Nimród, 1993 (81. évfolyam, 1-12. szám)

1993-07-10 / 7. szám

MIRE JÓ A FOGKRÉM? Természetesen fogmosásra. Ám nem csupán arra a célra tökéletes, hanem akár fegyverápolásra is na­gyon hasznos lehet, jó szolgálatot tehet. Például egy befogkrémezett puha rongy, esetleg fülpálcika se­gítségével leheletnyi rozsdafoltot, egyéb piszkot könnyedén eltüntet­hetünk ezüstszürke felületekről. De a kékre barnított részeket ezzel sem ajánlatos polírozni, mert hamar le­dörzsöli a gyári barnítást. Ugyancsak jól jöhet egy tubus fogkrém, ha vadonatúj, nehezen já­ró zárdugattyújú forgó-tolózáras golyós puskát vásárolunk. Sajnos ez a probléma sok közepes minősé­gű, aránylag olcsó Modell 98-as A JOBB TALÁLATÉRT Míg nagyapáink céltávcső, modern kaliberek és magaslesek nélkül is egész jól elvadászgattak, napjaink vadászai minden segédeszközt igénybe vesz­nek, hogy minél biztosabban találják el a vadat. A mai vadászok jó része bizony még a magaslesről is képes hibázni. Számukra szolgál tanáccsal egy osztrák vadász: a képen látható megoldással bal kezét a magaslesre tá­masztja a vadász, jobb karját egy vékony deszkán nyugtatja. A deszka nincs szilárdan rögzítve, csak egy kis fapecek akadályozza meg, hogy a les pereméről lecsússzon. Ha a les másik oldaláról kell lőni, a deszka áthelyez­hető oda is. Der Anblick, 1993. 4. szám ÉRDEKESSÉGEK A VILÁGBÓL Mauser-származéknál előfordul. Vi­szont ha a zárdugattyútestet egé­szen finoman bekrémezzük, majd sokszor nyitjuk-csukjuk a fegyvert, előre-hátra mozgatva a zárdugat­­­tyút, de a billentyűt sohasem húzva el, könnyedén segíthetünk ezen a bajon. Fegyvertől függően, pár száz ilyen csuklógyakorlat után úgy fog járni az eredetileg makrancoskodó zárdugattyú a tokban, mint vajban a kés! Fontos azonban, hogy ne vi­gyük túlzásba, ne koptassuk a kel­leténél tovább az összeillő fémré­szeket! És az eljárás végén pedig alaposan tisztítsuk meg a fegyvert minden fogkrémmaradéktól. K. L KOVÁCS JUDIT FELVÉTELE 44 FAHÉJSZÍNŰ MADARAK Eddigi életemben mindössze kétszer láttam rendestől elütő tollazatú, fahéj­színű madarat. Vagyis lényegesen kevesebbszer, mint részlegesen vagy teljesen fehér példányokat. Az első ilyen világosbarna madár egy kifejlett csóka volt. Ezt a bizalmas szárnyast 1984 őszén hosszú ideig közvetlen közelről figyeltem, mondhatni tanulmányoztam Malmö belvárosában. Akkor sajnos nem volt nálam fényképezőgép, ezért megörökítésére gondolni sem lehetett. Nyolc évvel később láttam a másikat. Ezt már kitömött állapotban találtam dr. Pály István budapesti vadásztársunk igen gazdag vadászati gyűjteményében. Egy világosbarna seregély volt, amit a vadász szerfölött kalandos úton kerített kézre, majd természetesen azonnal preparátorhoz vitte zsákmányát, ami azóta is gyűjteményének egyik legféltettebb, ritka kincse. K. L. KOVÁCS LÁSZLÓ FELVÉTELE VISSZAJELZÉS Gyakran olvashatunk a külföldi lapokban kérést, amely egy elej­tett vad származását kutatja a jelölés alapján. Most egy őzbak­ról van szó, amelyet ilyen módon „azonosítottak”. Az osztrák lap­ban megjelent felhívásra jelent­kezett az az alsó-ausztriai va­dász - Karl Lemp -, aki 1984- ben a gidát megjelölte. Lemp be­számolt arról, hogy az őzet soha többé nem látta a területen. A grossburgstalli területen 1992. augusztus 8-án elejtett bakot 1990-ben látták először ezen a területen, attól kezdve tartotta helyét. A két terület légvonalban kb. 12 kilométerre, közúton 25 kilométerre van egymástól. Österreichs Weidwerk, 1993. 2. szám

Next