Népújság, 2023. július (75. évfolyam, 147-172. szám)

2023-07-22 / 165. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! ^ ^ ^ 2023. július 22., szombat NÉPÚJSÁG Egymásra mutogatnak az intézmények Ki fogja megjavítani a terelőutat? Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a május 22-én használatba adott Nyárádszentlászló-Szentháromság- Nyárádgálfalva közötti terelőutat egy hónap múlva meg­rongálta a víz a kisadorjáni letérőnél. A beruházót arról kér­deztük, mikor várható a javítás, és ki végzi azt el. Pontos választ nem kaptunk, az elmondottakat cáfolja a nyárád­­gálfalvi önkormányzat. Gligor Róbert László (Folytatás a 2. oldalon) A szentlászlói híd egyik támfala elkészült, de néhány napja szünetel a munkálat Fotó: Gligor Róbert László OPTICA OPTOFARI­ A látás szakértője Az Optika Optofarm újabb akciót hirdet minden nyugdíjas ügyfele számára: 50%-os kedvezménnyel kaphatók a közellátó műanyag monofokális lencsék 2023. július 31-ig. Keressen minket Marosvásárhelyen, Szászrégenben és Szovátán! Előjegyzésért hívja a 0265-212-304-es telefonszámot! Ne feledje idejében megújítani előfizetését! Ha előfizet, biztosan kézhez kapja, féláron! Véget ért a Csíkszeredai Régizene-fesztivál Július 8-16. között Erdély aranyko­rába röpítette a közönséget a több mint negyven kiadást megért fesztivál amely a helyi tehetségek mellett euró­pai és erdélyi zenészeket is megszólí­tott. Műnemek és műhelyek a hete­dik Látó-táborban A program hézagaiba beszüremkedik még a minden évben ikonikus író-foci de a szervezők készülnek cianotípia­­műhellyel és táncházzal is - ahogyan idén a zene is kiemelt helyet kap önál­lóan és a felolvasások keretében egyaránt . Idén is rengeteg kultúra Szovátán A Sándor Művészeti és Oktatási Egye­sület 2019 óta rendez tematikus mű­vészeti fesztiválokat és hiánypótló diáktáborokat Szovátán, ezzel is gaz­dagítva a helyi kulturális turizmust. A szervezők idén is várják a film, szín­ház és népzene szerelmeseit a sóvi­déki fürdővárosba. 4. Ha helyi termékeket vásárolunk, kíméljük a környezetünket „Székelyföldi lakosként akkor tud­juk a leginkább segíteni a Kárpát­medence élelmiszer-ellátását a globá­lis kihívások tükrében, ha felis­merjük a helyi termékek által nyújtott környezetvédelmi és gazdasági hozzá­adott értéket. Például, ha Székelyföl­dön helyi terméket fogyasztunk, akkor nemcsak a helyi gazdaságot serkentjük ezzel, de közvetett módon megtesszük az első lépést a környezettudatos vá­sárlás felé, és a környezetünk védelme érdekében, hiszen nem kell külföldről importálni a sajtot, tejet vagy bármi­lyen más élelmiszert, és így csökkent­jük a szállítással járó szén-dioxid­­kibocsátást. A következő években a szén-dioxid­­kibocsátás csökkentése lesz az egyik meghatározó cél a legtöbb iparágban, és e mentén fognak átalakulni a tech­nológiák vagy éppen a hétköznapi életünk. Bár a fent említett példa csak egy kis szelete a szén-dioxid-kibocsá­­tás csökkentésére irányuló összetett in­tézkedéscsomagnak, vitathatatlan, ha helyi termékeket vásárolunk, fenntart­hatóbb szülőföldet építünk és kímél­jük a környezetünket” - mutatott rá Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ Hargita megyei szenátora azon a tusványosi kerekasz­­tal-beszélgetésen csütörtökön, amely­nek központi témája a Kárpát-meden­ce élelmiszer-ellátásának lehetséges megoldásai a globális kihívások tükré­ben volt. A Tamási Áron - Székelyföldi Agro-Kultúra sátorban tartott kere­­kasztal-beszélgetésen Tánczos Barna úgy vélte, hogy az újabbnál újabb kör­nyezetvédelmi uniós irányelvek szük­ségszerűek, azonban figyelemmel kell lenniük a tagállamok sajátosságaira, főleg akkor, amikor a mezőgazdasági területen vezetnek be szigorításokat a környezetvédelem terén. Szerinte pél­dául a magyarországi vagy romániai gazdák nem gyakorolnak akkora nyo­mást a környezetre, mint Franciaor­szág vagy Hollandia, a mezőgaz­daság területén nem veszélyeztetik ak­kora mértékben a környezetet, mint más tagállamok. (közlemény)

Next