New Yorki Magyar Élet, 1983 (36. évfolyam, 12-48. szám)
1983-07-09 / 28. szám
Már, a primitív ember a bátra, landzsára toroití totemállát képében törzsifijéstek, tisrzsénén védő sítóilémét hívta segítségül. Már a több ezer évelatti szumikók, egyiptomiak büszkén és harciasan hordozták zászlószerű jelvényeiket, lándzsákon, magasba emelt póznákon. Számos ótestamentumi mondat tesz"célzást rá; az ókori görögök és rómaiak is magasba emelték büszke jelvényeiket felvonulások, csaták során. Nagy Konstantinig már keresztény szimbólumot is megjelentetett zászlain. E korai időkben még nem volt elválasztható a címerhasználat a zászló formától, a két jelkép a középkor folyamán fokozatosan vált külön formává. A törzs,később állam zászlója kezdetben azonos volt a törzsfő, fejedelem, majd a király nemzetiségi családi jelvényével. A hűbéri társadalomban tehát még nem nemzeti, hanem dinasztikus, vagy lovagi szimbólum volt a lobogó. Később megtörtént a címer és a zászló fokozatos szétválása. A zászló önálló lett ábrájában, színében is. Szerepe egyre női már nem egyéni-, családi-, nemzetiségi-, hanem az írammal, nemzettel, kapcsolatos közjogi szerepet kapói fokozatosan kultusszá, szinte szent szimbólummával Felesküdtek a szent jelvényre. A zászló elhagyása áriásnak számított, s ha az ellenségnek csatában sikerű elvennie, ha az ellenség leverte azt a vár ormáról, az szinte egyenlő volt a vereséggel. Külön testőrségi szerveztek védelmére, a zászló jelentőségére jellemző, hogy jelképes értelemben is használjuk: képletesen Beszélünk arról, hogy pl. kinek „zászlaja alatt sorakoztunk”, kinek a „zászlóvivői vagyunk”. A lobogó lelkesítő és büszkeségemelő hatását jól tudták kihasználni a fejedelmek, trónjuk, országuk védelme céljára — s a zászlórúdra felkúszó lobogó könnyet fakaszt a rátekintő szemekből manapság akkor is, ha nemzetünkben hazánkfia olimpiai-, vagy világbajnokságát hirdeti a világnak. a 1789-es Nagy Francia Forradalom terméke, illetve zussolójának leutárítása volt, az gondoljon arra, hogy II . Endre királyunknak egy 1222-ben kelt okmányán a ped eseti píros-fehér-zöld selyemzsinóron függ! Az Árpádház piros-fehér (néha: vörös-fehér) sávozása tehát márs. XIII. században néha kiegészült a zöld színnel, s így : r .magyar háromszínű nemzetjelkép évszázadokkal megelőzhete a XIX. században sok nemzet által alkalmazott „tri !. ,kolor”-jelképet. !. „ZÁSZLÓNK GYAKRAN PLÁNTÁLÁD ! : VAD TÖRÖK SÁNCÁRA” ! ! — írta Kölcsey Ferenc a „Himnuszban”. Nos, as ! :Anjtunk, Hunyadiak, még a Jagellók alatt is, többször is előfordult, hogy a magyar zászlók alatt előrehatoló seregeink véres leckére tanították a Balkán felől észak felé nyomakodó lófarkas-zászlójú hadsereget. Vajon milyen zászlók voltak ezek? Aligha hasonlítottak még a mai háromszínű trikolórhoz. Az Anjou királyok zászlaib a liliom ékeskedett, vagy pedig valamelyik főúr csa-ládi jelvénye. Egyébként adataink vannak arról, hogy Anjou (Nagy Lajos) királyunk ünnepi- és hadi színeinél, fegyverzeténél az Árpádoktól átvett vörös-fehér szín dominált. Krajjj „A banderiális rendszer bevezetése, illetőleg rendszeresítése kezdődött. (A király) . . . azoknak a főpapoknak ,és főuraknak, akik meghatározott főből álló csapatot állítanak ki, megengedi, hogy saját zászlajuk alatt vonulhassanak hadba. Azok az országos méltóságok, akik tisztségükből kifolyólag bandérium kiállítására kötelesek