Népújság, 2023. szeptember (75. évfolyam, 198-223. szám)

2023-09-19 / 213. szám

2023. szeptember 19., kedd______________________________________HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ______________________________________________ NÉPÚJSÁG 3 Románia akkor hosszabbítja meg a gabonaimport tilalmát, ha az ukrán fél nem tartja be ígéretét Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint Románia csak akkor hosszabbítja meg egyoldalúan az ukrán me­zőgazdasági termékek szeptember 15-én lejárt be­hozatali korlátozásait, ha ígéretei ellenére az ukrán fél újra próbálná indítani a Romániába irányuló ex­portot A kormányfő a PSD hétfői ülése után arról tájékoztatta az újságírókat, hogy péntek óta - amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg az ukrán mezőgaz­dasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat - egyetlen szállítmány gabona sem érkezett a román vámhatósághoz be­hozatali igényléssel Ukrajnából. Mint mondta: nem azért, mert ő megtiltotta volna, hanem azért, mert erről előzetesen nem­hivatalos megállapodásra (Gentlemen’s agreement) jutott De­­nisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. Megerősítette: az ukrán fél hétfőre ígérte, hogy tervezetet dolgoz ki az uniós tagállamokba irányuló gabona- és egyéb élelmiszerexport „nagyon szigorú” ellenőrzéséről és egy új en­gedélyezési rendszerről - Bukarest jelenleg erre vár. Abban az esetben, ha ukrán részről mégis érkezik Románi­ába irányuló exportigény, Ciolacu szerint a mezőgazdasági és a gazdasági miniszter közös rendelettel fogja 30 napra meg­hosszabbítani Románia területén a négy mezőgazdasági ter­mékkategóriára vonatkozó behozatali korlátozást, „amíg tisztázódik a helyzet”. Felidézte: múlt héten 60 millió eurós - a költségvetésből és uniós alapokból egyenlő arányban finanszírozott - gyorsse­gélyt fogadott el a kormány az ukrajnai gabonaimport okozta válság enyhítésére, ami lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági munkákhoz szükséges gázolaj beszerzéséhez literenként 2 lejes támogatást nyújtsanak a növénytermesztő gazdáknak. Ciolacu kifejezte meggyőződését, hogy az EB-vel folytatott párbeszéd eredményeképpen a kormánynak további támogatási konstrukciókhoz is sikerül majd uniós támogatást szereznie. Ciolacu ugyanakkor kitért a Románián áthaladó ukrán ga­­bonatranzitra is. Mint mondta: azt kérte ukrán hivatali partne­rétől, hogy nagyobb mértékben használják a vasúti és vízi szállítási kapacitást is, mivel jelenleg a romániai tranzit 90 szá­zalékát közúton bonyolítják le. Rámutatott: Románia vállalta ugyan, hogy a havi kétmillióról négymillió tonnára növeli a területén áthaladó ukrán gabonatranzit mennyiségét, de ezt ki­zárólag a közúti szállításra alapozva nem lehet elérni. (MTI) A harmadik világháború elkerülése rengeteg pénzbe kerül Kijev szörnyű áron ugyan, de megállította az orosz előrenyomulást, ám ha Ukrajna végül elveszíti a há­borút, Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosan nem éri be az ukrán területek elfoglalásával, ez pedig har­madik világháborúhoz vezethet, amelynek elkerülé­séhez rengeteg pénzre van szükség - mondta a CBS amerikai televíziónak nyilatkozva Volodimir Ze­­lenszkij ukrán elnök. A 60 minutes című műsor múlt csütörtökön rögzített, a csa­torna hírportálján hétfőn közzétett adásában Zelenszkij kije­lentette: Ukrajna egy olyan atomhatalommal harcol a szabadságáért, amely „a világ elpusztításával fenyeget”, az el­lene indított háborúban ezért Kijev „az egész világ értékeit védi” Az ukrán elnök elmondta, nem tud arra a kérdésre vála­szolni, hogy háborús erőfeszítéseihez Ukrajnának szüksége van-e további, az Egyesült Államok által számára eddig biz­tosított mintegy 70 milliárd dollár összegű katonai segélyhez mérhető támogatásra. Ugyanakkor szerinte a világnak dönte­nie kell arról, hogy meg kívánja-e állítani az orosz hadigépe­zetet és ezáltal elkerülni a harmadik világháborút. A harcok állásáról szólva elmondta: jelenleg tüzérséggel, drónokkal vívott állóháború zajlik a több mint ezer kilométer hosszú front jelentős részén, miután a nyugati államoktól ka­pott harckocsikkal az ukrán erőknek nem sikerült áttörniük a megszállt területek védelmi vonalain, éket vágva az orosz had­erő közé. Zelenszkij szerint ennek ellenére most az ukrán erőké a kez­deményezés, miután sikeresen megállították az orosz offenzí­vát, és ellentámadásba lendültek. Az előrenyomulás ugyan las­san halad, de minden nap újabb területeket szabadítanak fel - mondta. Zelenszkij kijelentette, hogy az ukrán