Népújság, 2023. május (75. évfolyam, 97-122. szám)

2023-05-30 / 121. szám

4 NÉPÚJSÁG AKTUÁLIS 2023. május 30., kedd Régóta várt jó hír a szülőknek A hétévesnél nagyobb gyerek után is jár a betegszabadság A hét év feletti gyerekek szü­leinek jelenleg komoly nehéz­séget okoz, hogy kire hagyják a gyermeket, ha megbeteg­szik, ugyanis a törvény csu­pán a gyerek hétéves koráig teszi lehetővé, hogy ilyenkor betegszabadságot vegyenek ki. Erre a problémára nyújt megoldást a törvénymódosí­tás, miszerint a korhatárt hét évről tizenkét évre eme­lik. Menyhárt Borbála A módosítás egyik kezdeménye­zője, Csép Éva Andrea Maros me­gyei parlamenti képviselő a sajtónak adott nyilatkozatában rá­mutatott: a fogadóóráin több szülő is felvetette ezt a problémát, hiszen egy 7-9 éves gyerek még nem önel­látó. Ha a családnak nincs segít­sége, nincsenek nagyszülők a közelben, és nincs aki felügyelje a beteg gyereket, az egyik szülő kénytelen a pihenőszabadságából feláldozni néhány napot, hogy a gyereket ellássa. Ugyanakkor petí­ció is indult annak érdekében, hogy megemeljék a korhatárt, hogy ne csak a kisebb gyerekek szülei kér­hessenek betegszabadságot a gyer­mekük megbetegedésekor. Az online kezdeményezést több mint 65 ezren írták alá.­­ A gyerekfelügyelet külön kihí­vást jelent a szülőknek, főleg az egyszülős családoknak. A szülő gyakran arra kényszerül, hogy pihe­nőszabadságát használja fel a gyer­meke gondozására, vagy éppenség­gel fizetés nélküli szabadságra menjen emiatt. Ez nincs rendjén, mivel a gyerekek egészségi állapota nem kellene a szülők pihenőszabad­ságát csorbítsa, hiszen a kikapcso­lódást és feltöltődést kell szolgálja, nem pedig a beteg gyermek gondo­zását. A törvénymódosítással lehe­tőséget teremtünk a szülőknek arra, hogy ezentúl 7 éves kor helyett a gyermekük 12 éves koráig igényel­hessenek betegszabadságot beteg gyerekük felügyeletére. A megsza­vazott törvénykezdeményezéssel megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a gyerekek megfelelő gondo­zásban részesülhessenek, amikor betegség miatt nem mehetnek isko­lába, és biztonságban érezhessék magukat valamelyik szülő felügye­lete alatt - nyilatkozta a képviselő. Mint ismeretes, az eddig érvény­ben levő rendelkezések szerint csak a gyermek 7 éves koráig igényelhe­tett a szülő gyerekfelügyeleti betegszabadságot. A gyerekpszi­chológusok szakvéleménye azon­ban egyértelműen az, hogy 12 éves kor alatt a gyereknek még szüksége van felügyeletre, nem lehet egyedül otthon hagyni, hogy bevegye a gyógyszereit és kezelje magát. A jogszabály értelmében a szülőknek évente 45 nap áll a rendelkezésükre, amelyet gyerekfelügyeleti betegsza­badságra használhatnak fel, kivéve azokat az eseteket, ha a gyereket fertőző betegséggel diagnosztizál­ják vagy műtéten esik át, amikor a betegszabadság időtartamát a keze­lőorvos határozza meg. A gyerek­felügyeleti betegszabadság alatt a szülők a bruttó jövedelmük 85 szá­zalékát kapják, amelyet teljes egé­szében az államkasszából fizetnek, tehát a munkáltatót nem terheli semmilyen költség, neki csupán az adminisztratív teendőkkel kell fog­lalkoznia. A törvénykezdeménye­zésről döntő házként szavazott a képviselőház, az államelnöki kihir­detést követően lép hatályba. A munkaügyi szakpolitikus meg­jegyezte, az RMDSZ az elmúlt idő­szakban számos olyan intézkedést kezdeményezett, amelyek