országos zászlósurak (az ország zászlósurai) lesznek’’. — (’Somogyi Ferenc; Küldetés, Kárpát, Cleveland, 1973.,210 oldal.) Miért hívták e külön nemesicsapatot „’bandériumnak”? A válasz egyszerű: az olasz „bandera” szó magyarul „zászlót” jelent, s a „bandérium” szó körülbelül a „zászlóalj” megnevezésnek felel meg. A legjelesebb lovagok a zászlók körül csoportosultak s azt védték, azt vitték diadalra. Az országos és fejedelmi zászlók zászlótartói tisztségével rendesen a legfőbb állami méltóságok ruháztattak fel. Magyarország fő hadizászlaját csatában a király személye előtt az ország bírája tartotta. „Zászlósurak” voltak: a nádor, országbíró, tárnokmester, a horvát bán,, a főudvarmester, főkamarás, főasztalnok, fők pohárnok, főlovászmester, stb., „első zászlósúrnak” számított Esztergom érseke, ig magyar hercegprímás. Történelmünk érdekes Újzászló-epizódja volt az, mikor 1456-ban Dugovics Titusz Nándorfehérvár (ma: Belgrádi fokán úgy akadályozta meg a török lófarkas zászló kitűzését, hogy dulakodás közben a janicsárt magával együtt rántotta le a várbástyáról. A Hunyadiak címeres zászlója egyébként piros színű volt, rajta a Hunyadi-címerrel, mely sávos mezőben átlós alakban elhelyezett egy-egy oroszlánt mutatott, közepén a gyűrűt szájában hordozó hollóval. Ez a zászló Mátyás király alatt olyanképpen is módosult, hogy a hagyományos magyar címer jelent meg a lobogón, árpádsávokkal, kettős kereszttel, a középen a gyűrűt fogó hollóval. A Jagellók átvették a Hunyadi-zászló jellegzetességeit, de középre a Jagello-sas került, lett áldozni a magyar megmaradásért, fel-felbükk’áht i . magyar zászló. A szabadságért folyt a függetlenségi hán, s erre utal Vörösmarty Mihály 1836-ban írt „Szózat” s áriák versszaka: . . ... •. . „Szabadság! — itten hordózák — Véres zászlóidat, - i S elhullanak legjobbjaink — A hosszú harc alatt.” * - '' Eger hőseinek sikerült megvédeniükváruk' zászlaját . A szigetvári Zrínyi Miklós, mikor 1566-ban'kis csapatával a törökre rohanva életét hazájáért áldozta, vele rohant zászlótartója, a Zrínyiek címeres, zöldszínű lobogójával. Szemléltetően ábrázolta ezt Székely Bertalan nagy epikus festőnk 1885-ben. Nagy erdélyi fejedelmeink saját nemesi zászlaik, illetve címereik alá állítottál nemeseiket, magyarjaikat,, székelyeiket, Betsiten Gábor- s nak például 1600 táján lilába hajló piros zászlója volt. s van olyan fennmaradt Rákóczi zászló, amelyen a fejedelem feketesasos címere, látható; van olyan,melyen a magyar címer ékeskedik, — általában „Pro Patria es Libertate” felirattal, 1706-ból például olyan.zászló maradt, mely arany dekorációvá ékesített zöldszínet. Közepén arany korongba foglalt magyar címer. Ugyancsak „Pro Libertate” közfelirattal: „Szabadság! Itten hordozzák véres zászlóidat...” (A magyar zászló vázlatos története) „ZÁSZLÓDAT LÁTOM, BULCSU, S SZEMEM ÁRJA MEGINDUL!” — írta Vörösmarty Mihály a Zalán futásában, s ezzel jól érzékeltette, hogy nyilván már a magyar honfoglalás idején jelentősége volt a hadak feje fölé emelt Hadijelvénynek. A „Megyeri” fejedelmi törzsnek piros volt a színe és piros zászló címerén fekete turul volt látható. Az u.n. „árpádsávos” zászló (XXI. századbeli) megjelenése azt mutatja, hogy az „árpádsávos címer” zászló formájában is jelentkezett. A piros-fehér sávozás az uralkodó színeit jelentette...Aki pedig azt hiszi, hogy a „trikolór” (azaz: a háromszínű