Népújság, 1999. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1999-07-23 / 169. szám

6 NÉPÚJSÁG A makfalvi kéziratos rovásemlék Farkaslakija Az 1624-ből származó kéziratos rovásemléket — amelyet Dankanits Ádám tett közzé először — egyes szerzők “marosvásárhelyi rovásírásos szövegnek, maros­vásárhelyi rovás­soroknak, marosvásárhelyi kéziratos emléknek stb." nevezték. Sőt, kísérlet történt arra is, hogy az igen értékes szövegemlék Marosvásárhelyi Sorok néven vonuljon be a szakirodalomba. Ez késztette eme sorok íróját arra, hogy a témával külön cikkben foglalkozzék. Írásunk a Romániai Magyar Szóban jelent meg 1996. január 6-7-én, a Szabad Szombat mel­lékletben, s ezt változatlan formában újraközöltük A rovásírás vonzásában (1998) című könyvünkben is, így érveltünk: "Tekintettel arra, hogy az emlék keletkezésének körülményei jól ismertek, azt javasoljuk, hogy ezutáni neve makfalvi rovásszöveg legyen (akár nagy kezdőbetűkkel is írható). Legtöbb indokunk: a rovás­jelek alatti bejegyzés — magyar fordításban — így hangzik: "1624. esztendőben. Az enyém, makfalvi Farkaslaki Mátyásé ez a könyv. A barátja, kobátfalvi Fehérvizi Mihály adta (ajándékozta) neki." 1997-ben jelent meg Székelyud­varhelyen Ferenczi Géza Székely rovásírásos emlékek című kiskönyve, amelyben a témát ismételten porondra dobja. A Jegyzetek című fejezetben, a 14-es sorszám c. alpontjában a következőket írja: "... nem értek egyet, több okból sem, Ráduly J.-nak e sorokra vonatkozó új elnevezésével. Az ilyen emlékeket (de másokat is) lelőhelyükről szokás elnevezni. Annál inkább, mert a bejegyző két helységnévből is alakult családneve (Farkaslaki, Makfalvi) és e (nemesi) előnév egyáltalán nem igazolja Mak­­falván való élését."­­ Nos, eme eléggé kategorikus megállapításhoz több észrevételt fűzünk. 1. Nem minden esetben állja meg a helyét az a kijelentés, hogy az "... emlékeket lelőhelyükről szokás el­nevezni." A bolognai rovásemlék például — mára bebizonyosodott — Gyergyószékben keletkezett, csak másolatban maradt fenn, ezt a máso­latot Bolognában őrzik, s az el­nevezése innen származik. A kons­tantinápolyi (isztambuli) rovásfelirat Isztambulban keletkezett, ez is el­pusztult, csak másolatban maradt fenn, ez pedig Augsburgban a Fugger-levéltárban található. El­nevezése mégis: konstantinápolyi vagy isztambuli rovásemlék. Tehát: két ellentétes példa. 2. Ferenczi Géza mindenképpen marosvásárhelyi soroknak vagy (utólagosan javítva önmagát) marosvásárhelyi rovássorokként kívánja emlegetni. Igaz, hogy a kézi­rat jelenleg a Teleki-Bolyai doku­mentációs könyvtárban található, de " eme tényen kívül semmi köze sin­csen Marosvásárhelyhez. Már köz­zétevője, Dankanits Ádám is hangsú­lyozta, hogy rovásemlékünk "... azt példázza, hogy erre az ősi írásmódra a Küküllő mentén a tizenhetedik század elején nemcsak emlékeztek meg, hanem , azt használták is" (NYIRK, 1970/2. sz). 3. Élhetett-e Farkaslaki család­nevet viselő személy (esetleg értelmiségi) Makfalván? Miért ne? Kázmér Miklós Régi magyar család­nevek szótára, XIV-XVII. század (Bp. 1993.) című könyvéből ide má­solunk néhány Farkaslaki vezeték­nevű személyi adatot. íme: 1566 e.: farkaslakij Ferencz; 1568/1570: farkaslakij Pál; 1603: Andreas Farkaslakij; 1606: farkaslaky mihaly. 