Nimród, 1993 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-10 / 2. szám
tya se fest ész nélkül, inaszakadtából menekül a vélt biztonságba - mit sem sejtő gazdája háta mögé! A vérszemet kapott fenevad legtöbbször nem torpan meg a vadász láttán, hanem ellátja az ő baját is, ha nem eléggé fürge, hogy fára másszon, vagy nem elég bátor és ügyes, hogy homlokon lője a száguldva közeledő, rémisztően üvöltő nagyragadozót. Ám sajnos az északi jávorvadászok golyós puskái rendszerint eléggé kis kaliberűek. Kedvencük a 6,6x55, amely általában még éppen megfelelő, elégséges teljesítményt nyújt mindenféle nem veszélyes nagyvadra, de ideálisnak mégsem nevezhető. Joggal kesereg ezen Pekka Harkönen, a neves finn vadász és szakíró, aki találóan jegyezte meg, hogy a skandináv vadászok cseppet sem sajnálják a 36 gramm ólmot egy gyenge, kis tapsifülestől - ennyi sörétet tartalmaz egy darab 12x70-es sörétes patron ugyanakkor viszont a százszor nagyobb jávorbikát 9 grammos lövedékkel ejtik el... Részben ezért fordulhat elő, hogy a meglepett vadász hiába tüzel eszeveszetten - amíg módja van rá, a vékonyka, könnyű, 6,5-es lövedék nem képes megállítani a rárontó támadót csak akkor, ha létfontosságú szervet, gerincet, agyvelőt stb. ér a lövedék. Különben bekövetkezik a tragédia. Az aránylag nem kevés medvekalamitás ellenére mégis ritka a haláleset. Vagy a medve dühe csillapodik le, és otthagyja a vérbe fagyott, de szerencsére még élő vadászt, vagy a bátorságot kapott kutya rángatja le hősiesen a gazdájáról, esetleg erdőjáró társai sietnek a segítségére. Képeink egy nemrég történt északkelet-finnországi esetet dokumentálnak. Az elején még minden jól ment. Tudományos adatgyűjtés céljából elkábítottak egy tízéves kan medvét. Rutinos, jól begyakorolt mozdulatokkal mérték le, majd jelöléssel látták el az egyik fülét. A ketrecbe zárt, ébredező medve még mézet is kapott, bőséges mennyiségben, ami a tapasztalat szerint csillapító hatású. Utóbb kiderült, hogy ez esetben vajmi keveset számított... Aztán kinyitották a ketrec ajtaját. Ilyenkor rendszerint a szabadon bocsájtott, megjelölt medvék igen gyorsan eltűnnek az erdőben. A fotós motorosgépével exponálásra készen várta a medve előbukkanását, elfutását. Ám ez a példány nem menekült el, hanem támadott! Amint kiszabadult a ketrecből, a hozzá legközelebb álló férfira, Reijo Savula zoológusokat segítő határőrre rohant. Savula egy fél lépést előrelépett, és megpróbálta levenni a válláról az automata golyóját. A következő másodpercben a medve a puskába mélyesztette a fogait, amely így kiesett a határőr kezéből. Ezután a fenevad két lábra állt, és mancsával óriási pofont adott a férfinak. Savulának ettől az arcbőre felszakadt, fogai kitörtek, szemüvege leesett, s teste vagy öt métert repült a levegőben, mire a hasára esett. És ez volt a szerencséje! Ugyanis a medve máris rajta volt a hátán, a lágy részekhez nem fért hozzá, így a fejét, és a nyakához védekezésül odaszorított kezeit marcangolta rémisztő morgások közepette. A határőr végig tudatánál volt, és megpróbálta minél mélyebbre dugni az arcát a mohás erdei talajba. A puska használhatatlanná roncsolódva hevert a közelben. A kutatókkal hozott, de pórázzal fához kötött négyéves rutinos karéliai medvekutya dühösen acsarkodott a ragadozóra. Végre valakinek eszébe jutott, hogy el kéne engedni, s ezzel a mozzanattal az események menete kedvezőre fordult. A kutya bátran belemart a medve sonkájába, de az még akkor sem hagyta ott áldozatát! A fotós akkor leengedte a fényképezőgépét, és vakmerően rákiáltott. A támadó erre megmerevedett, és dühös pillantást vetett a fotósra. Ezalatt a kutya élelmesen kihasználta a kedvező helyzetet és jó alaposan beleharapott a medve heréibe. Az fájdalmában, dühében felordított, felugrott a férfiról, és a taktikusan hátráló ebet az erdőbe követte, azt üldözte tovább. Ekkor társai odarohantak a sebesülthöz, és elkezdték törölgetni a vért róla. Savula első kérdése az volt, hogy vajon a fotósnak sikerült-e jó felvételeket készítenie! A határőrt hamarosan kórházba szállították, s csak a jól képzett, igazi profi vadászkutyának köszönheti, hogy életben maradt, nagyobb sérülések nélkül úszta meg ezt a kellemetlen medvekalandot. Kovács László fordítása Jakt Journalen 1992. 