Népújság, 2023. július (75. évfolyam, 147-172. szám)

2023-07-12 / 156. szám

6 NÉPÚJSÁG_____________________________________________________ GAZDASÁG_______________________________________________2023. július 12., szerda Szerkeszti: Benedek István Több bevételt, adóemelés nélkül Klaus Iohannis kedden kijelen­tette, hogy meg kell találni a módját a költségvetési bevételek növelésé­nek, de az állampolgárok megterhe­lése nélkül. A vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtti sajtó­­nyilatkozatában az államfő kifej­tette: a koalíció vezetői tájékoztatták őt a kormány tervezett bevételnövelő intézkedéseiről. „Egyes intézkedések jónak tűnnek, másokról még tárgyalni kellene ki­csit” -jegyezte meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségvetési bevételeket nem szabad az állam­polgárok terhére növelni. „Léteznek bizonyos intézkedések, amelyek végrehajtása nem kelti azt a benyo­mást a romániai átlagpolgárban, hogy otthonról kell pénzt vinnie a költségvetésbe” - magyarázta. Arra a kérdésre, hogy ezek szerint a kor­mány nem számol a bér növelésé­vel, Iohannis kijelentette: „Meglátjuk, hogy végül milyen in­tézkedések kerülnek számításba, de a koalíció azt ígérete, hogy nem lesz adóemelés”. (Agerpres) (Folytatás az 1. oldalról) szervezetek képviselőinek és a szakpolitikusoknak fejtörést oko­zott az, hogy miként lehet ösztö­nözni a gazdákat arra, hogy a kialakult helyzet miatt ne adják fel a termesztést, ugyanakkor rávenni a vásárlókat, hogy részesítsék előny­ben a hazai termékeket, hiszen ezek megvásárlásával tulajdonképpen el­sősorban a hazai gazdákat, az itt­honi mezőgazdaságot, a vidékfejlesztést segítik. Létezik ugyan egy EU-jogszabály, amely­nek betartásával - hosszú folyamat után - bizonyos termékeket mint helyi eredetűeket védelemben ré­szesíthetnek, és ezáltal ilyen címké­vel bárhol forgalmazhatóak, de ez földrajzi zónához kötődik. A szak­mai, mezőgazdasági szervezetek képviselőivel, szakértőkkel történő hosszas konzultáció után Kulcsár Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője kezdeményezésére - amelyet felkarolt az RMDSZ többi képviselője is - az idei parlamenti időszak végén benyújtották a kép­viselőházba azt törvénytervezetet, amely bevezeti a „produs autoriton” (hazai termék) fogalmat.­­ Képviselővé választásom óta foglalkoztat, hogy miként tudnánk segíteni a helyi gazdákon. A tanács­kozásokon a gazdák képviselői, több szakértő azzal érvelt, hogy az EU tagállamaként Romániában nem lehet olyan törvényt hozni, amellyel megkülönböztetjük a ter­mékeket, nem lehet korlátozni az EU-n belüli szabad kereskedelmet. Ezért kellett alaposabban körüljárni a kérdést, ugyanis az is vitát váltott ki, hogy mit jelent a helyi (autoh­ton), egy adott településhez, kistér­séghez, megyéhez vagy az egész országhoz kötött termék? Ezért is tartott olyan sokáig a jogszabály­kezdeményezés papírra vetése, mert választ kellett adjunk mindezekre - mondta lapunknak Kulcsár Károly. A kezdeményezők indoklásában Törvénytervezet a hazai termékek védelmére az szerepel, hogy a törvénytervezet­tel elsősorban lehetővé teszik, hogy „produs autoriton” feliratú címkével lássák el a termelők a kizárólag Ro­mániában termesztett vagy előállí­tott terméket. A láthatósággal pedig arra ösztönözzék a vásárlókat, hogy ezeket válasszák, hiszen ezáltal ga­rantálják a minőséget is. Természe­tesen biztosítani kell a termék nyomon követhetőségét az ellátási láncon keresztül, hiszen ezáltal hi­telesítik a terméket. Ellenkező eset­ben szigorú bírságra lehet számítani. A törvénytervezet nem mond ellent az EU irányelveinek, ugyanis ezek lehetővé teszik a kü­­löncímkézést, a hazaiak megkülön­böztetését mind az elsődleges (nyers), mind a feldolgozott, illetve az élelmiszeripari termékekre. A törvénytervezet a következőként határozza meg azokat a termékeket, amelyeket el lehet majd látni a