New Yorki Magyar Élet, 1978 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1978-02-04 / 5. szám

Ntm fkaiig, hmim UUt I nakoi nép len amit dolgokat.., bzrzsenyi NEW YORKI HUNGARIAN LIFE MAGYAR ÉLET Vol. 31. 5. XXXI. évfolyam. 5. szám. 1978. Ftebraiár 4. Szombat. - j, Ara: 30 cent A Varsói Paktum egyes csatlós egységeit Etiópiába vezényelték! , Magyar katonák Afrikában! Begin: „Az egyitomi sajtó antiszemita!” # A francia dilemma A 40-ik II. világháború utáni kormányválsággal küzdő Olaszország társadalmát „robbanékonynak” nevezi a nemzetközi sajtó, mert oly nagyméretű bűnhullám sepert végig az országon, melyre még soha nem akadt példa: 1975 januárja óta 34 politikai gyilkosság történt; 115 szélsőséges pártfrakció közül 94 a szélsőbaloldalhoz és 21 az újfasiszta jobboldalhoz húz. 1977 januártól októberig 1693 támadás történ személyek és anyagi javak ellen és több mint 2000 terrorbombázás valóban „robbanékonynyá" tette a helyzetet . Japán külügyminisztere, Szonoda Szunao következetesen kitartott a területi követelések mellett, melyet a szovjet sajtó „megalapozatlanoknak” nevezett. Négy dél-kuribi szigetről van szó, amelyek a II. világháború után kerültek a Szovjetunió ellenőrzése alá — Egyébként Japán Kínával tervez békét kötni, ami Moszkvát térhető módon nyugtalanítja — Újabb pápai bulla szerint a Cseszlovákiában gyakorlandó egyházkormányzás helyi fennhatóság alá kerül, Tranava (Nagyszombat) székhellyel — Az április IX. spanyol kommunista pártkongreszuson a vezetőség köti az ebet a karóhoz, miszerint „teljesen demokratikus" belső reformokat léptet életbe — A Szíriai parlament újabb hét évre egyhangúan megválasztotta Hafez Al-Asszad elnököt. A jelölést február 8-án népszavazással erősítik meg — Szomália bejelentette, hogy Harar ősi városában utcai harcokat folytatnak s megindult az etiópiai ellentámadás Ogaden terület visszahódítására. — Sajnos újabb postás sztrájkra van kilátás Kanadában: ezúttal a mechanikusok elégedetlenkednek. MAGYAR KATONÁK AFRIKÁBAN Puja Frigyes külügyminiszter afrikai körútja után, a mely felölelte a „frontvonalnak” nevezett és szovjet—kubai segítséggel „felszabadított” államokat, mint Angolát, Mozambique-t és főleg Etiópiát — óriási iramban megindult a Varsói Paktum csapatainak a Szomália — etiópia hadszíntérre való vezénylése. A legfeltűnőbb híradás az, miszerint Etiópia szorongatott helyzetének enyhítésére nemcsak kubai—szovjet, lengyel, keletnémet csatlósokat, hanem magyar alakulatokat is bedobtak! Sziad Barre Szomáliai elnök egy Mogadishuban tartott nagygyűlésen élesen bírálta az Egyesült Államokat és főleg a Nyugatot, mely — mint annyiszor — most is cserbenhagyta azokat, akik kiálltak a szélsőbaloldal ellen. Sziad Barre hangsúlyozta, hogy az óriási Antonov és Tupoljev szállító- gépek naponta ontják a legkorszerűbb hadfelszerelést, hogy az ostromzár alatt tartott Mogawet viszszafoglalják. „Ugyanazzal a bátor szellemmel nézzetek szembe az előttünk álló nehézségekkel, mint amilyennel leküzdöttétek a hosszan tartó gyilkos szárazság és a kolerajárvány csapásait” — mondotta Sziad Barre elnök, amikor arra intett, hogy a szovjet—kubai nagyarányú ellentámadás megállíthatja a Szomáliai csapatok mindeddig sikeres offenzíváját. VIGYÁZÓ SZEMETEK PÁRIZSRA VESSÉTEK ! A De Gaulle párt, — mely immár két évtizede vezeti Franciaországot — a márciusi országos választások éles