előrenyomulás, még ha száz méterekről is van szó, nem akadhat el, e tekintetben pedig nem számol azokkal az aggodalmakkal sem, amelyek a közelgő hideg időjárás beköszöntével a frontvonalak megme­revedését prognosztizálják. „Felejtsük el az időjárást! Azokon a helyeken, ahol páncé­lozott járművel nem tudunk átjutni, repüljünk! Ha pedig nem tudunk repülni, küldjünk drónokat! Nem adhatunk pihenőt Pu­­tyinnak” - hangsúlyozta Zelenszkij. Az ukrán elnök tagadta ugyanakkor, hogy az ő utasítására hajtották volna végre dróncsapásokat a Kreml és más orosz­­országi célpontok ellen. A nukleáris háború kitörésének kockázatáról kifejtette: a Kreml a bizonytalanság és az instabilitás táplálása érdekében továbbra is fenyegetőzni fog atomfegyverek bevetésével, erre pedig az amerikai választások ideje lesz számára a legmegfe­lelőbb időpont. Elmondása szerint, noha aggasztják a közelgő amerikai vá­lasztások, és a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgya­lásai sem zökkenőmentesek, Ukrajna, még ha hat hónap késéssel is, de általában megkapja, amit kér. Ezen a héten pél­dául nagyobb hatótávolságú rakétákat fog kérni az amerikai elnöktől, miközben az amerikai törvényhozás egy újabb 24 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélycsomagról tárgyal. Arra kérdésre, miszerint a békéért lemondana-e Ukrajna bármely részéről, az ukrán elnök nemmel válaszolt. (MTI) A gazdasági-politikai elit és a jegybank torpedózta meg a tavalyi brit adócsökkentési tervet Liz Truss volt brit miniszterelnök szerint „a gazda­sági-politikai elit és a jegybank" torpedózta meg kormányának tavalyi nagyszabású adócsökkentési tervét. A tavaly szeptemberben bemutatott program ismertetését évtizedek óta példátlan piaci felfordu­lás követte, amelybe - alig másfél hónappal megvá­lasztása után - Truss is belebukott. A volt konzervatív párti kormányfő az Institute for Govern­ment (IfG) nevű, a kormányzati tevékenység elemzésére sza­kosodott független londoni gazdasági tanácsadó és kutatóműhely hétfői rendezvényén felszólalva kijelentette: a piacokat már előzőleg destabilizálta az a tény, hogy a Bank of England - a brit jegybank - az akkori inflációs környezetben túl lassú ütemben emelte alapkamatát. Hozzátette: ebben a helyzetben gyűrűzött át a piacokra „a gazdasági-politikai elit” által az adócsökkentési tervre adott reakció. Truss elismerte: azért kényszerült a program csaknem teljes visszafordítására, mert a brit piacok teljes összeomlásának ve­szélye romlett fel. Elismerte azt is, hogy sietve próbálták bevezetni a programot, de ezt azzal indokolta, hogy a választók a brit EU-tagságról ren­dezett - a kilépést pártolók szűk többségű győzelmével végző­dött - népszavazáson, valamint a jelentős konzervatív győzelmet eredményező­ 2019-es parlamenti választáson is „a változásra voksoltak”, és ennek végrehajtására korlátozott volt az idő. Liz Truss szerint nem volt valós a program ismertetése után közkeletűvé vált piaci becslés, amely szerint a kormánya által előterjesztett adócsökkentési csomag 45 milliárd fontos rést ütött volna a költségvetésen. A volt brit miniszterelnök szerint a kis állam eszméje „ma már nem divatos, a növekedésellenes koalíció erőteljes ténye­zővé vált, amelynek része a gazdasági-politikai elit, a nagy­vállalati szféra, sőt a Konzervatív Párt parlamenti frakciójának egy része is. Truss hétfői beszédében kijelentette, hogy a helyzet ma is ugyanolyan sürgető, mint egy éve, és adócsökkentésekre, va­lamint az energiaipari cégek kiugró profitjára kivetett különa­dók visszavonására szólította a Rishi Sunak vezette jelenlegi konzervatív kormányt. Liz Truss tavaly október 20-án mondott le, miután a pénz­ügyminisztere, Kwasi Kwarteng által nem sokkal korábban előterjesztett átfogó - a piaci szereplők által azonban finan­­szírozhatatlannak ítélt - adócsökkentési program sürgős jegy­banki beavatkozást is igénylő hatalmas pénzügyi felfordulást okozott. A program egy évvel ezelőtti bejelentése után mélységi re­kordokra - egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe - zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama meredek emelkedéssel meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségeit, és a Bank of England a pánik csitítása végett rendkívüli államkötvény-vá­sárlási intervencióra kényszerült. Truss, aki Margaret Thatcher és Theresa May után az Egye­sült Királyság harmadik női miniszterelnöke volt, alig 45 napig állt a kormányzó brit Konzervatív Párt és a kormány élén, így a brit politikatörténetben ő töltötte be a