Népújság, 2023. július (75. évfolyam, 147-172. szám)
2023-07-12 / 156. szám
6 NÉPÚJSÁG_____________________________________________________ GAZDASÁG_______________________________________________2023. július 12., szerda Szerkeszti: Benedek István Több bevételt, adóemelés nélkül Klaus Iohannis kedden kijelentette, hogy meg kell találni a módját a költségvetési bevételek növelésének, de az állampolgárok megterhelése nélkül. A vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtti sajtónyilatkozatában az államfő kifejtette: a koalíció vezetői tájékoztatták őt a kormány tervezett bevételnövelő intézkedéseiről. „Egyes intézkedések jónak tűnnek, másokról még tárgyalni kellene kicsit” -jegyezte meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségvetési bevételeket nem szabad az állampolgárok terhére növelni. „Léteznek bizonyos intézkedések, amelyek végrehajtása nem kelti azt a benyomást a romániai átlagpolgárban, hogy otthonról kell pénzt vinnie a költségvetésbe” - magyarázta. Arra a kérdésre, hogy ezek szerint a kormány nem számol a bér növelésével, Iohannis kijelentette: „Meglátjuk, hogy végül milyen intézkedések kerülnek számításba, de a koalíció azt ígérete, hogy nem lesz adóemelés”. (Agerpres) (Folytatás az 1. oldalról) szervezetek képviselőinek és a szakpolitikusoknak fejtörést okozott az, hogy miként lehet ösztönözni a gazdákat arra, hogy a kialakult helyzet miatt ne adják fel a termesztést, ugyanakkor rávenni a vásárlókat, hogy részesítsék előnyben a hazai termékeket, hiszen ezek megvásárlásával tulajdonképpen elsősorban a hazai gazdákat, az itthoni mezőgazdaságot, a vidékfejlesztést segítik. Létezik ugyan egy EU-jogszabály, amelynek betartásával - hosszú folyamat után - bizonyos termékeket mint helyi eredetűeket védelemben részesíthetnek, és ezáltal ilyen címkével bárhol forgalmazhatóak, de ez földrajzi zónához kötődik. A szakmai, mezőgazdasági szervezetek képviselőivel, szakértőkkel történő hosszas konzultáció után Kulcsár Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője kezdeményezésére - amelyet felkarolt az RMDSZ többi képviselője is - az idei parlamenti időszak végén benyújtották a képviselőházba azt törvénytervezetet, amely bevezeti a „produs autoriton” (hazai termék) fogalmat. Képviselővé választásom óta foglalkoztat, hogy miként tudnánk segíteni a helyi gazdákon. A tanácskozásokon a gazdák képviselői, több szakértő azzal érvelt, hogy az EU tagállamaként Romániában nem lehet olyan törvényt hozni, amellyel megkülönböztetjük a termékeket, nem lehet korlátozni az EU-n belüli szabad kereskedelmet. Ezért kellett alaposabban körüljárni a kérdést, ugyanis az is vitát váltott ki, hogy mit jelent a helyi (autohton), egy adott településhez, kistérséghez, megyéhez vagy az egész országhoz kötött termék? Ezért is tartott olyan sokáig a jogszabálykezdeményezés papírra vetése, mert választ kellett adjunk mindezekre - mondta lapunknak Kulcsár Károly. A kezdeményezők indoklásában Törvénytervezet a hazai termékek védelmére az szerepel, hogy a törvénytervezettel elsősorban lehetővé teszik, hogy „produs autoriton” feliratú címkével lássák el a termelők a kizárólag Romániában termesztett vagy előállított terméket. A láthatósággal pedig arra ösztönözzék a vásárlókat, hogy ezeket válasszák, hiszen ezáltal garantálják a minőséget is. Természetesen biztosítani kell a termék nyomon követhetőségét az ellátási láncon keresztül, hiszen ezáltal hitelesítik a terméket. Ellenkező esetben szigorú bírságra lehet számítani. A törvénytervezet nem mond ellent az EU irányelveinek, ugyanis ezek lehetővé teszik a különcímkézést, a hazaiak megkülönböztetését mind az elsődleges (nyers), mind a feldolgozott, illetve az élelmiszeripari termékekre. A törvénytervezet a következőként határozza meg azokat a termékeket, amelyeket el lehet majd