Népújság, 2020. május (72. évfolyam, 97-120. szám)

2020-05-14 / 106. szám

2020. május 14., csütörtök -_______ ___________________________ HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK _________________________________________ - NÉPÚJSÁG 3 A „trianoni szerződés napjává” nyilvánította június 4-ét a parlament Megszavazta a képviselőház szerdán azt a törvény­­tervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává" nyilvánítja június 4-ét Romániában. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény je­lentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amelyhez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támo­gatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a közszol­gálati médiának is be kell számolnia. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én, az első világháborút lezáró, Magyar­­ország határait kijelölő békeszerződés évfordulóján kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvényjavaslatot a román diplomáciát 2012 és 2014 kö­zött irányító Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor és Șer­­ban Nicolae, a - tervezet beterjesztésekor még kormányon lévő - Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi szenátusi frakci­óvezetője terjesztette a parlament elé. Corlățean szerint a ter­vezet nem irányul valamely kisebbség vagy másik ország ellen. A trianoni szerződés az Erdéllyel kiegészült Románia határainak nemzetközi elismerését jelentette, ugyanakkor olyan polgári és politikai jogokat biztosított Erdély román többségének, amelyekkel soha korábban nem rendelkezett érvelt az új ünnepnap bevezetése mellett a kezdeményező. A tervezetet a Nemzeti­ Liberális Párt is támogatta. Daniel Gheorghe liberális parlamenti képviselő úgy vélekedett: Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek le kellene cserélnie az iro­dájában található régi térképeket, és el kellene fogadnia: ide­jétmúlt, igazságtalan és nevetséges minden olyan próbálkozás, amely a Trianon előtti állapotok helyreállítására irányul. A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő. „Egy erős, magabiztos, bűntudat nél­küli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szán­dékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt önök az elmúlt három hétben” - mutatott rá a magyar ér­dekképviselet vezetője. Kelemen Hunor kifejtette: ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a parlament elé terjesztetett törvényjavaslat sem tudja megváltoztatni. Leszögezte: a magyarok a magyar nem­zet részei, függetlenül attól, hogy hol élnek, a nemzeti szoli­daritás és a felelősség pedig nem irányul senki ellen. (MTI)' Nem szűnik meg a kényszerszabadság-támogatás Több pontban módosította az RMDSZ a készenléti állapotot szabályozó rendelkezéseket, a törvényter­vezetről kedden szavazott a szenátus plénuma. Az RMDSZ módosításainak köszönhetően a szülők to­vábbra is otthon maradhatnak az iskolás gyerme­kekkel a tanév végéig, ugyanakkor a kisérettségi és érettségi vizsgák alatt a tanügyminisztériumnak kö­telessége biztosítani a szükséges védőfelszerelést a diákok, tanárok és a kisegítő személyzet számára - jelentette be Cseke Attila. Az RMDSZ szenátora arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány miatt kényszerszabadságra küldött alkalmazottak ál­lami támogatása sem szűnik meg a szükségállapot lejártával, május 15-én­­ ennek értelmében a szövetség javaslatára mó­dosító javaslatot fogadott el a parlament felsőháza. Mivel a sportrendezvényeket továbbra is tiltja a törvény, az RMDSZ módosító javaslatának köszönhetően az önkormány­zatok