legrövidebb ideig a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget. Liz Truss nem először vádol külső szereplőket bukásának előidézésével. Nemrégiben, a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapban közölt cikkében azt írta, hogy „nagyhatalmú nemzetközi szereplők” összehangolt erő­feszítéssel érték el korai távozását. A cikkben Truss­e „külső beavatkozás” részesének nevezte Joe Biden amerikai elnököt is. (MTI) Ország - világ Légi előriasztási intézkedéseket vezettek be A Védelmi Minisztérium hétfői tájékoztatása szerint vasárnap, az Ukrajna felé tartó orosz drónrajok ész­lelése után a hadsereg felkérte a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget, hogy 22 óra 55 perctől vezessen be úgynevezett légi előriasztási intézkedéseket Tul­­cea megye északi részében. A hadsereg megerősí­tette jelenlétét a térségben, és továbbra is meghozza a szükséges intézkedéseket azokon a területeken, ahol az orosz dróntámadások következtében „kocká­zatok merülhetnek fel” - olvasható a közleményben. A Védelmi Minisztérium ugyanakkor határozottan el­ítélte az ukrán polgári célpontok és infrastruktúra el­leni orosz támadásokat, amelyeket indokolatlanoknak és a nemzetközi humanitárius jog szabályaival ellentétesnek tart. (Agerpres) Határátkelőket zártak le a bolgár gazdák A bolgár mezőgazdasági termelők hétfőn egy orszá­gos tiltakozó akció keretében több mint 40 főutat és határátkelőt zártak le, a megmozduláson az ágazat mintegy 26 szervezete vett. A tüntetők lezárták a ro­mániai határátkelőt a Duna-hídnál, valamint a Duna­­hídhoz vezető utakat. A Kardamból a román határra vezető utat csak a nehézforgalom számára zárták le. A tiltakozások kedden Szófiában folytatódnak. A gaz­daszövetség többek között azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy egyoldalúan tiltsa be az ukrán ga­bona behozatalát, a tilalmat terjessze ki a gyü­mölcsre, zöldségre, húsra, tejre és mézre is, a mezőgazdasági termelőknek pedig szeptember 30- ig fizessék ki az ukrajnai háború okozta vesztesége­kért járó kártérítés teljes összegét. (Agerpres) DNA-ellenőrzés a Bukaresti Kórház-igazgatóságon A Bukaresti Polgármesteri Hivatal alárendeltségébe tartozó Bukaresti Kórház-igazgatóságnál vizsgálódott az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A nyomozás a források szerint közbeszerzésekkel kap­csolatos korrupciós bűncselekmény ügyében zajlik. Az ügyészek az intézmény igazgatóhelyettese ellen indítottak vizsgálatot, aki állítólag egy 20.000 eurós és egy 300.000 lejes összegű kenőpénzt fogadott el. (Agerpres) „Képzett Románia” (Folytatás az 1. oldalról) A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének fő­titkára szerint legutóbb 2000 előtt különítettek el pénzt arra, hogy az iskolák könyveket vásároljanak a könyv­táraikba, 2000 óta nem frissítették a könyvállományo­kat. Jut eszembe, mit mondott egy ismerősöm nemrég a könyveim láttán: minek kell neked ennyi könyv, ma már senki sem olvas! 1990-től máig 27 művelődési miniszter váltotta egy­mást. Egy volt kulturális miniszter azt mondta, az or­szágban már nem olvasnak az emberek, a világ államai között az egyik utolsó helyet foglaljuk el e téren. A szak­minisztérium szinte teljesen megfeledkezett a könyvtá­rak helyzetéről. A tárca 2021-es tevékenységi jelentésében a könyvtár szó is csupán néhányszor sze­repel. A miniszterelnök az Évente egy könyvet minden diák­nak! elnevezésű program beindítását javasolta múlt hét­főn a Victoria-palotában a kiadókkal, könyvtárosokkal és kulturális személyiségekkel az olvasás népszerűsíté­séről szervezett találkozón. Ezen román szerzőket nép­szerűsítenének, román nyelven. Mi azonban nem feledkezünk meg az Olvasd el, és játssz velünk! olvasásnépszerűsítő játékról, amelyet a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében évente megszerveznek, és amelynek célja a kortárs ma­gyar irodalom népszerűsítése, az olvasóvá nevelés. Amint arról sem, hogy októberben lesz az V. Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték. Ezen második-tizenkettedik osztályos gyerekek vehetnek részt, akik háromfős cso­portokat alkotva megismerkedhetnek kortárs szépiro­dalmi kötetekkel, a második fordulóban pedig ezek szerzőivel is. Köztudott, hogy közel egy évtizede a „ Képzett Romá­nia ” szlogennel nyerte el az államelnöki bársonyszéket Klaus Iohannis. Tízévnyi regnálás után ez az eredmény, így fest az elnök jól képzett Romániája. Marad a remény. Talán még nem késő a hegy alatt abrakolni, s rá lehet vezetni a fiatalokat az olvasás örö­mére.

Next