Népújság, 2022. március (74. évfolyam, 48-74. szám)
2022-03-08 / 54. szám
2022. március 8., kedd_________________________________________________KULTÚRA _____________________________________________________ NÉPÚJSÁG 5 Zenekritika Theo Wolters, Nemes Szabolcs és Láposi István hangversenye Classic Meets the Best Local Virtuosos A szomszédban dörög az ágyú, miközben mi azt próbáljuk megérteni, hogy miért kell ezért megbüntetni, indexre tenni sportolókat, művészeket, alkotásokat és alkotókat, a kollektív bűnösség elve „cui prodest"? A tehetségtelen politikusoknak. Csíky Csaba Huszonkét esztendővel ezelőtt írtam le a következő gondolatokat: Ritka zenei élmény a vártemplom orgonakarzatán megszólaló négy harsona nagyszerű összjátéka... Molnár Gézának sikerült együttest kovácsolnia a tehetségekből, kinevelnie végre igényes, okos, értelmes építkezéssel azt a fúvósosztályt, ahol az előadó technikai felkészültsége, muzikalitása, zenei értelemben vett gondolkodásának minősége egymást áthatja, egymást segíti. Együtthangzásuk megbízható, bársonyosan puha, a szólórészek egymás hangzásától lesznek tökéletesebbek, szépek... Köszönjük, Géza Az eredmény ma már kézzelfogható. Például Nemes Szabolcs és Láposi István. Egy olyan Hidas Frigyes-művet hallhattunk előadásukban, melyet Floridától Marosvásárhelyig csak a legnagyobbak tűznek műsorukra. És úgy is játsszák, amióta Hőna Gusztáv és Balogh Sándor bemutatta 1998-ban a nekik dedikált művet. Természetesen Theo Wolters, az eredetileg trombita szakot végzett karmester is a siker részese, aki élvezettel dirigálta a számára hangszeres rokonságot rejtő kettős versenyt. Nyitányként ellenállhatatlan eleganciával és lendülettel vezényelte Rossini Egy olasz nő Algírban című művét Theo Wolters, ami a szerzőnek A sevillai borbély és a Hamupipőke mellett a három legtöbbet játszott operája egyikének nyitánya. Könnyed, virtuóz, magával ragadó játékossággal volt finom és művészi. Sosztakovics 6. h-moll szimfóniájának - a hangverseny zárásaként - formai felépítése elég szokatlan. A lassú második tétellel indul (Largo), majd egy scherzo következik (Allegro), és egy rondóval zár (Presto). Nemrég került a kezembe Harold C. Schonberg amerikai zenekritikus írása, aki Sosztakovics jegyzeteiből idézi: „A háború sok új bánatot hozott és sok új pusztítást, de nem felejtem el a szörnyű háború előtti éveket. Erről szól a 4.-től kezdve minden szimfóniám, ideértve a 7.-et és a 8.-at is (a 7. a Leningrád, eddig másként magyaráztuk!)... A legtöbb szimfóniám sírkő.. Népünkből túl sokan haltak meg úgy, hogy ismeretlen helyen temették el őket. Mesterien kidolgozott koncert, rend, világosság, érzékletes plaszticitás a dirigálásban. És siker. Jut is, marad is. Korunk - március Németh László írja: „Mi, Dunanépek ott tartunk, ahol a háború előtt, itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket, akikkel egy sors száraz emlőjét szoptuk.” Az eltelt csaknem egy évszázad alatt Közép-Európa újra és újra témája lett különböző diszciplínák különböző kutatásainak. Közép- Európa fókusszal jelent meg ez a lapszám, a szerkesztők arra törekedtek, hogy megjelenítsék e régió közelmúltját és jelenét, abban a komplexitásban, amely paradox középnek nevezhető. Történészi, közgazdasági, kisebbségtudományi, szociológiai és vallástudományi nézőpontból vizsgálódó szerzőket kértek fel, természetesen a régió szépirodalmi történéseit sem hagyva figyelmen kívül. Olyasféle kérdésekre kerestek választ, hogy milyen értelemben lehet ma Közép-Európáról beszélni, hol húzódnak határai a Nyugattal és a Kelettel szemben. Vannak-e olyan tartós jellegzetességei ennek a régiónak, amelyek tetten érhetők ma is? Mik azok a legfőbb témák, megoldásra váró feladatok, amelyek a régió adott dimenziójában a legsürgetőbbnek tűnnek? Milyen relevanciája van, és mik a határai az olyan elméleti megközelítéseknek, mint kompország, elkésett modernitás, nacionalizmus, populizmus, gyarmat stb.? DK KORUNK KÖZÉP-EURÓPA 2022 „Veri a húrt, ráfülelve”* Online cimbalomiskola A Hagyományok Háza gondozásában 2020-ban jelent meg a Magyar népi cimbalomiskola című kötet. A kiadvány sikere nyomán márciustól az online videómellék is rendelkezésre áll. Balogh Kálmán és Szabó Dániel Magyar népi cimbalomiskola című, CD-melléklettel ellátott könyve - amellett, hogy a népzene iránti tiszteletre és szeretetre nevel - nagyon sok általános történeti és technikai tudnivalót is tartalmaz. A szerzők elsődleges célja az volt, hogy a hangszerjátékhoz kapcsolódó valamennyi lényeges területet érintsék. A cimbalmozás gyakorlati megközelítésén túl kiindulási pontjuk az autentikus magyar népzene volt, ezért a könyvhöz népzenei példatár, kottás lejegyzések és eredeti felvételeket tartalmazó hangzómelléklet is tartozik. A kötet sikere nyomán a kiadó egy kiegészítő, online videómellékletet is elkészített. A korszerű tananyag jelentőségét Liber Endre, a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás alapítója, a Tükrös zenekar cimbalmosa méltatja. „Nagyon régóta gondolkozunk azon, hogyan