Népújság, 1993. október (45. évfolyam, 193-214. szám)

1993-10-01 / 193. szám

mQnOflTsfm ) • Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának minapi ülését a lehető legszélesebb érdeklődés kísérte, de a „megvilágosodás“ mégis elmarad, mert azt kérdezik: mit kell most már tenni? — szívem szerint, minden esti, lefekvés előtti „háziolvasmányként“ adnám fel az SZKT tagoknak Szent István Intelmeinek negyedik, ötödik és hetedik szakaszait... • Azt mondja Borbély Imre RMDSZ képviselő és SZKT elnök, hogy „fel kell ébredni a tévhitből, hogy mi bűnös nemzet volnánk!“ — nem tudom, hogy a képviselő úr milyen körökben forog, de én még egy fia magyarral sem találkoztam, akit a „bűnös nemzet“ tudata gyötörnél • Mellesleg: ellenségeink éppen ezt a bűntudatot szeretnék belénk magyarázni — és sikerülhet is, ha hagyjuk! • Itt egy másik félrebeszélő, Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, aki azt állítja, hogy a Vácárou kormány (!) továbbra is szubvencionálja a kisebbségek lapjait! — ebből annyi az igaz, hogy egy két irodalmi meg gyermeklapnak valóban juttatnak valamicskét a híg lejből, az újságok azonban inkább a nyomdák és a papírgyár monopolhelyzetből eredő mohósága alatt nyögnek. • Az olvasó megérti, milyen különös „támogatás“ az, hogy az évi leji 220 lejről szeptember végére 500 lej fölé emelkedett az újságpapír kilója ... — még egy ilyen kormánybeintés a papírgyárnak, s alig marad „támogatnivalójuk“! • Más kérdés, hogy a lapok többsége aligha tülekedne állami támogatásért, hiszen még négy éve sincs, hogy megszabadultak az állampárti „jótékonyságtól“! • Várom, hogy most már Románia Európa tanácsi felvétele után a PUNR és a Vatra Romaneasca tiltakozó nyilatkozatot ad közre, hiszen ez a két politikai alakulat volt az, amelyek a román „politikai mezőben" ellenezték a csatlakozást ... — persze, csupa „hazafias“ meggondolásból! • Ion Coia (pillanatnyilag) agrárpárti szenátor újabb sziporkájával hívta fel magára a figyelmet: megkérdőjelezi Borisz Jelcin demokrata mivoltát, hiszen „az orosz elnök aláírta a budapesti egyezményt, amelyben a kisebbségek védelmezőjévé lépett elő, az egyetemes emberi jogoknak ellentmondóan" , a pszichiáterek mondják, hogy már számontartandó tünet, ha valakinek mindenről ugyanaz jut eszébe. .. • Eddig sem örvendtem túl sok rokonszenvnek a MISZSZ (Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége) felső köreiben azon (volt és maradt) véleményem miatt, hogy a szervezet éppen csak a romániai magyar fiatalság REÁLIS gondjaival nem törődik, nem mondok most már semmit, csupán egyetlen mondatot idézek az RMDSZ SZKT ülésén szórt, „nyári tevékenység“ című „beszámolóból“: „A MISZSZ tagszervezeteinek számos állandó tevékenysége van, ilyenek a táncházak, színjátszócsoportok, szórakoztató estek, bulik, irodalmi körök, turisztikai körök, szakkörök, idegen nyelvű tanfolyamok. .• Orosz szirénhang Magyarország felé: azt mondja Kozirev külügyminiszter Jeszenszky Gézának Moszkvában, hogy Magyarország számára „a kelet és nyugat közötti önálló politizálás lenne szükséges“ . ...ép semlegesség lenne, miközben a gázcsap és a villanykapcsoló továbbra is Moszkvában van... • Olvasom az elmésséget, hogy „nagy hazugságok kimondása előtt ajánlatos mély lélegzetet venni“ — ezutánmajd jól megfigyelem, hogy ki mikor vesz mély lélegzetet... • Ezt már Voltaire mondja az emberek vallatásáról: „Az igazságszolgáltatásnak ez a módszere az országúti haramiáktól ered...“ (ma) Jó reggelt Balkan, jó reggelt Ázsia! (Folytatás a 1. oldalról) ra találhatnak. De a román árucikk-ajánlat ennél szélesebb körű: szénkitermelő berendezések, hajók, traktorok, autóbuszok, teherautók, textilgépek, gördülőanyagok, kohóipari termékek, csapágyak, vegyipari termékek. Ezekért cserébe vásárolnánk nyersgumit, szenet, kőolajat, textilipari nyersanyagot, kozmetikai nyersanyagot, faanyagot, szövöttárut, lábbelit, elektronikai és elektrotechnikai termékeket, s mint már említettük, déligyümölcs-konzervet. Állítólag vegyes, román—indonéz vállalataink is lesznek a kőolaj, szénkitermelés, az iparivíz-előállítás, a cementgyártás, a textilipar terén. Indonézia ugyanakkor nagy kereskedelmi lerakatokat kíván létesíteni Románia területén — bizonyára európai áruforgalma megkönnyítése érdekében. A minisztérium ugyanakkor előszeretettel támogatja a kínai kereskedelmi kapcsolatokat. A minisztériumi sajtótájékoztatón kiderült, hogy 1991-ben 511 millió svájci frankkal tartoztunk Kínának, s ezt az adósságot mostanra letornáztuk 124 millió svájci frankra, ezért még mindig ingyen kell szállítanunk Kínának többezer teherautót, autóalkatrészeket, hajókat, meg egyebeket. 