a készenléti állapot ideje alatt pénzügyi támogatást ítél­­ hetnek oda a járvány miatt sújtott sportklubok működési költ­ségeinek és személyi kifizetésekkel kapcsolatos költségeinek fedezésére - számolt be Császár Károly RMDSZ-es szenátor. A kedden elfogadott törvénytervezet - amely akkor léphet érvénybe, ha a képviselőház is dönt róla, és az államelnök ki­hirdeti - csak a koronavírussal kapcsolatos készenléti állapotot szabályozza. A kormánypárt tervezete eredetileg tágabb érte­lemben szabályozta volna a készenléti állapot rendszerét. „Annak ellenére, hogy hetek óta tudjuk, május 15-én véget ér a szükségállapot, a kormány csak tegnap nyújtotta be az ezt követő időszakot szabályozó tervezetét” - mutatott rá Cseke Attila, majd hozzátette: az alkotmányos eljárást betartva nem lehet időben, csütörtökre törvény akkor sem, ha két nap alatt történik a törvényhozási folyamat, hiszen a jogszabály csak három nappal annak kihirdetése után léphet érvénybe. Ezenfelül a törvénytervezet központosít, hangsúlyozta Cseke Attila (RMDSZ-tájékoztató) Ami kimaradt az életemből Vannak dolgok, amelyek kimaradtak az életemből. Vagy egész egyszerűen nem tapadtak meg, nem kerítettek hatal­mukba, elsiklottam mellettük. Vagy a kudarctól való félelem­ből utasítottam el magamtól. Fene tudja... Annyi biztos, sohasem bántam meg. Nagyon. Láthatóan. Nem korholtam magamat érte. És lehet, hogy ez is csak afféle irodalmasított önigazolás. Szóval vannak dolgok, amelyek nem szippantottak be, messze elkerültem őket, mint olyan foglalatosságok, amelyek nem érdekeltek, nem szippantottak be, nem vonzottak bűv­körükbe, nem érintettek meg eléggé (mélyen vagy megrá­­zóan), vannak köztük nagy könyvek, amelyek kimaradtak, bár ott vannak a könyvesházikómban Efféle dolgok, ahol nem voltam, va­gyok parti-, párbaj- és társaságképes: a sakk (el lehet rajta szörnyülködni), a horgászat (az osztatlan felháborodás az egeket verdesheti), a meccsre, mérkőzésre járás (pfujjozás és köpködés jogosult) vagy esti focizás a haverokkal - bele­fér némi sörözés (most fordulnak el az embertől a titkos tá­mogatók), a korcsmázás (nem is találnak rá szavakat az igazi férfiak és belevaló nők), a fúrás-faragás, melynek hiá­nyát az ember anyagi vonzatában akkor fájlalja csak isten­igazából, amikor Murphy első törvénye beüt a lakásba, vagyis ami elromolhat, az el is romlik, és megjavításához az ember ötezer-hatszázhuszonkilenc kötetes könyvtára és ké­peslapgyűjteménye elégtelennek bizonyul, a csap csöpögni fog, a lefolyó eldugul, a fal a kisszobában vigasztalanul pe­nészedig pedig százféle halálbiztos recipét kínálnak az em­bernek a virtuál-digitál patikából. És az sem vigasz, hogy apánkat sem vonzották az ilyes természetű szerelős dolgok. Például a minap rendeltünk egy olyan igazi ergomókus széket, amelyen az ember munkakedvet kapva szorgalmasan gürizhet, szellemiekkel gurigázhat, kifordulhat-befordulhat, mégis a szék a szék, elegánsan és vezérigazgatói mozgáskul­túrát nyer általa... Na nem folytatom, kihozták időre, a kéz­­besítő udvarias volt, maszkot viselt, másfél méteres távolságról nyújtotta át a csomagot stb., ahogy a szakma kí­vánalmai ma ezt megkövetelik a kézbesítőtől, aki valószínűleg sakkozik, meccsre jár - amikor majd lehet, biztosan kiugrik a San Siro stadionba szabadidejében fúr-farag, esténként kimegy a Cucc-mollban felkínált villanyfényes fociterembe rúgni a bőrt a fiúkkal, aki fél hektó sört is képes meginni merő baráti fogadásból, szóval megkaptuk, kibontottuk, és a fél­órásnak ajánlott összeszerelési idő helyett két óra alatt lábra