Népújság, 2023. július (75. évfolyam, 147-172. szám)

2023-07-06 / 151. szám

8 NÉPÚJSÁG_____________________________________________________HARMÓNIA _____________________________________________ 2023. július 6., csütörtök A bús fagerlice éneke Szilágyi Mihály Óriási időintervallumot kell át­ölelnie ennek az írásnak: körülbelül kétezer évet! Mivel a címben meg­jelent a gerlicemadár, érdemes egy fél bekezdésnyi figyelmet szánnunk rá. A magyar népies műdalok és népdalok tárában nagyon gyakori a gerlemadár előfordulása. A népdal­kutatás akkor válik igazán érde­kessé, amikor az adott dal keletkezési idejét szeretné behatá­rolni a kutató. Ha a dal egyetlen szö­veggel bukkan fel, valószínű, hogy nem túl régi keletkezésű, mert nem volt kellő ideje variánsokká ala­kulni. Egyetlen dallam, egyetlen szöveg, és a szövegben megjelenik a gerlice szó - ilyenkor a kutatónak nem marad más dolga, mint hosszan elbeszélgetni egy madárismerővel, akit ornitológusnak becéznek szak­mai körökben. Ez a madárszakértő tudomásunkra hozza, hogy Magyar­­országon leghamarabb 1930-ban láttak balkáni gerlét (Streptopelia decaocto). A népdal tehát ezen év­szám után keletkezhetett. A zene és a tudomány történeté­ben azonban megjelenik egy másik gerlice is, a galamb, mégpedig faga­lamb formájában. Az ókor végén, valamikor i. e. 428 és 347 (vagy 365?) között élt egy Arkhütasz nevű lángelme, aki sok egyéb mellett ké­szített egy csodás fagalambot. Arkhütasz fagalambja arról volt hetedhét országon is túl híres, hogy repülni is tudott. Mai szemmel nézve is tekintélyes, száz métert meghaladó távolságot volt képes át­repülni dermesztő tempóval. Sokan gyerekjátéknak nevezik manapság ezt a találmányt, de kétezer évvel ezelőtt akár az első sugárhajtású re­pülőgép modellje is lehetett ez a fa­galamb. A lényeg, hogy a feltaláló Arkhütasz gőz segítségével juttatta a magasba madarát. Ebből követ­keztethetünk arra, hogy mégsem le­hetett gyerekjáték, hiszen a forró gőzzel való játékot egy mélyen tisz­telt államférfi nem adta volna gye­rekek kezébe. Az igazság az, hogy Arkhütasz fagalambja olyan tudo­mányos kísérlet, amely a repülést modellezte. A fagerle igyekezett utá­nozni élő társának testi felépítését. Arkhütasz egy érdekes szerkeze­tet készített. Rézből egy sűthető nyomásálló tartályt és a fából fara­gott madarat. A madár belseje üres volt, amolyan miniatűr hordóként ábrázolhatnánk, a hátulsó része pedig csatlakozott a nyomásálló tar­tály kivezető csövéhez. A kísérlet során a tartályban felfutott víz gőzzé változott, és amikor elég nagy volt a nyomása, a fagalambot szó szerint lelőtte magáról. A galamb testében felgyűlt gőz a madár hátulsó felén nagy erővel kiáramolva elképesztő sebességre gyorsította a szerkezetet, és így - a leírások szerint - száz vagy akár több száz métert is röpült a famadár. A feltaláló nem akárki volt a maga korában, hanem egy igazi pütha­­goreus. Püthagoreusnak nevezték azokat a tudósokat, akik Püthago­­rasz