Népújság, 2016. augusztus (68. évfolyam, 176-201. szám)

2016-08-18 / 190. szám

2016. augusztus 18., csütörtök Mózes Edit. Tegnap sajtótájékoztatón jelentette be Claudiu Puiac, a Népi Mozgalom Pártjának megyei elnöke, hogy augusztus 5-én, az országos mintát követve, egyesültek a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) megyei szervezetei, illetve a PMP bekebelezte az UNPR-t. Ugyanakkor ismertették az új megyei vezetőket. A fúzió nyomán a PMP eddigi megyei elnöke, Nicolae Ni­­condim Mátéi első alelnöki funkciót nyert, Claudiu Puiac, az UNPR megyei elnöke lett az elnök. A párt az őszi parlamenti választásokig a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellett az or­szág harmadik politikai erejévé szeretne válni - hangzott el egyebek mellett a sajtótájékoztatón. A fúzió nyomán a Népi Mozgalom Pártja országszerte 2.518 helyi tanácsossal, 51 megyei tanácsossal, 44 polgármes­terrel, 138 alpolgármesterrel rendelkezik, és a képviselőház­ban parlamenti csoportot alakított. Az elnök szerint a fúzió nyomán nőtt a PMP népszerűsége, egy augusztusi felmérés szerint Erdélyben és a Bánságban meghaladja a 8%-ot. Maros megyében 71 helyi tanácsost, három alpolgármestert (Radnót, Dános, Petele) mondhat magáénak. Nicolae Nicondim Mátés első alelnök elmondta, hogy me­gyei elnökként az volt a célja, hogy megerősítse a pártot és minél több vidéki szervezetet hozzon létre. 37 területi szerve­zete volt eddig a PMP-nek, most az UNPR-vel való összeol­vadás után a vidéki szervezetek száma 60-ra nőtt. A párt az őszi parlamenti választásokon 8-10 százalékot kíván elérni Maros megyében. Ion Claudiu Puiac lett a PMP megyei elnöke HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Gyanúsítottként vizsgálják a Sky News újságíróit A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) gyanúsítottként vizsgálja a Sky News három újsá­gíróját is, akik augusztus elején a romániai illegális fegyver­kereskedelemről mutattak be vitatott hitelességű dokumentumfilmet a brit tévécsatornán. „A brit állampolgárok a médiában és a virtuális térben tu­datosan terjesztettek valótlan információkat az állítólagos ro­mániai fegyverkereskedelemről, noha tisztában voltak azzal, hogy ezek az információk nem helytállók, és ezáltal veszé­lyeztették a nemzetbiztonságot” - áll abban a vádiratban, amellyel az ügyészek meggyőzték a bírót a három romániai gyanúsított letartóztatásának szükségességéről. A DIICOT korábban csak annyit közölt, hogy kihallgatásra beidézi a tévécsatorna brit forgatócsoportját. A Sky News filmjében a tévécsatorna forgatócsoportja álar­cot viselő román fegyverkereskedőkkel találkozott, akik egy rendszám nélküli terepjáró gépkocsi csomagtartójából kínál­tak fegyvereket eladásra. Az álarcos férfiak attól sem zárkóz­tak el, hogy a kamera előtt elmondták: Ukrajnából származó fegyvereket árulnak bármilyen mennyiségben, és bárkinek el­adják azokat, aki megfizeti a kért árat. A televízió szerint a fegyvereket a nyugat-európai piacra szánták. Az ügyészségi vizsgálat kiderítette, hogy a romániai gya­núsítottak pénzt kaptak azért, hogy a Sky News filmjében sze­repeljenek. A bemutatott fegyvereket törvényesen tartották, többségük vadászfegyver volt. Az egyetlen harci fegyver gyűjteményből származott, és lövésre alkalmatlan volt. Az ügyészség pénteken őrizetbe vette az ügy három erdélyi magyar gyanúsítottját, akik - a DIICOT szerint - bűnszerve­zetet hoztak létre, megszegték a fegyvertartásra vonatkozó szabályokat, valótlanságokat állítottak, és ezzel nemzetközi szintű ellenérzéseket váltottak ki az állammal szemben. A nyomozó hatóság értelmezése szerint a gyanúsítottak tette nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára. 38 ezer török rabot felügyelet mellett kiengednek A török börtönökből felügyelet mellett kiengednek 38 ezer rabot-jelentette be Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter Twitter-fiókján a hivatalos közlönyben szerdán megjelent tör­vényerejű rendeletekre hivatkozva. Bozdag kiemelte: a döntés nem amnesztiát jelent, a feltéte­les szabadon engedés dátumáig a büntetést „felügyelt börtö­nön kívül tartózkodás” formájában hajtják végre. Nem részesülhetnek az engedményben egyebek között azok, akiket gyilkosságért, bántalmazásért, nemi erőszakért, kábítószer-ke­reskedésért, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, illetve államtitok megsértéséért, továbbá terrorizmusért ítéltek el. A könnyítés azokra sem vonatkozik, akik a bűncselekményt jú­lius 1. után követték el. A lépésre azután került sor, hogy a jú­lius 15-i katonai puccskísérlettel összefüggésben már összesen több mint 26 ezer embert vettek őrizetbe Törökországban, kö­zülük 16 ezernek pedig az előzetes letartóztatását is elrendel­ték. Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot és az általa kiépített „párhuzamos há­lózatot” vádolja a hatalomátvételi kísérletért. A puccs bukását követően bevezetett három hónapos rendkívüli állapot kere­tében az országot törvényerejű rendeletekkel kormányozzák. Egy másik szerdai rendelet értelmében újabb 2360 embert bocsátottak el a rendőrségtől, valamint 136 embert a haderő­től, 196-ot pedig a távközléstől küldtek el. A menesztettek kap­csolatba hozhatók Gülen mozgalmával. Az egyik intézkedés alapján a vezérkari főnököt ezentúl az államfő jelöli ki. Traian Basescu: Románia megvétózhatja Szerbia EU-csatlakozását Traian Basescu volt államelnök szerint Románia megvé­tózhatja Szerbia EU-csatlakozását, ha a balkáni ország nem tartja tiszteletben azt a kétoldalú kisebbségvédelmi megálla­podást, amely a szerbiai román kisebbség jogait biztosítja. A volt államfő a maroshévízi ortodox kolostorban megrendezett nyári egyetem keretében fejtette ki véleményét a kisebbségi kérdésekről. „Románia megteheti, hogy a tárgyalások lezárultakor ne ra­tifikálja Szerbia csatlakozási szerződését az Európai Unióhoz mindaddig, míg nem teljesül a kétoldalú kisebbségi megálla­podás minden pontja. Románia nagyon erős eszközzel rendel­kezik, mert megakadályozhatja Szerbia csatlakozását” - jelentette ki Basescu. Arra a kétoldalú megállapodásra utalt, amelyet 2012 márciusában Brüsszelben írtak alá a két ország képviselői. Románia akkor a román kisebbség jogainak tisz­teletben tartásához kötötte Szerbia EU-tagjelölti státusának megadását. Románia korábban azt sérelmezte, hogy Szerbia nem ismeri el a Timok-völgyi román kisebbséget, a vlachokat, akik semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek. Belgrád ezt a közösséget vlach kisebbségnek tekinti, és nem ismeri el, hogy ők is románok, mint a Vajdaságban élő bánáti román ki­sebbség tagjai. A moldvai csángókhoz hasonló, szórt identi­­tású népcsoport lélekszámát negyedmillióra becsülik, a 2012-es szerbiai népszámláláson azonban csak 35 330-an val­lották magukat vlachnak és 29 332-en románnak. „Szeretnénk, hogy Szerbia csatlakozzék az EU-hoz, de azt is szeretnénk, hogy mi az alapvető jogainkkal csatlakozzunk: legyen román iskolánk, román istentiszteletünk és román sajtónk” - idézte a hírügynökség Predrag Balasevici­et, a szerbiai románok és vla­­chok Ariadne Filum kulturális egyesületének az alelnökét. Traian Basescu jelenleg a szimpatizánsaiból alakult Népi Mozgalom (PMP) jobboldali pártot vezeti, amely a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a választók 6-8 százalékának a