Neveléstörténet, 2015 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2015 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - KOVÁCS LÁSZLÓ: A CISZTERCIEK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJA EGERBEN AZ 1848/1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCOT KÖVETŐ ÉVTIZEDIG

A CISZTERCIEK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJA EGERBEN... kapcsolódtak az oktatásba. Munkájuk elismeréséül 1696-ban I. Lipót donacionális levelével belvárosi telket juttatott számukra, hogy templomot, rezidenciát és gim­náziumot építhessenek.­ 1750-ben megkezdődött a gimnázium építése. Az alapkö­vet június 1-én tették le Foglár György kanonok házának tágas udvarán.­ A munka 1753-tól jelentősen felgyorsult, így 1754. július 31-én az épületet már fel tudták avat­ni. Az oktató munka kiemelkedő színvonalú volt, de hiába voltak jók az eredménye­ik, 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet. A CISZTERCIEK MEGJELENÉSE A jezsuita rend feloszlatása után a gimnázium rövid időre elnéptelenedett, ezért Eszterházy Károly egri püspök az egyházmegye papjaival próbálta pótolni az okta­tókat. Ez igazi megoldást nem jelentett, ezért a kormányzat arra kényszerült, hogy a gimnáziumok számára megkeresse az új fenntartókat. Ekkor jelennek meg a ciszte­­rek az egri oktatásban! Az 1776-1787 közötti időszakot a gimnázium életében Pilis-pásztói korszaknak nevezik. 1776. szeptember 8-án Beitler Metód pásztói ciszterci elöljáró Budán az or­szágbírónál a pannonhalmi főapát és más rendek tartományfőnökeivel tárgyalt a volt jezsuita gimnázium átvételéről. November 8-án hozzájárultak a gimnázium, a kollégium és a templom átadásához.­ A forrásokból viszont megállapíthatjuk, hogy e folyamat nem volt zökkenőmentes. Ezt bizonyítja az is, miszerint szinte ráerőltették a gimnázium fenntartását a ciszterciekre.­ A költségeket a pilis­pásztói apátságnak kellett fedezni. Később ehhez segítséget kaptak a jezsuiták korábbi javaiból, de ezért a cisztercieknek kellett gondoskodni az oktatásról, továbbá a kollégium kiépítéséről. Az 1779/80-as tanévtől kezdve már ők végezték a tanítást és a templomi szolgála­tot. Az oktatást rendkívüli odaadással és nagy szigorral művelték. Ez utóbbiért érte őket az első támadás. Egy nemes úrnő azzal a panasszal ment a püspökhöz, hogy a professzorok nem tesznek különbséget „nemes” és a „pór” között. A püspök felszó­lította az érintett professzort az ügy tisztázására. Az eredmény egy „látszat-dorgálás” lett, amelyet kiegészítettek azzal, hogy minden maradjon a régiben.­ Ez is fényes bi­zonyítéka a ciszterciek önérzetességének, erkölcsi tartásának és tanári szabadságá­nak. 1784. augusztus 14-i a gimnázium alapítólevele, amelyet II. József adott ki. Az az uralkodó, aki sorra oszlatta fel a szerzetesrendeket, ugyanakkor gondoskodni akart az ifjúság helyes neveléséről, ezért az eddigi adományokat megerősítette.­ Az ado­mányokért az apátság köteles volt a tanárok és egy hitszónok biztosítása mellett az új tanterv, az 1777. évi Ratio Educationis előírásainak megfelelően oktatni. Az I. Ratio által történt változtatások látszólag nem olyan nagy mértékűek, de je­lentőségüket nem lehet lebecsülni. Az egyik ilyen lényeges módosítás a grammati­kai osztályok négyről háromra történő leszállítása volt. A másik a katolikus jelleg ki­szorítása az általános tankönyvekből. A harmadik, a gimnáziumban tanított tárgyak 22

Next