Népújság, 2014. március (66. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-22 / 68. szám
NEPUJSAG-MELLEKLET SZERKESZTETTE: NAGY MIKLÓS KUND 1121. sz2014. március 22. Elkészült a Petőfi-kárpit A tavalyi nyár végén, amikor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában mutatkozott be a Magyar Kárpitművészek Egyesülete, a Ferenczy Noémidíjas egyesületi elnök, Balogh Edit elmondta, hogy legújabb monumentális közös munkájukkal nemzeti költőnk emléke előtt tisztelegnek. Azt is jelezte, hogy a Petőfi-kárpitot az idei március idusán szeretnék felavatni. Tervüket valóra váltották. „Az egész töredéke és a töredék egésze" című alkotás szerdán Kiskőrösön került közönség elé ünnepélyes keretek között a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumban. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a szülőhelye jelentős intézménye tudhatja magáénak a művet. Heteken át naponta reggeltől estig 21 textilművész teljes erőbedobással dolgozott, hogy idejében elkészülhessen a közel öt négyzetméteres kárpit. Vásárhely textilművészeit ezúttal Kozma Rozália képviselte az együttes vállalkozásban. A szőnyeg egyik fontos szövegrészének a megszövése volt az ő feladata, azt a kárpitfelületet formálta meg, ahol jól olvasható a költő gyakran idézett mondata, a „Ma olvastam a Toldit.” A textilalkotás egésze Petőfi Sándor és felesége, Szendrey Júlia arcát, alakját örökíti meg, a háttér különféle dokumentumok elmosódott szövevényével utal a magyar forradalom és a világszabadság halhatatlan egyéniségének életútjára, sorsfordulóira. A kiskőrösi múzeum ugyancsak a március 19-i avatóünnepségen Széri-Varga Géza Koló című kisplasztikájával is gazdagodott. Balázs József arcképcsarnoka Impozáns portrégyűjtemény a gyergyóalfalui Lövér Elek Alapítvány kiállítótermeinek falain és A lélek tükrei című, frissen megjelent, szép kivitelezésű, ünnepi albumban. Mindkettőnek egyszerre örülhetett az a sok-sok ember, aki a községből, a Gyergyósmedencéből és jóval meszszebbről is egybegyűlt március 16-án, hogy 60. születésnapján köszöntse a festőművészt. Az alapítvány elnöke, Gál Mihály volt az ötletgazda és az elképzelés kitartó megvalósítója, ő gondolta úgy, hogy ezúttal arcképekkel kellene tükrözniük Balázs József tehetségét, művészi termékenységét, emberi, alkotói törekvéseit. Sokan megértették, felkarolták a Vadárvácska Alkotótábor működtetőjének a szándékát, támogatásukkal válhatott valóra ez a sokáig emlékezetes jubileumi est, amelyen látvány, veretes szó, zene egymást váltva, egymással harmonizálva mutatta fel Gyergyóalfalu, a szülőhely, a tágabb pátria és az itt élő hagyományőrző, erős közösség megtartó erejét, értékteremtő szellemét. A fiatalos energiáiról is jól ismert, népszerű képzőművész számos műfajban örökítette meg mindazt, amit a hely jelene, múltja s ezekbe ágyazódó jövője ihletően felkínált, a legösztönzőbben talán mégis az emberi karakterek ragadták meg a festőt. Pályája mindenik szakaszában arcok sokaságát rögzítette papírlapra, festővászonra, metszette linóleumba. Olajba, akvarellbe lényegített át megannyi egyéniséget, szénnel, krétával, tussal, ceruzával rajzolta meg falustársait, jeles elöljárókat és kisembereket, fiatalokat, időseket, gyermekeket, aggokat egyaránt. Kevés honi kollégája mondhatja el magáról, hogy annyi kiváló portrét (Folytatás a 4. oldalon) önarckép a könyvborítón • • Magyar Örökség Díjak Ismét átadják a Magyar Örökség Díjakat. Az elismerést hét kiemelkedő kulturális, tudományos személyiség, illetve intézmény veheti át életművéért, teljesítményéért ma a Pesti Vigadóban. Elismerésben részesül a Kaláka együttes költészetet és zenét újraegyesítő művészete, Kunkovács László szerves magyar műveltséget megörökítő művészete, Csonka Ferenc katakombacserkész pasztorációja, valamint a kiskőrösi Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója, Kispálné Lucza Ilona hagyatékápoló munkássága. A bírálóbizottság Magyar Örökség Díjban részesíti továbbá Takaró Mihály irodalomtanítását, Huszárik Zoltán filmművészetét, Kalász Márton költészetét és irodalomszervező tevékenységét - közölték a szervezők az MTI-vel. A Magyar Örökség Díjat, amellyel korunk, valamint a 20. század első felének legjelentősebb magyar teljesítményeit jutalmazzák, évente négy alkalommal adják át. Az elismerések odaítéléséről a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság dönt. A kitüntetést életre hívó Magyarországért Alapítványtól a díj gondozását 2003 márciusában vette át a Magyar Örökség és Európa Egyesület.