Népújság, 1999. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1999-06-01 / 124. szám

1999. június 1., kedd POLITIKA Balkáni háború A szanatóriumról nem tudnak A NATO repülőgépei a jugoszláv hadsereg lőszerraktárát és laktanyákat támadtak hétfőn hajnalban a dél­szerbiai Surdulica környékén, és nincs bizonyíték arra, hogy a rakéták egy szanatóriumot és egy öregek otthonát találták volna el — közölte hétfőn Jamie Shea, a NATO szóvivője. Shea a BBC rádiónak adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy értesülései szerint a kijelölt célpon­tokat érték találatok, és nem tud pol­gári áldozatokról vagy arról, hogy pol­gári célpontok kárt szenvedtek volna a szövetséges légierő támadásakor. Ezzel szemben a jugoszláv állami médiák arról számoltak be, hogy tizen­egy polgári áldozata volt a Belgrádtól 350 kilométerre délkeletre fekvő Sur­­dulicát ért öt rakéta becsapódásának. Belgrádi állítások szerint ezzel együtt legalább huszonhárom halálos ál­dozata van a szövetséges légierő vasárnapi és hétfői Surdulicát ért légi­csapásainak. Jamie Shea egy nyugati újságírókat szállító konvojt ért vasárnapi támadás­sal kapcsolatban is csak azt tudta el­mondani, hogy nincsenek pontos bi­zonyítékok a birtokában az esettel kapcsolatban. Jugoszláv források szerint az autó soförje meghalt és két újságíró megsebesült. Shea rámutatott arra, hogy Koszovó nemcsak a NATO-támadások miatt számít veszélyes helynek, hanem azért is, mert állandóak a térségben az összecsapások a Koszovói Fel­­szabadítási Hadsereg és a szerb erők között. "Nyilvánvalóan nem tudjuk garan­tálni Koszovóban az újságírók bizton­ságát" — mondta a NATO szóvivője. Észak-atlanti Közgyűlés a koszovói válságról A NATO jugoszláviai bea­vatkozásának nem a szerbek meg­alázása, hanem a nacionalista és rasszista ideológia leküzdése a célja — jelentette ki hétfőn, az Észak­atlanti Közgyűlés varsói ülésén Javier Ruperez, a testület elnöke. A NATO véget akar vetni az etnikai tisztogatások Belgrád által folyta­tott politikájának — szögezte le Ru­perez. Úgy értékelte, hogy a NATO fenn­állása óta a koszovói konfliktus a szövetség legnehezebb missziója, egyúttal szavahihetőségének és egységének legkeményebb tesztje. A NATO eltökélt szándéka, hogy mind­addig folytatja küldetését, amíg nem teljesülnek a nemzetközi közösség célkitűzései, vagyis a szerb katonák nem távoznak Koszovóból, illetve amíg Belgrád nem egyezik bele a koszovói menekültek biztonságos visszatérését szavatoló nemzetközi erők fogadásába. . A varsói tanácskozáson Ruperez kifejtette: a koszovói konfliktus azt is világosan megmutatta, hogy a NATO csak akkor tekintheti magát az euró­pai biztonság alappillérének, ha a szövetség tovább bővül olyan orszá­gokkal, mint Bulgária, Románia, Szlovénia és Szlovákia, illetve velük párhuzamosan a három balti köztár­sasággal. A közgyűlés hétfői plenáris ülésén várhatóan nyilatkozatot fogadnak el a koszovói helyzetről, amely elítéli Slobodan Milosevic jugoszláv elnök politikáját, s támogatásáról biztosítja a NATO-nak a balkáni stabilitás visszaállítását célzó akcióját. Ferihegyen keresik a fenyegetőt A Magyar Országos Rendőr-főka­pitányság Tájékoztató Irodája hét­főn közölte az MTI-vel annak a fenyegető telefonhívásnak a szövegét, amelyben ismeretlen elkövető vasárnap délután, nem sokkal fél kettő előtt kilátásba helyezte, hogy rakétával lelő egy tankergépet a Ferihegyi repülőtéren. A telefonáló a debreceni Zsindely utca 30.