Népújság, 2000. január (52. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-04 / 1. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LM. évfolyam 1. (14357.) sz., 2000. január 4., kedd 12 oldal, ára 2000 lej Az államfő újévi üzenete Az ezredvég nagy nyeresége "Véglegesen véget ért az a rettenetes félelem, amely egy ezredéven át őrölt bennünket, hogy elveszíthetjük függetlenségünket, nemzeti egységünket, hitünket, kulturális önazonosságunkat" - hangsúlyozta újévi üzenetében Emil Constantinescu államfő. Az elnök "a biztonságnak ezt az érzését az évszázad- és évezredvég nagy nyereségének" nevezve rámutatott, hogy Románia "különösen nehéz évet és vajúdó évtizedet zárt". ,A románok egyszersmind olyan, "sokszor tragikus évszázad és egy olyan évezred végére értek, amelyben azonos nyelvű és törvényű néppé, majd modern nemzetté, állammá és civilizációvá" váltak. Az óesztendőre visszatekintve Constantinescu értékelése szerint Románia "a negatív és pozitív eseményekben" gazdag "ritkán látott évet élt át", amikor a bányászjárások súlyos veszélybe sodorták a belső stabilitást és az állami intézményeket, a koszovói háború pedig nemzetbiztonságát fenyegette. A lejjel kapcsolatos spekulációk a nemzeti valuta összeomlásához vezethettek volna, a külföldi adósság legnagyobb részletének visszafizetése csődbe sodorhatta volna az országot, a belpolitikai élet zaklatottsága pedig megszakíthatta volna az ország kapcsolatait a külvilággal - mondta. De mindezeket a veszélyeket elkerülve Románia számottevő eredményeket ért el a belső törvényhozásban és külpolitikai téren - hangoztatta az elnök. - A harmadik évezred már nem talál bennünket a kontinens és a világ nagy tendenciáitól elszigetelve. Az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások és a NATO-partnerség révén úton vagyunk afelé, hogy tényleges részeseivé legyünk olyan szuverén és virágzó államok uniójának, amelyek biztonságát senki és semmi sem kérdőjelezi meg — mondta újévi üzenetében Emil Constantinescu, aki külön is kiemelte az óesztendei események közül II. János Pál pápa romániai látogatását, amelyet "a nagy keresztény megbékélés első lépésének" nevezett. Békét az emberiségnek Békét kívánt az egész emberiségnek az új évezredre II. János Pál, aki ezt az óhaját az új esztendőt köszöntő százezrek előtt juttatta kifejezésre pontban éjfélkor a római Szent Péter téren, s ugyanerről beszélt a szombati Úrangyala imádságban, illetve a Santa Maria Maggiore bazilika szent kapujának megnyitása után. Amikor éjfélt ütött az óra, a szentatya megjelent dolgozószobájának ablakában, s onnan áldotta meg a rock-koncerttel, tűzijátékkal és más "világi" vigasságokkal ünneplő tömeget. A katolikus egyházfő, "békében gazdag", derűs és boldog új évet kívánt nemcsak a keresztény hívőknek, hanem a Föld minden lakosának. Különleges éjszaka Utcabál Marosvásárhely főterén A szilveszteri mulatságokról és az ünnepeken dolgozókról tudósítások az 5., 6. és 7. oldalon Átszállították a Szent Koronát "A hagyomány nem ismer határokat" A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket szombaton, a millenniumi év nyitányaként átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a törvényhozás épületének kupolatemében helyezték el. A Szent Korona átszállításának ünnepi ceremóniája a múzeumban kezdődött meg, ahol a nemzeti ereklyéket két muzeológus helyezte el a biztonságos szállításra kialakított eszközökbe: a korona egy speciális golyó-, hő- és ütésálló üvegtárolóba, az országalma, a jogar és a kard pedig egy