látni a hazai termék (procus autoriton) védjeggyel: növények esetében Romániában termesztették és takarították be, vadon nőtt virágok (gyógynövények, teafüvek) esetében az országból gyűjtött, szárítottat; hasonlóképpen az állati eredetű élelmiszertermékek esetében az állat itt született, tartott és feldolgozott kell legyen. Ez vonatkozik a vadállatokra is, amelyeket hazai területen kell elejteni és feldolgozni. Külön megkülönböztethetők azok a termékek, amelyeket kizárólag hazai élelmiszeripari egységekben dolgoztak fel, de ezek ízesítői (kivételt képezve azok a fűszerek, amelyeket nem lehet Romániában termeszteni) is hazaiak kell hogy legyenek. Fontos, hogy minden alapanyag és a hozzáadott termék 100%-ban hazai kell hogy legyen. A forgalmazásbeli kihágásért 5000-20.000, míg a feldolgozásban tapasztalt rendellenességek miatt 5000-30.000 lejre bírságolhat az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság, amelynek a felügyelői ellenőrizhetik azt, hogy a termékek megfelelnek-e az elvárásoknak Kulcsár Károly, a törvénytervezet kezdeményezője lapunknak elmondta, hogy megelőlegeznék a bizalmat a termesztőknek, előállítóknak, ugyanis egyrészt a gazdák a polgármesteri hivatalok által kibocsátott termelői engedélyek birtokában vihetik piacra termékeiket. Ezzel felcímkézhetik termékeiket a hazai termék védjeggyel, amelynek formáját majd a későbbiekben dolgozzák ki. A bürokráciát kiiktatva a folyamatból, nem kell előzetes ellenőrzésnek, vizsgálatnak alávetni a terméket. Amennyiben kiderül, hogy nem az, megbüntetik a gazdát, és visszavonják a termékét is a piacról. A képviselő azt is elmondta, hogy egy másik vonalon a fogyasztókat kell arra ösztönözni, hogy a hazai terméket vásárolják, hiszen ezáltal a pénz visszakerül a gazdához, aki termékének értékesítésével fejlesztheti gazdaságát. Sajnos vannak olyan helyzetek, amikor a világpiaci ármachinációk miatt a kisebb gazdák nem tudják eladni a termékeiket. Nemrég ezért tiltakoztak a tejhasznú szarvasmarhát tenyésztők is, akik nem tudták eladni a tejet, mert a felvásárlóknak nem érte meg elszállítani, Így, amennyiben a védjeggyel ellátott terméket veszik meg, elkerülhető az ilyen helyzet. Kiindulva az ilyen és az ehhez hasonló esetekből, Kulcsár Károly képviselő az Országos Audiovizuális Tanácshoz fordult azzal a kéréssel, hogy támogassa egy, a fogyasztókat tudatosan a hazai termékek vásárlására ösztönző nagyszabású kampány elindítását a közmédiában. Gyakorlatilag azt kérte, hogy az ingyenes, közérdekű televíziós reklámklipek között jelenjen meg egy rövidebb, amely az egészségvédelemre ösztönzőekhez hasonlóan ezt a tematikát jeleníti meg. A reklámklip elkészítését és szórását más nagyobb mezőgazdasági, szakmai egyesületek is felkarolnák Nem lesz könnyű megváltoztatni a vásárlási ösztönt, ugyanis a szupermarketek is arra a koncepcióra építenek, hogy egy helyen megtalálható minden, jóval olcsóbban, mint mondjuk a zöldségpiacon, megvan minden feltétel ahhoz, hogy kényelmesen (autóval megközelíthető vásárcsarnok, ingyenes parkolóhely, kiegészítő szolgáltatások stb.) nagy mennyiségben beszerezzük a termékeket, és így sokan ezt választják inkább, mint hogy valamelyik napi piacról szereznék be az élelmiszert. Sokszor többet is vesznek, mint amennyire szükség van. Nem hiába indult meg világszerte egy kampány az élelmiszer-pazarlás ellen, hiszen a nagyáruházi vásárlás ezt is generálja. Ezért lenne jó, ha tudatosan megváltoztatnánk a szokásokat. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne vásároljunk a szupermarketekből, hiszen egyre több vállalta fel, hogy külön polcokon megjeleníti a hazai termékeket. A jogszabály életbe léptetését követően ezeknek a termékeknek is meg kell felelniük a korábban felsorolt feltételeknek, hogy helyi alapanyagból, helyben feldolgozottak kell legyenek, és akkor jogosultak a hazai termék címkére. A vásárlónak pedig tudnia kell, hogy így, a helyi gazdákat segítve, magunknak is jót teszünk, hiszen ezáltal hozzáadott értéket generálunk a hazai mezőgazdászoknak, ez pedig garantálja az itthon maradást, a vidékfejlesztést, a jólétet, amely mindannyiunk érdeke - hangsúlyozta az RMDSZ képviselője. alobalworth FneslandCamwna * alobalwoi 666 FripUnni i!ol f tesland Campino _ 1 i<TTO;nc!' G filebatVisior KlondCompir* Visior Kulcsár Károly Fotó: Nagy Tibor Az EU szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Új-Zélanddal Az Európai Unió és Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodást írt alá, amelynek eredményeként a kétoldalú kereskedelem egy évtizeden belül várhatóan akár 30 százalékkal, az EU éves exportja akár 4,5 milliárd euróval is növekedhet - közölte az Európai Bizottság vasárnap. A brüsszeli közlemény szerint a megállapodásnak köszönhetően az Új-Zélandra irányuló uniós beruházások akár 80 százalékkal is nőhetnek, miközben évente mintegy 140 millió euróval csökken az uniós vállalkozások vámja. Az EU-Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás egyebek mellett eltörli az Új-Zélandra irányuló uniós exportra kivetett valamennyi vámtarifát. Az uniós vállalkozások előtt megnyitja az új-zélandi szolgáltatási piac kulcsfontosságú ágazatait, köztük a pénzügyi szolgáltatásokat, a távközlést, a tengeri szállítást és a kézbesítési szolgáltatásokat. A megállapodás megkülönböztetésmentes bánásmódot biztosít az uniós befektetők számára Új-Zélandon és fordítva. Javítja az uniós vállalkozások hozzáférését az árukra, szolgáltatásokra, építési beruházásokra és építési koncessziókra vonatkozó új-zélandi közbeszerzési szerződések esetében, megkönnyíti az adatáramlást, a digitális kereskedelemre vonatkozó kiszámítható és átlátható szabályokat hoz létre, valamint a fogyasztók számára biztonságos online környezetet biztosít. Csökkenti továbbá a megfelelési követelmények és eljárások jelentős részét az áruk gyorsabb áramlásának lehetővé tétele érdekében. Közölték: Új-Zéland jelentős kötelezettségvállalásokat tett a szellemitulajdon-jogok védelme és érvényesítése iránt, az uniós normákkal összhangban. Az Európai Bizottság kiemelte: a megállapodás hatályba lépését követően az uniós mezőgazdasági termelőknek sokkal jobb lehetőségeik lesznek arra, hogy termékeiket Új-Zélandon értékesítsék. Az első naptól eltörlik a vámokat az olyan kulcsfontosságú uniós exportcikkekre, mint a sertéshús, a bor és a pezsgő, a csokoládé, a cukorkaáruk és a kekszek A szabadkereskedelmi megállapodás oltalomban részesíti majd az uniós borok és szeszes italok teljes jegyzékét. Emellett Új-Zélandon a 163 legismertebb hagyományos uniós termék részesül oltalomban. A megállapodás figyelembe veszi számos mezőgazdasági termék, köztük a tejtermékek, a marha- és juhhús, a csemegekukorica uniós termelőinek érdekeit. Ezekben az ágazatokban nem lesz kereskedelmi liberalizáció. Ehelyett a megállapodás csak korlátozott mennyiségben, úgynevezett vámkontingensek révén engedélyezi az Új-Zélandról származó nulla vagy alacsonyabb vámtarifás behozatalt. Az uniós szabadkereskedelmi megállapodások történetében először az EU-Új-Zéland megállapodás külön fejezetet tartalmaz a fenntartható élelmiszerrendszerekről, külön cikket a kereskedelemről és a nemek közötti egyenlőségről, valamint külön rendelkezést a kereskedelem és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának reformjáról. A megállapodás hatálybalépésekor liberalizálja a környezetvédelmi árukat és szolgáltatásokat is - tették hozzá. A megállapodást most az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia a megkötésről szóló határozatot. Miután az EU-ban és Új-Zélandon is lezárult a ratifikációs folyamat, a megállapodás hatályba lép. (MTI)