Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-04-08 / 15. szám

EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN „Kisfiam nyelvén 10 hónapos kora óta fehér foltokat vettem észre. A gyermek azóta étvágyta­lan. Ennek ellenére a gyermekorvos semmiféle gyógyszert sem rendelt, azt állítja, hogy ez termé­szetes jelenség. A szomszédok azt ajánlották, hogy töröljem le a nyelvét porcukorral, és utána kentem be genciánkék oldattal. Gyermekem en­nek ellenére étvágytalan maradt, a fehér foltok sem tűntek el a nyelvéről." „P. E." Sajnos leírása alapján lehetetlen pontosan megítélni az észlelt tünetek mibenlétét. Fehér foltok a szélüregben gyakran észlelhetők az újszü­lött-, valamint a korai csecsemőkor (az első 2—3 hónap) folyamán. Ezek a foltok, amelyeket gom­bás fertőzés okoz, és amelyeket népiesen szájpe­nésznek hívnak, nemcsak a nyelven, hanem a száj nyálkahártyáján elszórva is észlelhetők. Jellemző­jük, hogy steril vattával letörölhetők, s alattuk a nyálkahártya erősen kipirosodott. A szájpenész valóban fájdalmas és étvágytalanságot okoz, ezért feltétlenül kezelésre szorul. Erre kiválóan alkalmas a genc­ánkék oldat, amelyet a szülőotthoni elbo­csátáskor minden kismamának elő is írnak. A nyálkahártyának a szomszédok által ajánlott por­cukros letörlése azonban nemcsak hogy felesle­ges, de esetenként káros is lehet. Mivel azonban a szájpenész 2—3 hónapos koron túl csak a legritkább esetben észlelhető, szinte ki van zárva, hogy panaszait ez okozná. Tízhónapos kor körül ezzel szemben nagyon gya­kori a nyelv felszínének megváltozása. A nyelv nyálkahártyáján ilyenkor fehér és piros foltok vál­togatják egymást, szinte térképszerűen. Innen nyerte ez a természetes és teljességgel ártalmat­lan állapot a térképnyelv elnevezést. Amennyiben ezt észlelte a kezelőorvos, véleményét olvasónk­nak is el kell fogadnia. Megjegyzendő azonban, hogy a 10 hónapos csecsemőnél étvágytalanságot számos egyéb probléma is okozhatta, amelyek felderítése részle­tes kivizsgálást igényelhet. Javaslom, hogy két­­három héten keresztül kísérje fokozott figyelem­mel gyermeke súlyát. Ha a gyermek testsúlya csökkenne, a kivizsgálás mindenképpen javasolt. Dr. Kovács László KIHEZ FORDULJUNK? „Kiváncsi" jeligével pedagógus olvasónk azt írja, hogy betegség miatt nem vehette ki az egész nyári szabadságát. Azt kérdezi, beszámíthatják-e a szabadságába a téli iskolai szünetet, s megkap­hatja-e ki nem merített szabadságáért a pénzbeli kártalanítást? A dolgozók fizetett szabadsága három hét, 15 évi munkaviszony után pedig négy hét. A pedagó­gusok szabadsága nyolc naptári hét, az óvónőké hat, a nevelőké pedig négy hét. Általában minden munkahelyen össze kell állí­tani a szabadságok tervét , mégpedig a szak­­szervezeti üzemi bizottság előzetes hozzájárulásá­val. Ebben meghatározzák azt, hogy ki mikor veszi ki a szabadságát. A szabadság megkezdését a munkaadó ezzel a tervvel összhangban határozza meg. A dolgozó önkényesen, a munkaadója tudta és beleegyezése nélkül nem mehet szabadságra. Akkor, ha a dolgozó a folyó naptári évben nem veheti ki a törvényes fizetett szabadságát azért, mert ezt a munkahelyi viszonyok nem engedik meg, vagy azért, mert a munkaadója nem határoz­ta meg a szabadság megkezdését, vagy a dolgozó betegsége (munkaképtelensége) miatt, akkor a munkaadónak utólag kell a szabadságot kiadnia úgy, hogy ezt a dolgozó a következő év április 30-ig kimeríthesse. Ha a dolgozó a szabadságát a következő