Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-26 / 22. szám

Egészségünk védelmében „Két kisfiam van, az egyik tíz-, a másik nyolc­éves. Nem tudom, hogy probléma-e igazán, de engem mindennap foglalkoztat: nagyobbik fiam hímvesszője szinte születése óta ugyanakkora, míg a kisebbé a gyermekkel együtt növekszik. A kisebb gyermek hímvesszője reggelente gyakorta merev, észrevettem, hogy teste titkait kutatja, amit viszont a nagyobbiknél sohasem észleltem. Tudom, hogy a hímvessző nagysága egyénenként változó. Ennek ellenére aggaszt, hogy tízéves fiam hímvesszője a testéhez képest aránytalanul kicsiny". „Mi lehet az oka ?" Az emberek sem testileg, sem lelkileg nem egyformák, és bizonyos határok között ebből nem származik semmiféle baj. A nemi szerv mérete többnyire öröklött adottság. Nagyságá­nak a megtermékenyítésben nincs jelentősége, a nemi örömszerzésben így is teljes értékű testrész. Persze felvetődhet, hogy ha öröklött adottságról van szó, akkor mi okozza a testvé­rek közötti eltérést. Anélkül, hogy részletesebb magyarázatba bocsátkoznánk, talán elegendő arra utalni, hogy a testvérek — talán csak az egypetéjű ikrek jelentenek ebből kivételt — sok más tekintetben is eltérő és lelki tulajdonságok­kal bírnak, amit az apai és az anyai átörökítő anyag — a kromoszómák tartalmazta DNS — rendkívül változatos, szinte végtelen számú kombinálódási lehetősége okoz. Mindamellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ritkább esetekben a hímvessző kisebb mérete lehet valamilyen egyéb elváltozás, hormonális zavar következménye is. Mivel ennek eldöntése vi­szonylag egyszerű és a gyermek lelki fejlődését nem zavaró vizsgálatokkal lehetséges, javas­lom, hogy gondját ne tartsa magában, hanem azzal forduljon gyermekendokrinológushoz. Levelében felvet egy másik gyakori problé­mát is — ez a gyermekkori maszturbáció, önkielégítés kérdése. Sok szülő észleli ezt, s fordul hozzánk tanácsért. A tanács csak egy lehet: a fenyegetés, büntetés vagy tiltás csak a legritkább esetben vezet a kívánt eredményre, ezzel szemben gyakran okoz később nehezen levetkőzhető lelki zavart, bűntudatérzést, ami még a későbbi nemi életet is hátrányosan befolyásolhatja. Ez a figyelmeztetés, vagyis, hogy kerüljük a keményebb módszereket a maszturbáció megszüntetésében, nem jelenti azt, hogy a szülő tétlenül nézze a maszturbációt vagy más szexuális játékot. Mindnyájan úgy nőttünk fel, hogy ezt helytelennek tartjuk, és ez megmaradt bennünk. Nem tudunk a gyermeke­inkkel zavartalanul együtt lenni, ha olyasmit csinálnak, ami nekünk nincs ínyünkre. De még ha mi magunk varázsütésre meg tudnánk is változtatni az érzéseinket ebben a vonatkozás­ban, akkor is számolnunk kellene azzal, hogy gyermekeink olyan társadalomban nőnek fel, amely ezt korántsem nézi helyesléssel. Úgy gondolom, helyes, ha a mama, aki szexuális játék közben találja gyermekét, közli vele, hogy nem akarja, hogy ezt máskor is tegye, és mindezt olyan hangon, amelyből kiérződjék, hogy a kedves figyelmeztetés segítségére lesz abban, hogy valóban abba is hagyja. Annak a gyermeknek, akinek megnyugtatásra van szük­sége, édesanyja megmagyarázhatja, hogy a legtöbb fiú és leány is csinál hasonló dolgokat, de abba is tudja hagyni, ha akarja. Dr. KOVÁCS LÁSZLÓ Előző cikkünkben azt ígértük, hogy azokról a tényezők­ről szólunk legközelebb, amelyek meggyorsítják az örege­dés természetes folyamatát. Melyek ezek a káros ténye­zők tehát? Elsősorban az, ha a szervezet nem képes a környezet változásaihoz alkalmazkodni. Megállapították, hogy a rendszeres életmód, a munka és a pihenés üteme, tempója, a munka fajtája döntő mértékben befolyásolják az emberi élet hosszát. Nem a naptári kor a lényeges, amely a születés dátumától számítódik, hiszen a gyakor­latban „fiatal öregemberekkel" vagy „öreg fiatalemberek­kel" is találkozhatunk. Csakis a biológiai kor fejezi ki az ember tényleges képességét, alkalmasságát. Ezért fon­tos, hogy a középkorúak testi és szellemi egészséggel készüljenek az öregségre. A helytelen életmód tehát sok tekintetben megrövidíti az életet, ami előrehaladott kor­ban különféle betegségekben is megnyilvánulhat. Előkelő helyen áll a káros tényezők között a dohányzás, amely egész sor betegséget, tüdőrákot, a szív koszorúereinek betegségeit, krónikus légcsőhurutot okoz. A mértéktelen alkoholfogyasztás is megköveteli a maga áldozatait. A cirrhosison (májzsugorodáson) kívül az alkohol a felelős az idő előtti öregedésért, továbbá az önbecsülés elvesz­téséért, családi tragédiákért és fölösleges közlekedési balesetek előfordulásáért. A fejlett országokban, nyugodtan mondhatjuk, az egészségre legkárosabb tényező a mértéktelen evés, amely leggyakoribb oka a kövérségnek. A