Népújság, 2023. május (75. évfolyam, 97-122. szám)
2023-05-30 / 121. szám
4 NÉPÚJSÁG AKTUÁLIS 2023. május 30., kedd Régóta várt jó hír a szülőknek A hétévesnél nagyobb gyerek után is jár a betegszabadság A hét év feletti gyerekek szüleinek jelenleg komoly nehézséget okoz, hogy kire hagyják a gyermeket, ha megbetegszik, ugyanis a törvény csupán a gyerek hétéves koráig teszi lehetővé, hogy ilyenkor betegszabadságot vegyenek ki. Erre a problémára nyújt megoldást a törvénymódosítás, miszerint a korhatárt hét évről tizenkét évre emelik. Menyhárt Borbála A módosítás egyik kezdeményezője, Csép Éva Andrea Maros megyei parlamenti képviselő a sajtónak adott nyilatkozatában rámutatott: a fogadóóráin több szülő is felvetette ezt a problémát, hiszen egy 7-9 éves gyerek még nem önellátó. Ha a családnak nincs segítsége, nincsenek nagyszülők a közelben, és nincs aki felügyelje a beteg gyereket, az egyik szülő kénytelen a pihenőszabadságából feláldozni néhány napot, hogy a gyereket ellássa. Ugyanakkor petíció is indult annak érdekében, hogy megemeljék a korhatárt, hogy ne csak a kisebb gyerekek szülei kérhessenek betegszabadságot a gyermekük megbetegedésekor. Az online kezdeményezést több mint 65 ezren írták alá. A gyerekfelügyelet külön kihívást jelent a szülőknek, főleg az egyszülős családoknak. A szülő gyakran arra kényszerül, hogy pihenőszabadságát használja fel a gyermeke gondozására, vagy éppenséggel fizetés nélküli szabadságra menjen emiatt. Ez nincs rendjén, mivel a gyerekek egészségi állapota nem kellene a szülők pihenőszabadságát csorbítsa, hiszen a kikapcsolódást és feltöltődést kell szolgálja, nem pedig a beteg gyermek gondozását. A törvénymódosítással lehetőséget teremtünk a szülőknek arra, hogy ezentúl 7 éves kor helyett a gyermekük 12 éves koráig igényelhessenek betegszabadságot beteg gyerekük felügyeletére. A megszavazott törvénykezdeményezéssel megteremtjük a lehetőséget arra, hogy a gyerekek megfelelő gondozásban részesülhessenek, amikor betegség miatt nem mehetnek iskolába, és biztonságban érezhessék magukat valamelyik szülő felügyelete alatt - nyilatkozta a képviselő. Mint ismeretes, az eddig érvényben levő rendelkezések szerint csak a gyermek 7 éves koráig igényelhetett a szülő gyerekfelügyeleti betegszabadságot. A gyerekpszichológusok szakvéleménye azonban egyértelműen az, hogy 12 éves kor alatt a gyereknek még szüksége van felügyeletre, nem lehet egyedül otthon hagyni, hogy bevegye a gyógyszereit és kezelje magát. A jogszabály értelmében a szülőknek évente 45 nap áll a rendelkezésükre, amelyet gyerekfelügyeleti betegszabadságra használhatnak fel, kivéve azokat az eseteket, ha a gyereket fertőző betegséggel diagnosztizálják vagy műtéten esik át, amikor a betegszabadság időtartamát a kezelőorvos határozza meg. A gyerekfelügyeleti betegszabadság alatt a szülők a bruttó jövedelmük 85 százalékát kapják, amelyet teljes egészében az államkasszából fizetnek, tehát a munkáltatót nem terheli semmilyen költség, neki csupán az adminisztratív teendőkkel kell foglalkoznia. A törvénykezdeményezésről döntő házként szavazott a képviselőház, az államelnöki kihirdetést követően lép hatályba. A munkaügyi szakpolitikus megjegyezte, az RMDSZ az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést kezdeményezett, amelyek a gyerekek és családok biztonságát helyezték előtérbe, felügyeletet, gondoskodási lehetőséget biztosítottak, többek között családi vészhelyzet miatt 10 nap/év szabadnapra jogosult a szülő, amit utólag pótolni kell, 5 nap gondozói szabadság igényelhető beteg hozzátartozó ápolására, ugyanakkor egy év helyett két évig terjedő összeszokási szabadságra lett jogosult a gyeremeket örökbe fogadó egyik szülő. Illusztráció Fotó: Menyhárt Borbála A Maros-gátnál emelték ki a holttestet Négy napig keresték Május 26-án, pénteken a marosvásárhelyi mentőcsapatok a Maros gátjánál megtalálták annak a személynek a holttestét, aki május 22-én a Maros-hídról zuhant a folyóba. Május 22-én, hétfőn a déli órákban a marosvásárhelyi tűzoltóság munkatársai egy búvárszállító járművel, felfújható csónakokkal érkeztek a helyszínre, és a helyi hegyimentők búváraival együtt keresték a Maros-híd alatt a folyóba esett férfit - tájékoztatott a rendőrség sajtóosztálya. A holttestet május 26-án találták meg, és a marosvásárhelyi Törvényszéki Orvostani Intézetbe szállították, a rendőrök egy 41 éves gernyeszegi illetőségű férfiként azonosították. Bűnügyi eljárás indult annak érdekében, hogy megállapítsák a tragédia körülményeit. (pálosy) Fotó: ISU Sztrájkőrség kedden a Prefektúra előtt Mivel a kormány képviselőivel folytatott tárgyalások nem vezettek a tanügyi szakszervezetek kéréseinek valós megoldásához, a május 22-én elkezdett általános sztrájk, amelyben a Maros megyei Spirit Haret szakszervezet mintegy 4000, oktatásügyben dolgozó tagja vesz részt, 30-án 11 és 12 óra között a megyei kormányhivatal bejárata elé szervezett sztrájkőrséggel folytatódik. Az