balrakanyarodási veszélye miatt iparkodik megszüntetni a széthúzást, és „Bajban egységre van szükség!” jelszóval a különböző árnyalatú frakciók vezetői kénytelen-kelletlen kezet ráznak, hogy együttesen vegyék fel a harcot az új baloldali fronttal. Így történt aztán, hogy Jacques Chaban-Delmas — volt miniszterelnök — és Párizs polgármestere, aki megbuktatta, Jacques Chirac az egyik előválasztási kampánygyűlés előtt nyilvánosan kibékült. Ilyen a politika. A jobbközép rendkívül aggasztónak találja, hogy minden közvéleménykutató intézet kivétel nélkül a baloldali pártok győzelmét jósolja, annak ellenére, hogy még mindig nem született meg a közös baloldali platform. „Ha a gaulleistákat támadják, akkor szoros rendekben menetelünk!” — mondotta Chaban-Delmas. „Ez az ősi törzsi reflex”. A franciaországi választási rendszer értelmében mindenütt új választásokat tartanak, ahol a jelölt győzelme nem tartható egyhangúnak. A L’EXPRESS magazin szerint a kommunistaszocialista radikális csoport 259 ..mandátumot szerezhet március 12-én az új, 490 képviselőből álló nemzetgyűlésben, ugyanakkor a jelenlegi jobbközép kormánykoalíció csak 232 mandátummal rendelkezik. ANDREOTTI ÉS AZ EUROKOMMUNISTÁK Giulio Andreotti, az ideiglenesen kormányalakítással megbízott miniszterelnök az United Press jelentése szerint újra találkozott Enrico Berlinguerrel és az olasz kommunista párt vezetőivel, akik változatlanul kitartanak álláspontjuk mellett, miszerint elérkezett az ideje annak, hogy gyakorlatilag is szóhoz jussanak az újonnan megalakítandó kormányban. Andreotti kereszténydemokrata pártja mindeddig sikeresen elhárította a kommunisták kabinetposztokra való törekvését, annak ellenére, hogy a sarló-kalapácsos szervezet Itália második legnagyobb pártja. Jelenleg az a helyzet, amelyet a sakkjátékban ,,patt”-nak neveznek, — egyik fél sem kormányozhat legalább a másik hallgatólagos beleegyezése nélkül. Ha . .az áldatlan válság tovább tart, nem marad más hátra, mint kiírni az országos választásokat, ami a jelenlegi zilált olasz gazdasági viszonyok és a belföldi példátlan terrorhullám idején tragikus eseményeket válthat ki. (Folytatás a 2-ik oldalon) Árkay László: Rekviem Nagydobronyért Tudunk a lengyelországi Katyn borzalmáról, ahol a szovjet tízezrével mészárolta tömegsírokba a teljes lengyel tisztikart. Tudunk arról, hogy 1937 április 26.-án a német Kondor-bombázók lerombolták a spanyol Guernica falucskát. Picasso „Guernica” c. festményét a tragédia hatása alatt alkotta. 1942. június 10-én a németek lemészárolták a csehországi Lidice falucska összes felnőtt lakosát. A gyerekeket elhurcolták és soha többé nem akadt nyomuk. A lidicei tragédiáról megrázó film készült. A csehek újra felépítették Lidicét, a legyilkoltak emlékére szobrot emeltek. Lidicéről óceánjáró hajót neveztek el, és a tömegmészárlás napja gyászünnep Csehszlovákiában. 1944. június 10.-én a francia Oradour községet törölték le a föld színéről a németek egy szőnyegbombázással. A megmaradt férfiakat legépfegyverezték, a nőket és gyerekeket a falu templomába zárták és azt rájuk gyújtották. Ki tud a világban az ötezerkétszáz nagydobronyi mártírról,ennek a kárpátaljai színmagyar nagyközségnek eltűnéséről? Pedig amikor a szovjet e nagyközséget a föld színével egyenlővé tette, lakosságát kiirtotta, már másfél éve béke volt a világon. Moszkva ekkor már két esztendeje békésen basáskodott egész Kárpátalján. Tudvalevő, hogy Trianonban a Magyarországtól elcsatolt Kárpátalját egy 1945. június 29.