zászló) kizárólag az A Magyar Kultúra szolgálatában A Nationality Broadcasting Network, az “NBN” Rádió és Televízióállomás Magyar rádióműsorai: Cleveland és környékén Minden nap, délelőtt 11-től 12-ig délután 5-től 8-ig hallhatók. Az FM/SCA 106.5 hullámhosszán, valamint a Cleveland környéki “cable” televízió 11-es csatornáján. Magyar televízióműsorait a “Cleveland Area Cabletelevision” 33-as csatornáján láthatják. Minden vasárnap 3-tól 5-ig Minden szerdán 8-tól 10-ig. Bővebb felvilágosításért hívja az “NBN" Rádió- és TV-állomást (216) 221-0330 telefonszámon. Cím: NBN Rádió/TV 11916a Madison Ave. Cleveland, Ohio 44107 Az Amerikai Magyar Szépmíves (Szék MEGJEtEtfl1:......... Dr. Bobula: Origin of the Hungarian Nation ......... $ 5.00 Wass: Eliza and the House that Jack Built, a historical novel in the series-: "Footprints on the Banks of the Ohio"..........1................................................................„ $16.00 Wass: History of Astorwon the St, Johns.................. f 5.00 Kaphatók még: MAGYAR NYELVEN: Somody István: Szemben a Sorssal,................................. $10.00 Török: Településtörténeti Tanulmányok ....;.................... $10,00 Válogatott Magyar Népmesék* illusztrálva ........$10.00 Wass: A láthatatlan lobogó, versek |................................. $ 4.00 Wass: Erdők könyve ............................................................. $ 8.00 Wass: Ember az országút szélén, regény ............... Wass: Magyar örökségünk...................................J Wass: Kard és Kasza II. Szemtanuság ........... Wass: Halálos Köd Holtember Partján, regény ..... Wass: A Funtineli Boszorkány, első rész .._............j Wass: A Funtineli Boszorkány, I. II. és III. .........J ANGOL NYELVEN: Counters Ilona Károlyi Széchényi: The Pendulum Swings ..........í...#ai....í........................................................... Baross: Hungary and Hitler ...........„JX....... I Chaszar: Decision, in Vienna ....«L.................................. $10,00 Haraszti: The Ethnic History of Transylvania ........... $10.00 Haraszti: Origin of the Rumanians ............................. $ 5.00 Jobbágy: Hungarian Folk Dances, illustrated „................ $ 7.Ö0 Kisjókai: Counsel for the Defense, no.vel......................... $ 5.00 Kostya Sándor:' Panslayism ................................ $10.00 Major: American-Hungarian Relations . 19L8—1944 ....... $10.00 Nagy S.: The forgotten cradle of the Hungarian Culture $10.00 Nánay: Transylvania, the Hungarian Minority in Rumania............................................................................... $ 5.00 Szemák: Living History of Hungary .........................$ 3.00 Szilassy: Revolutionary Hungary .......................................... 1 4.00 Varga: Human Rights in Hungary .................... $ 4.00 Wagner: Toward a New Central Europe, a symposium $10.00 Wass: Our Hungarian Heritage ........i*___$2.00 Wass: Selected Hungarian Folk Tales, illustrated ............ $10.00 Wass: Documented Facts and Figures on Transylvania, kötve......I............. $ 5,00 főzve................. $ 4.00 Wass: Deadly Fog at Dead Man's Landing, novel ............ $ 5.00 Wass: Hungarian Legends, illustrated, second edition, cloth.................... 110.00 paper ..................... $ 8.00 Yves de Daru vár: The Tragic Fate of. Hungary .