matematikus gondolatvilágát követték a geometria, a számtan, a csillagászat és a zene terén. Itt érde­mes megállnunk egy gondolatnyi időre: a püthagoreusok szerint ez a négy matematikaág foglalta össze a világ működését. Tehát a zene is sa­játos matematikaként jelent meg fi­lozófiájukban és munkájukban. Arkhütasz a mai Dél-Olaszor­­szágban, Tarentumban született. A város akkor görög dór gyarmatváros volt, és görögösen Tarasznak nevez­ték. A görög városállamok közötti csatározások alkalmával a szübari­­szi sereg feldúlta a püthagoreusok városát, Brotónt, az életben maradt tudósok Tarentumba menekültek. Ezzel volt szerencséje Arkhütasz­­nak, mert egy neves zenélő matema­tikus, Philolaosz is Tarentumban telepedett le. A fiatal Arkhütaszt Philolaosz tanítványává fogadta, és megismertette vele a zenei-matema­tikai alapú világnézetet. Arkhütasz igazi mintatanítványként sajátította el a harmóniaelméletet, a csillagá­szatot és a matematikát is. A mate­matikatörténet Arkhütaszt tartja az utolsó nagy püthagoreusnak. Az igazi tudóssá fejlődő Arkhü­tasz szülővárosában kimagasló tisz­teletnek örvendett. Kitűnő stratégiai érzéke miatt sikeres hadvezérként ünnepelték, sőt annyira megbecsül­ték, hogy a város biztonsága érdeké­ben törvényt is módosítottak. A tarentumi törvénykönyv egyik pa­ragrafusa szerint egy személy csak egyetlen évig lehetett a város főpa­rancsnoka. Arkhütasz esetében kivé­telt tettek, és hét évig ő volt a városállam vezetője. Ez idő alatt le­győzhetetlen hadvezér hírében ál­lott. Igazságos és higgadt vezetőként a tudását városának fejlődésére for­dította. Politikusként és nagy diplomata­ként is ismeri őt a tudományos világ. Följegyezték róla, hogy barátját, a híres filozófust, Platónt i. e. 390 körül Dionüsziosz elfogta, és halálra ítélte. Arkhütasz közbenjárására azonban a zsarnok szürakuszai ural­kodó szabadon engedte Platónt. Ha humorosan közelítünk a témához, talán azt is feltételezhetjük, hogy Dionüsziosz azért vált ádáz ellensé­gévé Platónnak, mert a filozófus - aki matematikusként és zenészként sem volt elhanyagolható­ - azt han­goztatta, hogy minden vezetőnek il­lene alaposan tudnia a matematikát. Azóta eltelt bő kétezer év, de a ma­tematikára ma is sokan halálos ve­szedelemként tekintenek... Arkhütasz államférfiként rendkí­vül fontosnak tartotta a zenei és ma­tematikai alapú oktatást. Úgy vélte, hogy a zenének és a matematikának fontosabb szerepet kell adni, mint az irodalomnak. Tantervében ő állította össze a quadrivium (a hét szabad művészet közül a négyes csoport) tananyagát. A számtan és a mértan a matematika statikus részének számí­tott, a zene és a csillagászat pedig a folytonos mozgásban lévő matema­tikát jelentette. A csillagok és a húrok mozgásának periodikussága számokkal mérhető és leírható fo­lyamatok. A trivium (a hét szabad művészet hármas csoportja), a nyelvtan, a retorika és a dialektika valamivel később vált a tananyag kötelező részévé. Arkhütasz tehát le­fektette