vasládába került. A koronát és a jelvényeket szállító királykék színű páncélozott jármű, amelyet a Köztársasági Őrezred tagjai kísértek az útvonalon, délután háromnegyed ötkor indult el a Nemzeti Múzeumból és öt órakor érkezett meg a Kossuth Lajos térre. A nemzeti ereklyéket tartalmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a Himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes keretek között - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. A földrengésbiztos vitrinben az állagmegóvás érdekében nitrogén veszi körül és nem éri természetes fény az ereklyéket. A Szent Korona átszállítását megelőzően a Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. (Folytatás a 3. oldalon) A nap témái Színházi levél Tegyük elviselhetőbbé egymás és önmagunk számára közvetlen világunkat, közös életterünket, a színházat, mert ezt biztosan meg tudjuk tenni, ez nem függ senkitől, csak tőlünk. (6. oldalon) Kevés üzemzavar volt Az átlagosnál többen fordultak az Energomur hibaelhárítóihoz azzal a panasszal, hogy a meleg víz hőmérséklete elmaradt az elvárhatótól, ráadásul a nyomása is gyengébb volt a megszokottnál. (7. oldalon) Újévi mulatságok mindenütt Az évszámváltástól és egy esetleges terrorista támadástól való félelmet végleg eloszlatta az új évet a világ szinte minden részén köszöntő színpompás tűzijátékok petárdáinak durranása. (8. oldalon) Biztosítósdi balkáni módra Semmi ördöngösség nem volt benne, tulajdonképpen csak a régi díjak mértékével kellett az infláció után loholni. (9. oldalon) IDŐJÁRÁS ~rs Változékony, többnyire cfff y~* felhős idő várható, *** gyakori havazásra, hózáporra számíthatunk. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek -15 és -19, a legmagasabbak -3 és -7 fok között alakulnak. A reggeli órákban dér- és ködképződés. Millenniumi alig-optimizmus Egy új év kezdete mindig alkalmat ad az összegzésre és az esélylatolgatásra. Különösen így van ez jelenleg, amikor az ezeréveket jelző számjegy a kettesre vált. Hadd ne vitatkozzunk most azon, hogy 2000. vagy 2001. január 1-jén kezdődik-e a harmadik évezred, a kérdést döntsék el mások. A lényeg az új kezdet, amely tájainkon a kommunizmus bukása óta eltelt tízesztendős, fájdalmasan nehéz átmeneti időszak után az átlagosnál nagyobb jelentőséget kap. Az 1990 eleji optimizmust lassan a kijózanodás, majd az egyre súlyosbodó pesszimizmus, sőt depresszió váltotta fel. A román gazdaság egyre mélyebb és súlyosabb válságba süllyedt, s ezen a demokratikus hatalomváltás sem tudott érdemben segíteni. A 2000. választási év hajnalán ezért egyre kevesebben vannak olyanok, akik őszintén reménykednek egy új kezdetben. Nekik volna igazuk? Próbáljuk meg a lehető legjózanabbul, a mindannyiunkat sújtó szegénység kétségbeejtő nyomását feledve vizsgálni a kérdést. Ha ez sikerül, észrevehetjük, hogy makroökonómiai szempontból 1999 decembere rendkívüli jelentőségű változásokat hozott a román politikában és közéletben. Mindjárt az első volt a legfontosabb is. Az Európai Unió, megelégelvén a Dâmbovita-parti politikai elit tehetetlenségét, közvetlen felügyeletet követelt - és kapott! - az általa Romániában befektetendő alapokat illetően. Az idéntől százmillió dolláros nagyságrendű európai pénzeket szándékoznak elkölteni a hazai gazdasági és társadalmi fejlesztés érdekében, de sokkal fontosabb, hogy ezt Európa közvetlen felügyelete alatt teszik, vigyázva arra, hogy a balkáni korrupció a lehető legkevesebbet - ha egyáltalán lehet, akkor semmit - ne _____(Folytatás a 4. oldalon)_____