naptá­ri év április 30-ig sem meríthette ki, akkor ezért pénzbeli kártalanítás jár neki, amit az átlagfizeté­sének megfelelő összegben fizetnek ki. A pedagógusok fizetett szabadságukat a nyári iskolai szünetben veszik ki. A téli iskolai (tanítási) szünet nem tekinthető szabadságnak, mert nem felel meg a törvényes előírásoknak. A munkaadó kötelessége ugyanis, hogy a szabadságok tervével összhangban már előre megmondja a dolgozójá­nak, mikor kezdje meg a szabadságát. Ezt rend­szerint a szabadság megkezdése előtt 14 nappal kell megtennie, és ezt az időt csak kivételesen a szakszervezeti üzemi bizottság hozzájárulásával lehet megrövidíteni, amint ez a Munka Törvény­­könyve 106. paragrafusának 1. bekezdéséből kö­vetkezik. Nem lehetséges tehát, hogy a munkaadó utólag mondja meg a dolgozónak, hogy szabadsá­gon volt! A ki nem vett szabadságért járó pénzbeli kárta­lanítás május 1 -jével válik esedékessé, s ezért, ha a munkaadó nem fizetné ki, akkor egy éven belül bíróságilag (illetve a szakszervezeti döntőbizott­ság előtt) érvényesíthető, amint ez a Munka Tör­vénykönyve 262. paragrafusa 1. bekezdéséből és a 263. paragrafusa 1. bekezdéséből következik. Minthogy a Munka Törvénykönyve 109. parag­rafusa 4. bekezdése értelmében a pedagógusok­nak legfeljebb négyheti ki nem vett szabadságért fizethetik ki a pénzbeli kártalanítást, olvasónknak is, aki nyári szabadságának egy részét merítette ki, csak négy hétre, vagyis 28 napra fizetik ki a szabadságpénzt. Dr. Bertha Géza SZERETNEK RÁTALÁLNI Huszonhét éves, 178 cm magas, barna, kék szemű, minden káros szenvedélytől mentes, nemes dolgokat kedvelő fiú ezúton szeretne megismerked­ni korban hozzáillő, komoly gondolkodású, vidám természetű, intelligens lánnyal. Jelige: „Előttünk a boldogság'’ Negyvenhét éves, becsületes, dolgos férfi keresi 45 éves, házias hölgy ismeretségét házasság céljá­ból. Jelige: „Magány" Harmincöt éves, 165 cm magas, érettségizett, minden káros szenvedélytől mentes hajadon keresi saját lakással rendelkező, egészséges 35—40 éves férfi ismeretségét Fényképes leveleket kér. Jelige: „Diószeg" NÉGYSZEMKÖZT Kedves B. Gy.l Rövidke leveled elkeseredett han­gú, de azért ne lásd olyan sötéten a helyzetedet A tanulmányi eredmé­nyeid jók, minden esélyed megvan rá, hogy főiskolai felvételi vizsgádat sikeresen letedd, s akkor a jelenlegi problémáid is megoldódnak. Az a felsőoktatási intézmény, ahová Te jelentkeztél, ingyenes, és teljes ellá­tást nyújt növendékeinek. Némi zsebpénzt is, amely persze nem sok, de különösebb ruhagondjaid nem lesznek. Ha igen, főiskolásként vál­lalhatsz alkalmi munkát megkeres­heted a magadra valót ennyi kü­lönbség van a .szülei nyakán" élő középiskolás és a felsőoktatási intéz­mény hallgatója között írhatnám persze azt is, hogy minden szülőnek kötelessége gondoskodnia gyerme­kéről annak nagykorúságáig, illetve addig, míg az keresőképes nem lesz, és minden szülőnek kötelessége gyermekét a képességeinek és tehet­ségének megfelelően segíteni a to­vábbtanulásban is. Ehhez semmi köze sincs annak, hogy idősebb test­véreid közül egyik sem tanult tovább. Amikor szüleid beleegyezésüket ad­ták, hogy Te középiskolába járj, vál­lalták azt is, hogy a vele járó anyagi terheket viselik. Leveled szűkszavú, nem írtad, történt-e közben olyan változás családotokban, amely e ki­adások fedezését lehetetlenné teszi, esetleg szüleid egészségi állapota változott-e meg? Okot én arra, hogy Te ne folytasd a tanulást még ebben