a gyere­kek és családok biztonságát helyez­ték előtérbe, felügyeletet, gondoskodási lehetőséget biztosí­tottak, többek között családi vész­helyzet miatt 10 nap/év szabadnapra jogosult a szülő, amit utólag pótolni kell, 5 nap gondozói szabadság igényelhető beteg hozzá­tartozó ápolására, ugyanakkor egy év helyett két évig terjedő összeszo­­kási szabadságra lett jogosult a gyere­meket örökbe fogadó egyik szülő. Illusztráció Fotó: Menyhárt Borbála A Maros-gátnál emelték ki a holttestet Négy napig keresték Május 26-án, pénteken a marosvásárhelyi mentőcsapatok a Maros gátjánál megtalálták annak a személynek a holttestét, aki május 22-én a Maros-hídról zuhant a folyóba. Május 22-én, hétfőn a déli órákban a marosvásárhelyi tűzoltóság munka­társai egy búvárszállító járművel, felfújható csónakokkal érkeztek a hely­színre, és a helyi hegyimentők búváraival együtt keresték a Maros-híd alatt a folyóba esett férfit - tájékoztatott a rendőrség sajtóosztálya. A holttestet május 26-án találták meg, és a marosvásárhelyi Törvényszéki Orvostani Intézetbe szállították, a rendőrök egy 41 éves gernyeszegi illető­ségű férfiként azonosították. Bűnügyi eljárás indult annak érdekében, hogy megállapítsák a tragédia körülményeit. (pálosy) Fotó: ISU Sztrájkőrség kedden a Prefektúra előtt Mivel a kormány képviselőivel folytatott tárgyalások nem vezettek a tan­ügyi szakszervezetek kéréseinek valós megoldásához, a május 22-én elkez­dett általános sztrájk, amelyben a Maros megyei Spirit Haret szakszervezet mintegy 4000, oktatásügyben dolgozó tagja vesz részt, 30-án 11 és 12 óra között a megyei kormányhivatal bejárata elé szervezett sztrájkőrséggel foly­tatódik. Az ágazati szakszervezetek újból figyelmeztetnek a tanügyben dol­gozók (pedagógusok, iskolaigazgatók, kisegítő személyzet) megalázó bérére, ami a bértábla legalján található, és a nem teljesített ígéretekre, to­vábbá az oktatásügy folyamatos alulfinanszírozására - olvasható a Spirit Haret Szakszervezeti Szövetségnek a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szö­vetségével, valamint az Alma Mater szövetséggel közösen megfogalmazott közleményében. Megkezdődött az érettségizők beiratkozása A pedagógussztrájk miatt kétségessé vált, tartható-e a menetrend Megkezdődött hétfőn a köziskolák végző­seinek, valamint a korábban végzetteknek a beiratkozása a nyári érettségi vizsgára, de az egy hete tartó pedagógussztrájk miatt kétségessé vált, hogy tartható-e a záróvizsgára korábban megszabott menetrend - közölte a Digi24.ro hírpor­tál A jelentkezési időszakot egy miniszteri rende­lettel meghosszabbították ugyan június hetedikéig, mivel június elsején - a gyermeknapot és az orto­dox pünkösdöt magába foglaló­­ ötnapos hosszú hétvége kezdődik, sok helyütt nem tudják a szük­séges iratokat leadni a diákok, mivel a tanárok és az iskolai személyzet több mint kétharmada sztráj­kol, nem minden tantárgynál kapták meg az év végi értékelést, nem lehet kiállítani a 12. osztály elvégzését tanúsító bizonyítványt. A középiskolák végzőseiknek pénteken ér véget a tanév, az eredeti menetrend szerint június 12-én kezdődik a szóbeli, 26-án az írásbeli érettségi vizsga, ezt azonban nagy valószínűséggel el kell halasztani, ha egy-két napon belül nem ér véget a pedagógussztrájk. A Digi24 szerint az oktatási minisztérium az is­kolaigazgatókra