Népújság, 2023. november (75. évfolyam, 250-274. szám)

2023-11-29 / 274. szám

6­NÉPÚJSÁG __________________________________________________ KALENDÁRIUM­­____________________________________ 2023. november 29., szerda A természet kalendáriuma (DXCIII.) Kiss Székely Zoltán (...) Künn köd. Regényes, reggeli roráté Itt benn a gyertya olyan halovány. Fakó fal. Álmos ágyak. Örökös csönd Egy költőóra, amely felcsörömpölt, s most süketen vár és ver tétován (...) Ver a szivem... Órám is egyre ver még És fojtogatja torkom az öröm. Micsoda ez a régi-régi emlék­: Dalolni és sikoltani szeretnék, és szállani a hajnali ködön. (...) Áldott, ezerszer áldott e decemberi deres virradat, mely most szivembe, ahol minden átok, világot gyújt és nyújt egy jégvirágot. Kosztolányi Dezső Reggeli áldásával várom decembert. Ha kedved tartja, légy útitársam, kedves Olvasóm. December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt. December első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg köszönetnyilvánításképpen Bona Dea (a „Jó Istennő”) tiszteletére - írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumá­ban.­­ Bona Dea, másik nevén Fauna, a földistennő egyik megnyilvánulása volt. Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain... így kezdi az Előszót a 223 évvel ezelőtt, 1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihály. Jut eszembe, majd egy évvel ezelőtt adta ki az érdi Ma­gyar Földrajzi Múzeum igazgatója, Kubassek János A Kárpát-medence földrajzi egysége című konferenciakötetet (alcíme Trianon a geográfia tükrében, a história mérlegén). Teleki Pál a párizsi béketárgyalásokra tekintélyes bizonyító anyagot vitt magával a Kárpát-medence földrajzi egységének bemutatására. Az érvanyag volt hivatva bizonyítani, hogy vízrajzi, domborzati szempontból, valamint népességi, gaz­dasági szempontból milyen veszélyeket rejt a Kárpát-me­dence feldarabolása. A vasúthálózat szétdarabolása, a termőterületek és a piacok elválasztása súlyos gazdasági gon­dokat vetített előre. Maradva csak a természettudományok­nál: a Kárpát-medence természetföldrajzi területi egységének megbontása a mai napig érezteti hatását. Az csak szpeológiai érdekesség, hogy a világ egyetlen föld alatti országhatárát köszönhetjük Trianonnak, a Dornica- és a Baradla-barlang között. Víg Károly világhírű entomológus, muze­ológus a természettudományok szempontjából elemezi a döntés következményeit. A Körösök, a Szamos, a Maros forrás- és torkolatvidékének el­választása azzal is járt, hogy a folyók vízgyűjtő te­rületei különböző államok joghatósága alá kerültek, pedig a vízrendszert egységes szemlélet­tel kellene kezelni. Most tél van és csend és hó és halál A föld megőszült - olvasom tovább Vörös­­martyt, s eltűnődöm gondolatán: vajon eljön-e majd a hat fodrász, a tavaszi Az idén december 3. az első adventi vasárnap. Az egyházi év az adventi idővel kezdődik - írja Tőkés István a Hétköznapok - ünnepnapok című munkájában. - Az első alkalommal megterítik az Úr asztalát... Az egész adventi idő a Krisztus jö­vetelére figyelmeztet (advento­s jövök, eljövök, adventus­i megérkezés, Krisztus érkezése). Az adventi időszak a reménykedés ideje, ame­lyet régebben böjttel is megszenteltek - úja Bálint Sándor a Karácsony, húsvét, pünkösd című mű­vében. - A falvak népe a zajos mulatságtól is tar­tózkodott, csak a disznótorok családias hangulatában olvadt egy kissé föl. A katolikusok­nál az advent igazi szakrális ízét a hajnali mise, a roráté adja meg. Advent a „nehézkes Mária” időszaka. Mert mi­ként a hajnali derengés előre jelzi a naptámadatot, úgy advent is a napisten - akarom mondani a Jézus Krisztus­­ születésére való várakozás, felké­szülés jegyében telik - idézem Jankovics Marcell Mély a múltnak kútja című esszéjét. - ...Az idő­szak hagyományos liturgikus színe a lila és a ró­zsaszín (az utóbbi advent 3. vasárnapján). Mindkettő a hajnalpírt idézi. December 3-án ne feledkezzünk meg Aranka Györgyökről sem: 230 évvel ezelőtt, 1793-ban e napon ala­kult meg Marosvásárhelyen a magyarság első tudományos társasága, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. Már 1791-ben a Kolozsváron nyomdafestéket látott Rajzolatban kifejtették céljukat: intézményes keretek között biztosítani az anyanyelv művelését és a nemzeti nyelvű tudomány felvirá­goztatását. De a királyi leirat nem hagyta jóvá a társaság ala­pítását. Végül gróf Bánffy György, Erdély kormányzója védnöksége kellett ahhoz, hogy megvalósuljon a nagy álom Álljon itt csupán