-én Moszkvában aláírt „egyezménnyel” Csehszlovákia a Szovjetuniónak ajándékozta. A csehek által a Szovjetnek adományozott Kárpátalja jóval nagyobb a történelmi Ruténföldnél s beletartozik a színmagyar lakosságú Bereg megye javarésze is. Ennek a megyének volt egyik nagyközsége Nagydobrony, így kell mondanunk, hogy „volt”, mert Nagydobrony nincs többé! Az egyetlen forrás ma, ahol még nyomára lehet akadni ennek a mártírközségnek, a Révai Nagy Lexikon. Az 1916-ban kiadott 14-ik kötet 219. oldalán ezt olvashatjuk: „Nagydobrony, kisk. Bereg vm. mezőkaszonyi j.-ban, (1910) 3033 magyar lakossal.” Vagyis az 1910-es népszámláláskor még kisközség volt háromezer magyar lakossal, később emelték nagyközség rangjára, amikor lélekszáma 5200-ra emelkedett. Másfél évvel a fegyverek elcsendesedése után, 1946. július 17.-én, szerdán, aratás-cséplés után, a szovjet hatóságok elrendelték, hogy az összes betakarított termést be kell mindenkinek szolgáltatni. A nagydobronyiakat már előzőleg minden élelmükből kifosztották, így a község népe vonakodott ennek a parancsnak eleget tenni. Valószínű, hogy az évi termés egybehordásával az volt a szovjet hatóságok célja, hogy a népet bekényszerítsék az annyira gyűlölt kolhozba. Akadtak azért, akik félelemből mégis összehordták gabonájukat a kijelölt helyre. Azonban valaki azt a gabonahalmazt leöntötte petróleummal és felgyújtotta. A tűz fellobbanását gyors és irtózatos reakció követte. Egy orosz zászlóalj vasgyűrűt vont a falu köré, egyidejűleg Ungvár repülőteréről nehézbombázók szálltak fel és másfél évvel a békekötés után, Moszkva saját felségterülete ellen, a védtelen, fegyvertelen nagyközség ellen foszforbomba támadást hajtott végre. Nagydobrony égett! A foszforbomba elől nincs menekvés, jött ég minden. A víz a foszfortüzet csak táplálja. Belekap a lábadba — láttam! — és ég a csontod, lassan, fölfelé, kínnal... vízzel jöntöd. .. a foszfor kiváltja belőle az oxigént és csak annál jobban lángol. A vas, a beton, az acél fehér izzással folyik tehetetlen magadra; a kövek, a bazalt, a sziklák, izzó porrá robbannak alattad és nincs mentséged, csak lassú tűzhalál! A foszforbomba támadás, hatását fokozni lehet egy második robbanóbomba hullámmal. Az első hullámban ledobott robbanóbombák rombadöntötték a békés parasztházakat; a szétfröcskölt gerendák, ósdi falak, beomlott szalmatetők védtelenül várták a foszfor lángját, s a második robbanóbomba hullám már csak a lángtengert szórja, hogy még az anyaföld is elégjen! Volt, aki próbált f elbújni. Ha nem égett el a foszfortól, ha nem pusztult el a ráomló gerendáktól-falaktól, akkor megfulladt a füstben. Voltak, akik kutakba leereszkedve, vizesárokba bújva próbáltak megmenekülni. A falura leszállt a csend. A halál és a pusztulás csendje. A Nagydobronyt környező magyar falvakat is szovjet katonaság szállta meg, összedoboltatták a népet és tolmács útján a szovjet tisztek kihirdették: Nagydobrony megsemmisítése intő példa legyen minden kárpátaljai magyar számára, aki a szovjet hatalommal szembe akarna fordulni. A nagyközségből kilenc ember tudott elmenekülni: hét férfi és két asszony. Vérdíjat tűztek ki a fejükre. Minden községháza falán plakát hirdette, hogy egy-egy megmenekült nyomravezetője 50.000 rubel jutalmat kap. A kilenc