kövérséggel általában együtt jár az erek meszesedése (arteriosclero­sis), a magas vérnyomás, amely agyvérzéshez vezet, a cukorbetegség. Álljunk meg egy kicsit az érelmeszese­désnél, amely 90%-kal a leggyakoribb szív- és érrend­szeri betegség s egyben öregkorban a halál oka is (agyvérzés, szívinfarktus). Biztosan olvastak annak idején Barnard professzor pácienséről, egy fogorvosról, akin szívoperációt hajtott végre. A beteg a műtétet követően 19 hónapig élt. Ötvenhat éves volt, és a szív koszorúerei erősen el voltak meszesedve. Barnard professzor egy fiatal néger szívét ültette át testébe. Ismert dolog, hogy a négereknél nem tapasztalták a koszorúerek meszesedé­­sét. Amikor a megműtött páciens 19 hónap után meg­halt, megállapították, hogy a fiatal néger szívén szkleroti­­kus változások jelentek meg. A boncolást végző Thomp­son doktor feltette a kérdést: szükséges-e egyáltalán szívátültetést végezni olyan emberen, akinek veleszüle­tett hajlama van az arterioszklerózisra, ha ezek a tünetek az új szív erein is megjelennek? És ezzel tulajdonképpen egy nagyon fontos kérdéshez jutottak. A megműtött páciens alapbetegsége az arterioszklerózis volt, amely az évek múlásával fokozódott. Ezért előrehaladott korában bármit tehettek, kritikus állapotának okát nem tudták megszüntetni. Tehát nem átültetést kell végezni, hanem harcolni a szklerózis ellen, amely már fiatal korban kezdődik, és nemcsak a magas vérnyomás, hanem a rossz étkezési szokások is jelentősen befolyásolják. Az étkezés módja, a táplálkozás az ember életében, egészségében az egyik legjelentősebb tényező, mivel a magunkhoz vett táplálékkal pótoljuk a test szöveteinek életéhez és a szervek működéséhez szükséges valamen­­­nyi nyersanyagot. A helyes táplálkozást a születéskor kell megkezdeni, ezzel megteremthetjük a hosszú élet felté­teleit. Az idősebb emberek táplálékának összetételében minőség és kalória tekintetében egyaránt néhány alapve­tő szempontot kell figyelembe vennünk. Idősebb korban a kalóriaszükséglet fokozatosan csökken, a kevesebb fizikai munka és a szervek működésének csökkenése által megkívánt igényeknek megfelelően. A táplálék három összetevője — a fehérje, a cukor és a zsír — közül a legjelentősebbek a fehérjék. A táplálékban növeljük a mennyiségüket, mivel lassítják az öregedést, frissítik a szervezetet. Idősebb korban „koffeinjei" a szervezetnek. Részesítsük előnyben az állati eredetű fehérjéket, tehát a sovány húst, tejet, túrót, sajtot, tojást. A cukor ugyan fontos része a tápláléknak, mennyiségét mégis csökken­teni kell. Ha nem így teszünk, a sok cukor hízáshoz vezet. Az állati eredetű zsírok helyett növényi zsírokat (szója-, napraforgóolajat) fogyasztunk, amivel megelőzően harco­lunk az érelmeszesedés és halálos következményei ellen. A tápláléknak, az említett fő összetevőkön kívül tartal­maznia kell idős korban is ásványi anyagokat és vitamino­kat. Az ásványi anyagok közül korlátozni kell a konyhasó fogyasztását, vagyis nem szabad túlsózni az ételeket, különösen azokét, akiknek magas a vérnyomása, vagy valamilyen szívbetegségben szenvednek, dagad a lábuk. Változatos étrend esetében, amelyben van elegendő zöldség és gyümölcs is, az öregedő szervezet elegendő mennyiségű nyomelemet (vagyis olyan elemeket, amelyek a szervezetben csak kis mennyiségben fordulnak elő, de az egészséges élet szempontjából fiziológiai jelentőségük van) és vitamint kap, amelyek fedezni tudják a szervezet szükségletét. A kis mennyiségben, mértékkel fogyasztott feketekávé és alkohol is megengedhető életünk kelleme­sebbé tételéhez. Kedvezőtlenül hatnak az öregedésre a későn felismert betegségek és a későn elkezdett gyógyítás. Az előrehala­dottabb korban lévő ember gyakran lebecsüli, bagatelli­zálja egy-egy betegség tüneteit, gondolván, hogy azok az öregedés jelei. Pedig sok súlyos betegség csak korai felismerés esetén gyógyítható. A magas vérnyomás is kezelhető, normális életet élhet az illető idős koráig is, de meg kell fogadnia az orvos tanácsait. Modern világban élünk, a gépek ugyan megszabadítják az embert a fárasztó munkától, kényelmesebbé teszik életünket, ugyanakkor a mozgás szempontjából nyugta­lanító ez a tény, mivel a kevés mozgás nemcsak elhízás­hoz vezet, hanem gyakori szív- és érrendszeri megbete­gedéshez is. Mindebből tehát láthatjuk, hogy az emberek nem öregednek meg egyformán, és nem az öregségben halnak meg, hanem olyan betegségekben, amelyeket életük során, de különösen életük végén szereztek. A saját kezünkben is tartjuk tehát sorsunkat, tőlünk is függ, hogy elkerüljük az idő előtti öregedést, és helyes életmóddal értelmet adjunk a jelszónak: „nemcsak éveket az életnek, hanem életet az éveknek". Dr. JÁN SVOREN (nőn)

Next