1994 végéig a kereskedelmi minisztériumnak szándékában áll letudni ezt az adósságot. Másrészt a hetvenes években Kína 307 millió svájci frankos, kamat nélküli hitelt folyósított Romániának, ennek fejében 2 villamosművet kell felépítenie. 1991-ben Kína újabb 20 millió dolláros hitelt folyósított országunknak 4 százalékos kamattal, de az nem dollár formájában érkezett, hanem cukrot (néha fertőzöttet), kukoricát, pamutárut kaptunk ennyi értékben, s állítólag gyógyszer is kell érkezzen Kínából. Ezenkívül szenet igényeltünk tőlük. Hogy mit adhatunk cserébe? Arról nemigen szól a fáma. A kereskedelmi miniszter figyelmének középpontjában áll a félig balkáninak, félig kisázsiainak számító Törökország is. 1992 a román—török kereskedelmi tevékenység csúcséve volt, de a miniszter úr szerint még rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik ebben az együttműködésben. Romániának szándékában áll szabadkereskedelmi egyezményt kötni Törökországgal, s ennek létrejötte főleg román érdek, mert többet exportálunk Törökországba, mint amennyit importálunk. “A román fél azért is érdekelt a török kapcsolatok fenntartásában és továbbfejlesztésében, mert mint ahogy eddig is tettük, részt vehetünk villamos erőművek, kőolajfinomítók építésében, vagy eddig épített hasonló művek korszerűsítésében. Románia még érdekelt a közös kőolajfeldolgozásban, és a közösen előállított termékek európai forgalmazásában. Az új kereskedelmi miniszter bemutatkozásáról szóló kommentárokban nemigen olvastunk az európai kapcsolatokról. Pedig mintha arra készülnénk, hogy oda integrálódjunk. Persze, tisztában vagyunk azzal is, hogy Nyugat-Európában egyelőre csekély esélye van a hazai termékek forgalmazásának. De azért próbálkozni lehet, nem? A nyilvánosság jegyében Segíts magadon és az Isten is megsegíti Olvasom Kádár Lajos úr „Gondolatok a CARITAS szindrómáról“ című írását. Nem kell elmélkednem sokat, máris arra a következtetésre jutok, hogy véleményünk gyökeresen különbözik. Nem mintha épp arra várakoznék, hogy millióim „fiadzzanak“. Sajnos, nem állnak rendelkezésemre még százezrek sem. Mégis úgy éreztem, nem hagyhatom szó nélkül. Mérlegeljük tehát józan észszel — ahogy Kádár úr mondja: meggazdagodás vágya? Nem mondanám! Munkamorálban való rossz hatás? Hát, kérem szépen, dolgozni akarás az éppenséggel volna, de ... a fizetéssel állunk hadilábon... Miért, azt hiszi talán tisztelt Kádár úr, hogy ha a munkásnak annak rendje és módja szerint megfizetnék becsületes munkával kiérdemelt bérét, még szükség lenne a Caritasra? Biztos lehet benne, hogy nem... Nem, kedves Kádár úr, én azt mondom, hogy nem káros a Caritas (és higgye el, nem vagyok egyedül). Igaz, hogy egyesek egyik napról a másikra mit-Hornosokká válnak anélkül, hogy megérdemelnék és hogy megdolgoznának érte, de legalább mindenkinek van egy esélye, legalább egy kenyéren és tejen tengődő öreg házaspár is megnyolcszorozhatja kevéske nyugdíját. Hogy mi Stoica úr titka? Ez tulajdonképpen senkit sem érdekel... A fő az, hogy százezreket tesz boldoggá ezzel a titokkal és nem csak saját hasznára fordítja. Nem túl intelligens ember? Ez igaz. De hova juttatta alig három év alatt ezt az országot a sóji egyetemet végzett vezető személyiség? És végül, a legnagyobb kérdés: meddig tart a „csoda“? Egyszerű: amíg az emberek akarják, ameddig hisznek benne. Segíthetünk egymáson úgy, hogy közben saját magunkat is segítjük. Rég nem láttam annyi elégedett, mosolygó embert, mint a Caritas létezése óta, és, bár azt mondják, hogy a pénz nem boldogít, mégis, pénz