hárította az érettségi beiratkozás felelősségét, nekik kell a „szükséges munkaerőről” gondoskodniuk, de ez csak nagyon kevés tanintéz­ményben lehetséges. Múlt hétfőn a három legnagyobb tanügyi szak­­szervezet felhívására a több mint 300 ezer embert foglalkoztató közoktatási rendszer mintegy 150 ezer pedagógusa és az iskolai kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja szüntette be meghatározatlan időre a munkát legalább 25 százalékos bérfejlesz­tést követelve, oly módon, hogy a pedagógusok bértáblája az országos átlagbérnél kezdődjék, va­lamint törvényi garanciát követelnek arra, hogy bé­rüket a továbbiakban az infláció mértékében emeli a kormány. A Digi24 szerint jelenleg a nettó átlagbér megha­­­ladja a 4000 lejt, míg egy kezdő pedagógus mintegy 2500 lejes nettó fizetést kap. A kormány két alka­lommal, csütörtökön és vasárnap az év végéig két részletben folyósítandó, együttesen 2500 lej értékű juttatások ígéretével próbálta rávenni a tanügyi szakszervezeteket a sztrájk beszüntetésére. A kor­mánykoalíció vezetői és Klaus Iohannis államfő is jogosnak minősítették a tanárok elvárásait, ugyan­akkor türelemre intették a tiltakozókat, kilátásba he­lyezve, hogy bérköveteléseikre az ősszel a parlament elé kerülő új közalkalmazotti bértörvény fog választ adni. Az oktatási szakszervezetek azonban elutasítot­ták a kormány ajánlatait, mondván, hogy nem „borravalóért”, hanem az oktatás társadalmi jelen­tőségével arányos bérekért sztrájkolnak, és csütör­tök óta utcai demonstrációkat szervezve próbálják elérni céljaikat. Keddre a fővárosban is újabb nagyszabású tüntetést helyeztek kilátásba az elnöki hivatal elé. A kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői pén­teken közölték: elhalasztják az eredetileg május 26-ára tervezett kormányfőcserét, a kabinet átala­kítására csak a tanügyi sztrájk befejezése után ke­­­rülhet sor. (MTI) A Tanulók Országos Tanácsa nyílt levélben sürgeti a tanárok követeléseinek teljesítését A tanárok követeléseinek teljesítését sürgeti a Tanulók Országos Tanácsa a miniszterelnöknek és az oktatási miniszternek címzett hétfői nyílt leve­lében, ugyanakkor kéri, hogy szabjanak meg egy gyorsított eljárást az érettségi vizsgára való felirat­kozásra. Nyílt levelükben a diákok képviselői hangsú­lyozzák, a 2023-as érettségi ütemterve értelmében hétfőtől elkezdődik a beiratkozás a vizsgára, a tan­intézetek egy részében azonban a tanügyi alkal­mazottak sztrájkja miatt vélhetően nem tudják biztosítani a jelentkezési folyamat optimális meg­szervezését. Ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a tizenkettedikesek számára a jövő héten érne véget a tanév, de még nem tudják, hogy miként fogják lezárni a jegyeiket. Ezért a tanulók tanácsa „a pe­dagógusok részéről érkezett javaslatok mielőbbi konkretizálását” követeli, és kéri, hogy szabjanak meg egy gyorsított eljárást az érettségi vizsgára való feliratkozásra. A szervezet szerint csak úgy van esély arra, hogy az országos vizsgákat az eredetileg megsza­bott ütemterv szerint tartsák meg, ha a kormány ér­demben reagál a tanügyi alkalmazottak követeléseire, és helyreállítja az egyensúlyt az ágazatban. Hozzátették, „egyértelmű”, hogy az eddigi egyeztetések nem vezettek a konfliktus életképes megoldásához, és a konstruktív párbeszéd fontosságát hangsúlyozzák. (A vez­etés)

Next