Népújság, 1999. június (51. évfolyam, 124-149. szám)
1999-06-01 / 124. szám
1999. június 1., kedd POLITIKA Balkáni háború A szanatóriumról nem tudnak A NATO repülőgépei a jugoszláv hadsereg lőszerraktárát és laktanyákat támadtak hétfőn hajnalban a délszerbiai Surdulica környékén, és nincs bizonyíték arra, hogy a rakéták egy szanatóriumot és egy öregek otthonát találták volna el — közölte hétfőn Jamie Shea, a NATO szóvivője. Shea a BBC rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy értesülései szerint a kijelölt célpontokat érték találatok, és nem tud polgári áldozatokról vagy arról, hogy polgári célpontok kárt szenvedtek volna a szövetséges légierő támadásakor. Ezzel szemben a jugoszláv állami médiák arról számoltak be, hogy tizenegy polgári áldozata volt a Belgrádtól 350 kilométerre délkeletre fekvő Surdulicát ért öt rakéta becsapódásának. Belgrádi állítások szerint ezzel együtt legalább huszonhárom halálos áldozata van a szövetséges légierő vasárnapi és hétfői Surdulicát ért légicsapásainak. Jamie Shea egy nyugati újságírókat szállító konvojt ért vasárnapi támadással kapcsolatban is csak azt tudta elmondani, hogy nincsenek pontos bizonyítékok a birtokában az esettel kapcsolatban. Jugoszláv források szerint az autó soförje meghalt és két újságíró megsebesült. Shea rámutatott arra, hogy Koszovó nemcsak a NATO-támadások miatt számít veszélyes helynek, hanem azért is, mert állandóak a térségben az összecsapások a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és a szerb erők között. "Nyilvánvalóan nem tudjuk garantálni Koszovóban az újságírók biztonságát" — mondta a NATO szóvivője. Észak-atlanti Közgyűlés a koszovói válságról A NATO jugoszláviai beavatkozásának nem a szerbek megalázása, hanem a nacionalista és rasszista ideológia leküzdése a célja — jelentette ki hétfőn, az Északatlanti Közgyűlés varsói ülésén Javier Ruperez, a testület elnöke. A NATO véget akar vetni az etnikai tisztogatások Belgrád által folytatott politikájának — szögezte le Ruperez. Úgy értékelte, hogy a NATO fennállása óta a koszovói konfliktus a szövetség legnehezebb missziója, egyúttal szavahihetőségének és egységének legkeményebb tesztje. A NATO eltökélt szándéka, hogy mindaddig folytatja küldetését, amíg nem teljesülnek a nemzetközi közösség célkitűzései, vagyis a szerb katonák nem távoznak Koszovóból, illetve amíg Belgrád nem egyezik bele a koszovói menekültek biztonságos visszatérését szavatoló nemzetközi erők fogadásába. . A varsói tanácskozáson Ruperez kifejtette: a koszovói konfliktus azt is világosan megmutatta, hogy a NATO csak akkor tekintheti magát az európai biztonság alappillérének, ha a szövetség tovább bővül olyan országokkal, mint Bulgária, Románia, Szlovénia és Szlovákia, illetve velük párhuzamosan a három balti köztársasággal. A közgyűlés hétfői plenáris ülésén várhatóan nyilatkozatot fogadnak el a koszovói helyzetről, amely elítéli Slobodan Milosevic jugoszláv elnök politikáját, s támogatásáról biztosítja a NATO-nak a balkáni stabilitás visszaállítását célzó akcióját. Ferihegyen keresik a fenyegetőt A Magyar Országos Rendőr-főkapitányság Tájékoztató Irodája hétfőn közölte az MTI-vel annak a fenyegető telefonhívásnak a szövegét, amelyben ismeretlen elkövető vasárnap délután, nem sokkal fél kettő előtt kilátásba helyezte, hogy rakétával lelő egy tankergépet a Ferihegyi repülőtéren. A telefonáló a debreceni Zsindely utca 30. szám alatti nyilvános telefonfülkéből a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság telefonközpontját hívta, és a következőket mondta: "Ferihegy 1. közvetlen közelében vagyok és figyelem a NATO-tankerek felszállását. Amikor meglátok egyet fel-, illetve leszállni, vállról indítható rakétával azonnal kilövöm." Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője az MTI-nek elmondta: továbbra is keresik az elkövetőt. Csernomirgyin Bonnban, majd Belgrádban tárgyal Viktor Csernomirgyin orosz balkáni megbízott ma Bonnba repül, ahol a koszovói válságról kezdett háromoldalú konzultációk keretében ismét tárgyalóasztalhoz ül StrobeTalbott amerikai külügyminiszter-helyettessel és Martti Ahtisaari finn államfővel. Az újabb forduló eredményességétől függ, hogy szerdán az orosz békeközvetítők valószínűleg már a finn államfővel, EU-képviselővel együtt — továbbutazik-e Belgrádba. Szergej Sztyepasin orosz kormányfő hétfőn a Kremlben Borisz Jelcin orosz elnökkel a jugoszláv helyzetet is áttekintette, s e megbeszélését követően újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Csernomirgyin múlt heti belgrádi látogatása nyomán "lehetőségek látszanak a zsákutcából való kijutásra". Sztyepasin jelezte, hogy az orosz kabinet is új kezdeményezésekre készül a balkáni politikai rendezés érdekében, s azokat jóváhagyta már Jelcin is. Csernomirgyin tanácsadói hétfőn Moszkvában a bonni forduló hírét bejelentve jelezték, hogy a háromoldalú konzultációkba Petersbergben kedden — most először az egyeztetések folyamán — már Franciaország képviselői is bekapcsolódhatnak, "egyelőre még nem világos, milyen szinten". A kis- és közepes vállalatok ösztönzéséről A kis- és közepes vállalatok (KKV) ösztönzésére vonatkozó törvényt azonnal el kell fogadni és gyakorlatba ültetni — hangzik a romániai kis- és közepes magánvállalatok országos tanácsának a román politikai osztályhoz, a kormányhoz, a parlamenthez és az elnökséghez intézett felhívása. Ezzel párhuzamosan mielőbb ki kell dolgozni a gazdasági stratégiát a fő célkitűzések pontos kijelöléséért — javasolta a tanács. E stratégia alapján a KKV országos ügynökségének ezen vállalatok reprezentatív szervezeteivel együtt ki kell dolgoznia a KKV sajátos fejlesztési stratégiáját, amely szavatolja a román vállalkozók tevékenységének fellendítését egy hosszú távú perspektívában. Következő lépésként ténylegesen folyósítani kell a KKV-nak az állami költségvetésből előirányzott 300 milliárd lejt. E szektor az infláció, a kamatok és a csereárfolyam alakulása, a fejlesztésre szükséges hitelek hiánya, valamint a magas adórendszer nyomán keletkező tőkehiánnyal kapcsolatos problémákkal küzd. A KKV fejlesztésének útjában áll a külföldi termékek túlzott konkurenciája a román piacon. A kisvállalkozók elmarasztalják a helyi és országos szintű korrupciót, a túlzott bürokráciát, a hiányos, ellentmondásos és állandóan változó gazdasági törvénykezést. A kis magánvállalkozók az újra beruházott profitadó kiküszöbölését vagy lényeges csökkentését, az export közvetlen és közvetett ösztönzését, új munkahelyek létrehozásának előmozdítását, valamint egy állami bank átalakítását kérik a KKV fejlesztését szolgáló bankká, amely közép- és hosszú távú hiteleket nyújt. A kis- és közepes vállalatok az állami költségvetésbe több mint 58 százalék jövedelmet hoznak. PDSR-PAUR egyesülés Az egyformák összegyűlnek A legnagyobb román ellenzéki politikai alakulat, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) "erdélyi választási offenzívájának" keretében magába olvasztotta a Román Egység Szövetségének Pártját (PAUR) - közölték hétfőn. Miután tavaly az addig pártelnök Gheorghe Funart kizárták a Román Nemzeti Egységpártból (PUNR), a szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester létrehozta a PAUR nevű saját pártját. Mivel tömörülését nem sikerült pártként hivatalosan bejegyeztetnie, Funar belépett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártjába (PRM), amelynek főtitkára lett. Híveinek többsége azonban nem követte őt. Az ily módon vezér nélkül maradt párttagokat magába olvasztotta az erdélyi bázisának megszilárdítására törekvő PDSR. Az egyesülésről szóló megállapodást Kolozsváron írta alá Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke és a PAUR vezetője, Victor Romulus Constantinescu, aki a Kolozs megyei tanácsnak is elnöke. A 26 ezernyi taggal rendelkező PAUR bekebelezésével a PDSR magáénak mondhatja a Kolozs megyei tanács képviselőinek ötven százalékát és a kolozsvári városi tanács szavazatainak egyharmadát. Iliescu, akiről a hétfői román lapok azt írták, hogy "elindult meghódítani Erdélyt", körútja során a hét végén felkereste Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, majd Máramaros megye székhelyét, Nagybányát. Az erdélyi körút kellemetlen balesettel kezdődött a volt államfő számára: Iliescu a marosvásárhelyi Kultúrpalota lépcsőin elesett. NEPUJSAG! A vizsgáztatók bérezése A képességvizsga bizottságaiban részt vevő tanügyi kádereket és a felügyelő tanárokat a tanügyi törvény értelmében órabérrel fizetik — derült ki a hétfői sajtóközleményből. Így a bizottsági elnök bérbesorolásának megfelelő havi alapfizetést kap, míg az alelnök mindegyik vizsgázóra szánt 15 perc ellenértékét, függetlenül a vizsgák számától. A vizsgáztató tanárok mindegyik kijavított dolgozatra számított 15 perc ellenértékét kapják. A felügyelő tanároknál a fizetést a vizsgázók négyórás felügyelésére számítják ki mindegyik írásbeli vizsga esetében. Az egészségügyi szakszervezetek