Népújság, 2023. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2023-03-17 / 63. szám

1­8­NÉPÚJSÁG __________________________________________________ AKTUÁLIS_____________________________________________2023. március 17., péntek Megyeszerte emlékeztek vidéken is „Magyarnak lenni jó!” Szerdán kéttucatnyinál több helyen tartottak megem­lékező ünnepségeket me­gyénkben. Szűkebb körben, templomban, iskolateremben vagy éppen utcán, köztéren, több száz személy jelenlété­ben, szórványban vagy tömb­magyar vidéken ugyanazokat a 175 évvel ezelőtt megfogal­mazott célkitűzéseket emle­gették fel, amelyek mai ünnep- és mindennapjainkat is meghatározzák. Gligor Róbert László Nyárádszeredában már múlt hét végén felvonták a református temp­lomkertben az árbocra a nemzeti lo­bogót, a vasárnapi megemlékezések után kedden délután az óvodások parádés műsort mutattak be a mű­velődési házban, amelynek láttán szó szerint tátva maradt a szája Laczkó Vass Róbert színművésznek és Székely Norbert zongoristának is, akik a nagy sikerű Petőfi Livet ­Egy vidám hangú ván- -------­dorszínész ügyes-bajos dolgai című előadást hozták el a városba, majd ezt követően a je­lenlevők egy író-olvasó találkozón megismerhet­ték Laczkó Vass Róbert könyveit. Szerdán Deák Farkas egykori forradal­már szobránál, a róla el­nevezett iskola épülete előtt ünnepeltek a szere­­daiak, a negyedik osztá­lyos gyerekek mutattak be igényes, szinte művé­szi látványelemekkel tarkított ünnepi műsort. A megemlékező progra­mok szerda este értek véget az iskola kórusai­nak a főtéri református templomban tartott elő­adásával „Rabok legyünk vagy szabadok? A Petőfi által is feltett költői kérdés számunkra nem kérdés” - mondta ünnepi beszédében Tóth Sándor polgármester. Az elmúlt időszak bi­zonytalan helyzetbe sodort mind­annyiunkat, a járvány, majd a háború és az ezt követő gazdasági válság kikezdte szellemi, testi egészségünket, talán ma is azok rabjai vagyunk. Ma ezekkel is kell harcolnunk, hogy kivívjuk testi­lelki szabadságunkat. Mindenkinek egyénileg kell megvívni ezeket a harcokat, ami sokkal nehezebb, mint a szabadságharc idején. Mert bárhol szabadon, nyilvánosan el­mondhatjuk a véleményünket, azt teszünk, amit akarunk. De akkor ke­rülünk igazi érzelmi válságba, ha mindezt elhisszük. Beleesünk a saját csapdánkba. A rabság és sza­badság kérdése akkor is azon múlt, és most is azon múlik, hogy a min­dennap felvetődő világválságokból adódóan a saját életünkből fakadó rabságokhoz, belső szabadság­­harcoknak a megoldásaihoz egyé­nenként hogyan viszonyulunk. Ké­pesek vagyunk elhinni, hogy szabadok vagyunk. „Az a felada­tunk ma, holnap és holnapután, hogy ismerjük fel a saját rabságain­kat, tudjuk észszerűen megvívni a belső szabadságharcainkat. Nem lehet kérdés számunkra tehát, hogy rabok leszünk vagy szabadok!” érvelt a városvezető. „Ma azokra emlékezünk, akik életüket adták a szabadságunkért. A küzdelemnek azonban nincs vége, folyamatosan harcolunk jogainkért, megélhetésünkért, családunkért, szeretteinkért. Még igazabb ez az elmúlt esztendőkre. Eleinte a jár­vány korlátozta a szabadságunkat, majd amikor azt hittük, hogy lejárt, jött a háború, emelkedtek az árak mutatott rá beszédében Novák Le­vente szenátor. - Ez a nehéz időszak