Népújság, 2020. február (72. évfolyam, 24-48. szám)
2020-02-14 / 35. szám
NÉPÚJSÁG __ ____________________________ _____________________ AKTUÁLIS______________________________________________ 2020. február 14., péntek A polgármester utasít és számon kér (Folytatás az 1. oldalról) A túlterhelt közúti forgalomra való tekintettel, amely nap mint nap az Egyesülés lakónegyed és Udvarfalva között zajlik, kénytelen vagyok nyilvános levélben fordulni önökhöz, mivel már számtalan alkalommal tettem kísérletet a párbeszédre önökkel a város peremvidékét érintő problémákkal kapcsolatban, de - sajnos - ezek nem kaptak megfelelő figyelmet. Emlékeztetem önöket a Nagyvárosi Övezet Egyesület kapcsán, hogy Maros megyének a szomszédos megyék felőli ki- és bejárataihoz felszerelt négy táblán kívül semmi nem történt ezen a területen - áll a dr. Dorin Florea, Marosvásárhely Megyei Jogú Város polgármestere által szignált levélben. Légből kapott tervek Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke a következőket nyilatkozta a Népújságnak: Marosvásárhely és a metropoliszövezet fejlődésének az akadálya éppen Marosvásárhely polgármestere. Ő, aki a Marosvásárhely Metropoliszövezet Egyesület társelnöke, az elmúlt évek alatt semmit nem tett azért, hogy bármilyen projektet elkezdjünk vagy sikerre vigyünk! Marosvásárhely még a metropoliszövezeti tagsági díjat sem fizette be. A polgármester most mégis úgy tesz, mintha érdekelné a város és a térség jövője. Húszévi polgármestersége alatt semmit nem tudott megvalósítani az ígéreteiből, és erről úgy próbálja elterelni a figyelmet, hogy újra és újra légből kapott tervekkel áll elő, és másokat vádol a saját sikertelenségéért. Most éppen hidat szeretne építeni a Marosra Marosszentanna és Marosszentgyörgy között, és pénzt kér erre a megyei tanácstól. Polgármesterként nagyon jól tudja, hogy a megyei tanácsnak nincs törvényes lehetősége erre pénzt költeni. Valóban szükséges új híd építése a Maroson keresztül, Marosvásárhely forgalmának tehermentesítése ezt megköveteli, ennek a megvalósítására azonban kizárólag a metropoliszövezetnek van lehetősége. Marosvásárhely polgármestere pont ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázását szabotálta. Ezért gondolom azt, hogy Dorin Florea az egyesület társelnökségéről való lemondásával segíthetné a leginkább a térség fejlődését - mondta Péter Ferenc a Népújságnak. Tárgyalni kell az Európai Bizottsággal Florin Cîțu pénzügyminiszter úgy számol, 2022-ben csökken újra 3 százalék alá az államháztartási hiány, Romániának pedig meg kell szereznie az Európai Bizottság jóváhagyását erre a határidőre a túlzottdeficit-eljárásról szóló egyeztetések során. „Az eljárás azt jelenti, hogy be kell mutatni egy sor intézkedést, amelyek arra hivatottak, hogy csökkentsék a hiányt. A fiskálisköltségvetési stratégiában már ismertettük, hogy 2022-re csökken 3 százalék alá a deficit. Úgy hiszem, az egyetlen dolog, amiről tárgyalni kell az Európai Bizottsággal, az a hiány 3 százalék alá csökkentésének üteme. Természetesen, a Bizottság azt mondja, hogy térjünk vissza még idén 3 százalék alá, de mi világosan azt mondjuk, hogy erről szó sem lehet, mert akkor az azt jelentené, hogy adóügyi politika negatívan hat ki a gazdaságra, mi pedig nem teszünk ilyent” - mondta a pénzügyi tárca vezetője. Hozzátette: a túlzottdeficit-eljárással számoltak az idei évi állami költségvetés kidolgozásakor. „A fiskális költségvetési stratégia szerint 2022-re csökken 3 százalék alá a deficit. Mi a 2020-as büdzsé kidolgozásakor számításba vettük a túlzottdeficit-eljárást. Nincs, ahogy elkerülnünk ezt, nagyon jól tudtuk. A túlzottdeficit-eljárás automatikus, amikor a deficit meghaladta a 3 százalékot, tárgyalni kezdesz az Európai Bizottsággal