állítottuk a széke­segyháza­t, beleülve felszenteltük, nem esett szét, nem olyan volt, mint egy hazai kormánykoalíció, sőt funkcionálisan használható és diadalérzéssel tölti el a benne üldögélő, jegyzetíró ál-vezérigazgatót Nos, ettől vérszemet kapva - mintha reánk már nem vo­natkozna a földi vonzás és a kudarc a szerelés terén - ren­deltünk egy kerti alkalmatosságot - micsoda pimasz merészség azoktól, akiknek kertjük, telkük, művelni való életjük egy talpalatnyi sem, de van két csudálatos erkélyük, az északi meg a déli (amenyiben jól tájoltuk be iránytű nél­kül), hogy majd azon fogunk üldögélni öregségünkre, mint Arany János a Szigeten a vén tölgyek alatt. Kézbesítő jött, átadott, aláíratott, kifizetve lett, köszön, távozás sietve, és a darabjaira számozott padrészletek ott állottak egy koporsó­­nyi dobozban, nekitámasztva a szoba­biciklinek, mindaddig, míg neki nem veselkedtünk az összeeszkábálásához. Szerszámok tekintetében úgy gondol­tuk, jól állunk: vannak csavarhúzóink, sőt, vagy két, csillagcsavarok besrófolásához való szakszer­szám is áll rendelkezésünkre, kalapács, kombinált fogó. Aztán raktuk, puszítottuk, sűrűn távcsöveztük a rajzot (elég primitív, és a mellékelt reklámcédula szerint a román gaz­daságot mentettük meg ezzel a vásárlásunkkal, mert román emberek román fenyőből készült román termékét vásároltuk meg román pénzért, és így román munkahelyeket teremtve román embereknek újra otthont teremtettünk a román verej­tékezéshez stb.), elképzeltük térben, időben és anyagszerű­ségében az alkotmányt, méregettük magunkhoz, ha elegendő lesz a pad kettőnk-hármunk súlyviszonyaihoz, és... kiderült, hogy nincs furdancsunk és hiányzik a villás kulcs meg más titokzatos-ismeretlen hogyan-is-használják-úristen szerszá­mok, amelyeket gyermekkorunk óta kellene ismernünk, de mindenképpen az utált, unt és antipedagógiailag példaértékű műhelygyakorlatokon kellett volna elsajátítanunk ismeret­ségét, ám mi Verne Gyulát olvastuk a pad alatt, és Rebreanu tonját a satupad helyett. Nem csigáztak tovább: szerbe-félbe maradt, mint a szo­cializmus tornya, pokoli zűrzavar uralkodott el önbelsőm önbecsülésében, irigyeltem a hazatérő (karantént megjárt), szorgalmas honfitársaimat, akik bizonyára játszva, olasz canzonettákat fütyülve szerelték volna össze seperc alatt, így ahhoz a modern gépelyhez folyamodtunk, amely min­dig közügyünkben, meg tudjuk szólaltam, felelni tudunk csá­bító hívásaira, szóval a telefon után nyúltunk, és felhívtuk kedvenc szerelőnket, az aranykezű Árpit, aki már du. három­kor ideszárnyal összerakni a rakoncátlan padot. Amelyre majd kiülnek... a nóta szavai szerint, és isten tudja miről fo­lyik a pletyka... Csütörtöki Sebestyén Mihály rovata Ország - világ Felelősségvállalási nyilatkozat a település elhagyásakor A település elhagyásakor a szükségállapot után is kötelező lesz a felelősségvállalási nyilatkozat - kö­zölte keddi sajtóértekezletén Klaus Iohannis államfő. Az előírás alól kivételt képeznek a nagyvárosi agg­lomerációk. Az elnök leszögezte, a vészhelyzeti bi­zottság szabja majd meg azokat az indokokat, amelyekkel elhagyható a lakhely szerinti település. Az államfő rámutatott, hogy május 15-e után rész­ben újra kinyitják a kereskedelmi egységeket, meg­nyílnak a szépségszalonok és a múzeumok is, a helyi hatóságoknak javasolták, nyissák meg a par­kokat is. Iohannis a lazítások első szakaszáról szólva kiemelte: nem kötelező ezután otthon ülni, és nem kell nyilatkozatot kitölteni a lakhely szerinti te­lepülésen való kijáráshoz, de a saját és mindazok érdekében, akiket meg akarunk