­ szám alatti nyilvános telefon­fülkéből a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság telefonközpontját hívta, és a következőket mondta: "Ferihegy 1. közvetlen közelében vagyok és figyelem a NATO-tankerek felszál­lását. Amikor meglátok egyet fel-, il­letve leszállni, vállról indítható rakétá­val azonnal kilövöm." Garamvölgyi László, az ORFK szó­vivője az MTI-nek elmondta: továbbra is keresik az elkövetőt. Csernomirgyin Bonnban, majd Belgrádban tárgyal Viktor Csernomirgyin orosz balkáni megbízott ma Bonnba repül, ahol a koszovói válságról kezdett három­oldalú konzultációk keretében ismét tárgyalóasztalhoz ül Strobe­­Talbott amerikai külügyminiszter-helyettessel és Martti Ahtisaari finn államfővel. Az újabb forduló eredményességétől függ, hogy szerdán az orosz békeközvetítő­k valószínűleg már a finn államfővel, EU-képviselővel együtt — továbbutazik-e Belgrádba. Szergej Sztyepasin orosz kormányfő hétfőn a Kremlben Borisz Jelcin orosz elnökkel a jugoszláv helyzetet is átte­kintette, s e megbeszélését követően újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Csernomirgyin múlt heti belgrádi láto­gatása nyomán "lehetőségek látszanak a zsákutcából való kijutásra". Sztye­pasin jelezte, hogy az orosz kabinet is új kezdeményezésekre készül a balkáni politikai rendezés érdekében, s azokat jóváhagyta már Jelcin is. Csernomirgyin tanácsadói hétfőn Moszkvában a bonni forduló hírét be­jelentve jelezték, hogy a háromoldalú konzultációkba Petersbergben kedden — most először az egyeztetések folyamán — már Franciaország képviselői is bekapcsolódhatnak, "egyelőre még nem világos, milyen szinten". A kis- és közepes vállalatok ösztönzéséről A kis- és közepes vállalatok (KKV) ösztönzésére vonatkozó törvényt azonnal el kell fogadni és gyakor­latba ültetni — hangzik a romániai kis- és közepes magánvállalatok országos tanácsának a román poli­tikai osztályhoz, a kormányhoz, a par­lamenthez és az elnökséghez intézett felhívása. Ezzel párhuzamosan mielőbb ki kell dolgozni a gazdasági stratégiát a fő célkitűzések pontos kijelöléséért — javasolta a tanács. E stratégia alapján a KKV országos ügynökségének ezen vállalatok reprezentatív szervezeteivel együtt ki kell dolgoznia a KKV sajátos fej­lesztési stratégiáját, amely szavatolja a román vállalkozók tevékeny­ségének fellendítését egy hosszú távú perspektívában. Következő lépésként ténylegesen folyósítani kell a KKV-nak az állami költségvetésből előirányzott 300 mil­liárd lejt. E szektor az infláció, a kamatok és a csereárfolyam alakulása, a fej­lesztésre szükséges hitelek hiánya, valamint a magas adórendszer nyo­mán keletkező tőkehiánnyal kapcso­latos problémákkal küzd. A KKV fej­lesztésének útjában áll a külföldi ter­mékek túlzott konkurenciája a román piacon. A kisvállalkozók elmarasztalják a helyi és országos szintű korrupciót, a túlzott bürokráciát, a hiányos, ellent­mondásos és állandóan változó gaz­dasági törvénykezést. A kis magánvállalkozók az újra beruházott profitadó kiküszöbölését vagy lényeges csökkentését, az export közvetlen és közvetett ösztönzését, új munkahelyek létrehozásának elő­mozdítását, valamint egy állami bank átalakítását kérik a KKV fejlesztését szolgáló bankká, amely közép- és hosszú távú hiteleket nyújt. A kis- és közepes vállalatok az ál­lami