erről az eljárásról” - fejtette ki Florin Cîțu. (Mediafax) Novák Zoltán sajtótájékoztatója a tanügyi törvényről Minden diák anyanyelvén felvételizhessen Hétfőn egy, az RMDSZ által kidolgozott átfogó oktatásügyi törvénycsomagot fogadott el döntő házként a szenátus plénuma. A tervezetbe foglalt intézkedések a romániai magyar oktatást és az oktatási rendszer egészét érintik. A javaslatok a pedagógusokkal és szakszervezetekkel folytatott hosszas egyeztetések eredményei. Mózes Edith A témáról tegnap, február 13-án, az RMDSZ Maros megyei székházában tartott sajtótájékoztatót Novák Csaba Zoltán szenátor, a tanügyi bizottság alelnöke. Elmondta, hogy a tervezet a bölcsődei és óvodai oktatásra, a délutáni iskolára (afterschool), és a meleg ebéd programra vonatkozó előírásokat tartalmaz Hangsúlyozta: az RMDSZ politikájában fontos helyet foglal el a tanügyi kérdés. A tanároktól beérkezett javaslatok alapján dolgozták ki az RMDSZ képviselői - itt Szabó Ödönt említette - a jogszabályt. A szenátor emlékeztetett, hogy egy korábbi törvénymódosítással az RMDSZ azt kérte, legyen kötelező az óvodai oktatás. A tervezet ugyanakkor megoldást nyújt a szülők számára is, akik visszatérnének dolgozni a kétéves gyermeknevelési szabadságról, hiszen az elfogadott javaslat szerint különleges esetekben már kétéves kortól óvodába írathatják gyermekeiket. A gyermekeiket egyedül nevelő szülők és a szociálisan hátrányos helyzetű családok előnyben részesülhetnek a bölcsődei beiratkozáskor. A jogszabály előírja: különleges esetekben, a helyek függvényében az önkormányzat is módosíthat a beiratkozási kritériumokon úgy, hogy a munkába visszaálló egyedülálló szülő előnyben részesül majd a bölcsődei beiratkozásnál, amennyiben a helyek száma korlátozott. A politikus arról is beszélt, hogy a módosítás értelmében 2030-ig a napközis (iskola utáni) programot és a meleg étel programot kötelezően ki kell terjeszteni minden iskolára Az RMDSZ módosítása lehetővé teszi, hogy a szülők kezdeményezésére is indítsanak úgynevezett délutáni iskola programot. Egyesületeket hozhatnak létre, amelyek délutáni oktatást nyújtanak, és más tanintézményekből érkező tanárok is taníthatnak ezeken a foglalkozásokon. Rámutatott: a szaktárcának engedélyt és költségkeretet kell biztosítania minden olyan iskola számára, amely rendelkezik a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy meleg ebédet nyújtson a diákoknak, azaz megteremtette a szükséges feltételeket egy étkezde működtetésére. Azokban az iskolákban, ahol nincs erre lehetőség, hidegélelmiszer-csomagot kapnak a diákok. Az erre fordított, egy főre eső költség nem lehet 7 lejnél kisebb, a költségeket a minisztérium az önkormányzatnak utalja át, az önkormányzat pedig hozzájárulhat ehhez, amennyiben rendelkezik a szükséges fedezettel. Itt példának a marosvásárhelyi Bolyai líceumot említette, amely rendelkezik a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy meleg ebédet nyújtson a diákoknak A méltányosság jegyében Novák Csaba Zoltán a továbbiakban kivonatosan ismertette azokat a kérdéseket, amelyek egyfelől általános érvényűek az oktatás szempontjából, de rámutatott azokra is, amelyek a magyar kisebbséget érintik. Kiemelte: az oktatás alapproblematika, az emberi méltóság jegyének szellemében biztosítani kell a kisebbségi diákoknak, hogy azon a nyelven vizsgázhassanak, ahogy tanultak. Kiemelten fontos célnak nevezte azt a módosítást, amely lehetőséget ad arra, hogy minél kisebb létszámmal indíthassanak osztályokat az oktatás különböző szintjein. Fontosnak nevezte azt is, hogy a keretterv is módosul. Egy tantárgy esetében a tanórák 65%-a (az eddigi 75% helyett) fordítható oktatásra, ellenőrzésre, 35% (az eddigi 25% helyett) pedig a tananyag