4. Az említett szótárban ott sorjáz­nak a Makfalvi előnevű személyek is. Lássunk néhány adatot: 1638: Makkfalvi Mihály; 1665 k.: Ioan(nes) Makkfalvay; 1670: Joannes Makfal­­vay; 1671: Joannes Makfalvay. A két utolsó adatot a Nagyszombati Matri­­cula tartalmazza. 5. Ferenczi megjegyzi, hogy Farkaslakinak "... e (nemesi) előnév egyáltalán nem igazolja Makfalván való élését." Honnan tudja? Külön­ben maga idézi saját könyvében a rovásszöveg alatti latin beírást, amely így kezdődik: "Anno, 1624. Is liber pertinet ad me Matia(m) Farkaslaki de Makfalva..." Nos, ez a de Makfalva kifejezés — véleményünk szerint — döntő bi­zonyíték (is) lehet Farkaslaki mak­­falvisága mellett. Hinni merjük, hogy ez a néhány érv elegendő (talán) ahhoz, hogy bi­zonyítsa: joggal nevezzük a most Marosvásárhelyen található rovásszöveget makfalvi rovásem­léknek. Higgyünk Farkaslakinak ( ábrán), aki magát makfalvi kötődésűnek (is) nevezte. Bizonyára nem minden ok nélkül. Ráduly János Amerikai ínyencség Lazac a mosogatógépből Az amerikaiak kedvenc étele a konyhai mosogatógépben párolt lazac. "Ez nem képtelenség, hanem sokéves főzési tapasztalat a korlátlan lehetőségek hazájában" — jelentette ki európai körútja során Nürnberg­­ben a német Ursula Knaeusel, aki rendszeresen főz Jimmy Carter volt amerikai elnöknek és televíziós sza­kácsnőként tett szert hírnévre az Egyesült Államokban. A halétel elkészítése egészen egyszerű. "Megmosni, leöblíteni, megszárítani" — magyarázta a 64 éves mesterszakács, aki 1964-ben vándorolt ki Amerikába, hogy ott konyhafőnökként próbáljon sze­rencsét. Ami pedig az amerikai ál­lampolgárok további kedvenc ételeit illeti: "az amik mindent megesznek, fontos csak az étel gegje" — mondja. A szászországi születésű Ursula útravalóul a nagymama krumplileve­sét vitte magával az Egyesült Álla­mokba. Ma 500 tanulót oktató főző­­iskolát vezet Atlantában. Krumpli­levesen és káposztaroládon kívül persze egyebet is főz. "Meg akarom­­mutatni az amerikaiaknak, hogy mi mindent lehet még maradékokból elővarázsolni" — magyarázza. Indiai bablevesből például pillanatok alatt amerikai "fast-food" készíthető. Tapasztalatait a világ nagy szál­lodáiban és cégeinél szerezte. Mielőtt kivándorolt volna Amerikába, Frank­furtban a Deutsche Bank előkelő kaszinóját vezette. New Yorkba érkezte után Ursula a Waldorf Asto­ria szálló konyhafőnökeként tálalt fel ínyencfalatokat a bel- és külföldi előkelőségeknek. Feltehetően nem csak maradékokból... Az unitárius vallás erdélyi val­lásviták szüleménye. Az erdélyi egyházközségek mindig a lélekszám és anyagi helyzet függ­vényében építették templomaikat. A Templomaink sorozatban mind ez­ ideig középkori (Árpád-kori) templo­maink közül a műemléknek nyilvání­tott vagy műemlék jellegű temp­lomokat ismertettem. Azok száma nagy, építészeti, művészeti és történelmi értékkel bírnak még akkor is, ha az évszázadok alatt azokon belső vagy külső változtatásokat végeztek használói. Alapjaikat tekintve sok száz éves templomokról beszélhetünk, melyeket a római katolikus magyar nép épített, azok igazolják ezeréves ittlétünket. A