számunkra a szabadságról és biz­tonságról szól. Csak az lehet sza­bad, aki biztonságban érzi magát, és csak az érezheti magát biztonság­ban, aki szabad. Aki aggódik a min­dennapi megélhetése miatt, az nem lehet szabad, és nem is érezheti magát biztonságban. Ez az aggoda­lom, ez a félelem sajnos rányomta bélyegét az elmúlt három eszten­dőre. De van okunk a bizakodásra is. Az elmúlt két év azt mutatja, hogy van értelme küzdeni. A mi fel­adatunk a múltra tisztelettel emlé­kezni, de a jövőt szorgalmasan épí­teni még a legnehezebb időkben is. Ha a szabadságharcosok közöttünk lennének, a bátorságot várnák el tő­lünk, hogy nehéz időben is helytáll­­junk, és jövőt tudjunk építeni. A legnagyobb tiszteletnyilvánítás a hősök iránt az, ha folytatjuk a mun­kájukat. A múlt hősei azt várnák ma tőlünk, hogy iskolát, utakat, hidakat építsünk, mert mindez a jövőt építi itthon, szülőföldünkön. Ez a feladat az egész erdélyi magyarság szá­mára. A tét a jövőnk, a gyermekeink jövője. Ez a mi szabadságharcunk most, 2023-ban. Mindig van meg­oldás, bármilyen lehetetlennek is tűnnek bizonyos helyzetek. Legyen erősebb mindig bennünk a szabad­ság iránti vágy, mint a félelem– mondotta a honatya. Kossuthba és egymásba kapaszkodva .Aki nem tud országáért küzdeni, az nem érdemel országot” - 1848 márciusának fia­taljai mintha is­merték volna Wass Albert eme gondo­latát. Cselekedtek, nehéz, kemény, határozott, jövőt építő döntéseket hoztak. Radikális, fiatalos, izzó aka­rattal tudták sze­retni hazájukat, életüket sem kí­mélték. Tudták, hogy a magyarság jövője, bárhogy is alakul a forrada­lom és a szabad­ságharc ügye rövid és hosszú távon, csak attól függ, hogy tudják-e sze­retni a hazát és benne egymást fejtette ki Havadon Csiszár Izabella helyi tanácsos, a községi RMDSZ- szervezet elnöke. Azóta 175 év telt el, és „mi most is, ma is együtt moz­dulhatunk, ha kell, belekapaszkod­hatunk egymás kezébe. Az a mi feladatunk, hogy együtt, közösen, összefogva jövőt építsünk. Hiszen ma is meg akarunk maradni ma­gyarnak, magyar életet élni itt, szü­lőföldünkön, itt, Erdélyben” - hangzott a bátorítás. A havadi Kos­­suth-szobornál a 15. Mátyás huszár­ezred tagjai és az ünneplő tömeg karéjában Nagy Attila lelkipásztor áldotta meg az együttlétet, ünnepi beszédet mondott Veress Gergely Domokos polgármester, Császár Károly szenátor, elhangzott Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarok számára küldött üd­vözlő üzenete, diákok és felnőttek szavaltak, énekeltek, szolgált a va­­dasdi ifjúsági csoport és a gegesi kórus. Legyen béke! Szovátán a paraj­di fúvószenekar és a 15. Mátyás huszárezred lovasa­inak vezetésével sétáltak fel az is­kolák diákjai és az ünneplők az önkormányzat udvarán álló kopja­fához, ahol az önkormányzat, civil szervezetek, tanintézmények, törté­nelmi magyar felekezetek képvise­lői, továbbá huszárok, cserkészek és vitézek helyezték el a tisztelet ko­szorúit. Innen a fürdőtelepi Petőfi­­parkba vonultak, a költőóriás szobránál is koszorúztak, de a szemközti Balcescu-szoborról sem feledkeztek meg. Ünnepi felszólalásában Fülöp László Zsolt polgármester a pesti ifjak követeléseinek egyikét emelte ki: legyen béke, szabadság, egyetér­tés. Ma sem kívánhatunk ennél töb­bet, hiszen egy évvel ezelőtt a