ágazati szakszervezetek újból figyelmeztetnek a tanügyben dolgozók (pedagógusok, iskolaigazgatók, kisegítő személyzet) megalázó bérére, ami a bértábla legalján található, és a nem teljesített ígéretekre, továbbá az oktatásügy folyamatos alulfinanszírozására - olvasható a Spirit Haret Szakszervezeti Szövetségnek a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségével, valamint az Alma Mater szövetséggel közösen megfogalmazott közleményében. Megkezdődött az érettségizők beiratkozása A pedagógussztrájk miatt kétségessé vált, tartható-e a menetrend Megkezdődött hétfőn a köziskolák végzőseinek, valamint a korábban végzetteknek a beiratkozása a nyári érettségi vizsgára, de az egy hete tartó pedagógussztrájk miatt kétségessé vált, hogy tartható-e a záróvizsgára korábban megszabott menetrend - közölte a Digi24.ro hírportál A jelentkezési időszakot egy miniszteri rendelettel meghosszabbították ugyan június hetedikéig, mivel június elsején - a gyermeknapot és az ortodox pünkösdöt magába foglaló ötnapos hosszú hétvége kezdődik, sok helyütt nem tudják a szükséges iratokat leadni a diákok, mivel a tanárok és az iskolai személyzet több mint kétharmada sztrájkol, nem minden tantárgynál kapták meg az év végi értékelést, nem lehet kiállítani a 12. osztály elvégzését tanúsító bizonyítványt. A középiskolák végzőseiknek pénteken ér véget a tanév, az eredeti menetrend szerint június 12-én kezdődik a szóbeli, 26-án az írásbeli érettségi vizsga, ezt azonban nagy valószínűséggel el kell halasztani, ha egy-két napon belül nem ér véget a pedagógussztrájk. A Digi24 szerint az oktatási minisztérium az iskolaigazgatókra hárította az érettségi beiratkozás felelősségét, nekik kell a „szükséges munkaerőről” gondoskodniuk, de ez csak nagyon kevés tanintézményben lehetséges. Múlt hétfőn a három legnagyobb tanügyi szakszervezet felhívására a több mint 300 ezer embert foglalkoztató közoktatási rendszer mintegy 150 ezer pedagógusa és az iskolai kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja szüntette be meghatározatlan időre a munkát legalább 25 százalékos bérfejlesztést követelve, oly módon, hogy a pedagógusok bértáblája az országos átlagbérnél kezdődjék, valamint törvényi garanciát követelnek arra, hogy bérüket a továbbiakban az infláció mértékében emeli a kormány. A Digi24 szerint jelenleg a nettó átlagbér meghaladja a 4000 lejt, míg egy kezdő pedagógus mintegy 2500 lejes nettó fizetést kap. A kormány két alkalommal, csütörtökön és vasárnap az év végéig két részletben folyósítandó, együttesen 2500 lej értékű juttatások ígéretével próbálta rávenni a tanügyi szakszervezeteket a sztrájk beszüntetésére. A kormánykoalíció vezetői és Klaus Iohannis államfő is jogosnak minősítették a tanárok elvárásait, ugyanakkor türelemre intették a tiltakozókat, kilátásba helyezve, hogy bérköveteléseikre az ősszel a parlament elé kerülő új közalkalmazotti bértörvény fog választ adni. Az oktatási szakszervezetek azonban elutasították a kormány ajánlatait, mondván, hogy nem „borravalóért”, hanem az oktatás társadalmi jelentőségével arányos bérekért sztrájkolnak, és csütörtök óta utcai demonstrációkat szervezve próbálják elérni céljaikat. Keddre a fővárosban is újabb nagyszabású tüntetést helyeztek kilátásba az elnöki hivatal elé. A kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői pénteken közölték: elhalasztják az eredetileg május 26-ára tervezett kormányfőcserét, a kabinet átalakítására csak a tanügyi sztrájk befejezése után kerülhet sor. (MTI) A Tanulók Országos Tanácsa nyílt levélben sürgeti a tanárok követeléseinek teljesítését A tanárok követeléseinek teljesítését sürgeti a Tanulók Országos Tanácsa a miniszterelnöknek és az oktatási miniszternek címzett hétfői nyílt levelében, ugyanakkor kéri, hogy szabjanak meg egy gyorsított eljárást az érettségi vizsgára való feliratkozásra. Nyílt levelükben a diákok képviselői hangsúlyozzák, a 2023-as érettségi ütemterve értelmében hétfőtől elkezdődik a beiratkozás a vizsgára, a tanintézetek egy részében azonban a tanügyi alkalmazottak sztrájkja miatt vélhetően nem tudják biztosítani a jelentkezési folyamat optimális megszervezését. Ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a tizenkettedikesek számára a jövő héten érne véget a tanév, de még nem tudják, hogy miként fogják lezárni a jegyeiket. Ezért a tanulók tanácsa „a pedagógusok részéről érkezett javaslatok mielőbbi konkretizálását” követeli, és kéri, hogy szabjanak meg egy gyorsított eljárást az érettségi vizsgára való feliratkozásra. A szervezet szerint csak úgy van esély arra, hogy az országos vizsgákat az eredetileg megszabott ütemterv szerint tartsák meg, ha a kormány érdemben reagál a tanügyi alkalmazottak követeléseire, és helyreállítja az egyensúlyt az ágazatban. Hozzátették, „egyértelmű”, hogy az eddigi egyeztetések nem vezettek a konfliktus életképes megoldásához, és a konstruktív párbeszéd fontosságát hangsúlyozzák. (A vezetés)