Népújság, 2023. szeptember (75. évfolyam, 198-223. szám)
2023-09-19 / 213. szám
2023. szeptember 19., kedd______________________________________HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ______________________________________________ NÉPÚJSÁG 3 Románia akkor hosszabbítja meg a gabonaimport tilalmát, ha az ukrán fél nem tartja be ígéretét Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint Románia csak akkor hosszabbítja meg egyoldalúan az ukrán mezőgazdasági termékek szeptember 15-én lejárt behozatali korlátozásait, ha ígéretei ellenére az ukrán fél újra próbálná indítani a Romániába irányuló exportot A kormányfő a PSD hétfői ülése után arról tájékoztatta az újságírókat, hogy péntek óta - amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat - egyetlen szállítmány gabona sem érkezett a román vámhatósághoz behozatali igényléssel Ukrajnából. Mint mondta: nem azért, mert ő megtiltotta volna, hanem azért, mert erről előzetesen nemhivatalos megállapodásra (Gentlemen’s agreement) jutott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. Megerősítette: az ukrán fél hétfőre ígérte, hogy tervezetet dolgoz ki az uniós tagállamokba irányuló gabona- és egyéb élelmiszerexport „nagyon szigorú” ellenőrzéséről és egy új engedélyezési rendszerről - Bukarest jelenleg erre vár. Abban az esetben, ha ukrán részről mégis érkezik Romániába irányuló exportigény, Ciolacu szerint a mezőgazdasági és a gazdasági miniszter közös rendelettel fogja 30 napra meghosszabbítani Románia területén a négy mezőgazdasági termékkategóriára vonatkozó behozatali korlátozást, „amíg tisztázódik a helyzet”. Felidézte: múlt héten 60 millió eurós - a költségvetésből és uniós alapokból egyenlő arányban finanszírozott - gyorssegélyt fogadott el a kormány az ukrajnai gabonaimport okozta válság enyhítésére, ami lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági munkákhoz szükséges gázolaj beszerzéséhez literenként 2 lejes támogatást nyújtsanak a növénytermesztő gazdáknak. Ciolacu kifejezte meggyőződését, hogy az EB-vel folytatott párbeszéd eredményeképpen a kormánynak további támogatási konstrukciókhoz is sikerül majd uniós támogatást szereznie. Ciolacu ugyanakkor kitért a Románián áthaladó ukrán gabonatranzitra is. Mint mondta: azt kérte ukrán hivatali partnerétől, hogy nagyobb mértékben használják a vasúti és vízi szállítási kapacitást is, mivel jelenleg a romániai tranzit 90 százalékát közúton bonyolítják le. Rámutatott: Románia vállalta ugyan, hogy a havi kétmillióról négymillió tonnára növeli a területén áthaladó ukrán gabonatranzit mennyiségét, de ezt kizárólag a közúti szállításra alapozva nem lehet elérni. (MTI) A harmadik világháború elkerülése rengeteg pénzbe kerül Kijev szörnyű áron ugyan, de megállította az orosz előrenyomulást, ám ha Ukrajna végül elveszíti a háborút, Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosan nem éri be az ukrán területek elfoglalásával, ez pedig harmadik világháborúhoz vezethet, amelynek elkerüléséhez rengeteg pénzre van szükség - mondta a CBS amerikai televíziónak nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A 60 minutes című műsor múlt csütörtökön rögzített, a csatorna hírportálján hétfőn közzétett adásában Zelenszkij kijelentette: Ukrajna egy olyan atomhatalommal harcol a szabadságáért, amely „a világ elpusztításával fenyeget”, az ellene indított háborúban ezért Kijev „az egész világ értékeit védi” Az ukrán elnök elmondta, nem tud arra a kérdésre válaszolni, hogy háborús erőfeszítéseihez Ukrajnának szüksége van-e további, az Egyesült Államok által számára eddig biztosított mintegy 70 milliárd dollár összegű katonai segélyhez mérhető támogatásra. Ugyanakkor szerinte a világnak döntenie kell arról, hogy meg kívánja-e állítani az orosz hadigépezetet és ezáltal elkerülni a harmadik világháborút. A harcok állásáról szólva elmondta: jelenleg tüzérséggel, drónokkal vívott állóháború zajlik a több mint ezer kilométer hosszú front jelentős részén, miután a nyugati államoktól kapott harckocsikkal az ukrán erőknek nem sikerült áttörniük a megszállt területek védelmi vonalain, éket vágva az orosz haderő közé. Zelenszkij szerint ennek ellenére most az ukrán erőké a kezdeményezés, miután sikeresen megállították az orosz offenzívát, és ellentámadásba lendültek. Az előrenyomulás ugyan lassan halad, de minden nap újabb területeket szabadítanak fel - mondta. Zelenszkij kijelentette, hogy az ukrán előrenyomulás, még ha száz méterekről is van szó, nem