lehetne több fiatallal megszerettetni az egyik legősibb hangszert, a cimbalmot. A korszerű, multimédiás médiatartalomra esett a választás, hiszen ez lehetőséget adhat mindenkinek, hogy ne feltétlenül tanár jelenlétében gyakorolhasson. A klasszikus oktatási formában az órán az oktató egy megoldást mutatott, amit otthon a diák több-kevesebb sikerrel próbált reprodukálni. A kor követelményei szerint a cimbalomoktatásban nagyon fontos volt egy olyan szemléltető anyag, amit a tanítvány - egyedül vagy szülői segítséggel - bármikor elővehet, s ezáltal az órán tanultakat számtalanszor megismételheti. Ez a módszer sokkal gyorsabb fejlődést biztosít, mintha óráról órára gyakorolna a hallgató. Itt is igaz a régi elv: ha valaki rosszul tanul meg egy művet, azt már nehéz korrigálni. Az alapkötetnek is van egy általános hangszerelméleti és ismereti része, ami tartalmazza például az akkordokat, ritmusgyakorlatokat. Az utolsó része viszont a CD-mellékletre helyezi a hangsúlyt, meg lehet hallgatni, hogy egy adott faluban egy adott cimbalmos hogyan játszotta a darabot. Ezután a hallgató a hallottakat összeveti a kottaképpel, és kikeresheti az online változatban, hogy például Szabó Dániel hogyan interpretálta ezeket a dallamokat. Az online cimbalomiskola szerkesztői törekedtek arra, hogy ha valaki becsülettel követi ezt a hármas oktatási egységet, akkor technikailag képzett cimbalmosként fejezheti be ezt a tanulmányi szakaszt.” * Vajda János: A cimbalmos Dr. Csermák Zoltán A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia e heti rendkívüli hangversenyeiről Tangó nők napjára A nők napja alkalmából közönsége hölgytagjait köszönti soron következő két koncertjével a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia. A szóban forgó, e heti hangversenyekre március 9-én, szerdán és 10-én, csütörtökön kerül sor a Kultúrpalota nagytermében. A 19 órakor kezdődő hangversenyek repertoárja azonos, és előadói is ugyanazon művészek, az egyetlen különbséget az képezi, hogy a szerdai koncertet a City TV-vel, míg a csütörtökit a Marosvásárhelyi TVR-vel közösen szervezi a filharmónia. Kaáli Nagy Botond A „Ladies First!” mottójú, rendkívüli nőnapi koncerteken Radu Popa vezényel, szólistaként Analia Selis (ének) lép fel, zongorán László Cristina működik közre, kísér a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szimfonikus zenekara. Műsoron: híres tangók a két világháború közötti időszakból. Radu Popa 1969-ben született Bukarestben, jelenleg a temesvári Bánság Filharmónia állandó karmestere. A bukaresti zeneakadémia zeneszerző szakán 1994-ben, karmester szakán 1996- ban végzett. Mesteri tanulmányait követően a George Enescu és a kolozsvári Transilvania filharmónia, valamint a nemzeti rádiózenekar állandó meghívottja, többek között Dél-Koreában is turnézott. A csehországi Camerata Janacek, majd a Janacek Filharmónia karmestereként számos koncertet vezényelt, és többször dirigálta a Bánság Filharmóniát annak évenkénti, a Románești-barlangban szervezett, emlékezetes barlangkoncertjein. Analia Selis az argentínai Tucumánban született 1977-ben. 1998-ban végzett a tucumáni San Miguel zeneakadémia zenepedagógia, 2002- ben pedig a bostoni Longy School of Music énekművész szakán. 2003-ban Bukarestbe költözött, ahol jelenleg is él. 2004-ben Argentína képviselőjeként harmadik díjat szerzett a brassói Aranyszarvas fesztiválon. 2005 és 2014 között híres és sikeres popénekesnőként tevékenykedett. 2014-től foglalkozik tangóval, 2015 és 2019 között három, nagy sikerű tangóprojektjével párhuzamosan - Tango Simfonic, Tango Simfonic „Milonga de mis amores” és ArgEn Tango - együttműködött az ország összes szimfonikus zenekarával és több külföldi zenekarral (Biel Solothurn Symphony Orchestra - Svájc, Hradec Králové Philharmonic Orchestra - Csehország, Klaipéda Symphony Orchestra - Litvánia, National University of Tucumán Symphony Orchestra - Argentína) is. Fellépett többek között Omar Massával, Julián Caeiróval, Mariano Castróval, Rafael Butaruval, Julio Santillánnal és Razván Sumával, részt vett a George Enescu Nemzetközi Fesztiválon, a Radio Song Festivalon (Peking, Kína), a Kammermusiktage Barth Festivalon (Németország), a Das Einzigartige Crossover Festivalon (Svájc). Jelenleg a klasszikus argentin tangót és Astor Piazzolla munkásságát népszerűsíti Európa-szerte. 2021-ben indította a Symphonic Piazzolla című projektjét, amelynek keretében a zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából a tangó mesterének egy kevésbé ismert oldalát kívánja megmutatni Piazzolla zenéjének a lehető legautentikusabb előadása által. László Cristina a kolozsvári Gheorghe Dima zeneakadémia zongora szakán végzett és mesterizett. Fellépett a marosvásárhelyi, a szatmárnémeti és a nagyszebeni filharmóniák zenekaraival. Jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanársegédje, valamint a marosvásárhelyi művészeti líceum zongoratanára. Zongoraművészként sokszor fellép a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia koncertjein is Analia Selis