*....... $ 8.00 Zathureczky: Transylvania, Citadel, of the West ........... $ 4.00 Transylvania and the.Hungarian—-Rumanian Problem, a symposium, 330 pp. maps, bibliography, hard * bound ....................................................-........................... 118.00 Megrendelhetők az ár egyidejű beküldése mellett portómeritésen:' HUNGMM LITERARY GOLD Rt. 1, Box 59 ASTOR, FLORIDA, 3200*. USA 810.00 5 2.00 $16:00 $ 5,00 $10.00 $30.00 $15.00 $ 4.00 SIRATÓ APRÓDOK ZÁSZLÓS KOPJA TÖVÉBEN Vájon honnan vettem ezt az alcímet? Nos, úgy vélem, hogy az ország gyászos háromfelé szakadását, hősi Halál siratóénekét s egyben a hadi zászló alkalmazását senki sejti éreztette szebben, mint Arany János, mikor a Szondi két apródja c. 1856-ban írt versében ezt zengte: „Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, — Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; — Szemközt vele nyájas, szép zöld hegyorom, — Tetején lobogós hadi kopja.” Egy másik versszakban ismét említi a zászlós kopját: „Ott zöldés az ormó, fenn zöldés a hant — Zászlós kopjával ,a gyaur basa sírján. — Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, — És pengeti, pengeti, sírván”. Azokban a vészes évszázadokban, mikor a magyar vitézségnek „két pogány , közt egy hazáért”, kellettharcolnia, mikor a török félhold és a lófarkas zászló ellen s egyidejűleg a Habsburg kétfejű sas ellen is vért kel ANYÁM (Sípos Sándor (2301 Fountainview # 80, Houston Texas 77057) előfizetőnk kérésére közöljük az alábbi verset, melyet leánya, Vámosi Zoltánná (Ózd, II., Szőnyi út 24. IV/3. sz. alatti lakos) írt édesanya járnak és ezzel felejthetetlenné tette számáraaz idei Anyák Napját.) Korán reggelkimentem a virágos kertbe, Szedni Neked egy csokor lila orgonát. Május van, oly ragyogó május, S él köszöntelek Téged, Anyám! Nézd, hogy csillog a harmatcsepp rajta, Szinte mosolyogva szól Hozzád! Mert én nem is tudom elmondani Neked, ■ Hogy mennyire nagyon szeretlek, Anyám! • Ó! Hadd öleljelek meg gyorsan, Hadd hajtsam öledbe fejem, Nehogy észrevedd rajtam, Hogy titkon könnyes lett a szemem. És itt most figyelj egy picit újra, Mit suttognak a lila orgonák, Hogy Te vagy a legszebb, a legjobb, Hogy Te vagy nekem az egész világ! magyar élet „... A SZABADSÁG VÉRBEN FÖRÖSÍTI ZÁSZLAJÁT .. — írta Petőfi Sándor 1848-ban, arra célozva, hogy az „Egyenlőség”, „Testvériség”, „Szabadság” együttes jelképes színévé a vörös zászlót avatta a francia nagy forradalmi hagyomány; — a híres francia trikolór csak később alakult ki. A magyar piros-fehér-zöld trikolórt az 1857-48 évi Országgyűlés hozta létre, tettehivatalossá, bár — mint említettük, — fennáll a gyanú, hogy már jóval előbb jelentkezett nemzeti zászlónk színeiben ez a három szín, — idomulva az évszázados magyar címer azonos három színéhez. A 48-as magyar honvédzászlók legtöbbje fehér alapszínű volt, középen a Madonna képével, vagy a koronás magyar címerrel, a széleken váltakozóan piros és zöld Háromszögekkel, az u.n. „lángocskákkal”. Az 1849-es Habsburg detronizációt követően az u.n. „Kossuth-címer” ékesítette csak a zászlót, tehát a korona eltűnt a címer tetejéről. Az 1848. XXL tc. 1 paragrafusa elrendelte, hogy „a nemzeti szín ősi jógáiba visszaállíttatik, s a háromszínű rózsa polgári jelképül fölvétetik s minden középület a közintézetnél nyilvános ünnepek alkalmával s a MEGHÍVÓ a 61 éves „California Magyarság” 47. „Sajtónapjára”, 1983. augusztus 7-én vasárnap de. 11-től este 9-ig az „Alpine Village” sörkertjébe. (833 W. Torrance Blvd Torrance, Calif. 