támogatását tudhatja magáénak, de népszerűsége növekszik. Szent László-év lesz 2017-ben Január elsején kezdetét veszi a 2017 végéig tartó Szent László-év -jelentette be szerdán Budapesten, sajtótájékoz­tatón a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtit­kára. Potápi Árpád János elmondta: az idei Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikerén felbuzdulva, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére hirdették meg az emlékévet a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Mivel I. (Szent) László az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép-európai népeket, számítanak arra, hogy a magyarok mellett horvát, lengyel, román és szlo­vák civil szervezetek, egyházak és politikai szereplők is sze­repet vállalnak az eseménysorozatban, és szeretnének határon túli helyszíneket is bevonni - ismertette az államtit­kár. Jelezte, hogy az eseménysorozat költségeire államtitkár­sága 80 millió forintot különít el, számítanak a Márton Áron Emlékbizottság tagjainak közreműködésére is, világi fővéd­nöknek pedig Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős minisz­terelnök-helyettest kérik fel. Potápi Árpád János elmondta: szeptember végére össze­állítják a programok java részét. Céljaik között említette, hogy új tartalmak jöjjenek létre a Szent László-év során, akárcsak azt, hogy meglévő értékeket mutassanak be, egya­ránt megszólítva a szakmai és a nagyközönséget. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az eseményen arról beszélt: az ilyen kezdeményezések fon­tosságát az adja, hogy az egyén méltósága nem értelmezhető a nemzet méltósága nélkül, ez utóbbi pedig azt is jelenti, hogy hivatkozunk nemzetünk nagyjaira, felmutatjuk őket. Nagyon sok mindent elvettek Magyarországtól az évszázadok során, de a történelmünket nem vehetik el — fogalmazott. Szent László Szent István mellett a legnagyobb országépítő volt, aki megteremtette a Kárpát-medencében élő népek együtt­működését­­ emelte ki. Felidézte: a lovagkirály Lengyelországban született, Er­dély védőszentje, ő alapította a zágrábi püspökséget, „a sors­közösséget a horvát és a magyar nép között ő teremtette meg törvényes jogon ”, és Nyitrán halt meg. Ma pedig e népek „közös és tisztelt királya”, szimbóluma az itt élő nemzetek ma oly szükséges összetartásának, együttműködésének - mondta. Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke azt emelte ki, hogy a Szent László-évnek abban is sze­repe lehet, hogy a történelmi hagyományokra alapozva ha­tékony együttműködést alakítsanak ki a térség államai. ______ NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ Támogatás fiatal vállalkozóknak Augusztus 30-án 20 óráig aktiválják azt az appliká­ciót, amelynek révén a fiatalok beiratkozhatnak a pá­lyakezdő vállalkozók számára mikrovállalatok elindításának ösztönzésére létrehozott kormány­­programba -jelentette be a gazdasági minisztérium. A szaktárca együttműködési megállapodásokat köt majd különböző hitelintézetekkel a program támogatá­sára. A programmal a minisztérium és a hozzá tartozó, kis- és közepes vállalkozásokért (kkv) felelős állami in­tézmények egyrészt a kkv-k létrehozását és fejlesztését szeretnék támogatni, másrészt az a cél, hogy növeljék a finanszírozási források lehívási potenciálját. Bezárnák az árvaházak felét Oana Josu munkaügyi minisztériumi államtitkár sze­rint a következő négy év során országos szinten a bentlakásos gyermekotthonok több mint felét bezár­nák, a gyerekeket pedig nevelőszülőknél vagy csa­ládi típusú otthonokban helyeznék el. Kijelentette, egyetlen központot sem zárnak be anélkül, hogy előbb helyi szinten fejlesztenék (ahol nincs, ott lét­rehoznák) az