Népújság, 2021. március (73. évfolyam, 48-74. szám)
2021-03-16 / 61. szám
2021. március 16., kedd _______________________ ____________________ NEMZETI ÜNNEP__________________________________________________ NÉPÚJSÁG 5 Kelemen Hunor: A világjárványban az összefogásnak nincs nemzetisége A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese szerint a világjárványban sikerült megmutatni, hogy amikor a barátainkon, szomszédunkon, ismeretlen embereken kell segíteni, az összefogásnak és a szolidaritásnak nincs nemzetisége. Kelemen Hunor március 15-ei üzenetét az RMDSZ közölte honlapján hétfő reggel. A forradalom nagy eszméit: a szabadságot, a testvériséget és az egyenlőséget ritkán érezhetjük zavartalanul - írta. „Ma, amikor a szabadságharcról emlékezünk meg, újra el kell mondanunk a velünk együtt élő nemzeteknek, hogy a mi szabadságunk nem korlátozza az ő szabadságukat, ahogyan a másoké sem korlátozhatja a miénket. Akkor lehet egy nép, egy nemzet szabad, ha a vele együtt élő közösségek is szabadok. Ha szabadon használhatják az anyanyelvüket, szabadon élhetik meg a kultúrájukat, használhatják iskoláikat, intézményeiket, identitásukat pedig szabadon újra és újraépíthetik” - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Az egyenlőség eszményét úgy értelmezte, hogy senki nem szenved hátrányt, a szociális helyzetétől, nyelvétől, kultúrájától függetlenül. „Ez volt célja az 1848-49-es szabadságharcnak is, az egyenlőtlenségek felszámolása, a népek, nemzetek közelítése egymáshoz. Hogy ne érezze magát senki másodrangú állampolgárnak azon a földön, ahol született” - magyarázta. A testvériségről szólva annak a kinyilvánítását tartotta szükségesnek, hogy „nem voltunk és nem vagyunk egymás ellenségei, (...) nem tervezünk senkit eltiporni”. Úgy vélte: tudnunk kell előítéletek nélkül nézni egymás szemébe, megbízni a másikban, elhinni, hogy kölcsönösen a jót akarjuk egymásnak. Kelemen Hunor a világjárványra utalva kijelentette: az idei ünnep a márciusi ifjak mellett azoké is, akik az elmúlt esztendőben félelmet nem ismerve siettek egymás, főként az idősek és a kiszolgáltatottak megsegítésére. Szól a jóakaró emberekről, minden segítőről, az egészségügyben dolgozókról, a bolti eladókról vagy a tudományos élet képviselőiről. „Az idei ünnep mindannyiunkról szól, akik a mostani, embert próbáló időszakban is kitartunk, vigyázunk magunkra, szeretteinkre és azokra, akikkel ugyanazon a sorson osztozunk. Legyen ez üzenet a törődésről, a figyelemről és a szolidaritásról, amely felette áll a nemzetiségnek, nyelvnek és kultúrának” - fogalmazott. Az RMDSZ elnöke szerint a következő hónapokban sem szabad megfeledkezni azokról, akik a leginkább kiszolgáltatottak, akik gondozásra szorulnak, akiknek akár egy bevásárlással vagy egy jó szóval lehet segíteni. „Életet menthet minden figyelmes gesztus, a mindennapokban való helytállás. Maradjunk bátrak, cselekedjünk felelősségteljesen!” - zárta ünnepi üzenetét Kelemen Hunor. (MTI) A bátraké a jövő Marosszentgyörgyön! Méltóságteljesen ünnepelték március 15-ét Vasárnap délután szép számban gyűltek össze a marosszentgyörgyi kulturális és egyházi szervezetek képviselői, helyi és megyei elöljárók a község központjában felállított Petőfi-szobornál - a járványügyi előírások tiszteletben tartásával hogy tisztelegjenek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. A rendezvényen felszólalt Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, Kulcsár Károly, az RMDSZ parlamenti képviselője, valamint Sófalvi Sándor Szabolcs polgármester, aki beszédében kihangsúlyozta, hogy akárcsak 1848-ban, most is sok bátorság kell ahhoz, hogy eredményeket érjünk el a közösségünket érintő ügyek rendezésében vagy a település fejlesztésében. A rendezvényen közreműködött a marosszentgyörgyi Jubilate Deo dalcsoport. Petőfi Sándor Az erdélyi hadsereg című versét Pataki Ágnes tolmácsolta, majd Baricz Lajos pap költőnek az erre az alkalomra írt versét is meghallgathatták a résztvevők. Nem kevesebb mint 22 egyházi, kulturális és politikai szervezet koszorúzta meg Petőfi Sándor 2017-ben felállított mellszobrát. A himnuszok eléneklésével zárult a ünnepség, amelyet a helyi RMDSZ szervezett. Van mit tanulni, van mit átadni Visszafogottan, de emlékeztek A világjárvány miatt sok helyen elmaradtak a 173 évvel ezelőtt kitört magyar szabadságharcra és forradalomra való megemlékezések, vagy a közterekről templomi istentisztelők körébe szorultak vissza. Jóval visszafogottabban emlékeztek a hétvégén a Maros megyei magyarok, de a kevesebb résztvevő ellenére sem kevesebb méltósággal. Gligor