XVI. század első felétől kezdve a régi templomok az új vallás­felekezetek követőinek használatába kerültek, ezek számától függően. A XVI—XVII. századi reformált egy­házak lélekszáma nagyon vál­tozatos volt, míg a római katolikus vallás megtartóinak a száma csökkent. Az isten háza nélküli felekezetek kezdtek kápolnákat, imaházakat, a tehetősebbek temp­lomokat építeni. Székelyföldön az unitárius egyház több mint 400 évre tekint vissza. Az 1571-es tordai országgyűlés törvénybe iktatta a szabad vallás gyakorlatát, majd Dávid Ferenc (1510—1579) hitújító tételei alapján érvényre jutott az unitárius vallás is. Az erdélyi hitviták alatt érlelődött az unitárius egyház eszmei gondolata. Dávid Ferenc és hittudós társainak hitbeli alapelvei szerint János Zsig­­mond, Erdély fejedelme (1540— 1571) támogatásával 1568-ban az unitárius vallás törvényesen bevézetett. Elsősorban Erdélyben jöt­tek létre és terjedtek el az unitárius egyházak, s János Zsigmond ide­jében Székelyvásárhely Marosvásárhely középkori neve — reformált népének nagy része az unitárius vallás követőjévé vált. Or­bán Balázs szerint (A Székelyföld leírása IV. k. 144­­1.) a nagy lélek­számú unitáriusoknak akkor "díszes temploma és gymnáziuma" volt a városban, a Szentmiklós (Gecse Dániel u.) és a Fazakas (Borsos Tamás u.) utcák saroktelkén. A XVII. század első éveiben Mihály vajda és Basta korában ezeket is feldúlták, az unitáriusok templom és iskola nélkül maradtak. A hívek egy része a Péchy Simon vezette szombatosságra tért át, másik része a református vallás híve lett ismételten. Sajnos, az említett unitárius templomról és iskoláról semmi írott adat vagy tárgyi bizonyíték nem áll rendelkezésünkre. Az Or­bán Balázs által említett templom nem lehetett más, mint egy kis fatemplom, s az iskola egy faépít­mény, vályogolva, mely épületek a XVII. század végén, ha méreteik­ben nagyobbak voltak, mint­ a kis lakóházak, akkor azokat már jelen­tős építménynek tekintették. Tud­nunk kell, hogy abban az időben a Szentmiklós utca elején csak a re­formátusok iskolája és a régi vár­­megyeháza létezett. A kis lélekszámú unitáriusok a marosszentkirályi unitárius egy­házközséghez mint anyaegyházhoz tartoztak, s csak 1843-ban, lélek­számuk növekedése révén jutottak oda, hogy a kérdéses saroktelket visszavásárolhatták és a Teleki Tékával átellenben, a Szentmiklós és a Fazakas utcák saroktelkére 1869-ben építhették templomukat. A földszintes, 2-3 szoba nagyságú épület az eklektika jegyében, a gótikára emlékeztető csúcsíves ablakokkal, torony nélkül épült, a telken lévő és működő Mátyás király­hoz (Oroszlánhoz) címzett vendégfo­gadó szomszédságában. A XIX. században, az eklektika idején (sz. m. az eklektika az építészeti stílusok közötti válogatás) a templomok homlokzati kialakítása vallásonként változott, így a feren­cesek egy, a jezsuiták két homlok­zati toronnyal építették jellegzetes templomaikat. Az evangélikusok és az unitáriusok a gótizáló csúcsíves ablakokat alkalmazták, a Székely­­földön a reformátusok a négyfia­­tornyos templomformát kedvelték. Az unitárius egyház lélekszáma növekedése révén, s nem utolsósorban a városiasodás folytán 1929—1930- ban