nélkül nincs teljes boldogság... Mélyen tisztelt politikusaink is kétségbeesetten igyekeztek rábeszélni minket, hogy nem érdemes hinni ebben a segélyszervezetben. Az eredmény? Lesújtó: az erdélyi magyarok nagy része (megfogadva szavukat) még mindig nagyon szegény, pedig minden a „szomszédban“ folyik le. Ezzel szemben a craiovai lakosok többszáz kilométert tesznek meg Kolozsvárig, nem eredménytelenül. Nem biztatok senkit semmire, hisz „egyszer minden véget ér“. Ez csak egy vélemény (de nem egyéni). Én hiszek a CARITAS- ban, és ha az Isten megsegít, egyre többen lesznek, akik ugyanazt teszik. Nem milliókért, csupán egy picivel magasabb életszínvonalért. SZABÓ ERIKA A marosvásárhelyi, Arany János utca 9 szám alatti SC "ELISSA" KFT. import árucikkeket kínál gazdag választékban, nagybani árusításban Telefon: 0954/15213. 1903. október 1. A nap hitei Határmenti környezetvédelmi együttműködés Gyulán a határmenti környezetvédelemnek szentelt magyar—román ülést tartottak. A Román Környezetvédelmi Minisztérium küldöttsége ellátogatott egy Körös menti ökológiai laboratóriumba, ahol vízmintákat elemeztek, majd a Magyarországi Románok ■Szövetségének vendége volt. Az ülésen jelentéseket terjesztettek elő a határmenti környezetvédelmi együttműködésről. 145 000 lej Október elsejétől a tulajdonbizonylatok értéke 145 000 lejre növekedik. Mint olvasóink bizonyára emlékeznek, eddig a bizonylatok10 000 lejjel kevesebbet értek. Tamáskodók figyelmében biztos forrásokból értesültünk, hogy ez a hír a Maros megyeieket is közvetlenül érinti. Ugyanis pár százezer megyénkbeli bizonylattulajdonos is van. A névleges érték senkit se tévesszen meg, a piacon a bizonylatokat 4—5000 lejért vásárolják. Húszon egy helyre A fővárosi munkaelosztó adatai szerint több mint 60 ezer munkanélkülinek csupán 3235 munkahelyet tudnak biztosítani Bukarestben. A szakképzett munkások számára 2000 fölött biztosítanak munkahelyet. Legkeresettebbek a kőművesek, mázosok, sajtóterjesztők. Szakképzetlen munkások számára 184 munkahelyet ajánlanak, középkádereknek 160-at, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélkülieknek csupán 29 helyet tud ajánlani a fővárosi munkaelosztó hivatal. Igazságügyi korrupció A visszaéléseket ellenőrző parlamenti bizottság „munkája“ eredményeként, menesztették Corneliu Taureanu urat, a Bukarest Municípiumi Törvényszék igazgatóját. A leváltott méltóság a maga során kijelentette: ugyanannál a bizottságnál ő maga adott le két petíciót, amelyben kérte, vizsgálják ki Petre Ninosu igazságügyminiszter visszaéléseit is. Csúcsdöntés adócsalásban Az Adó és Illetékekkel Foglalkozó Főigazgatóság igazgatója, Grigore Tudor szerint, a kereskedelmi társaságoknál az utóbbi időben végzett pénzügyi ellenőrzések során felderített adócsalások eredménye több mint kilenc milliárd lej. Az igazgató kijelentette, ezen a téren az összes európai rekordokat megdöntik a románok, és ez még csak nem is reális eredmény, mivel káderhiány miatt a létező kereskedelmi társaságoknak mintegy hatvanad részét tudták leellenőrizni. Hulla a fiókban A Hunyad municípiumi rendőrség szeptember közepén Pestiu-Mare faluban egy évvel ezelőtt elkövetett bűntény nyomára bukkant. Alin Astafej kétéves fiú mumifikált hulláját egy kanapéládában találták meg, kb. 12 hónappal a gyilkosság után. A rendőrséget Mircea Zascau értesítette, mikor rájött, hogy saját unokája holttestét tartja a kezében. Jelentette a rendőrségnek, amely megállapította, a gyilkos éppen a gyerek édesanyja volt. Az anya vallomásában elmondta, hogy '92 októberében munkanélkülivé vált, nem volt amivel eltartania a fiát. Ezért párnával megfojtotta és a ládafiókba rejtette. Hírszerkesztő: MÓZES EDITH NÉPÚJSÁG — 3. OLDAL SZUGGESZTOPÉD NYELVSTÚDIÓ ROMIMPEX MOBIL KFT Csíkszereda, Gábor Áron u.10 Tel.: 0958-15556 Tel.: 0954-44676 SZÜLŐK FIGYELEM! Szeretné ÖN, ha 7-12 éves gyereke kellemes környezetben, korszerű módszerekkel sajátítana el egy nemzetközi nyelvet? híírja a ROMIMPEX MOBIL Kft . hétköznap 17-2 óra között, ahol felvilágosítást kaphat az október 7-én induló német nyelvtanfolyamról.