költségvetésbe több mint 58 százalék jövedelmet hoznak. PDSR-PAUR egyesülés Az egyformák összegyűlnek A legnagyobb román ellenzéki poli­tikai alakulat, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) "erdélyi választási offenzívájának" keretében magába olvasztotta a Román Egység Szövetségének Pártját (PAUR) - közölték hétfőn. Miután tavaly az addig pártelnök Gheorghe Funart kizárták a Román Nemzeti Egységpártból (PUNR), a szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester létrehozta a PAUR nevű saját pártját. Mivel tömörülését nem sikerült pártként hivatalosan beje­gyeztetnie, Funar belépett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártjába (PRM), amelynek főtitkára lett. Híveinek többsége azonban nem követte őt. Az ily módon vezér nélkül maradt párt­tagokat magába olvasztotta az erdélyi bázisának megszilárdítására törekvő PDSR. Az egyesülésről szóló megál­lapodást Kolozsváron írta alá Ion Ili­escu volt államfő, a PDSR elnöke és a PAUR vezetője, Victor Romulus Constantinescu, aki a Kolozs megyei tanácsnak is elnöke. A 26 ezernyi taggal rendelkező PAUR beke­belezésével a PDSR magáénak mond­hatja a Kolozs megyei tanács képviselőinek ötven százalékát és a kolozsvári városi tanács szavazatainak egyharmadát. Iliescu, akiről a hétfői román lapok azt írták, hogy "elindult meghódítani Erdélyt", körútja során a hét vé­gén felkereste Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, majd Máramaros megye székhelyét, Nagybányát. Az erdélyi körút kellemetlen balesettel kezdődött a volt államfő számára: Iliescu a marosvásárhelyi Kultúrpalota lép­csőin elesett. NEPUJSAG! A vizsgáztatók bérezése A képességvizsga bizottságaiban részt vevő tanügyi kádereket és a felügyelő tanárokat a tanügyi törvény értelmében órabérrel fizetik — derült ki a hétfői sajtóközleményből. Így a bizottsági elnök bérbesorolásának megfelelő havi alapfizetést kap, míg az alelnök mindegyik vizsgázóra szánt 15 perc ellenértékét, függetlenül a vizsgák számától. A vizsgáztató tanárok mindegyik kijavított dolgozatra számított 15 perc ellenértékét kapják. A felügyelő tanároknál a fizetést a vizsgázók négyórás felü­­gyelésére számítják ki mindegyik írásbeli vizsga esetében. Az egészségügyi szakszervezetek mítingje A Sanitas hétfőn tiltakozó mítinget szervezett az egészségügyi minisztérium székháza előtt. Az akción az egész országból több mint 300 reprezentáns vett részt. A szakszervezetiek megoldá­sok felkutatását követelik az egészségügyi és az állami költ­ségvetésből finanszírozott intézmények személyzetének bérezésére vonatkozó 1999. évi 150-es számú kormányrendelet alkalmazására. Őrséget állnak a bérlők A bukaresti főpolgármesteri hivatal jóváhagyta, hogy május 31 és június 3. között az államosított lakások bérlői egyesülete tiltakozó őrségeket szervezzen. Az akciókra a szenátus székháza előtt kerül sor. A szervezők szerint a tiltakozáson mintegy 30 személy vesz részt. Felújítják a Vaskapu I. erőművet Kedden kezdődik a Vaskapu I. hajózási és vízierőmű-rendszer felújítása és korszerűsítése. A munka jövő év végére fejeződik be, és az erőmű áramtermelő kapacitását 170 megawattról 190 megawattra növelik — mondta Ioan Trombitas vezérigazgató hétfőn a Rompres hírügynökségnek. Azt mondta, hogy az erőműrendszer általában európai színvonalú, de az automatikus működtető és ellenőrző rendszer feltétlenül