Népújság, 2007. január (59. évfolyam, 1-24. szám)
2007-01-04 / 1. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LIX. évfolyam 1. (16483.) sz., 2007. január 4., csütörtök 12 oldal, ára 50 báni 2. oldal Befordultam a konyhára, Fa leszek, ha fának vagy virága... énekelték a sokak által kedvelt megzenésített verseket azok, akik az új év első napján úgy döntöttek, részt vesznek az EMKE Maros megyei szervezete által rendezett Petőfi Sándoremlékünnepségen (Petőfire emlékeztek) dlöntök Nem lehet jó a kapcsolat két ország között, ha az országon belül feszült a viszony a kormány és a kisebbségek képviselői között — nyilatkozta kedden Bugár Béla Pozsonyban. A szlovák SITA hírügynökség kérdéseire válaszolva felemlegette a Nyitrán megvert magyar lány esetét. (Bugár Béla a magyar-szlovák viszonyról és kisebbségekről) EU-fória a megyeszékhelyen Tudósításunk a 6. oldalon Fotó: Antalfi Imola Határátlépés személyazonosságival 2007 első 24 órájában több mint kilencezer román állampolgár lépte át az ország határát, a legtöbben Borsnál és Nagylaknál, csupán a személyazonossági igazolványuk birtokában, közölte a belügyminisztérium. A belügyminisztérium szerint az év első 24 órájában a több mint kilencezer román állampolgár közül mintegy hétezren csak személyazonossági igazolványuk birtokában lépték át a román-magyar illetve román-bolgár határt. A határátkelőknél csak egy ellenőrző pontban ellenőrizték a határt átlépőket a románmagyar, illetve román-bolgár határrendőrökből álló vegyes csoportok. Vasárnap éjszaka 1 órától hétfő estéig körülbelül 2.500 személy lépte át a határt a Bihar megyei Borsnál, legtöbben csak azért mentek el a legközelebbi magyarországi településig, hogy meggyőződjenek róla, hogy csupán a személyazonossági igazolvány birtokában átléphetik a határt, és a román ellenőrzőpontnál nem állítják meg őket. Az ellenőrzést magyar területen, egy román-magyar határrendőrségi csoport végzi. Január elsejétől a román állampolgárok a személyazonossági igazolványukat felmutatva is átléphetik az európai uniós államok határát. Kezdeti érdeklődés az eb-kártyák iránt Tudósításunk a 2. oldalon Fotó: Bodolai Gyöngyi A 2006. december 31- tottonlyzás nyerőszámai 46,29,8,15,36,10 N0R00: 9695475 Ha megfelelően időzítettük a szilveszteri pezsgőspalack kibontását, az üvegről a dugó még Romániában szállt fel, de már az Európai Unióban ért földet, mert bizonyos értelemben átköltözött felettünk a határ. A nem egészen egy évszázad alatt három politikai határváltást is megélő Erdély szellemi szempontból mindig is Európa része volt, most már valós értelemben is része az Európai Unióként ismert államközösségnek. Most már hivatalossá is vált európaiságunk számtalan változással jár. Mindennapi életünkben az első azonnal érzékelhető pozitív fejlemény a mozgásszabadságunk megnövetése, hiszen már a kor- és évváltás első perceiben ezrek próbálták ki, hogy a határt már gyorsabban, egyszerűbben léphetjük át. Tágabb értelemben leghamarabb gazdasági szemszögből hoz változásokat európai mivoltunk mert a vámhatár vasárnap éjszaka megszűnt, így az üzleti kapcsolatok úgymond belföldivé váltak akkor is, ha üzlettársunk éppen magyar avagy holland. Ennek a gazdasági életben még számos hatása várható, egészen a hétköznapi emberek szintjéig. És logikus, hogy először a gazdasági életben fújnak új szelek hiszen ez az államközösség, melyhez most már tartozunk a nyugat-európai országok gazdasági érdekcsoportján alapszik Politikai értelemben is jönnek hamarosan érezhető változások, mert európaiságunk választással is jár, a mi képviselőinknek is teljes értékű helye lesz az Európai Parlamentben Magyarságunk viszonylatában tehát a Trianonban közénk húzott határok is eltűntek valamiképp, és hamarosan egymás mellé ülhet a felvidéki, erdélyi és budapesti magyar képviselő, ha nem is Budapesten, legalább Strasbourgban. Ám a magyarországi közélet mai állapotának láttán még igencsak nyitott kérdés, hogy ez a közképviseletben elvileg simán letudható összetartozás miként csapódik majd le a képviselők hátországában, a választóik között. Az tény, hogy az államközösség ahová most már tartozunk, politikai és közigazgatási értelemben még igencsak képlékeny, változékony, ami jó dolog abból a szemszögből, hogy ezentúl képviselőinken keresztül mi is alakíthatjuk a játékszabályokat. Rossz viszont abban az értelemben, hogy számos jel szerint, példaként csak az egyes biztosítások terén uralkodó, hamisítatlanul balkáni káoszt hozzak fel, az ország korántsem készült fel annyira az integrációra, mint azt a politikum el szeretné hitetni. Márpedig az unió nem egy jótékonysági szolgálat, hanem egy olyan közösség, ahol a saját érdekeit minden tag érvényesíteni próbálja, ebben a versenyben pedig felkészültség nélkül nem terem siker. Ha az előző bővítési körben csatlakozó tagállamok tapasztalatait nézzük, az európaiság nem fenékig tejfel, főleg a felkészületlenek számára. Rövidesen elválik a gyakorlatban, hogy az évtizednél hosszabb készülődés mire volt elég. Ez az ország viszonylatában, mert a nagy európai családba való tartozás mind egyéni, mind nemzeti közösségi viszonylatokban esélyeket rejt arra, hogy az életünket jobbá tegyük. Ezekkel lehet élni, jól vagy rosszul, azt idővel látjuk meg. Benedek István