egy nagy templomot épített ugyanazon telekre, mely névváltoz­tatás révén a Gecse Dániel utcához tartozott, pontosítva a már létezett kis templom szomszédságában. Az egyemeletes épület földszintjén az egyházi irodák, a gyűlésterem és üzlethelyiség nyert elhelyezést, az emeletre a templom nagyterme került. Az épületet Patrovits Kálmán oki. mérnök tervezte neogótikus szép hom­lokzattal. Keresztes Gyula Templomaink 31. Marosvásárhely unitárius templomai MAGAZIN Bangkoki rendőrnő-regulák Felháborodtak a bangkoki rendőrnők a thaiföldi főváros rendőrfőnökének legújabb ren­deletén. A regulák szerint nem visel­hetnek miniszoknyát, hanem csakis térdig érőt, nem festhetik a hajukat, és csupán igen mértéktartóan használhatnak szemfestéket, arcpú­dert és rúzst. A rendőrnők közül többen tréfá­nak vélték a hét elején kiadott rendőrfőnöki rendeletet, de hamar kiderült, hogy legfőbb felettesük egyáltalán nem viccelt. Több hölgy amiatt kesereg, hogy most saját költ­ségen új egyenruhát kell vásárolnia, mások attól tartanak, hogy a nevet­séges szoknya, a sápadt arc, a pu­ritán hajviselet miatt férjük kiadja az útjukat. 1999. július 23., péntek f­ildi­rí­rí­ró r Szerkesztette: Ferenczi Ilona Kutyleitató királynői lakáj II. Erzsébet királynő megbüntette egyik lakását, mert az leitatta az uralkodó kedvenc kutyáit. A The Sun jelentése szerint a 28 éves Matthew Kinget rajtakapták, amint gint kevert a kistestű walesi kutyák vizébe és ételébe. Amint a királynő értesült erről, azon nyomban 2000 font sterlinggel csökkentette King évi fizetését és "személyes" lakásból lefokozta "közönséges" lakássá. A bulvárlap értesülése szerint King eddig egyike volt a királynő két "személyes" lakásának, akiknek a nap 24 órájában az uralkodó rendelkezésére kell állniuk. Korszerű fegyverek Aknamentesítés Koszovóban A KFOR-erők számára az egyik legkényesebb feladat Koszovó akna­­mentesítése. Becslések szerint több tízezer, szerbek által telepített robbanó­szerkezet maradt a háború után a tartományban. Az aknamentesítő katonák MD—2000 típusú detektorral vannak felszerelve, de gyakran adódnak olyan helyzetek, amikor hegyes bottal vagy bajonettel kell megtalálniuk a szer­kezeteket. Az alábbi négy aknatípus a leggyakoribb: Taposóaknák H Repeszaknák Közvetlenül a földön ,vagy kis A földfelszínen helyezik el őket, mélységben helyezkedik el. Ál- fák vagy bokrok között. Robbanáskor tálában saját robbanóerejével rom­ repeszeivel pusztít, bol.­n Élőerő elleni aknák Élőerő elleni aknák Érintésre robban Átmérő: 103 mm Robbanótöltet: 35 g Robbanóerő: 8-20 kg Harckocsi elleni rakéták Erős nyomásra lép működésbe. Két robbanótöltettel van ellátva: az első letisztítja az aknáról a talajréteget, majd a második detonáció már egye­nesen felfelé irányul. TMRP—6 Átmérő: 290 mm Robbanótöltet: 5,1 kg — 40 mm-es páncélzatot képes átütni Robbanóerő: 150 kg Élőerő elleni ugróakna Az első detonáció a le­vegőbe emeli az aknát, mielőtt a második, nagyobb robbanótöltet felrobbanna. Forrás: Jane's Information Group Botlódróttal lép működésbe PMR—­2 Átmérő: 66 mm 11 Robbanótöltet: 100 g Hatósugár: 30 m PMR—3 , PROM—1 Átmérő: 75 mm Robbanótöltet: 425 g Hatósugár: 50 m

Next