiségileg vegyesen lakott településein a lakosság tovább csökken. A falun az élet - habár ma az internet hazahozza a világot - más, mint a városban. Erről az életről írunk falujárási különszámunkban. h Igazgató: Lázár Beáta, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horváth Ferenc, Solari, Nad Klára, Tomka Tibor, Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia, Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 -180, telefax: 02 / 5776 -191, Email: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,00 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80­00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 01259-6030354008 Arad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%os áfát kell fizetni. A Népújság az SzK BM Nemzetiségi Szolgálata támogatásával jelenik meg. Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o. mti) Hlrf<Hh8srnáló_,^^ NÉPÚJSÁG 2012. május 4

Next