néhány tag neve: Baróti Szabó Dávid, Batthyány József, Bánffi György, Benkő Ferenc, Benkő József, Bethlen Dániel, Boros­­nyai Lukács János, Cserei Far­kas, Csokonai Mihály, Dósa Gergely, Eszterházi János, Gyárfás Elek, Gyarmati Sá­muel, Haller Zsigmond, Hat­vani István, Kazinczy Ferenc, Kemény Simon, Kendeffi János, Mátyus István, Teleki Domokos, Teleki László, Teleki Sámuel, Tessedik Sámuel, Tol­­dalagi Mihály, Wesselényi Mik­lós, Zeyk Dániel, Zilahi Sámuel. Mindahányan a korabeli magyar tudományosság­nak is) neves képviselői voltak. Remé­lem, többek ismerősként köszön­tenek téged is, kedves Olvasóm. December 6-a már Szent Mik­lósé, Mikulás-nap. A piros köpenyes, nagy sza­­kállú Mikulás meg az őt kísérő krampusz, a gyermekeket meg­ajándékozó - esetleg szántónké­ra - figurája a városi polgárságtól a falusi értelmiség közvetítésével jutottak el a parasztsághoz. Nép­szerűsítésében oroszlánrészük­ volt az iskoláknak. A Mikulás el­nevezés olyannyira új keletű, hogy még a XIX. századi szótá­rakban sem szerepel. A krampusi pedig a németektől osztrák köz­vetítéssel érkezett hozzánk. Maga Mikulás kezdetben csal éjjel, titokban ajándékozott, 5-éről 6-ára esőn, hogy reggel az ab­lakba kitett csizmában, lábbeli­ben ott találják a gyermekek az ajándékokat. Erre kötelez a móra püspök története is. Legendájá­nak egyik változata szerint a ké­mény mellé kitett száradó haris­nyába pottyantott aranyakat­­ mindig hó borította Taurus-hegységből érkezett jótevőnek, a tél apjának tulajdonították. De kitudódott a titok, hogy a jó­tevő nem más, mint a város keresztény püspöke. A legkisebb lánynak bedobott aranyak között ugyanis volt egy olyan érme, amit egy helybéli aranykereskedő előzőleg Miklós püs­pöknek adományozott. Szent Miklós Müra püspöke, a kato­likus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a záloghá­zak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmé­nyek között élő védőszentje Mikulást a németek a rémisztően fagyos főisten, Odin to­vábbélésének tekintették, akinek kettőssége is megmutatko­zik a nap szokásaiban: jóságos arccal ajándékot oszt, büntető segédei ijesztgetnek. A német hagyomány szerint a gyerekek Odin lovának, a nyolclábú Sleipnimek tettek ki csizmácská­­ikban a kémény mellé szénát és répát, Odin pedig hálából ajándékot hagyott benne nekik. A skandináv országokban Odin fia, a gyakran bakkecské­nek ábrázolt Thor hozta az ajándékokat a gyerekeknek, a lap­poknál ma is ő, azaz Joulupukki a Mikulás. Krampuszt szarvaspatás alakjával az ördög megtestesítője A francia biológus Jean-Baptiste Lamarckról - aki Char­les Darwin előfutára volt az élővilág evolúciós magyarázatát illetően­­ jegyezték fel, hogy tréfás diákjai Szent Miklós éj­szakáján rárontottak, egyikőjük lepedőbe burkolózott, amely alól kilátszott patája, fején pedig szarvak meredtek. Az éktelen zenebonára felébredt állatanatómus ránézett az ördögre: — Önnek szarva van és patája, tehát csak békés növényevő lehet - mondta, s a másik oldalára fordult. Az egész Kárpát-medencében szokás volt a Szent Miklós­­napi ijesztgetés. Legények, sőt nős férfiak is bekormozott arc­cal, derekukon lánccal, kifordított bundában ijesztgették a kisgyermekeket. A magyar nép lassan összemosta a két alakot. Az átmenti időszak Mikulásáról így ír 1867-ben egy szegedi újság: Szép azt a Mikulást látni, hosszú fehér ruhában, széles szürke szakállal, fehér hajjal, lánccal, elöl-hátul lelógó, mi­semondó aranyos ruhában. A nyelve egy réfnyire kilóg. Ah ettől meg nem ijed, megijedhet attól a sok nyírfavirgácstól, amit az ölében hord. Hogyne félne tőle a rossz, szófogadatlan, fiú, amikor a jó gyerekek is ugyancsak reszketve merik nézni, pedig az ő számukra is van egy garaboly (füles vesszőkosár) a Mikulás karján, tele mindenféle jó dolgokkal. Nálunk a Mikulás sokáig magában járt, persze a krampus­­­szal. Aztán kikopott a krampusz a „Ne ijesztgessük a gyere­keket” felkiáltással. No hiszen! Aztán lassan beszivárgott északról a rénszarvas vagy já­vorszarvas húzta szánkó. A bíborszínű bíborosi díszes mise­ruhát és püspöksüveget viselő Miklósból a Coca-Cola cég csinált az 1910-es években piros-fehér sapkás, piros köpe­nyes joviális bácsit, aki ma már a tv-reklámok szerint nem is kilenc rénszarvas vonta szánon, hanem kamionon hozza ne­künk a jólétet: a globális innivalót. Mennyi állat, ki gondolta volna? Maradok kiváló tisztelettel. Kelt 2023-ban, decemberi várva Ezerszer áldott e decemberi deres virradat Aranka György - Gyarmathy János szobra

Next