akadhat el, e tekintetben pedig nem számol azokkal az aggodalmakkal sem, amelyek a közelgő hideg időjárás beköszöntével a frontvonalak megmerevedését prognosztizálják. „Felejtsük el az időjárást! Azokon a helyeken, ahol páncélozott járművel nem tudunk átjutni, repüljünk! Ha pedig nem tudunk repülni, küldjünk drónokat! Nem adhatunk pihenőt Putyinnak” - hangsúlyozta Zelenszkij. Az ukrán elnök tagadta ugyanakkor, hogy az ő utasítására hajtották volna végre dróncsapásokat a Kreml és más oroszországi célpontok ellen. A nukleáris háború kitörésének kockázatáról kifejtette: a Kreml a bizonytalanság és az instabilitás táplálása érdekében továbbra is fenyegetőzni fog atomfegyverek bevetésével, erre pedig az amerikai választások ideje lesz számára a legmegfelelőbb időpont. Elmondása szerint, noha aggasztják a közelgő amerikai választások, és a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalásai sem zökkenőmentesek, Ukrajna, még ha hat hónap késéssel is, de általában megkapja, amit kér. Ezen a héten például nagyobb hatótávolságú rakétákat fog kérni az amerikai elnöktől, miközben az amerikai törvényhozás egy újabb 24 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélycsomagról tárgyal. Arra kérdésre, miszerint a békéért lemondana-e Ukrajna bármely részéről, az ukrán elnök nemmel válaszolt. (MTI) A gazdasági-politikai elit és a jegybank torpedózta meg a tavalyi brit adócsökkentési tervet Liz Truss volt brit miniszterelnök szerint „a gazdasági-politikai elit és a jegybank" torpedózta meg kormányának tavalyi nagyszabású adócsökkentési tervét. A tavaly szeptemberben bemutatott program ismertetését évtizedek óta példátlan piaci felfordulás követte, amelybe - alig másfél hónappal megválasztása után - Truss is belebukott. A volt konzervatív párti kormányfő az Institute for Government (IfG) nevű, a kormányzati tevékenység elemzésére szakosodott független londoni gazdasági tanácsadó és kutatóműhely hétfői rendezvényén felszólalva kijelentette: a piacokat már előzőleg destabilizálta az a tény, hogy a Bank of England - a brit jegybank - az akkori inflációs környezetben túl lassú ütemben emelte alapkamatát. Hozzátette: ebben a helyzetben gyűrűzött át a piacokra „a gazdasági-politikai elit” által az adócsökkentési tervre adott reakció. Truss elismerte: azért kényszerült a program csaknem teljes visszafordítására, mert a brit piacok teljes összeomlásának veszélye romlett fel. Elismerte azt is, hogy sietve próbálták bevezetni a programot, de ezt azzal indokolta, hogy a választók a brit EU-tagságról rendezett - a kilépést pártolók szűk többségű győzelmével végződött - népszavazáson, valamint a jelentős konzervatív győzelmet eredményező 2019-es parlamenti választáson is „a változásra voksoltak”, és ennek végrehajtására korlátozott volt az idő. Liz Truss szerint nem volt valós a program ismertetése után közkeletűvé vált piaci becslés, amely szerint a kormánya által előterjesztett adócsökkentési csomag 45 milliárd fontos rést ütött volna a költségvetésen. A volt brit miniszterelnök szerint a kis állam eszméje „ma már nem divatos, a növekedésellenes koalíció erőteljes tényezővé vált, amelynek része a gazdasági-politikai elit, a nagyvállalati szféra, sőt a Konzervatív Párt parlamenti frakciójának egy része is. Truss hétfői beszédében kijelentette, hogy a helyzet ma is ugyanolyan sürgető, mint egy éve, és adócsökkentésekre, valamint az energiaipari cégek kiugró profitjára kivetett különadók visszavonására szólította a Rishi Sunak vezette jelenlegi konzervatív kormányt. Liz Truss tavaly október 20-án mondott le, miután a pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng által nem sokkal korábban előterjesztett átfogó - a piaci szereplők által azonban finanszírozhatatlannak ítélt - adócsökkentési program sürgős jegybanki beavatkozást is igénylő hatalmas pénzügyi felfordulást okozott. A program egy évvel ezelőtti bejelentése után mélységi rekordokra - egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe - zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama meredek emelkedéssel meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségeit, és a Bank of England a pánik csitítása végett rendkívüli államkötvény-vásárlási intervencióra kényszerült. Truss, aki Margaret Thatcher és Theresa May után az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke volt, alig 45 napig állt a kormányzó brit Konzervatív Párt és a kormány élén, így a brit politikatörténetben ő töltötte be a legrövidebb