Népújság, 2019. május (71. évfolyam, 97-122. szám)

2019-05-24 / 116. szám

6 NÉPÚJSÁG__________________________________________________________SZÍNES VILÁG______________________________________2019. május 24., péntek A természet kalendáriuma (CCCLIX.) Kiss Székely Zoltán 1999 óta május 24-én ünneplli az európai nemzeti parkok napját. Az Europark Szövet­ség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége)­ 1973-ban ala­kult. 34 ország 400-nál több védett területét képviseli. Május 24-én annak emlékére tart­ják e napot, hogy 1909. május 24-én alakul­tak meg az első európai nemzeti parkok, egyszerre kilenc, Svédországban. E természetvédelmi nap „a nemzeti parkok és egyéb védett területek... jelentőségére kíván ráébreszteni”. Első alkalommal 1864-ben, az Egyesült Államokban helyeztek állami védelem alá egy területet. Az Abraham Lincoln által alá­írt törvény a kaliforniai Yosemite-völgyet s a sequoia-erdőt állami tulajdonba vette. Ké­sőbb ez lett a Yosemite Nemzeti Park. Az első, kezdettől nemzeti park nevet vi­selő az 1872-ben létrehozott Yellowstone Nemzeti Park volt. Erdély, s egyben Románia első nemzeti parkját 1935-ben, a Retyezát Nemzeti Parkot Alexandru Borza javaslatára hozták létre a ritka, endemikus növények védelmére. A te­rület akkortájt jórészt a Kendeffy család tu­lajdona volt. 1980-ban az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Románia területének 5,18%-a (12.360 km 2) védett területi státusszal rendelkezik, beleértve a Duna-deltát, mely e terület felét teszi ki. Ehhez képest kicsiny az a 3,5 hektáros me­­zőzáki rezervátum, amely a sztyeppei bazsa­rózsa jégkorszak előtti refugiuma a Kárpát-medencében. A Paeonia tenuifoliát a Nagy-Béta-völgy fejében 1846-ban találták meg. 1956-ban nyilvánították védetté. A 20- 30 cm magas, bokros növény levele finoman szabdalt, sallangjai alig 1 mm szélesek. A 7-8 (10) nagy, bíborszínű szirom arany­sárga porzók több tucatját rejti. Több mint 50.000 tő virágzik, szinte egy­szerre. Május idusa környékén alig két-három hétig tart a csoda. Az idei szeszélyes tavasz már április első dekádja után virágba csalo­gatta őket. Pünkösdre bizony szálnyi virágzó tő nem sok, annyi sem marad a záhi pünkösdi rózsából ezen a nyugati sztyeppszigeten. Más jellegű, régvolt sziget emlékét bontja a késő tavasz, Ada Kaleh emlékét. Közkeletű török eredetű neve szigetvárat jelent. Jóma­gam a ‘60-as évek derekán jártam ott - akkor már tudtuk, el fogják nyelni a Duna habjai. 1972-ben lepte el a vaskaput mesterséges tó. Már Hérodotosz tudott róla - Cyraunis néven említi. Görögök nevezték Cotinusának is-jelentése: a vad olajbogyók földje.­­ Ada Kaleh szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében A „Senki” szigetéhez. Egy rendezett kert, valami öt-hat holdra terjedő, nem sorba, de szabályosan csopor­tokba ültetett gyümölcsfákkal, amiknek ágait földig húzza édes terhük. Aranyló, pirosló gyümölccsel rakva alma- és körtefák; a szil­vafák minden faja, mintha rózsa- vagy liliom­csokor volna a ragyogó gyümölcstől; a fűben a láb előtt terítve hever a lehullott fölösleg jólszedetlen. Közbe egész bozótot képez a málna, ribiszke és köszméte, s a terebély fák hézagait aranyszínű lecsüggő gyümölcsága­ival tölti be a cidoni alma, a birs. Ösvény nincs a gyümölcsfa-labyrinthban, fűvel van a fák alja benőve egészen. Hanem ahol a fák közül kilátni, ott egy vi­rágos kert hívogat a közelebb jövésre, az is csodálatos mezei virágokból összegyűjtve, miket a szokott kertekben nem találni, a sö­tétkék csengettyűkék csoportjai, a selyem­­termő krepin fényes gubanc­okja, pettyes turbánliliomok, az álkörmös vérfü­rtei, a gyö­nyörű ophrisok pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos úton kerti virággá neme­sítve, tanúskodnak emberi lény közellétéről. Elárulja azt végre maga a lakhely, amelyből a füst előjön. Jókai különös kertje tavasz végi eldorádó - a béke szigete. Békés ókori görög emléke tolakszik ide több mint két és fél ezer év mélyéből. 