Nimród, 2007 (95. évfolyam, 1-12. szám)

2007-07-15 / 7. szám

Dr.Fábián Gyula CSc.,a Károly Róbert Fôiskola Vadgazdálkodási és Állattenyésztési Tanszékének vezetôje reggel kilenc órakor köszöntötte az Országos Vadgazdálkodási Konferecia résztvevôit a fôiskola új épületének V.elôadójában.Rövid üdvözlôbeszéde után felkérte dr.Wachtler István professzort,a KRF Agrár- és Vidékfejlesztési Kar dékánját megnyitóbeszédének megtartására. A Napkozi Erdôgazdák Zrt.elnöke,Tomba Miklós elmondta, hogy manapság egy vaddisznós kert magára valamit adó tulajdonosának alapvetô érdeke,hogy ne fusson a disznó az etetôkocsi után.Jó körülményeket kell teremteni a kertben,és folyamatosan végezni az élôsködôk elleni védelmet.Fontos a megfelelô fialóhelyek létesítése a kocák számára a tenyészkertben,és megfelelô táp–gyógyszer aránnyal kell etetni a malacelhullást leggyakrabban okozó coccusok elterjedésének megakadályozására.A kertekben mindig komoly probléma a stresszterhelés,ezért megfelelő technikai megoldással el kell érni, hogy a hierarchia végén lévő állatok is tudjanak táplálkozni. Aki vadaskertbe megy vadászni,eleve tudnia kell,mire vállalkozik,ezért nem illendő fanyalogni. A vadászok a kertnek csak egy meghatározott részében,a vadászkertben vadászhatnak (hajtás),a tenyészkertben,amely jóval nagyobb,nem.Általában kanokat akarnak elejteni,a disznók három-négy éves korukra 18-19 cm-es,míg 6-7 évesen akár 22 cm-es agyarral is rendelkezhetnek.A jövôbeli kilátásokat Tomba Miklós biztatóaknak nevezte, mind Magyarországon,mind egész Európában – a vadaskerteknek biztos jövője van. Nagy János ágazatvezetô Bőszénfáról a zárt téri szarvastartás tapasztalatairól beszélt.A bôszénfai vadaskertet 1992-ben hozták létre,amikor is igen sok ellenzôje volt,szemben a jelenlegi helyzettel.Most már a sorban állás jellemzô.300–350 gímszarvast tartanak a kertben,ebbôl évente mintegy 15 nagy bika értékesíthetô.A bikalelövésekbôl befolyó árbevétel mellett szükség van egyéb bevételekre is,ezért fejlesztették a gyepgazdálkodást,és pillangósvirágúakat,pázsitfűféléket vetettek. A komoly túrási károk miatt a disznó betelepítése a kertbe több kárt okozott,mint hasznot,ezért ezt az utat,mint plusz bevételi forrást,el kellett vetni. A vadásztatás során különös figyelmet fordítanak a hagyományok ápolására,a vadászetika írott és íratlan szabályainak betartására.S bár sokan elítélik a kerti vadászatot,nekik évrôl évre visszatérő vendégkörük van.A tavalyi vadászidény során hatvan bikát lövettek,ebbôl tizenegy bika tízévesnél öregebb volt,8 arany-,22 ezüst- és 7 bronzérmes minôsítés született.A zárt rendszerû vadgazdálkodás nagy elônye,hogy a hullott agancs minden évben begyûjthetô,ezáltal a gazdálkodók pontosan nyomon követhetik, hogy milyen fejlôdési paraméterekkel bír az állomány. A gazdálkodást nehezítô tényezôk között említette a költségek évente 8-10%-os emelkedését,az elöregedô gépparkot,a vegyszerek használatának szigorodását,és hogy egyre több szabályt kell betartani.A megfelelô vadföldgazdálkodás csökkenti a költségeket,célszerû évelô növények,rágóerdôk,vadgyümölcsösök létesítése és a gyepek felújítása.A kertben próbálkoztak muflon,illetve Dávid- és szikaszarvas betelepítésével,de ezek nem hoztak megfelelô eredményt.A disznóállományt a szarvasállomány negyedében stabilizálták.Büszkék