90502.) -- A sajtónap keretében szórakoztató műsorral szerepelnek: Braun Sanyi, Karikás Bros Cecilia, Czövek István, LovinczMagda, Szerényi Márta, Fedák Marshall Conrad, Pleszer János, a Los Angeles-i Cserkészcsapatok, a Kárpátok-, Ajnás- és Krákusy Népi Táncegyüttesek. — Főrendező: Fényes Mária. Rendező: Varga Tibor. “Stage manager”: Dennis György. — Cigányzene: játszik a „Juliska”-cigányzenekar. — Belépődíj: 3 dollár, elővételben: 2 dollár; nyugdíjasoknak 1 dollár, gyermekeknek ingyen. Elővételi jegyrendelés: (213) 463-3473. Magyar emlékművek St. Louisban A Jefferson Cityben megjelenő, “MIDWEST ARTS AND LITERATURE” (A Középnyugat Irodalma és Művészete) című képes folyóirat májusi számának címlapján MAGYAR AMERIKAI SZOBROK felirattal hat magyar emlékmű fényképe van (Zolnay György: Laclede szobra, Konföderációs emlékmű, A meztelen igazság. Finta Sándor: Kossuth emlékmű. Demján Árpád: 1956-os gyermekhősök és ősze András: T. S. Eliot emléktábla). "A kísérő" szöveg elismeréssel emlékszik meg a kiváló magyar szobrászokról, akik olyan prominensen járultak hozzá St. Louis városaművészetéhez. Külön részben foglalkozik a st. louisi születésű, híres amerikai költő, T. S. Eliot növekvő kultuszával, a T. S. Eliot Társasággal, az őszes András általtervezett és a városi Főkönyvtárban elhelyezett T. S. Eliot bronztáblával. A photo-essayt Könnyű László állította össze. — Azt hisszük St. Louis az egyetlen amerikai nagyváros,,mely egy cikk keretében hat-hét kiváló magyar emlékművet tud felmutatni. („Értesítő”)" Négy millió abortusz 1956 óta. AZ EREDMÉNY: népszaporodás 1980-ban Magyarországon: 3.300, Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában együttesen: 550.000. Abortusz, egyse, egyke, kétke . NEMZETPUSZTULÁS! mmmwmmmm 0. oldal ________ MAGYAR ESET _______ ' ----NEW YORK ES KORrM'EKE .# Neff YORK ES KÖRNYÉKÉ » NEW YORK ES KÖRMÜKE 9 ffffsf.YORK ES KÖRNYÉKE 1983. július 9. Könyvet ajándékozunk minden új, egyéves előfizetőnknek, valamint mindazoknak, akik a Magyar Életnek új, előfizetőt hoznak. Megrendelem a Magyar Élet-et NÉVCÍM: A Magyar Élet előfizette! díja egy évre 25 dollár. Félévre 15 dollár. Az előfizetés összegét kérjük a Magyar Élet címére küldeni: ( Alcia Avenue, Toronto, Ont., MGG 218, Canada kiállított csekk, vagy Money Order, formájában. Az alábbi könyvekből választhat: ]■ Ke'éz Zs®sa: „Irsai Karterö ~ 2- Acsay E. László: „Save the Splendor of Buda«eS T°My Endre: „Az . Öreg Csatár”—4. Eckhardt Ti-Kérem küldjék a: .....................................bor: „Regicide at Marseille”. című könyvet új előfizetés beérkezése után a Magyar Élet azonnal ........................................... postába a kívánt könyvet, a aláírás megadott címre. Bizony 1848—49-es zászlótartóink volt a zászlótartókra családjuk apraja-nagyjá is, tő így énekelt: , , „Érdemes vagy a cserkoszorúja! — Alig vlom, hogy lilcsálák újra, — S n megcsókoljam örömtől reszketve — fezedét, mely a szent zászlót vitte! (Fető í nor. ,,A vén zászlótartó”, 1843. október 17.) . "Akárcsak Nagymajténynél, 1849 augusztusában Vilagosnál is az ellenség lábai elé kerültek nemcsak fegyvereit — a zászlók is. A Bach-korszak gyászos verbén pádlássá-pincébe rejtették hazánkfiai, ükapáink a nemzetiszín zászlókat. Várták a boldog napot, mikorra kitűzhetik. 