2604 évvel ezelőtt, Kr. e. 585. május 28-án volt a világtörténelem első olyan napfogyatkozása, aminek pontos bekövetkeztét előre kiszámí­tották, illetve kiszámította Milétoszi Thalész. A matematika és filozófia atyja, a legkorábbi görög természetfilozófus halála után - mely­nek bekövetkeztét Kr. e. 546 körülre teszik - négy évtizednyire történt esemény is hozzá­járult hírnevéhez. Ő volt az első, aki megpróbált magyaráza­tot találni arra, hogyan és milyen anyagokból is keletkezhetett a világ. Egyiptomi papoktól származtatható az a gondolata, hogy a világ a vízből lett. Az, hogy Thalész a dolgok alap­anyagának (archéjának) a vizet tekintette, Arisztotelész következtetése. Thalész az élő­lényeket megfigyelve jutott arra a gondolatra, hogy az egyes élőlények életéhez elengedhe­tetlen a víz. Nedvesség van a növényekben, nedvesség van az ételekben, a mag is tartal­maz nedvességet - a sziklák és a halottak vi­szont gyorsan kiszáradnak. A nedvesség a dolgok lelke, a teremtett világ lényege. Úgy vélte, hogy a természetben semmi nem szűnik meg, nem pusztul el, hanem ős­elemeire bomlik. Arisztotelész A lélekről című írásában azt írja, hogy Thalész úgy gon­dolta, az egész világ istenekkel van tele, és a látszólag élettelen dolgoknak is van lelkük. A mágnesnek is, a borostyánnak is. Utazásai során Babilonban is járt, ahol hozzájuthatott az ottani papok feljegyzései­hez. Ők vallási célból már Kr. e. 721-től tel­jes és részleges napfogyatkozásokat is megfigyeltek. Csillagászati és kozmológiai ismeretei vezették a napfogyatkozás pontos előrejelzéséhez. Bár - Diogenész Laertiosz szerint - írott művet valószínűleg nem hagyott hátra, elmé­leti ismereteit a gyakorlatban úgy kamatoz­tatta, hogy már életében nagy elismerésre tett szert. A rodoszi Hierónümosz szerint a pira­misok magasságának megmérését Thalész ol­dotta meg, az árnyékuk segítségével. Ehhez megfigyelte azt a pillanatot, amikor a bot ár­nyéka éppen olyan hosszú, mint amilyen magas maga a bot. Mindmáig a matematika őrzi leginkább emlékét. Neki tulajdonítják a szög fogalmá­nak bevezetését, a csúcsszögek egyenlőségé­nek belátását, a háromszögek egybevágóságának szabályát. Ő állapította meg, hogy a háromszög szögeinek összege 180 fok, és megfogalmazta a geometria egyik legelső alaptételét, a róla elnevezett Thalész­­tét­élt. Proklosz, Eudémoszt követve, további három tételt tulajdonított Thalésznak: a kört felező átmérő, az egyenlő szárú háromszög alapján fekvő szögek egyenlőségének s a szemben álló csúcsszögek egyenlőségének tételeit. Ugyancsak május 28-án emlékezünk meg egy erdélyi magyar matematikusról. 138 évvel ezelőtt, 1881-ben született Kolozsváron Dávid Lajos. Tanulmányait szülővárosában végezte, s utána ösztöndíjjal Göttingenben ta­nult. Hazatérte után Székelyudvarhelyen lett középiskolai tanár. 1910-ben a kolozsvári, 1914-ben pedig a budapesti egyetem magán­tanára lett. Ő tartott hazánkban elsőként ma­tematikatörténeti előadásokat 1918-ban. 1923-ban jelent meg fő műve A két Bolyai élete és munkássága címmel. Egyetemi ka­tedrát 1926-ban kapott Debrecenben. 