menekültnek, súlyos égési sebekkel, a földeken kúszva-mászva, valahogy sikerült átvergődnie a magyar oldalra. Szabó Mihály záhonyi határőr-főhadnagy továbbsegítette őket az ország belsejébe. Neki ez az életébe került, de a kilenc megmaradt. Tőlük tudjuk a tragédia történetét. A vérengzés után egész Kárpátalján összeszedték a magyar papokat, lelkészeket és elhurcolták. Soha többé nem kerültek elő. A nagydobronyi halottakat az oroszok tömegsírokba hányták és felszántották felettük a földet. Bevetették kölessel, mert az gyorsan kihajt és megnő. Nagydobrony nem épült újjá. Neve semmilyen nyelven sem szerepel többé az 1946 óta közzétett kiadványokon, helye a térképen üres. Szobrot nem emeltek mártírjai emlékére, óceánjáró hajót sem neveztek el róla mind Lidicéről, és a vérengzés évfordulója nem nemzeti gyászünnep. Talán még mi magunk sem tudtunk eddig Nagydobronyról. (Nemzetőr) 0 111 A szegedi Főtér részlete „Válasz Herdernek és Adynak” Illyés Gyula írt cikket a hazai Magyar Nemzetben a fenti cím alatt. — Ebből idézünk most részleteket: — A most záruló évben Gottfried Herder, német költő és filozófus nevezetes jövendölése ismét megrezzentette,, ha csak a felszínen is, szellemi életünket. A gyászos jóslatot, írta Grandpierre a Kortársban, már csaknem kétszáz éve rengetegen emlegették, de pontosan sosem idézték. ő tüzetesen lefordítja azt az első alkalommal 1791-ben kinyomtaottt szöveget, így: „A mások közé ékelt kis számú magyaroknak századok múltán talán nírt a hyelvét sem lehet fölfedezni.” Herder jóslatát maga a történelem, az azóta eltelt csaknem két évszázad cáfolta meg. — De ennél megdöbbentőbben hangzik a kiáltás Ady, a XX. század legmagyarabb költőjének ajkán: „Népét a Hadúr is szétszórja!” — Jóslat volt ez: egy nemzetét féltő, nemzetét ébresztő, nemzetétkorbácsoló viharmadár szárnyasuhogtatása. Mi vitte, kényszerítette Adyt e szörnyű prófééia leírására? — A már súlyos beteg Ady bénulásos szája újra és újra ezt a szót akarta érthetően utolsó, háború végén írt versével kimondani: Erdély. Azt a tényt, hogy a békediktátum a magyar anyanyelvűek közül minden harmadikat — összesen több mint hárommillió lelket — más államba helyezett. A magyar anyanyelvű közösség darabokra tört. Ilyen megrázkódtatás történelme során egyszer érte ezt a népet, Mohács után, amikor épp ily módon szakadt három részre. Hozzávetve a kisebbségi sorsra jutott magyarok számához azok seregét, akik a háborús rázkódtatások következményei miatt „tántorogtak” világgá, a magyar nép katasztrófája vlágméretben párját ritkítja. Érthetővé válik a nemzet pusztulásának víziója Adynál, aki prófétai lelkűsétével mindezt előre látta. — A számokkal mérhető meggyengülésnél szinte katasztrófálisabb lett, ami e nemzeti tudatot érte. Szellemi összetartó erő -,aközérzés kohéziója - nélkül nincs nemzet. És ez a magyar szellemi egység gyengült meg Trianon óta. — Ilyen széles körben kell szétnéznünk, hogy megérthessük Ady sötét pesszimizmusát és csak akkor viaskodhatunk jóslatával, ha mindent megteszünk, amit tudunk, s amit lehet, azért, hogy megmásíthassuk próféciáját. Mi a helyzet ma Erdélyben? Hiteles adatok, ellenőrizhető panaszok szerint több millió lelket számláló magyar kissebbségi lakosságnak nincs saját nyelvű egyeteme, illetve, ha volt, azt megszüntették. De nincs ilyen főiskolája s rövidesen nem lesz egyetlen saját anyanyelvű középiskolája, mert ami volt, azt is úgy szakosítják, hogy az oktatás az állam nyelvén folyik, azzal a következménnyel, hogy nemzeti kisebbségű ifjú a maga nyelvén ipart sem tanulhat. Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége magyar anyanyelvű: a húszmilliós egésznek mintegy 16—18 százaléka. — Gyakori — illetve mind számosabb a fölsorolható — pedagógiai balfogás, hogy már elemi iskolás gyermekek saját nyelvű tankönyveikben is saját őseikről, mint barbár betolakodókról, alacsonyabb rendű pusztítókról tanúltak ■ — a valósággal ellentétes — leckét, még az eleik által létrehozott építészeti remekekről is mint megannyi bűnjelről Még élesebb a pedagógiai eltévelyedés, ha a gyermekek már az ábcével nem a saját nyelvükön ismerkedhetnek meg. Európa legnagyobb számú nemzeti kisebbségének gyermekei közül több mint húsz százalék van ebben a helyzetben. Részben már a szülök „akaratából”: ki ne vonná ki gyermekét, ha csak egy rá a mód, a már-már apartheid-sorsból? Hatalmas tájegységben tűnik el a kisebbségi értelm-ig, standig nemzetiségi városok hosszú sorában szűnik meg a kisebbségi műveltség minden működése. — Ez már nemcsak a kisebbségi és nemzeti, hanem elemi emberi jogok sérelmével jár. Nemegyszer torz helyzeteket teremtve. Nem ritka, hogy az egyazon anyanyelvű orvos ésbeteg csak tolmáccsal, mert csak hivatalos nyelven beszélget. Sok helyt az a gyakorlat, hogy a nemzetiségeknek diplomát nyert fiait, ha az ilyen iskolázás után is megtartották anyanyelvüket, szülőhelyüktől távol, más nyelvterületre helyezik. Szülőhelyükre pedig olyan értelmiségi kerül, aki az ottani nyelvet nem érti.Ekként százezres főnyi települések, megint csak egész városok betegei például legkényesebb fájdalmaikat is jobbatlan mutogatással közölhetik, vagyis az egészségügyi szolgáltatás dzsungeli szintjén. Nyilván kelthet nevetséget — a humeur noire, illetve a tomour noir hatásaként — a kép: a gyónató pap a híveit, a haldoklókat is, tornács útján vallathatná. Hisz népe nyelén a templomban sem prédikálhat. Kapott hegyesítést a toll a jakobinusok iskoájában is. Az ő szép álmaik közé tartozott ez is: egy állam egy mértékrendszer, egy nyelv. Milyen kényelmes, mert hisz milyen logikus! Minden erőszakos asszimilációnak, népbeolvasztásnak ez az „eszmei” alibije. Holbach és Diderot elemi okú tanítványai is meglepetten tekintenének egymásra s kommentálnák a különös eszmejárást, mely szerint tisztátlanként kezelt kisebbségeit egy-egy többség ma azért szorítja ki magából, hogy utolsó szálig bekebelezze. Amilyen mértékben azonban a kinti erők ingerlően érintgetik, még a nem emberi közösségek és egységek is olyan mértékben fejlesztenek egészséges belsőerőt, újabb kohéziót. A család, amelynek tagjait házon kívül méltatlan bánásmód éri, előbb-utóbb nemcsak azért tart öszsze, mert rokoni — vérségi — kapcsolat köti össze. Az erőszak erkölcsi erőt is gerjeszt: már csak a hatás-ellenhatás törvény szerint; indukál aztán, majdnem úgy fejlesztve áramtöbbletet, mint a vízesések erőművei. A legzordabb nyomást is tüntökletesre hasznosítja. Illyés Gyula így fejezi be írását: A múlt szigorú vizsgálata, a félreértések tisztázása ennek a hitnek nyit utat. Segít tényekkel eloszlatni mindörökre az egykori jóslatok borúlátását, ősi hiedelem, hogy az álhatatos szembenézés oroszlánt meghátráltat. Hiszem, hogy az emberiségre pirkadás jön. A vadszelidítő tekintetektől.