ideig a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget. Liz Truss nem először vádol külső szereplőket bukásának előidézésével. Nemrégiben, a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban közölt cikkében azt írta, hogy „nagyhatalmú nemzetközi szereplők” összehangolt erőfeszítéssel érték el korai távozását. A cikkben Trusse „külső beavatkozás” részesének nevezte Joe Biden amerikai elnököt is. (MTI) Ország - világ Légi előriasztási intézkedéseket vezettek be A Védelmi Minisztérium hétfői tájékoztatása szerint vasárnap, az Ukrajna felé tartó orosz drónrajok észlelése után a hadsereg felkérte a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget, hogy 22 óra 55 perctől vezessen be úgynevezett légi előriasztási intézkedéseket Tulcea megye északi részében. A hadsereg megerősítette jelenlétét a térségben, és továbbra is meghozza a szükséges intézkedéseket azokon a területeken, ahol az orosz dróntámadások következtében „kockázatok merülhetnek fel” - olvasható a közleményben. A Védelmi Minisztérium ugyanakkor határozottan elítélte az ukrán polgári célpontok és infrastruktúra elleni orosz támadásokat, amelyeket indokolatlanoknak és a nemzetközi humanitárius jog szabályaival ellentétesnek tart. (Agerpres) Határátkelőket zártak le a bolgár gazdák A bolgár mezőgazdasági termelők hétfőn egy országos tiltakozó akció keretében több mint 40 főutat és határátkelőt zártak le, a megmozduláson az ágazat mintegy 26 szervezete vett. A tüntetők lezárták a romániai határátkelőt a Duna-hídnál, valamint a Dunahídhoz vezető utakat. A Kardamból a román határra vezető utat csak a nehézforgalom számára zárták le. A tiltakozások kedden Szófiában folytatódnak. A gazdaszövetség többek között azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy egyoldalúan tiltsa be az ukrán gabona behozatalát, a tilalmat terjessze ki a gyümölcsre, zöldségre, húsra, tejre és mézre is, a mezőgazdasági termelőknek pedig szeptember 30- ig fizessék ki az ukrajnai háború okozta veszteségekért járó kártérítés teljes összegét. (Agerpres) DNA-ellenőrzés a Bukaresti Kórház-igazgatóságon A Bukaresti Polgármesteri Hivatal alárendeltségébe tartozó Bukaresti Kórház-igazgatóságnál vizsgálódott az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A nyomozás a források szerint közbeszerzésekkel kapcsolatos korrupciós bűncselekmény ügyében zajlik. Az ügyészek az intézmény igazgatóhelyettese ellen indítottak vizsgálatot, aki állítólag egy 20.000 eurós és egy 300.000 lejes összegű kenőpénzt fogadott el. (Agerpres) „Képzett Románia” (Folytatás az 1. oldalról) A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének főtitkára szerint legutóbb 2000 előtt különítettek el pénzt arra, hogy az iskolák könyveket vásároljanak a könyvtáraikba, 2000 óta nem frissítették a könyvállományokat. Jut eszembe, mit mondott egy ismerősöm nemrég a könyveim láttán: minek kell neked ennyi könyv, ma már senki sem olvas! 1990-től máig 27 művelődési miniszter váltotta egymást. Egy volt kulturális miniszter azt mondta, az országban már nem olvasnak az emberek, a világ államai között az egyik utolsó helyet foglaljuk el e téren. A szakminisztérium szinte teljesen megfeledkezett a könyvtárak helyzetéről. A tárca 2021-es tevékenységi jelentésében a könyvtár szó is csupán néhányszor szerepel. A miniszterelnök az Évente egy könyvet minden diáknak! elnevezésű program beindítását javasolta múlt hétfőn a Victoria-palotában a kiadókkal, könyvtárosokkal és kulturális személyiségekkel az olvasás népszerűsítéséről szervezett találkozón. Ezen román szerzőket népszerűsítenének, román nyelven. Mi azonban nem feledkezünk meg az Olvasd el, és játssz velünk! olvasásnépszerűsítő játékról, amelyet a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében évente megszerveznek, és amelynek célja a kortárs magyar irodalom népszerűsítése, az olvasóvá nevelés. Amint arról sem, hogy októberben lesz az V. Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték. Ezen második-tizenkettedik osztályos gyerekek vehetnek részt, akik háromfős csoportokat alkotva megismerkedhetnek kortárs szépirodalmi kötetekkel, a második fordulóban pedig ezek szerzőivel is. Köztudott, hogy közel egy évtizede a „ Képzett Románia ” szlogennel nyerte el az államelnöki bársonyszéket Klaus Iohannis. Tízévnyi regnálás után ez az eredmény, így fest az elnök jól képzett Romániája. Marad a remény. Talán még nem késő a hegy alatt abrakolni, s rá lehet vezetni a fiatalokat az olvasás örömére.