5. szám VADÁSZ KÖNYVEK A régi magyar könyvkiadás értékes darabjainak újra kiadására, különleges reprint kiadványok megjelentetésére szakosodott kiadónk idén két vadász témájú kötet kiadására is vállalkozik. E küllemükben elegáns, tartalmukban egyedülálló könyvek esetében az értékőrzést a korlátozott példányszám garantálja. A két reprint kiadvány a szakmai kifejezések párját ritkító gazdagsága mellett nyelvészeti-stiláris szempontból is igazi kincsesbánya. Mindezek alapján nem csak a téma iránt érdeklődök, hanem a könyvgyűjtők körében is érdekes lehet a két kötet. A vadászat Barátja fiz 1829-ben megjelentetett mű 184 oldalon, tizenélt színezett képpel illusztrálva tartja az olvasódé a színes-mulatságos történeteiérül fűszerezett vadászati ismereteket. Leopold Chimani után Kovásznai Kováts István készítette a könyvet, amely elsősorban az ifjúság számára íródott, ám. Hasznosan és jóízű szórakozásként minden korosztály számára ajánlható. A Könyv kitér a vadászat eredetére, feléleli az álla fogás történetét, elemzi a vadászat hasznosságát. Kitér a kötet a vadászKutigátsra és —fő attrakcióifat — az egyes állatok bemutatásával. Különféle elfogási módjud és vadászatuk ismertetésével foglalkozik Szó csi fa nyúl, róka, farkas, vadlód, őz, keselyű, fogoly, fácán, medve, zerge, szarvas, fájd, vadkacsa, vaddisznó, tűzöd borz és az elefánt elfogásáról, vadászatáról. CUindezeket kiváló stílusban, Humoros és tanulságos történeteddé vérbed anekrotákkal fűszerezve tálalja a Könyv. Az eredeti kötet megjelenéséhez teljesen hasonlatos, reprezentatív küllemű könyv példányonkénti egyedi sorszámozással jelenik meg, várhatóan 1993-ban, az eladáskor a hagyományos Könyvterjesztői Hálózat mellőzésével, az igények előzetes felmérése alapján és a megrendelések egyedi teljesítésével terjesztve. Várhatóan 3—3 ezer példányban jelenik meg, eladási ára pedig körülbelül 600 forint lesz. Magyar-német és német-magyar Vadászműszótár Az 1873-ben Kinyomtatott Könyvritkaság igazi Könyvcsemege, melyet ezúttal Osztrád-magyar Közös Kiadásban jelentetünk meg. A kötet három egyenlő részből áll.Első harmada az egyes vadféléket tekinti át, mindkét nyelven ismertetve és magyarázva az elnevezéseket, szakifejezéseket, a következő témakörök szerint: szarvasféléd(szarvas, jávor, dánt, őz], zerge, medve, vaddisznó, hiúz,farkas, róng, vidra, hód, 6orz, szárnyasod a vadász és a lövés, a vadász és fegyvere, vezényszavai és vadászkutyád A második harmad a magyar-német, a harmadik harmad pedig a német-magyar vadászszótárt tartalmazza, olyan kifejezés— és szódíszlettel, mely semmilyen más szótárban nem lelhető. A könyv várhatóan 1993 első negyedévében jelenik meg, 3-10 ezer példányban, körülbelül 290 forintos eladási áron. MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Vadászat barátja c. reprint kötetet...... példányban, s vállalom, hogy példányonként kb. 600 Ft-os áron, utánvéttel átveszem. Megrendelem a Vadászmászótár c. reprint könyvet .......példányban, s vállalom, hogy példányonként kb. 290 Ft-os áron, utánvéttel átveszem. NÉV:................................................................................................ CÍM: A megrendelést e megrendelőlap fénymásolatán, levélben vagy egyszerű levelezőlapon is elfogadjuk. CÍMÜNK: LAPU Bt. 8001 Székesfehérvár, Pf. 236. Telefon: (22)327-611 47