Róbert László Nyárádszeredában többnapos ünnepségsorozattal készült az önkormányzat és a helyi RMDSZ szervezet. Pénteken a városháza folyosóján nyílt kiállítás a helyi kisiskolások „szabadságharcos” rajzaiból, szombaton délelőtt pedig a művelődési házban szerveztek kézműves-foglalkozást a gyerekeknek, ahol négy lelkes óvónő irányításával készíthettek kokárdákat, pártákat, csákókat, zászlókat a kicsik, de élőben is megismerkedhettek a huszárviselettel, majd huszárrajzokat is színezhettek, és természetesen egész idő alatt huszárnórákat tanultak Szabadságra születtünk Vasárnap már az ünnepi megemlékezések jegyében telt: délelőtt az Andrásfalvi úton levő református templomban gyülekezett a közösség. Csalóka Ernő lelkész a márciusi ifjak szabadságvágyát kifejező kéréseket, a 12 pontot is tolmácsolta, de a legnagyobb „szabadságharcos”, Jézus tanítását is. Hiába ünneplünk, hiába tűzünk kokárdát, ha lelkünkben rabok vagyunk. Az ember szabadságra született, de a teljes szabadság csak az Istennel való kapcsolat révén valósulhat meg - hangzott a szószékről. Az istentiszteletet követően néhány személy Deák Farkas forradalmár sírjához vonult fejet hajtani és koszorúzni, a szőlősdombra, oda, ahová óhaja szerint eltemették az egykori szabadságharcost, jogtudóst, miniszteri osztálytanácsost. A főtéri gyülekezetben a lobogókért mondtak hálát, és azért, hogy van mire büszkék legyünk: a hős elődökre, akik felemelték a szabadság zászlaját. „Sosem szabad lemondani a nemzet, az egyén, a lélek szabadságáról” - figyelmeztette az ünneplőket Tőkés Attila lelkész. Délután a székelytompai református templomban is emlékeztek, ezt követően a templomkertben álló turulmadaras emlékműnél hajtottak fejet a szabadságharcban elesett tizenegy helyi hős áldozata előtt. Az ünnepi események sora hétfőn is folytatódott a kisvárosban. .Magyar vér szerezte e földet’ Csíkfalva községben is visszafogottabban, de megemlékeztek a magyar szabadságért harcoló ősökre. Szombaton este Jobbágyfalván a helyi fiatalok egy csoportja mutatott be ünnepi zenés műsort forradalmi hőseinek tiszteletére, akik a szabadság szellemében életüket áldozták a hazáért. A műsor egy húsz évvel ezelőtt elkészített zenei anyagra épült, amelyet akkor bizonyos érdekek miatt nem lehetett bemutatni - mondta el Balogh Ottó, az előadás értelmi szerzője, aki úgy véli: mindaz a gond, ami két évtizede az összmagyarság gondja volt, ma már a kis közösségeket is elérte, ezért volt időszerű végre bemutatni ezt a zenei anyagot, amely Petőfi szabadságharcos költészetére épít, a megzenésített költemények modern zenei hangzása mellett pedig néptáncelemeket épít be, és ez a koreográfia alátámasztja a dalok mondanivalóját, érzésvilágát. Dicséretes a maroknyi fiatal kitartó, következetes munkája, és érdemes velük dolgozni, hiszen „amilyen a mi lelkünk, olyanná válik majd az ő lelkük is” - mondta el a kezdeményező. Előadás után a helyi Szász Csaba hagyományőrző katonai gyűjtéséből láthatták az érdeklődők az 1848–49-es szabadságharc időszakából származó tárgyakat: Kossuth tiszteletére készült emlékpoharat, pénzérméket, huszárruha-gombokat, korabeli kardhüvelyt, Gábor Áron egyik ágyúgolyóját, de „szakállas” golyóbisokat és egyebeket is. Vasárnap Vadadban folytatódott az ünnepi emlékezés, az unitárius istentisztelet után a templomfalon álló emléktábláknál helyeztek el koszorúkat, és tisztelgett a magyar királyi 9. honvéd huszárezred néhány tagja is. Jobbágyfalván a művelődési otthon előtti ökumenikus oltárnál helyezték el az emlékezés koszorúit, majd az érdeklődők a Bekecs Néptáncszínház Reliktum című folklórelőadását tekinthették meg. Csíkfalván és Nyárádszentmártonban a világháborús hősök emlékműveinél zajlott hasonló tisztelgés, és mind a négy helyszínen iskolás gyerekek és fiatalok is bekapcsolódtak az ünnepi műsorba. „Egységesen és meghatározó erővel csak egy nemzet léphet fel. Nemzetté pedig a közös haza, a szülőföld szeretetével válunk. Ebben rejlik a mi erőnk, nemzetünk ereje. És ebből fakad hazaszeretetünk. Ha erősen él bennünk egy szebb, szabadabb jövő reménye, és képesek vagyunk együtt, egymásra támaszkodva nekirugaszkodni a megvalósításnak, méltók lehetünk és méltók leszünk 1848 örökségéhez. Ebben segít minket minden évben újra meg újra a megemlékezés a szabadságharcra, március 15-re és annak hőseire. Ez ad értelmet az ünnepségeknek, koszorúzásoknak, a közös és békés elmélkedésnek” - hangoztatta ünnepi beszédében Balogh István polgármester. Csíkfalva községben négy helyszínen hajtottak fejet a hősök emléke előtt Fotó: Gligor Róbert László