Neveléstörténet, 2015 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - KOVÁCS LÁSZLÓ: A CISZTERCIEK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJA EGERBEN AZ 1848/1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCOT KÖVETŐ ÉVTIZEDIG
A CISZTERCIEK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJA EGERBEN... kapcsolódtak az oktatásba. Munkájuk elismeréséül 1696-ban I. Lipót donacionális levelével belvárosi telket juttatott számukra, hogy templomot, rezidenciát és gimnáziumot építhessenek. 1750-ben megkezdődött a gimnázium építése. Az alapkövet június 1-én tették le Foglár György kanonok házának tágas udvarán. A munka 1753-tól jelentősen felgyorsult, így 1754. július 31-én az épületet már fel tudták avatni. Az oktató munka kiemelkedő színvonalú volt, de hiába voltak jók az eredményeik, 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet. A CISZTERCIEK MEGJELENÉSE A jezsuita rend feloszlatása után a gimnázium rövid időre elnéptelenedett, ezért Eszterházy Károly egri püspök az egyházmegye papjaival próbálta pótolni az oktatókat. Ez igazi megoldást nem jelentett, ezért a kormányzat arra kényszerült, hogy a gimnáziumok számára megkeresse az új fenntartókat. Ekkor jelennek meg a ciszterek az egri oktatásban! Az 1776-1787 közötti időszakot a gimnázium életében Pilis-pásztói korszaknak nevezik. 1776. szeptember 8-án Beitler Metód pásztói ciszterci elöljáró Budán az országbírónál a pannonhalmi főapát és más rendek tartományfőnökeivel tárgyalt a volt jezsuita gimnázium átvételéről. November 8-án hozzájárultak a gimnázium, a kollégium és a templom átadásához. A forrásokból viszont megállapíthatjuk, hogy e folyamat nem volt zökkenőmentes. Ezt bizonyítja az is, miszerint szinte ráerőltették a gimnázium fenntartását a ciszterciekre. A költségeket a pilispásztói apátságnak kellett fedezni. Később ehhez segítséget kaptak a jezsuiták korábbi javaiból, de ezért a cisztercieknek kellett gondoskodni az oktatásról, továbbá a kollégium kiépítéséről. Az 1779/80-as tanévtől kezdve már ők végezték a tanítást és a templomi szolgálatot. Az oktatást rendkívüli odaadással és nagy szigorral művelték. Ez utóbbiért érte őket az első támadás. Egy nemes úrnő azzal a panasszal ment a püspökhöz, hogy a professzorok nem tesznek különbséget „nemes” és a „pór” között. A püspök felszólította az érintett professzort az ügy tisztázására. Az eredmény egy „látszat-dorgálás” lett, amelyet kiegészítettek azzal, hogy minden maradjon a régiben. Ez is fényes bizonyítéka a ciszterciek önérzetességének, erkölcsi tartásának és tanári szabadságának. 1784. augusztus 14-i a gimnázium alapítólevele, amelyet II. József adott ki. Az az uralkodó, aki sorra oszlatta fel a szerzetesrendeket, ugyanakkor gondoskodni akart az ifjúság helyes neveléséről, ezért az eddigi adományokat megerősítette. Az adományokért az apátság köteles volt a tanárok és egy hitszónok biztosítása mellett az új tanterv, az 1777. évi Ratio Educationis előírásainak megfelelően oktatni. Az I. Ratio által történt változtatások látszólag nem olyan nagy mértékűek, de jelentőségüket nem lehet lebecsülni. Az egyik ilyen lényeges módosítás a grammatikai osztályok négyről háromra történő leszállítása volt. A másik a katolikus jelleg kiszorítása az általános tankönyvekből. A harmadik, a gimnáziumban tanított tárgyak 22