alternatív szolgáltatásokat, tehát ne­velőszülők és családi típusú otthonok is lesznek mindenütt. Az országban jelenleg 77 állami, négy magán gyermekotthon működik, a C típusú, bentla­kásos gyermekotthonokban megközelítőleg hétezer 3 és 18 év közötti gyerek és fiatal él. Klaus Johannis magánlátogatáson van Németországban Klaus Johannis államfő tegnap repülőgéppel indult magánlátogatásra Németországba, ahol augusztus 25-éig marad. Az államelnök Bukarestből, menet­rend szerinti repülőjárattal utazott el. Megválasztása óta ez Johannis elnök negyedik vakációja, 2015 áp­rilisában Madeira szigetén, augusztusában a neptuni protokollvillában, illetve Nagyszebenben vakáció­zott, 2015 végén feleségével, Carmennel Miamiban töltötték az ünnepeket. Emlékművet állítanak Kiss Ernőnek Emlékművet állítanak Kiss Ernő honvéd altábor­­nagynak a vajdasági Eleméren, azon a településen, ahol az aradi vértanú nyugszik. Az október 6-i vaj­dasági megemlékezések központja minden évben a közép-bánsági Elemér, ahol az idei megemléke­zésre a magyar kormány támogatásából felújítják a helyi templom belterét, a templomkertben pedig em­lékművet állítanak fel. Kiss Ernőt 1849-ben golyó ál­tali halálra ítélték, és több újratemetés után végül az általa építtetett eleméri templomban helyezték örök nyugalomra, a család kastélyát ugyanis már koráb­ban lerombolták. A Vajdaságban az aradi vértanúk közül Damjanich Jánosnak, Lázár Vilmosnak, Schweidel Józsefnek és Leiningen-Westerburg Ká­­rolynak van emléktáblája vagy szobra. Terrortámadást akadályoztak meg Németországban pokolgépes merényletet tervezett a Berlin közelében fekvő Eisenhüttenstadtban egy 27 éves férfi, akit szerdán egy különleges rendőri egység bevetésével őrizetbe vettek. Berlini lapérte­sülés szerint a muzulmán hitre áttért német férfit rég­óta figyelték, és szerdán kora délután csaptak le rá otthonában. A gyanú szerint egy szögekkel megtöl­tött pokolgépet akart felrobbantani augusztus végén egy helyi szabadtéri rendezvényen. A baj növekszik (Folytatás az 1. oldalról) oroszlánrészét is a béremelések nyelik el, fejlesztésre nem sok marad. A még az előző kormány idején eldön­tött béremelések, melyekre most már a pénz is megvan, nyilván jól jönnek az érintetteknek. De arról megint nem beszélnek az illetékesek, hogy a magánszféra verseny­­képességét javítható gazdaságpolitikai intézkedéseknek az adócsökkentést leszámítva továbbra sincs nyoma, így hiába mutat szépen papíron a statisztikai átlagbér, a gyakorlatban a munkavállalók több mint fele adózás után minimálbérnél is kevesebbet visz haza. Ezek túl­nyomórészt a versenyszféra alkalmazottai, akikért az egyre-másra sztrájkokkal fenyegető, szocdem párt­füttyre táncoló közszféras szakszervezetek sem állnak ki. És papíron szintén nagyon szépen mutat, hogy az uniós tagállamok között a harmadik legnagyobb gazda­sági növekedést jegyezhettük az első negyedévi adatok szerint, csakhogy ezt a szép teljesítményt gyakorlatilag a közszféra fizetéseire költjük. Az említett gazdasági nö­vekedést a fogyasztás táplálja, és az állami fizetések gyarapodása szintén a fogyasztásra lesz pozitív hatás­sal. Értelmes országok felelős kormányai ilyen növeke­dési adatok mellett az életszínvonalat hosszabb távon emelhető komoly fejlesztésekbe ruháznának be. Mert a fogyasztáson alapuló bőség lufija időnként ki szokott pukkanni. Most épp nincsenek arra utaló vészes jelek, hogy a múlt évtized végi válsághoz vagy a görög krízis­hez hasonló dolgok ráznák meg az európai gazdaságot, azonban ilyen bajok bármikor előjöhetnek. De ilyen ál­lami bérpolitika mellett lehet, hogy saját kormányza­tunk is képes egy válságot előidézni.

Next