mítingje A Sanitas hétfőn tiltakozó mítinget szervezett az egészségügyi minisztérium székháza előtt. Az akción az egész országból több mint 300 reprezentáns vett részt. A szakszervezetiek megoldások felkutatását követelik az egészségügyi és az állami költségvetésből finanszírozott intézmények személyzetének bérezésére vonatkozó 1999. évi 150-es számú kormányrendelet alkalmazására. Őrséget állnak a bérlők A bukaresti főpolgármesteri hivatal jóváhagyta, hogy május 31 és június 3. között az államosított lakások bérlői egyesülete tiltakozó őrségeket szervezzen. Az akciókra a szenátus székháza előtt kerül sor. A szervezők szerint a tiltakozáson mintegy 30 személy vesz részt. Felújítják a Vaskapu I. erőművet Kedden kezdődik a Vaskapu I. hajózási és vízierőmű-rendszer felújítása és korszerűsítése. A munka jövő év végére fejeződik be, és az erőmű áramtermelő kapacitását 170 megawattról 190 megawattra növelik — mondta Ioan Trombitas vezérigazgató hétfőn a Rompres hírügynökségnek. Azt mondta, hogy az erőműrendszer általában európai színvonalú, de az automatikus működtető és ellenőrző rendszer feltétlenül korszerűsítésre szorul. A Vaskapu 1-es rendszer 27 éve épült román—jugoszláv együttműködésben, hat Kaplan-turbinával — emlékeztetett a hírügynökség. Pártérdekek fölött A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőinek sikeres tárgyalásai eredményeképpen a két szervezet képviselői pénteken együttműködési megállapodást írtak alá. Kinyilvánították elhatározásukat, hogy a két szervezet mindent megtesz a magyar nemzeti közösség megmaradásáért és önazonosságának megőrzéséért. Bíznak abban, hogy a többi magyar politikai szervezet is társul ehhez a megállapodáshoz, hiszen a vajdasági magyarság elvárja, hogy az ottani magyar pártok egységesen lépjenek fel a legfontosabb kérdésekben. Az együttműködésre soha nem volt nagyobb szükség, mint ma, amikor a háború a magyarság fizikai létét is veszélyezteti. Csak együttesen védhetjük meg a vajdasági magyarságot, és csak közösen biztosíthatjuk jövőnket a háború után. Ma minden pártérdeknél fontosabb a vajdasági magyarság érdeke, olvasható a közleményben. Megújult ötvenhatosok Integrálni kívánja a magyarországi, valamint az emigrációban szerveződött és működő, 1956 örökségét magáénak valló szervezeteket a szombaton újból megalakult ’56-os Magyarok Világtanácsa, közölte Ábrahám Dezső, a szervezet tiszteletbeli elnöke. Az ülésen Bánkuty Gézát választották elnökké, tiszteletbeli elnökök Csete György, illetve Ábrahám Dezső, alelnökök Arany Tibor, Hajdú Szabolcs, Garamszegi Miklós, elnökségi tagok Gyarmati Dezső, Nagy Alajos, Hegyessy Árpád, Piffkó András. Ábrahám Dezső elmondta: a világszövetségen belül korábban már létezett a tanács, azonban a szövetség 1997-es kongresszusának határozatai, belső ellenségeskedések miatt, megszüntették működését. Fanatikus gyilkosok Algériában Az algériai fővárostól 300 kilométerre délre lévő Dzselfánál vasárnap hat polgárőrt öltek meg szélsőséges vallási fanatikusok. A polgárőrök a várost övező erdős vidéken járőröztek, amikor a szélsőséges fegyveresek rájuk támadtak. Dzselfa környékén gyakran garázdálkodnak az észak-afrikai ország lakosait rettegésben tartó fundamentalisták. Tavaly nyáron például egyetlen éjszaka a város környékén mintegy negyven embert mészároltak le. Ne macerálj, mert lelőlek! Vadnyugati jelenet játszódott le a minap egy massachusettsi idősek otthonában, egy 91 éves aggastyán térden lőtte 85 esztendős szomszédját, mert az — vallomása szerint — állandóan idegesítette. A sértett hiába kérte a bírót, hogy zárassa börtönbe "kortársát", az ítélet szerint az ideges lövöldöző 5 év felfüggesztett büntetést kapott egészségi állapotára való tekintettel, és mert 1925 óta nem volt baja a törvénnyel. Ha ölsz, a tevéd beánja Iránban az infláció miatt megemelték a vérdíjat, vagyis azt a pénzt, amelyet a gyilkos fizet áldozata családjának, hogy megússza az állami büntetést. Az új vérdíj plafonja 162 millió tíjál (húszezer dollár), a minimum pedig 61 millió. A bűnösöknek ugyanakkor joguk van hagyományos módon, természetben is kiegyenlíteni vétkük számláját: pl. száz tevét, kétszáz marhát, ezer birkát, kétszáz selyemruhát kell adniuk az áldozat családjának, amennyiben férfi volt a megboldogított. Ha hölgy, akkor az állomány és a cucc fele is elegendő. Egyébként pedig az a helyzet Iránban, hogy kevés a teve, emiatt kellett készpénzben is megfizethetővé tenni a vérdíjat. Hírszerkesztő: Bölöni Domokos