világjárványtól való megszabadulás jegyében ünnepelt a lakosság, mi­közben az ünnepet beárnyékolta az azóta is zajló orosz-ukrán háború, amelynek hatásait érezzük. Ám nem mindenki akar ma békét, ki­provokálja vagy szítja a konfliktu­sokat, ezért is fontos a 175 évvel ezelőtti igény: legyen béke. Mert fegyveres segítséggel nem lehet békét teremteni, a harag pedig csak haragot szül. Ezt mi, magyarok számtalanszor megtapasztaltuk, emberéletekkel és területeink egy részének elvesztésével fizettünk nagy árat ezért, és ma Európa köze­pén számunkra egyetlen járható út van: a béke és egyetértés - mutatott rá a városvezető. Őseink ezen a föl­dön sokkal nehezebb időket éltek meg, hogy mi ma itt élhessünk és ünnepelhessünk, ezért nekünk is meg kell tenni mindent, hogy utó­daink ugyanitt legalább ilyen körül­mények között élhessenek - tette hozzá. Az ünneplőket Köllő Tibor plé­bános és Percze László, Magyaror­szág Csíkszeredai főkonzulátusának konzulja is köszöntötte, zenés mű­sort mutattak be a diákok, fellépett a Sirülők néptánccsoport. A meg­emlékezések este értek véget a vá­rosközpontban, ahol a huszárok fáklyáinak fénye mellett a Tücsök­raj népi zenekar muzsikájára gyüle­keztek kicsik és nagyok, hogy megtekintsék az ünnepnapot záró tűzijátékot. Megőrizni az értékeket Csíkfalva községben négy tele­pülésen ünnepeltek és koszorúztak szerdán a diákok ünnepi műsora kí­séretében. „A történelemben nin­csenek kérdések vagy alternatívák, csak döntések és következmények. A nemzeti ünnepeken, gyásznapo­kon és a mindennapok küzdelmei­ben azonban mindig emlékeztet­­nünk kell arra, hogy milyen nagy árat fizettek elődeink a szabadságért és a függetlenségért” - figyelmez­tette az egybegyűlteket Varga Ervin alpolgármester. Ma újra keresztút­­nál állunk: az európai és hazai ese­mények miatt a nemzeti identi­tásunk megtartása különösen fon­tos, és ahhoz, hogy ez sikerüljön, az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc hősei által képviselt értéke­ket minden körülmények között meg kell őriznünk. A ma és a jövő­ben meghozandó döntések alapjai nem lehetnek pillanatnyi szeszélyek vagy egyéni szimpátiák. Az érdekek helyett mindig a nemzet és a közös­ség boldogulását kell előtérbe he­lyezni. Az évtizedek alatt kitartó munkával és kemény elszántsággal megszerzett értékeket, amelyekbe büszkék vagyunk, csak közösen tudjuk megőrizni és továbbadni a következő generációk számára fejtette ki az elöljáró. Délelőtti bözödi állomása után délután a nyárádszentmártoni unitá­rius templomban tartott áhítatot kö­vetően Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán mutatott be ünnepi zenés-irodalmi műsort a Veszprém megyei Ősiből érkezett Kovács Alkotóműhely Egyesület, amely a Bethlen Gábor Alap támo­gatásával hozta el az anyaországi írók, költők emlékműsorát Erdélybe. Szovátán felvonulással, néptánccal, tűzijátékkal, beszédekkel és koszorúzással ünnepeltek Fotó: Szováta város önkormányzata Nyárádszeredában idén a diáksereg kapott nagy szerepet, a keddi és szerdai programokban is pazar műsorral jelentkeztek Fotó: Gáspár Attila A Csikfalva községben négy helyszínen ünnepeltek kicsik és nagyok Fotó: Gligor Róbert László Kossuth szobra a helytállásra figyelmeztet Havadon is Fotó: Rigmányi Tímea

Next