a jó és eredményes gazdálkodásra,a vadásztatás élményére. A szarvasfélék farmszerû tartásáról Szabó József,a Kaposvári Egyetem telepvezetôje tartott elôadást.A farmszerû szarvastartás húsz éve kezdôdött Új-Zélandon,ahol jelenleg már mintegy egymillió farmszarvast tartanak húsáért,illetve agancsáért.Európában ezzel szemben összesen 4-500 ezer szarvas található,átlagban 4-5 hektáros farmokon,és elsősorban a dámszarvas a jellemző farmvad.Magyarországon körülbelül kétezer szarvast nevelnek farmszerű körülmények között. Nem vadászati hasznosításra 3–6 szarvas tartható hektáronként, ezáltal kis területen is megoldható a gazdálkodás.Legnagyobb költség a jelentős hosszúságú kerítés megépítése,amivel a kezelőrendszer és a legeltetés megoldható.A farmokon minden állatot egyedileg megjelölnek,kor és nem szerint,valamint korosztályonként elkülönítve tartanak.Az egészségügyi problémák a farmokon halmozottan jelentkeznek,ezért különös figyelmet kell rájuk fordítani.Jó bevételi forrást jelent a borjú-,illetve tehéneladás,ritkábban vesznek bikát, amelyért 6-8 ezer eurót is fizetnek. A vevők elsősorban Lengyelországból,Szerbiából,Lettországból és Szlovákiából érkeznek,ritka a nyugati megrendelô. Állat-egészségügyi kérdéseket fejtegetett prof.dr.Sugár László,a Kaposvári Egyetem tanára,aki kiemelte,hogy a tartós stressz okozta immunhiány számtalan olyan megbetegedést okoz,amely egyébként nem vezetne a szabad természetben az állat elhullásához.A szarvasféléknél a szabadban ritka,ám a kertekben annál gyakoribb gümõkór elkerülése érdekében szükségesnek tartotta a befogás után 24 órán belül a védôoltást,ellenkezô esetben a fertôzés nagy valószínûséggel szétterjed az állományban. Egy vadaskertben az állatorvos nagyon sokféle megbetegedéssel találkozhat,a különféle fonálférgeken és bagócsokon túl mételyek, galandférgek és tüdőférgek is okozhatják az állatok pusztulását. Pallagi László,az EGERERDŐ Zrt.vezérigazgatója a muflon és a vaddisznó vadaskerti tartásáról beszélt.Az általuk kezelt ezerhektáros kert alacsony kerítéssel kerített,ezért jelentôs a szarvasmigráció,ami a takarmányozásban,a vadkárban és a fokozódó vadászati nyomásban is jelentkezik. Mivel ezeken a területeken a 7-8 kg-os agancs már nagynak számít, a bikák nem jelenthetnek kiemelkedő bevételi forrást.Komoly probléma,hogy mi legyen az ország északi részein a vadaskertekbe folyamatosan érkezô szarvassal. A zárt téri vadtartást érintô természetvédelmi korlátozásokról Duska József,a Bükki Nemzeti Park igazgatója tartott elôadást. Említette,hogy a vadaskertekben a túlzott legeltetés és taposás miatt eltûnik a vegetáció,a beérkezô idegen takarmánynövények miatt pedig tájidegen növények honosodnak meg (gyomosodás).Lényeges elôírás,hogy nem kerülhetnek ki a kertbôl keresztezôdés útján létrejött egyedi fajok,és a kert megszüntetésekor vissza kell állítani az eredeti környezeti állapotokat. Dr.Szendrei László a Debreceni Egyetemről a szatmár-beregi gímszarvasállomány sajátosságairól beszélt.A mintegy harmincezer hektárnyi,az ukrán mûszaki zárral,valamint természetes határokkal jól elkülönülô területena Szarvasfélék zárt téri tartásának jelene és jövője Szarvasfélék zárt téri tartásának jelene és jövője Gyöngyös, Károly Róbert Főiskola, 2007. május 10. Gyöngyös, Károly Róbert Főiskola, 2007. május 10.