1867 után külön fejfájást okozott az osztrák és magyar jogászoknak, államférfiaknak, hogy mely épületekre tűzendő ki a piros-fehér-zöld nemzeti lobogó, és melyekre az uralkodóház családi színeit feltüntető feketesárga zászló. Az 1896 évi belügyminiszteri rendelet értelmében a nemzeti ünnepeken ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Egy évvel később, az 1897. évi XL. tc. 37. paragrafusa intézkedett a zászló megfelelő védelméről is. Az elvesztett háború után u.n. „Tanácsköztársaság ”Vörös zászlók alá szólította a „vörös ezredeket”, melyek hamar leszerepeltek. A csillaggal, sarló-kalapáccsal díszített lobogókat a kommün bukása után elrejtették, ma múzeuokban mutogatják. „VÉRZŐ ZÁSZLÓK ALATT” Benjámin László modern költőnek van egy ilyen című verse. (A költeményben nincsen szó zászlókról, de megszólal benne a frázisok döbbenetes felismerése, a patetikus hangok mögött megismert sivár valóság.) Élettörténetünk az utolsó hat évtizedben „vérző zászlók alatt" zajlott. Trianon után félárbócra engedték az Országzászlót, s eltűntek trikolórjaink a Felvidéken, Erdélyben és a Délvidéken. A két világháború közötti évtizedekbe rányomta bélyegét az ideiglenesség, az ideges nyugtalanság. Alig „konszolidálódott” az ország, máris egy újabb, még véresebb, kegyetlenebb háború réme magasodott a magyar horizonton. — Zászlókról lévén szó,, megemlítem azt az epizódot, melyre — mi idősebbek — még jól emlékezünk. 1941. március 25-én a lavocsnei határállomáson a déli órákban adták át ünnepélyesen az oroszok a cári csapatok által diadaljelvényként Oroszországba hurcolt 48-as magyar zászlókat. — 92 esztendő után hazatértek Kossuth, Görgey és Bem hadilobogói. .. Moszkva, persze, ezt a gesztust azért alkalmazta, mert megpróbálta ezzel kikapcsolni Magyarországot a német csatlósok sorából. Hasztalan. Pár nappal később bekövetkezett Teleki öngyilkossága, s június végén hadat üzentünk Oroszországnak, hosszú évtizedekre eldöntvén ezzel az ország szomorú jövőjét. És megkezdődött az a reménytelen küzdelem, melynek a végső kimenetele — így is, úgy is, — az ország gyarmatosításába torkollhatott. „Vérző zászlók alatt. . .” 1945 után a kommunisták olyan jelvénnyel jelentkeztek, melyen a sarló-kalapácsot nemzetiszínű szalag keretezte, de a nemzeti zászlót szovjet tagállam-típusú jelvénnyel csúfították el, csillaggal, kalapáccsal, búzakalásszal. Ez volt az a jelvény, melyet halált megvető bátorságú, ifjú szabadságharcosaink kivágtak, kiléptek a zászlóból. 1956 októberénel-novemberének jelképe lett a középen lyukas magyar zászló! 1957 óta, eltűnt a csúf, szovjet típusú jelvény a magyar zászlóról, de nem térhetett vissza a koronás, címeres zászlóforma sem. A piros-fehér-zöld lobogó várja a magyar feltámadást. Járja a csonka hazában, várja Erdélyben, várja a Felvidék és a Délvidék magyarlakta területein, várja az oroszokhoz csatolt észak-keleti országrészén. Várja a nagyvilág sok-sok országában, városában, ahová a történelmi forgószél pelyvaként söpört ki minket. Azt hiszem, hogy érdemes ezt a kis tanulmányt megintcsak egy aktuális versszakkal zárni. Petőfit választom, aki 1848. augusztusában, „A Nemzethez” c. költeményében többek közt a következőket írta: „Föl, hazám, föl! Százados' mulasztást Visszapótol egy hatalmas óra, Mindent nyerni, vagy mindent veszíteni Ezt írjuk föl ezer lobogóra.” Hungaricus