Nimród, 1990 (110. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-19 / 22. szám
talánosan tartott démon és gímszarvason kívül érdemes megemlítenünk a japán eredetű szikaszarvast, tartása most van terjedőben. A szarvasféléken kívül jelentős számban csupán vaddisznókat és muflonokat tartanak a kerítések mögött. Különösen az utóbbira nőtt meg újabban a kereslet, ezért sok vadaskertbe betelepítették. Svédország legnagyobb, egyben talán leghíresebb vadaskertje a kilencszáz hektár alapterületű Eriksberg. A hazánkban is ismert svéd vadász, Bengt Berg alapította a harmincas években. Ő Magyarországon inkább csak mint neves ornitológus ismert - „Vándormadarakkal Afrikában” c. könyvét dr. Lambrecht Kálmán fordította magyarra, ám a valóságban igazi természettudós polihisztor volt, amellett fotós és nagy utazó, nem utolsósorban pedig kitűnő vadgazda. Élményeiről, megfigyeléseiről számos, jobbnál jobb könyvet írt. Vadaskerti tapasztalatait „Försök med hjortar”, azaz Próbálkozások szarvasokkal című művében jelentette meg 1953-ban. Halála után fia, Jens Berg örökölte a kertet, majd 1986-ban vásárlás útján került a jelenlegi tulajdonoshoz, a lelkes, nagy tapasztalatú igaz vadászhoz, Alexander Wendthez. A mostani nagyvadállomány körülbelül 900 példány, vagyis 1 állat hektáronként. Dámból van a legtöbb, 300 körül. Utána a gímszarvas következik hozzávetőleg 250 példánnyal, s ezenfelül pár szikaszarvas is van az „ínyenc” vadászok részére. A muflonok száma 60-70 közötti. Természetesen tartanak vaddisznókat is szép számmal, de a legnagyobb szenzáció mégis a körülbelül 25 példányt számláló tisztavérű európaibölény-állomány. Napjainkban pedig a jávorszarvas vadaskerti tartásával kísérleteznek. Az eddigi eredmények nagyon biztatóak. Ha ennek a kertnek az évenkénti vadásztatását nézzük, akkor első pillanatban talán meglepő a vendégek aránylag kis száma. Évente átlagosan tizenöten érkeznek ide bérvadászatra. Hosszú évek átlaga alapján a statisztika azt mutatja, hogy a vendégek 75 százaléka svéd, a többi külföldi, leginkább német és amerikai „kuncsaftok”. Az egyik amerikai által itt lőtt dámlapátos egyben a harmadik legjobb agancsot viselte, amit amerikai sportvadász lőtt Európában. Ez pedig igen nagy szó. A vadásztatás mellett élő állatokkal is kereskednek, valamint június 1-jétől szeptember 1-jéig a nem vadász érdeklődőknek szerveznek bemutató, másfél órás buszutazást. Egy hivatásos vadász kalauzolja a látogatókat, ilyenkor persze természetfotózásra is sok, jobbnál jobb lehetőség kínálkozik. Az elmúlt évben a nem vadász látogatók száma 5000 volt, idén 8000-re számítanak. Svédország egyik legkitűnőbb dámkertje a magyar származású Satzger László birtokában van. Nem nagy terület, mindössze 50 hektár, de olyan szerencsés a formája, erdő, mező eloszlása benne, hogy vadászat közben a kerítés sem látható. A tulajdonos ritkán vadásztat benne, inkább a tenyésztés az, ami őt legjobban érdekli mint tápfiziológiával foglalkozó, nagy tudású és tapasztalatú szakembert. Számára inkább passzió a dám állományának javítása, minél nagyobb lapátot viselő példányok kitenyésztése. Dámjainak trófeaminősége messze átlagon felüli. Az eredetileg angol törzsállományból, három különböző vérvonallal az évtizedek lassú leforgása során csaknem gyulaji minőségű, igen erős agancsú bikákat tenyésztett ki. Legnagyobb lapátosa valószínűleg egyben a svéd legnagyobb is volt, amíg idén februárban egy vadorzó le nem terítette. Sajnos ilyen eset Svédországban is előfordul. Lövés után a nemes vad hasba lőve vánszorgott a sűrűbe, hosszas kínlódás után ott pusztult el. Az orvvadász máig sem került kézre. Végül a tulajdonos hetek múlva, szag után akadt az óriási lapátot viselő, döggé lőtt vadra, és rekonstruálta a történteket. Tipikus példa a svéd magán - vadaskertekre az átlagos területű -100 hektáros -, Kristianstad közelében fekvő, jó hírű Ullstorp, amely H. P. Hagen tulajdona. Dámokat és legújabban gímszarvasokat, vaddisznókat is tart. A terület nagyon szép, sok magaslessel, cserkeszutakkal ellátott, ami a vadászatot jelentősen megkönnyíti. Szép lapátos dámot 3500 koronáért lehet nála lőni, ebben minden benne foglaltatik, a vadászat, a trófeadíj is, napidíjat pedig nem kell fizetni. (Közbevetőleg jegyzem meg: a svéd havi átlagfizetés, adólevonások után körülbelül 6500 korona.) Ha a vendég semmit sem lő, akkor teljesen ingyen vadászott. Többnapos vadászatnál jól felszerelt vadászház áll a vendégek rendelkezésére. A nagyvad elejtése után a vendég német „minta” szerint - az ősi svéd tradícióktól eltérően - töretet, gratulációt kap. Minden nagyon korrekt módon, vadásziasan megy végbe. Ez jellemző szinte valamennyi svéd vadaskerti vadászatra, tulajdonosok viselkedésére egyaránt. És egészen biztos, ez is közrejátszik abban, hogy a vadaskerti vadászat a szabad természetben történő mellett (és nem helyett) egyre népszerűbbé válik Svédországban. KOVÁCS LÁSZLÓ