még a jelenkori oktatást is meghatározó tananyag alapjait, így pedagógusként is tiszteletet érde­mel. Bár Arkhütasz sajátos megoldást talált a kockakettőzés problémájára, Uta C. Merzbach és Carl B. Boyer A matematika története című könyvben úgy fogalmaznak, hogy mindezek ellenére Arkhütasz legna­gyobb matematikai érdeme Platón életének megmentése volt. Való­színű, hogy a szerzőpáros ezzel Pla­tón matematikai nagyságára akarta felhívni a figyelmet, nem pedig Arkhütasz jelentéktelenné tételén dolgoztak. Különös módon Arkhütasz a ma­tematikát zenei úton közelítette meg. Tudta, hogy a hangmagasság a húr rezgésszámától függ, és a rez­gésre építette matematikai elméletét. Arkhütasz volt az első, aki a mecha­nikát matematikai alapon tárgyalta, tehát közvetve ugyan, de a mecha­nika is zenei gyökerekkel rendelke­zik. A zeneelmélet terén is maradan­dót alkotott Arkhütasz. A püthago­­reus zeneelméleten egy kicsit változtatott. (Folytatjuk) Arkhütasz fagalambjának ábrázolása 2 KERTI zAldséc :EJLETTE AZ IZMAI A FÖLDRE TESZ A MÁJ VÁLADÉKA KNOCK OUT SZINTÉN NE ÁLLÓKÉF MSZP POUT KUSÍGYUU VERGILIUS MÜVE TÉLI SPORT L.N.J. Francois de La Rochefoucauld francia herceg, író tanácsát idézzük a rejtvény fősoraiban. C­D AZ ELSŐ BŰVÖS NÉGYZET EGY SZAVA ÉNEKES ÍSALVATORFI AZ ION TÖRZS TRÜLETEV ELŐTAG EZER CSIGER 'NÉP' BARÁT [SPANYOL BERN FOLYÓJA SZOT TOLD EZER! A LATIN KÖTŐSZÓ MAGYAROS DA PÉPSZERZ ÉTES NŐI NÉV (DEC. 22. JUTTAT SZEMÉLYE NÉVMÁS ROBERT DE ..(SZÍNÉSZ] CSILLAGÁ­SZATI TETŐPONT FÉRFINÉV IMÁRC OQ PÉNZHOZAM 5 KÖVEZ­KEZIK UMIK­MADÁR VÁKUUM AZ OLIVA IS CZ MEREV :RANCS/ VÁROS MEREVSÉG LATIN) ÍRORSZÁG HONI NEVE ÁLLÓVÍZ ANNYI MIN 'RÖV.' KEZDŐPONT A KRIPTON VARY.IFI F ÜDÍTŐ ITAL E HELYE* FÜR..., SZÍNÉSZNŐ A SZÁVÁBA ÖMLIK MUTATÓ SZÓ FÉRFINÉL­­ ÍAJUNÉV, SZERETŐ RENEGÁT ERŐSEN SZALAD EZT VOLT (LATIN] SZÉKELY I! A SZELÉN VEGYJELE ÓGÖRÖG PIACTÉR KEZDŐDI!1 A NYÁR! SZOLMIZA­n­Sc VAu­ ALTATÖSZÍ ESETLEG IDEGEN ÁRON IÁ. EBBEL ALKAT »ARKERDI PSZICHÉ SZERSZÁM 1 RÉSZ1­ .CHACO (D LM. RÉGID) ERREFELE NALA LENTEBE HELYRŐL AKKOR INDUL! VÉRSZÍVí FÉREG rÉVESEN JEGYZŐ IBRĂILEANI REGÉNYE LÁNGOL SZÉPE) ZÖRÖG EURÓPAI FŐVÁROS AZ ISZLÁM­­ STENE MTRIF KÖZÉP­ISKOLA BECÉZVE­­ l A NEON VEGYJEU TOJÁS (NÉMET PERUI AUTÓJEI A SZÁMÁRA MEGFES FI t JÖVENDŐI MONP EMBERI ÖNISMERE­TEN HADSEREG (ANGOL) Étel­ÍZesÍTő GYORSA SZÉLEIN! ELTULAJ­DONÍT A VADRÓZSÁK SZERZŐJE KÁBÍTÓ­SZER SODRÁS GLÉDA GIOCONDA A. TOLSZ­TOJ MÉRNÖKE A... (VÖRÖS­­MARTY-MŰ) GYENGE FELSÖRlILJ (NÉP­) TÉLEN HULI ... ALUA (SZÍNÉSZ) KÜZDŐTÉR JUH­ISTÁN­­ ,Ó RÓMAI 50 JÓTÉKONY­KODIK KOLÓNIA APRÓ FELSÉGI (FRANCIA) HELYES VI­SELKEDÉS VÉGTELEN BALI­ A RÁDIUM VEGYJELE A NÍLUS EGYIK FOR­RÁSTAVA EGY­­ német: UNITED STATES VB. SAK­­KOZÓ (MIHAIL) PARAI SZÍV (NÉP.) AZ ARANY (SZTOEV) LÁM NÉMA LARAGI VARRÓ ESZKÖZ (ÉNEKESNŐ AZ ÓN VFGYJFL) MASZEK IPAROS A BOR VEGYJEL PAPAI KOROM EGYE! KÓRUSMU RÉSZF DÜLEDÉK G MAGAD Június 29-i rejtvényünk megfejtése. Az irigység a kisebbrendűségi érzés megnyilvánulása.

Next