Népújság, 2001. május (53. évfolyam, 99-124. szám)
2001-05-02 / 99. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! Lili. évfolyam 99. (14759.) sz., 2001. május 2., szerda Internet: http://www.hhrf.org/nepujsag 12 oldal, ara 2500 lej Eurobarométer Románia a nem szívesen látottak között (3. oldal) „Az emberek problémáit kell megoldanom” Traian Basescu nem hallgathat a szívére (4. oldal) Burgenlandtól Csinádig A népi táncok völgyében (7. oldal) Maradni kell a Mementó a jövőnek (7. oldal) Öt játékos nélkül utazik az ASA Nagybányára Sport (8. gidai) Majális - ugyanúgy és ugyanott minden évben Körhinta a sorsunk? (Képriport és tudósítás az 5. oldalon) Fotó: Karácsonyi Zsigmond Stabilitási megállapodás Irodát avattak Bukarestben Regionális képviseleti irodát nyitott kedden Bukarestben a Délkeleteurópai Stabilitási Megállapodás szervezete. Az irodát Ion Iliescu államfő és Bodo Hombach, a stabilitási megállapodás koordinátora jelenlétében avatták fel. Ion Iliescu szerint a bukaresti iroda létesítéséről hozott döntés azt mutatja, hogy a koordinátor azt szeretné, ha a stabilitási megállapodás központi térsége Románia lenne. Szerinte ezt a szándékot az is igazolja, hogy Románia pontosan Európa közepében található, félúton az Uralhegység és az Atlanti-óceán között. Hombach a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy az üzletemberek a haladás világos jelét szeretnék látni ebben a térségben, ő pedig türelmetlenül várja ezt. Emlékeztetett arra, hogy a stabilitási megállapodás révén már 360 millió euró került Romániába, de leszögezte: nem hisz a közpénzek csodatévő szerepében, sokkal fontosabbak lennének a magánbefektetések. (Folytatás a 4. oldalon) Gurul a Rádió Április 28-án, szombaton reggel indult kerékpárral az adáskörzetbe a Marosvásárhelyi Rádió munkatársaiból, a Pro Bicicle Urbo, valamint az Outward Bound szervezet tagjaiból álló csoport. A bringázókat hivatalában fogadta Csegzi Sándor alpolgármester, aki átadta Marosvásárhely zászlaját. A csoport ezután Marosszentgyörgyre pedálozott, ahol Vízi József polgármester üdvözölte a vendégeket. Még aznap elérték Szászrégent. Itt az a kellemes meglepetés érte a csapatot, hogy a város bejáratánál rendőrautó várta és bekísérte őket a polgármesteri hivatalba, Marian Traian polgármester színe elé. A város maroshévízi kijáratáig , szintén a járőrautó vezette el a rádiósokat. Az éjszakát a Ratosnyához tartozó Andrenyászán töltötték, a polgármester telkén. A sátortábor biztonságára a helybéli rendőr vigyázott. A megyét Gödemesterházánál hagyta el a csapat. Érintették Ditrót, ahol a Nyárád mentéről ide költözött fiatallal is megismerkedtek, Gyergyószentmiklóst. Pál Árpád polgármester fontos gyűlést szakított félbe, hogy találkozhasson a Marosvásárhelyi Rádió hírnökeivel. Május elsején elérték Csíkszeredát, ma Tusnádig karikáznak a túrázók. Megyénkben, a tervek szerint, Udvarhely felől érkezve szombaton este érkeznek Szovátára, majd vasárnap Nyárádszeredán keresztül térnek haza. Útközben hangfelvételek, interjúk készülnek, amelyeket élőben vagy egy későbbi adásban közvetítenek. Az 550 km-es körút célja „emberközelben” megismerni az adáskörzetet, népszerűsíteni a Marosvásárhelyi Rádiót - mondta a Népújságnak Nemes Attila marketingosztály-vezető. -vaay Fotó: Szász Károly ez itt az Oh teígicuHiábafí a ReCye feladta már? Ne hallogassa! Kinek a készülékével van baj? A parlament két háza nemrég fogadta el a helyi közigazgatási törvényt. Mára már az elnök is kihirdette. Hiábavalók voltak a szenátusbeli protestálások a Parasztpártból éppen sovinizmusa miatt kiebrudalt s kormánypártivá kaméleonizálódott George Pruteanu, illetve elvtársa, a szocialistából szociáldemokratává vedlett Adrian Paunescu részéről. Hiábavalónak bizonyult a C. V. Tudor pártja által benyújtott alkotmányellenességi óvás is. A törvény törvény, s tetszik, nem tetszik egyeseknek, hatályba lép. S ha hatályba lépett, alkalmazni kell. Azt pedig a nacionalista szenátorok is tudják, hogy a törvény mindenkire egyaránt kötelező, s nem hadakozhatnak ellene. Ha már megszavazták, s nincs ellene apelláta. Ha nincs, akkor valamiképpen mégis csak „meg kell védeni” az ország hivatalos nyelvét, gondolt egy újabbat Pruteanu. Bár le kellett nyelnie a békát, nem nézhette ölbe tett kézzel, „ hogyan válik második hivatalos nyelvvé a magyar ”. És kitalálta a helyhatósági törvény „ellenszerét”. Amit úgy neveznek, hogy „A román nyelv jogi védelmét biztosító törvény". Már régebb, kábé három éve elkészült, csakhogy akkoriban Victor Ciorbea volt a kormány feje, és nem hagyta a szenátort érvényesülni, csak azért is kiadta a most már törvénnyé vált, az anyanyelvhasználat jogát biztosító sürgősségi kormányrendeletet. A kezdeményezés azonban a jelek szerint most zöld utat kapott az oktatási bizottságban, s hamarosan a művelődési bizottság asztalára kerül. A szenátor sietett kijelenteni: a törvénye okán senki se vádolja őt sovinizmussal, tudniillik „nincs ellenére, ha SZÜKSÉG ESETÉN a hivatalos román okiratokat MÁS nyelvre is lefordítják”. Egyébként a törvénnyel az indokolatlan idegenszó-használatot akarja mérsékelni, sőt „szankcionálni”. Kiegészíti azzal, hogy a cégek cégtáblák esetében, ha idegen nyelvű feliratot használnak, pluszilletéket fizetnek majd, persze, ha nem változtatják át kizárólag románra. Ez így rendben is volna. Mindenkinek joga, sőt kötelessége ápolni, védeni anyanyelvét, George Pruteanunak is. Csakhogy a törvényjavaslat valójában a magyar nyelv ELLEN született. Ezt három évvel korábban nyíltan ki is mondta a most már árnyaltabban fogalmazó szenátor. Azt kellene tudnia, hogy nem a magyar, az angol, a kínai nyelv ellen, hanem az előbb mondottakÉRT kell törvényt készíteni. Továbbgondolva a dolgot - erről szól a szenátor és a nagy-romániások vészharangja —, ha attól vész el a román nyelv, mert valaki egy polgármesteri hivatalban anyanyelvén szól a tisztviselőhöz, vagy magyarul tölt ki egy kérdőívet, s ettől indul el a románok elmagyarosítása, akkor valóban baj van. Ha csak ennyire szilárd román honfitársaink identitástudata, akkor semmilyen törvénnyel, előírással nem lehet megmenteni. Ha pedig nem így van, akkor a szenátor, illetve a hasonszőrűek készülékével van baj. Mózes Edith