hazai termék (procus autoriton) védjeggyel: növények esetében Ro­mániában termesztették és takarítot­ták be, vadon nőtt virágok (gyógynövények, teafüvek) eseté­ben az országból gyűjtött, szárítot­­tat; hasonlóképpen az állati eredetű élelmiszertermékek esetében az állat itt született, tartott és feldolgo­zott kell legyen. Ez vonatkozik a vadállatokra is, amelyeket hazai te­rületen kell elejteni és feldolgozni. Külön megkülönböztethetők azok a termékek, amelyeket kizárólag hazai élelmiszeripari egységekben dolgoztak fel, de ezek ízesítői (ki­vételt képezve azok a fűszerek, amelyeket nem lehet Romániában termeszteni) is hazaiak kell hogy le­gyenek. Fontos, hogy minden alap­anyag és a hozzáadott termék 100%-ban hazai kell hogy legyen. A forgalmazásbeli kihágásért 5000-20.000, míg a feldolgozásban tapasztalt rendellenességek miatt 5000-30.000 lejre bírságolhat az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság, amelynek a felügyelői ellenőrizhe­tik azt, hogy a termékek megfelel­nek-e az elvárásoknak Kulcsár Károly, a törvényterve­zet kezdeményezője lapunknak el­mondta, hogy megelőlegeznék a bizalmat a termesztőknek, előállí­tóknak, ugyanis egyrészt a gazdák a polgármesteri hivatalok által kibo­csátott termelői engedélyek birtoká­ban vihetik piacra termékeiket. Ezzel felcímkézhetik termékeiket a hazai termék védjeggyel, amelynek formáját majd a későbbiekben dol­gozzák ki. A bürokráciát kiiktatva a folyamatból, nem kell előzetes el­lenőrzésnek, vizsgálatnak alávetni a terméket. Amennyiben kiderül, hogy nem az, megbüntetik a gazdát, és visszavonják a termékét is a pi­acról. A képviselő azt is elmondta, hogy egy másik vonalon a fogyasz­tókat kell arra ösztönözni, hogy a hazai terméket vásárolják, hiszen ezáltal a pénz visszakerül a gazdá­hoz, aki termékének értékesítésével fejlesztheti gazdaságát. Sajnos van­nak olyan helyzetek, amikor a vi­lágpiaci ármachinációk miatt a kisebb gazdák nem tudják eladni a termékeiket. Nemrég ezért tiltakoz­tak a tejhasznú szarvasmarhát te­nyésztők is, akik nem tudták eladni a tejet, mert a felvásárlóknak nem érte meg elszállítani, Így, amennyi­ben a védjeggyel ellátott terméket veszik meg, elkerülhető az ilyen helyzet. Kiindulva az ilyen és az ehhez hasonló esetekből, Kulcsár Károly képviselő az Országos Au­diovizuális Tanácshoz fordult azzal a kéréssel, hogy támogassa egy, a fogyasztókat tudatosan a hazai ter­mékek vásárlására ösztönző nagy­szabású kampány elindítását a közmédiában. Gyakorlatilag azt kérte, hogy az ingyenes, közérdekű televíziós reklámklipek között je­lenjen meg egy rövidebb, amely az egészségvédelemre ösztönzőekhez hasonlóan ezt a tematikát jeleníti meg. A reklámklip elkészítését és szórását más nagyobb mezőgazda­­sági, szakmai egyesületek is felka­rolnák Nem lesz könnyű megváltoz­tatni a vásárlási ösztönt, ugyanis a szupermarketek is arra a koncepcióra építenek, hogy egy helyen megtalál­ható minden, jóval olcsóbban, mint mondjuk a zöldségpiacon, megvan minden feltétel ahhoz, hogy kényel­mesen (autóval megközelíthető vá­sárcsarnok, ingyenes parkolóhely, kiegészítő szolgáltatások stb.) nagy mennyiségben beszerezzük a termé­keket, és így sokan ezt választják in­kább, mint hogy valamelyik napi piacról szereznék be az élelmi­szert. Sokszor többet is vesznek, mint amennyire szükség van. Nem hiába indult meg világszerte egy kampány az élelmiszer-pazarlás ellen, hiszen a nagyáruházi vásárlás ezt is generálja. Ezért lenne jó, ha tudatosan megvál­toztatnánk a szokásokat. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne vásároljunk a szupermarketekből, hiszen egyre több vállalta fel, hogy külön polco­kon megjeleníti a hazai termékeket. A jogszabály életbe léptetését köve­tően ezeknek a termékeknek is meg kell felelniük a korábban felsorolt feltételeknek, hogy helyi alap­anyagból, helyben feldolgozottak kell legyenek, és akkor jogosultak a hazai termék címkére. A vásárlónak pedig tudnia kell, hogy így, a helyi gazdákat segítve, magunknak is jót teszünk, hiszen ezáltal hozzáadott értéket generálunk a hazai mező­gazdászoknak, ez pedig garantálja az itthon maradást, a vidékfejlesz­tést, a jólétet, amely mindannyiunk érdeke - hangsúlyozta az RMDSZ képviselője. alobalworth FneslandCamwna * alobalwoi 6­6­6 FripUnni i!ol­­ f tesland Campino _ 1 i<TTO;nc!' G filebatVisior KlondCompir* Visior Kulcsár Károly Fotó: Nagy Tibor Az EU szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Új-Zélanddal Az Európai Unió és Új-Zéland szabadkereskedelmi megál­lapodást írt alá, amelynek eredményeként a kétoldalú kereskedelem egy évtizeden belül várhatóan akár 30 szá­zalékkal, az EU éves exportja akár 4,5 milliárd euróval is növekedhet - közölte az Eu­rópai Bizottság vasárnap. A brüsszeli közlemény szerint a megállapodásnak köszönhetően az Új-Zélandra irányuló uniós beru­házások akár 80 százalékkal is nő­hetnek, miközben évente mintegy 140 millió euróval csökken az uniós vállalkozások vámja. Az EU-Új-Zéland szabadkeres­kedelmi megállapodás egyebek mellett eltörli az Új-Zélandra irá­nyuló uniós exportra kivetett vala­mennyi vámtarifát. Az uniós vállalkozások előtt megnyitja az új-zélandi szolgáltatási piac kulcs­­fontosságú ágazatait, köztük a pénzügyi szolgáltatásokat, a táv­közlést, a tengeri szállítást és a kézbesítési szolgáltatásokat. A megállapodás megkülönbözte­tésmentes bánásmódot biztosít az uniós befektetők számára Új-Zélan­­don és fordítva. Javítja az uniós vál­lalkozások hozzáférését az árukra, szolgáltatásokra, építési beruházá­sokra és építési koncessziókra vo­natkozó új-zélandi közbeszerzési szerződések esetében, megkönnyíti az adatáramlást, a digitális kereske­delemre vonatkozó kiszámítható és átlátható szabályokat hoz létre, va­lamint a fogyasztók számára biz­tonságos online környezetet biztosít. Csökkenti továbbá a meg­felelési követelmények és eljárások jelentős részét az áruk gyorsabb áramlásának lehetővé tétele érdeké­ben. Közölték: Új-Zéland jelentős kötelezettségvállalásokat tett a szel­­lemitulajdon-jogok védelme és ér­vényesítése iránt, az uniós normákkal összhangban. Az Európai Bizottság kiemelte: a megállapodás hatályba lépését követően az uniós mezőgazdasági termelőknek sokkal jobb lehetősé­geik lesznek arra, hogy termékei­ket Új-Zélandon értékesítsék. Az első naptól eltörlik a vámokat az olyan kulcsfontosságú uniós ex­portcikkekre, mint a sertéshús, a bor és a pezsgő, a csokoládé, a cu­korkaáruk és a kekszek A szabadkereskedelmi megálla­podás oltalomban részesíti majd az uniós borok és szeszes italok teljes jegyzékét. Emellett Új-Zélandon a 163 legismertebb hagyományos uniós termék részesül oltalomban. A megállapodás figyelembe veszi számos mezőgazdasági ter­mék, köztük a tejtermékek, a marha- és juhhús, a csemegekuko­rica uniós termelőinek érdekeit. Ezekben az ágazatokban nem lesz kereskedelmi liberalizáció. Ehe­lyett a megállapodás csak korláto­zott mennyiségben, úgynevezett vámkontingensek révén engedé­lyezi az Új-Zélandról származó nulla vagy alacsonyabb vámtarifás behozatalt. Az uniós szabadkereskedelmi megállapodások történetében elő­ször az EU-Új-Zéland megállapo­dás külön fejezetet tartalmaz a fenntartható élelmiszerrendszerek­ről, külön cikket a kereskedelem­ről és a nemek közötti egyenlőségről, valamint külön ren­delkezést a kereskedelem és a fosszilis tüzelőanyagok támogatá­sának reformjáról. A megállapodás hatálybalépésekor liberalizálja a környezetvédelmi árukat és szol­gáltatásokat is - tették hozzá. A megállapodást most az Euró­pai Parlamentnek is jóvá kell hagy­nia, majd az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia a meg­kötésről szóló határozatot. Miután az EU-ban és Új-Zélandon is lezá­rult a ratifikációs folyamat, a meg­állapodás hatályba lép. (MTI)

Next