védeni, nem szabad túlzásokba esnünk, továbbra is le kell mondanunk a nem feltétlenül szükséges utakról. (Agerpres] A belügyminiszter nevezi ki a rendőrfőkapitányt Döntő házként fogadta el a szenátus kedden a Román Rendőrség megszervezését és működését szabályozó 2002/218-as törvényt módosító terveze­tet, amelynek értelmében az Országos Román Rendőr-főkapitányság (IGPR) vezetőjét a belügymi­niszter nevezi ki, nem a kormányfő. A tervezetet a szociáldemokrata párti Tit-Liviu Brailoiu nyújtotta be. A javaslatot a képviselőház 2019. november­ 27-én elutasította, de a szenátus kedden döntő házként jó­váhagyta 91 támogató és 43 ellenszavazattal. A tör­vény jelenleg hatályban lévő formája szerint az Országos Román Rendőr-főkapitányság államtitkári ranggal rendelkező vezetőjét a miniszterelnök ne­vezi ki a belügyminiszter javaslatára, miután konzul­tált a Rendőrök Országos Testületével. Az új verzió szerint az Országos Román Rendőr-főkapitányság vezetőjét a belügyminiszter nevezi ki. A módosított változat azt is előírja, hogy szükségállapot vagy rendkívüli, a közrendet veszélyeztető helyzet esetén a rendeletekben meghozott intézkedések gyakor­latba ültetését az Országos Román Rendőr­ főkapi­­tányság (IGPR) koordinálja. A módosított változat értelmében a helyi rendőrség szükségállapot idején vagy teljes egészében, vagy csak bizonyos tele­püléseken­­ az IGPR fennhatósága alá kerül (Agerpres) Külügyminisztériumi támogatás Első házként elfogadta a szenátus azt a törvényter­vezetet, amelynek értelmében azoknak a román ál­lampolgároknak, akik nem tudják elhagyni egy másik ország területét a járvány alatt bevezetett korlátozá­sok miatt, és nincsenek megélhetési lehetőségeik, a hazaszállítási költségek mellett a külügyminisztérium fedezi az ideiglenes lakhatási, ruházkodási, élelme­zési, illetve gyógyszerköltségeit. Daniela Gutman kül­ügyi államtitkár szerint az intézkedés ideiglenes jellegű lenne, és a román állam egy, az érintett ál­lampolgárokkal kötött visszatérítési megállapodás révén idővel visszakapná a pénzt. A szenátus első házként szavazott a kérdésben, a döntés a képvise­lőházé. (Agerpres) Leszakadás (Folytatás az 1. oldalról) A szóban forgó gyermekek kimaradását az oktatási fo­lyamatból a civil szervezet a kormány számlájára írja. Konkrétan: hiányoznak azok az­ oktatási programok, stratégiák, amelyek lehetővé tennék, hogy azok a hátrá­nyos helyzetű gyermekek is tanulhassanak, akik nem ren­delkeznek internet-hozzáféréssel, illetve a távoktatás lebonyolításához szükséges technológiával, készülékek­kel (számítógép, táblagép stb.). Esetükben a szülők sem tudják megfelelően segíteni a gyermekeket a tanulásban, akik még jobban lemaradnak a tananyaggal. A „Ment­sétek meg a gyermekeket" szervezet szerint a kormány­nak és a hatóságoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a nyár folyamán a távoktatásból kimaradt gyermekek be­pótolják a tananyagot. Persze, ehhez elengedhetetlen, hogy a járványhelyzetet figyelembe véve, olyan helyisé­geket készítsenek elő, ahol kis csoportos foglalkozások­kal tudnák pótolni az ismereteket, ugyanakkor pedagógusokra is szükség van, akik tanítsanak. Mindez nem jelenti azt, hogy a probléma megoldódott, hiszen amint már hangoztatták - ha ősszel újabb fertőzéshullám lesz, ismét távoktatásra kényszerülnek a diákok, peda­gógusok. Őszig tehát el kellene jutni oda, hogy megte­remtsék a távoktatás technikai és szakmai feltételeit, ellenkező esetben a hátrányos helyzetű családokban élők gyermekek még inkább „leszakadnak”, és a társa­dalom peremére sodródnak

Next