elmélyítésére, felzárkóztatásra, akár egyénre szabott program szerint is. A törvény az RMDSZ által évek óta szorgalmazott kérdésekre nyújthat megoldást. Megteremti annak a lehetőségét, hogy minden diák anyanyelvén felvételizhessen az egyetemre A politikus konklúzióként úgy fogalmazott: tudja, hogy a törvény nem old meg minden problémát, de a cél az, hogy az oktatás kérdését olyan irányba tolják, ami csak a rendszer reformjával képzelhető el Az államelnöknek 30 nap áll rendelkezésére, hogy kihirdesse a törvényt, amely akkor lép hatályba. Novák sikerként könyvelte el hogy politikai válság idején is sikerült eredményt elérni. Mint mondta Fotó: Karácsonyi Zsigmond (archív, olyan fajsúlyos kérdéshez nyúltak hozzá, amely az oktatás egészét érinti, ugyanakkor kisebbségi vonatkozásban hangsúlyosabbá teszi a pozitív megkülönböztetéseket, ami pedig eddig értelmezhető volt, egyértelműsített •DSZ «•in ZET A PMP az alkotmánybírósághoz fordul az oktatási törvény RMDSZ kezdeményezésére elfogadott módosításai miatt Megszavazták, mégis megtámadják A Népi Mozgalom Párt (PMP) megtámadja az alkotmánybíróságon az oktatási törvénynek az RMDSZ kezdeményezésére elfogadott módosításait, amennyiben Klaus Iohannis államfő kihirdeti ezeket - nyilatkozta csütörtökön az alakulat ügyvezető elnöke, Marius Pașcan képviselő. A módosítások egyik kezdeményezője, Novák Csaba Zoltán szenátor furcsállja ezt, mivel - mint állítja - a PMP szenátorai is megszavazták a tervezetet. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Pașcan kiemelte, ha Iohannis elnök kihirdeti a szenátus által hétfőn döntő házként elfogadott törvénycsomagot, alakulata alkotmányossági kifogást emel majd ellene. A PMP-s politikus többek között azt a módosítást kifogásolja, amely kötelezné az egyetemeket, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén is megszervezzék a felvételi vizsgákat, akkor is, ha a jelentkező román tannyelvű szakra felvételizik. „Eszerint a vizsgáztató tanárnak ismernie kell a kisebbségek nyelvét, és a tételeket is a kisebbségek nyelvén kell megfogalmazni, akkor is, ha az adott egyetemen nincs magyar tannyelvű szak. Ez nagymértékben sérti az egyetemi autonómia elvét” - véli Pașcan. A képviselő hozzátette: az egyik elfogadott módosító javaslat szerint magyar tannyelvű osztályokat kizárólag „a nemzeti kisebbséget a Románia parlamentjében képviselő szervezet”, azaz az RMDSZ jóváhagyásával lehet létrehozni vagy megszüntetni. „Vagyis az RMDSZ egyenrangú lenne az oktatási minisztériummal” - mondta. A PMP-s törvényhozó szerint a jogszabály amellett, hogy sérti az egyetemi autonómia elvét, diszkriminatív és alkotmányellenes, célja „egy másik nyelv hivatalossá tétele”. Pașcan úgy véli, a törvény egy „újabb szeparatista etnikai támadás Románia mint szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam ellen”.. Novák Csaba Zoltán szenátor erre reagálva rámutatott, a PMP döntése, hogy megtámadja-e vagy sem a törvénycsomagot az alkotmánybíróságon, de furcsának tartja Pașcan kijelentéseit, mivel PMP-s kollégái közül is többen megszavazták a jogszabályt. „A törvényt 73 támogató vokssal és 35 tartózkodás mellett fogadta el a szenátus, egyetlen kolléga sem szavazott ellene. Ahelyett, hogy javaslatokkal jönnének, ilyen provokációval állnak elő” - fogalmazott Novák, aki szerint pusztán politikai megfontolások húzódnak e hozzáállás hátterében. Az egyetemi felvételit érintő módosítás kapcsán az RMDSZ szenátora kiemelte, ennek lényege, hogy az addig tanulmányaikat anyanyelvükön folytató kisebbségi diákok ugyanolyan esélyekkel induljanak a felvételi vizsgán, mint román társaik. Novák hozzátette, tudomása szerint a Bukaresti Műegyetem jelenleg is lehetőséget biztosít, hogy anyanyelven lehessen felvételizni. (Agerpres)