korszerűsítésre szorul. A Vaskapu 1-es rendszer 27 éve épült román—jugoszláv együttműködésben, hat Kaplan-turbinával — emlékeztetett a hírügynökség. Pártérdekek fölött A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőinek sikeres tár­gyalásai eredményeképpen a két szervezet képviselői pénteken együttműködési megállapodást írtak alá. Kinyilvánították el­határozásukat, hogy a két szervezet mindent megtesz a magyar nemzeti közösség megmaradásáért és önazonosságának megőrzéséért. Bíznak abban, hogy a többi magyar politikai szervezet is társul ehhez a megállapodáshoz, hiszen a vajdasági magyarság elvárja, hogy az ottani magyar pártok egységesen lépjenek fel a legfontosabb kérdésekben. Az együttműködésre soha nem volt nagyobb szükség, mint ma, amikor a háború a magyarság fizikai létét is veszélyezteti. Csak együttesen véd­­hetjük meg a vajdasági magyarságot, és csak közösen biz­tosíthatjuk jövőnket a háború után. Ma minden pártérdeknél fontosabb a vajdasági magyarság érdeke, olvasható a köz­leményben. Megújult ötvenhatosok Integrálni kívánja a magyarországi, valamint az emigrációban szerveződött és működő, 1956 örökségét magáénak valló szervezeteket a szombaton újból megalakult ’56-os Magyarok Világtanácsa, közölte Ábrahám Dezső, a szervezet tiszteletbeli elnöke. Az ülésen Bánkuty Gézát választották elnökké, tisztelet­beli elnökök Csete György, illetve Ábrahám Dezső, alelnökök Arany Tibor, Hajdú Szabolcs, Garamszegi Miklós, elnökségi tagok Gyarmati Dezső, Nagy Alajos, Hegyessy Árpád, Piffkó András. Ábrahám Dezső elmondta: a világszövetségen belül korábban már létezett a tanács, azonban a szövetség 1997-es kongresszusának határozatai, belső ellenségeskedések miatt, megszüntették működését. Fanatikus gyilkosok Algériában Az algériai fővárostól 300 kilométerre délre lévő Dzselfánál vasárnap hat polgárőrt öltek meg szélsőséges vallási fanatiku­sok. A polgárőrök a várost övező erdős vidéken járőröztek, amikor a szélsőséges fegyveresek rájuk támadtak. Dzselfa környékén gyakran garázdálkodnak az észak-afrikai ország lako­sait rettegésben tartó fundamentalisták. Tavaly nyáron például egyetlen éjszaka a város környékén mintegy negyven embert mészároltak le. Ne macerálj, mert lelőlek! Vadnyugati jelenet játszódott le a minap egy massachusettsi idősek otthonában, egy 91 éves aggastyán térden lőtte 85 esz­tendős szomszédját, mert az — vallomása szerint — állandóan idegesítette. A sértett hiába kérte a bírót, hogy zárassa börtönbe "kortársát", az ítélet szerint az ideges lövöldöző 5 év felfüggesztett büntetést kapott egészségi állapotára való tekintet­tel, és mert 1925 óta nem volt baja a törvénnyel. Ha ölsz, a tevéd beánja Iránban az infláció miatt megemelték a vérdíjat, vagyis azt a pénzt, amelyet a gyilkos fizet áldozata családjának, hogy megússza az állami büntetést. Az új vérdíj plafonja 162 millió tíjál (húszezer dollár), a minimum pedig 61 millió. A bűnösöknek ugyanakkor joguk van hagyományos módon, természetben is kiegyenlíteni vétkük számláját: pl. száz tevét, kétszáz marhát, ezer birkát, kétszáz selyemruhát kell adniuk az áldozat családjá­nak, amennyiben férfi volt a megboldogított. Ha hölgy, akkor az állomány és a cucc fele is elegendő. Egyébként pedig az a helyzet Iránban, hogy kevés a teve, emiatt kellett készpénzben is megfizethetővé tenni a vérdíjat. Hírszerkesztő: Bölöni Domokos

Next