sem látok. Végül is két idősebb test­véred már dolgozik, ha családotok olyan rosszul áll, ők is segíthetnek. Te pedig majd akkor segítesz nekik, ha már keresni fogsz. Most tanulsz Csak arra biztatlak, készülj alaposan az érettségi és felvételi vizsgára, hogy jó eredményeket érj el, mert a jövőd ettől függ. Nem tudom, melyik szakot választottad, csak azt látom leveledből, hogy elhatározásod — ké­telyeid ellenére — kemény. S talán még keményebb lesz ha körülnézel a világban, megfigyeled a körülötted élőket Könnyen rájöhetsz hogy a Te szüleid szemlélete nem egyedülálló. Jobban élére kell állítani minden koronát, ha azt akarja az ember, hogy mindenre jusson belőle, amire kell. Szigorúbb rend szerint kicsit szerényebben kell élnünk, főleg a többgyermekes családoknak. Az igé­nyeiből persze a legtöbb ember nem akar engedni, még akkor sem, ha a lehetőségei mára szűkösebbek. Könnyen megeshet, hogy a Te szüle­id is abba a hibába estek, a Te továbbtanulásoddal járó kiadások ro­vására írják, hogy romlott a család anyagi helyzete. Ha nem így van, akkor sajnos egy másik, szintén gya­kori jelenséggel találod magad szemben: azzal, hogy a pénz min­den. Hogy Te lány vagy, minek ne­ked továbbtanulni, menj keresni, s utána menj férjhez — és kész Ez ellen a szemlélet ellen csak keveset tehetsz S azt is csak utólag, hogy bizonyítod, neked volt igazad, amikor a nehezebbjét választottad: a diplo­máddal. S azzal, hogy diákéveidet úgy tervezed meg, hogy a lehető legkevesebbszer szorulj rá szüleidre. (Igaz, bírósági úton is követelhetnéd tőlük, hogy támogassanak, de abban úgysem lenne köszönet Legfeljebb csak olajat öntenél a tűzre.) Van harmadik lehetőség is: rettenetesen féltenek a szüleid attól, amit válasz­tottál.­­Ez a legvalószínűbb, s durva­ságuk, sértettségük abból ered, hogy nem tudnak lebeszélni róla.) Amit most megtehetsz: magad is megpróbálsz szerényebb lenni. Nem akarod azt, hogy neked is olyan diva­tos és annyi ruhád legyen, mint dol­gozó testvéreidnek, nem kérsz szüle­idtől ilyen-olyan-amolyan holmit mondván, már mindenkinek van az osztályban. És próbálj meg segíteni nekik, amiben tudsz Ne hivatkozz arra, hogy te tanulsz (akkor ők sem vághatják a fejedhez), ha valamit meg kellene csinálni otthon vagy a ház körül. Lássák, hogy erődhöz mér­ten Te is igyekszel a családért, értük tenni. Ha most megsértődsz begubó­­zol, és megmásítva eredeti szándé­kodat, mégsem a főiskolai felvételire fogsz készülni, senkinek nem segí­tesz vele. Legfeljebb arról győzöd meg továbbtanulásod ellenzőit hogy igazuk van, mert az első akadályok­tól visszariadsz, meghátrálsz hogy céljaidért nem tudsz elég kitartóan küzdeni. Feltétlenül tisztázd magad­ban, hogy mi számodra a legfonto­sabb, de ahhoz aztán ragaszkodj. És most ne tetézd a saját bajodat azzal, hogy akaratuk ellenére járj szórakoz­ni. Ha a felvételid sikerül, elkerülsz otthonról, kollégiumban fogsz lakni, önállóbb leszel — s ezzel számot kell vetniük nekik is, amihez időre van szükségük, mert te leszel az első gyermekük, aki messzire kerül tőlük. Ráadásul egy olyan pályára, amit nálunk csupa rossz „hír" övez — főleg pedig az ezt választó lányokat teszi szóbeszéd tárgyává. (Egyszer majd ezt is kinövi társadalmunk.) Mindezen Te is gondolkozz el, hogy szüleid álláspontját tárgyilagosan tudd értékelni. Kérlek, jelentkezz később is, kiván­csi vagyok sorsod alakulására. Jó érettségizést és sikeres felvételi vizs­gát kívánok neked. Üdvözlettel

Next