1940- ben az ismét magyar kolozsvári egyetemre került. 1946-ban visszaköltözött Budapestre. A Duna-kanyarban, Leányfaluban halt meg 1962-ben. Történetek. Természetvédelemről, termé­­szetfilozófusokról, tudománytörténészről - ezzel búcsúztatom 2019 májusát. Maradok kiváló tisztelettel. Kelt 2019-ben, az európai nemzeti parkok napján A sztyeppei bazsarózsa levélsallangcsodái fény felé emelik bíbor koronáikat Ösvény nincs a gyümölcsfa-labyrinthban; fűvel van a fák alja benőve egészen Alain Delon a tiltakozás ellenére megkapja az életműdíjat Cannes-ban Alain Delon vasárnap este megkapja az Arany Pálma-életműdíjat a 72. can­­nes-i filmfesztiválon, annak ellenére, hogy egy feminista szervezet petíció­ban tiltakozik a világhírű francia film­színész elismerése ellen. Az egyik legismertebb francia filmsztár­nak saját lánya, Anouchka fogja átadni az életműdíjat a fesztiválpalotában. Hét olyan film szerepelt az 1960-as évek­től a világ egyik legrangosabb fesztiváljának hivatalos versenyprogramjában, amelyben Alain Delon főszerepet játszott, de egyikért sem kapta meg a legjobb alakítás díját a zsű­ritől. A fesztivál vezetősége ezért Jean-Paul Belmondo és Catherine Deneuve után a 83 éves sztárnak is odaítélte az életműért járó különdíjat. A döntés azonban már a fesztivál kezdete előtt tiltakozást váltott ki a Women and Hollywood nevű amerikai feminista szerve­zet részéről, amely petícióban azt kérte a szervezőktől, hogy ne tüntessék ki „a rasz­­szista, homofób és nőgyűlölő” Alain Delont. Az interneten vasárnap délig több mint 25 ezren írták alá a petíciót. A megfogalmazók úgy vélik, hogy „nincs helye egy ilyen jelentős esemé­nyen rasszistáknak, szexis­táknak és homofóboknak”. Az aláírók felidézték, egy 2013-as tévéinterjúban. Alain Delon úgy vélte, hogy a homoszexuális pá­roknak nem szabadna enge­délyezni gyerekek örökbe­fogadását, a „nőket pedig macsó módon kell kezelni, beleértve a pofonokat is”. A petíció arra is emlékezte­tett, hogy a filmsztár fia, Anthony Delon május 4-én az Instagramon azt állította az apjáról, hogy gyerekko­rában erőszakos volt vele, és kutyákkal zárta össze egy ketrecben, hogy keményebbé váljon. „Nem vagyok a homoszexuálisok házas­sága ellen, nem is érdekel. Az emberek azt csinálnak, amit akarnak. De nem támogatom az azonos nemű embereknek az örökbefoga­dást. Elismertem, hogy ütöttem meg nőt. Igen. Azt is hozzátettem valószínűleg, hogy több pofont kaptam, mint adtam. De soha az életben nem zaklattam nőt” - mondta a filmsztár a Le Journal du dimanche című fran­cia hetilapban vasárnap megjelent interjúban. „Nem a Nobel-díjjal jutalmaz­zuk Delont, hanem tiszteletbeli Arany Pálmával életművéért. A fesztivál elítél bizonyos megszó­lalásokat, de nem a vélemény­­nyilvánítás szabadságát. Szét kell választani a dolgokat” - mondta Thierry Frémaux Cannes-ban a 72. fesztivál ünnepélyes megnyi­tása előtt egy nappal tartott sajtó­­tájékoztatóján, ahol elítélte a „politikai rendőrséget”. „Delon szabadon kifejtheti a véleményét, még ha én nem osz­tom is azt (...) Nehéz mai szem­üvegen át megítélni olyan dolgokat, amelyek évekkel ez­előtt történtek vagy amelyeket akkor mondtak” - tette hozzá. . A díjátadó után a fesztiválkö­zönség a Joseph Losey rendezésében 1976- ban forgatott Klein úr című filmet nézheti meg, amely az első olyan alkotás volt, amely­nek Alain Delon nemcsak a főszereplője, hanem a producere is volt, s amelyet pályája egyik legfontosabb munkájának tart. (MTI)

Next